Az ukrán Egészségügyi Minisztérium arról számolt be, hogy a világjárvány miatt csökkent azon gyerekek száma, akik megkapták a BCG védőoltást.
A hírt Jana Terlejeva, a Közegészségügyi Központ tuberkulózis diagnosztizálására és kezelésére szolgáló programjának koordinálásáért felelős osztályának helyettes vezetője közölte egy sajtótájékoztatón.
„A 9 hónap alatt megfigyelhető statisztikák szerint azt látjuk, hogy nem minden gyermek kapott védőoltást a szülészeti osztályon való tartózkodása alatt vagy a hazaérkezés után. A gyakorlatban a lefedettség valahol 58% körül van. Ez kevesebb, mint az előző év ugyanezen időszakában” – mondta el.
Terlejeva felhívta a szülők figyelmét arra, hogy biztosítsák gyermekeik számára a védőoltást.
„A BCG-oltás feltétlenül szükséges, hogy megvédjük a gyermekeket a tuberkulózis generalizált vagy súlyos formáitól, amelyek ilyen kis korban nagyon gyakran súlyos következményekkel járnak, vagy akár halálhoz is vezetnek” – jelentette ki.
[type] => post [excerpt] => Az ukrán Egészségügyi Minisztérium arról számolt be, hogy a világjárvány miatt csökkent azon gyerekek száma, akik megkapták a BCG védőoltást. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1636227300 [modified] => 1636198436 ) [title] => A pandémia miatt Ukrajnában jelentősen csökkent a BCG-oltással rendelkező gyerekek száma [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=78072&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 78072 [uk] => 78012 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 78013 [image] => Array ( [id] => 78013 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1616065612-scheplennja-vid-tuberkulozu.jpg [original_lng] => 77688 [original_w] => 700 [original_h] => 466 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1616065612-scheplennja-vid-tuberkulozu-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1616065612-scheplennja-vid-tuberkulozu-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1616065612-scheplennja-vid-tuberkulozu.jpg [width] => 700 [height] => 466 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1616065612-scheplennja-vid-tuberkulozu.jpg [width] => 700 [height] => 466 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1616065612-scheplennja-vid-tuberkulozu.jpg [width] => 700 [height] => 466 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1616065612-scheplennja-vid-tuberkulozu.jpg [width] => 700 [height] => 466 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1616065612-scheplennja-vid-tuberkulozu.jpg [width] => 700 [height] => 466 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1636191242:5 [_thumbnail_id] => 78013 [_edit_last] => 5 [views_count] => 4921 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_54063759433a6af05957cde02b8e4925] =>
15-й день великої війни у Європі. Жодних значних успіхів у росіян по всій 700-кілометровій лінії фронту немає. А однією з причин цього є правда про війну в онлайн-режимі. Майже 2000 іноземних журналістів щодня перебувають у найгарячіших точках цієї війни. Дякую! pic.twitter.com/4ubEFYehAG
I had a wonderful call with President Zelenskyy of Ukraine. I have been moved by the resilience and courage of the Ukrainian people and his inspirational leadership. pic.twitter.com/US8UZBVKbm
Ukraine has initiated an urgent UN Security Council meeting in response to Russia’s latest escalation of terror, which led to the killing of people and damage in Kyiv.
An emergency meeting of the UN Security Council under the agenda item “Maintenance of peace and security of…
Több mint 800 olyan közös fehérjerészletet találtak a BCG-oltás és SARS-CoV-2 vírus között a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, amelyek szerepet játszhatnak a vírussal szembeni immunválaszban. A BCG és a koronavírus közötti lehetséges immunitás feltérképezésre a magyar tudósok szerint ez az első lépés. A kutatások állatkísérletekkel folytatódnak.
A BCG-oltás esetleges pozitív hatásairól a világjárvány tavaszi szakaszában jelentek meg cikkek.
Különösen a járvány első hullámában figyelték meg, hogy azokban az országokban, ahol az oltási programot felfüggesztették vagy be sem vezették – mint például Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban és az Egyesült Államokban –, a járvány drámai mértékben követelt áldozatokat.
Ahol viszont a népesség nagy része megkapta ezt a vakcinát, alacsonyabb volt a fertőzések előfordulása és súlyossága – utalt az előzményekre Virok Dezső az SZTE Orvosi Mikrobiológiai Intézet docense.
Elmondta, hogy találtak a BCG-oltásban és az újtípusú koronavírusban közös fehérjerészleteket. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valaki később megfertőződik a koronavírussal, akkor az immunrendszer később felismeri a fertőzést, és védekezhet ellene. Ezt a jelenséget keresztimmunitásnak nevezik – magyarázta a kutató.
Két nagy ága van a szerzett immunitásnak. Az egyik ágán 112, a másik, az ellenanyanyag-termeléses ágán 690 közös fehérjerészletet találtak a szegedi kutatók.
Magyarországon 1953-től a mai napig kötelezően alkalmazzák a BCG-oltást a csecsemőknél – mondta Burján Katalin, az SZTE Klinikai Mikrobiológiai és Diagnosztikai Intézet vezetője. A BCG-oltás egy legyengített kórokozót tartalmazó vakcina, amely az emberre nem veszélyes, de a tuberkulózis megelőzésére alkalmas immunválaszt alakít ki.
Virok Dezső elmondta, a kutatócsoport által elért eredmények az első lépést jelentik a BCG és a koronavírus közötti lehetséges immunitás feltérképezésre.
Úgy vélte, hogy kivételes történelmi helyzetről van szó, amikor hónapról hónapra frissülnek a BCG-vel kapcsolatos kutatási adatok, amelyek világszerte gőzerővel folytatódnak.
Szegeden is tovább folynak a vizsgálatok. A számítógépes analízis során elért eredmények alátámasztására most állatokon folytatódik majd a kísérletek, amelyek várhatóan az év középére befejeződhet.
Burján Katalin elmondta, hogy BCG-ről mint vektorról is beszélnek a tudományban.
„Mivel a BCG-nek, amellyel évente több száz millió gyereket oltanak, nincsenek mellékhatásai, így remekül lehet használni, mint platformot egy későbbi koronavírus vakcinához, azzal, hogy beépítik a koronavírus tüskefehérje génjét az oltásba. Jelenleg is sok kutatócsoport foglalkozik ezzel a világon” – mondta a kutató.
A kutatók világszerte találtak összefüggést a BCG-átoltottság és a koronavírus-járvány terjedése között. Miközben egyre több kutatás ad bizakodásra okot, a WHO lehűtötte a kedélyeket. Az egészségügyi világszervezet bizonyítottság hiányára hivatkozva nem javasolja a BCG-oltást a Covid-19 elleni védekezésül. Németországban azonban már az egészségügyi személyzetet oltják a BCG egy továbbfejlesztett változatával, mert ők másképp látják.
Egyre több cikk, publikáció és kutatási eredmény jelenik meg arról, hogy kisebb mértékű az új koronavírus okozta halálozás azokban az országokban, ahol a tuberkulózis megelőzésére kifejlesztett újszülöttkori BCG-védőoltást a XX. század első felétől egészen napjainkig kötelező jelleggel alkalmazzák, ismertet egy nemrég napvilágot látott epidemiológiai vizsgálatot dr. Ruppert Mihály a Semmelweis.hu oldalon. Eszerint, ha a megfigyelés helytálló, Magyarország – ahol 1954 óta alkalmazzák az oltást – a kedvezőbb helyzetű országok közé sorolható. A járványtani megfigyelés bizonyítására a következő napokban, hetekben a világ számos pontján kezdődnek klinikai vizsgálatok.
A Covid-19 által okozott járvány hetek alatt pandémiává vált. Bár a fertőzés valóban minden földrészen jelen van, bizonyos országok között jelentős különbségek figyelhetők meg a vírussal összefüggő megbetegedési és halálozási mutatókban. Annak okát, hogy egyes országokban rendkívül magas, máshol pedig meglepően alacsony a koronavírus okozta megbetegedések és halálozások aránya, már számos kutató keresi. Újabb kutatási eredmények felvetették, hogy e jelenség hátterében – a kulturális normákban és az egészségügyi ellátás minőségében tapasztalható különbségek mellett – az eltérő oltási gyakorlat is szerepet játszhat.
Dr. Ruppert Mihály leírása szerint egy friss kutatás során azt találták, hogy a tuberkulózis, azaz a tbc megelőzésére kifejlesztett védőoltás, a BCG alkalmazása fordított összefüggést mutat a Covid-19-fertőzöttséggel, illetve a betegség lefolyásával. Azokban az országokban, ahol a BCG-oltási programot felfüggesztették (Spanyolország, Franciaország) vagy egyáltalán nem volt kötelező (USA, Dél-Hollandia, Olaszország), a vírusfertőzés meglehetősen nagy arányban követeli a betegek életét.
Magyarországon 1954 óta kötelező minden egészséges kisbabának a BCG-oltás, amit néhány napos korukban meg is kapnak. Viszont az 1954 előtt születettek (vagyis a 65 évnél idősebbek) nincsenek tömegesen beoltva. Ez az a korosztály, amelyikre egyébként is sokkal veszélyesebb a koronavírus-fertőzés. Ám nemcsak az 1954-ben és azután született babák kaptak vakcinát, hanem az iskolások nagy része is, ezenkívül kampányszerű oltások zajlottak egy-egy területen, ahol a tbc jobban elterjedt, tehát valószínűleg az 1954 előtt születettek egy része is megkapta a védőoltást. A kötelező BCG-t újszülöttkorban a mai napig élete első hetében minden gyereknek beadják.
A pontos mechanizmus, amelyen keresztül a BCG-vakcináció a tbc mellett a Covid-19 és egyéb felső légúti vírusfertőzésekkel szemben is védelmet nyújtana, jelenleg kevésbé ismert. Bizonyos állatkísérletes adatok a BCG-oltás hatását azzal hozzák összefüggésbe, hogy a vakcina olyan gyulladásos mediátorok képződését segíti elő, amelyek a nem specifikus vírusellenes immunitás hatékonyságát fokozzák. Ennek igazolására további alapkutatások szükségesek.
A BCG-oltás nemcsak a tbc elleni immunitást alakítja ki valamilyen mértékig, hanem immunrendszerünk szabályozását is befolyásolja: például a húgyhólyagrák kezelésében is használják a BCG-oltóanyagot, mivel az immunrendszer válasza miatt a ráksejtek ellen is képes hatékonyan fellépni. „A kutatási eredményeink szerint a BCG-vakcinának a veleszületett immunrendszerre kifejtett hatása összhangban van azokkal a tapasztalatokkal, miszerint az oltás előnyei meghaladják a tbc-vel szembeni védelmet. Ezek az immunrendszeri hatások rendkívül érdekesek és további kutatásokat tesznek szükségessé” – olvasható az idézett tanulmányban.
Tavaly szeptemberben, tehát még jóval a koronavírus-járvány kitörése előtt több mint 1300 olyan indonéziai résztvevő bevonásával végeztek vizsgálatot, akik tbc-s beteggel élnek egy háztartásban, és azt találták, hogy a BCG-oltás hatékonyabb és hosszabb ideig tartó védelmet nyújt, mint ahogy eddig hitték.
– Azt is felfedeztük, hogy a védőhatás összefüggött a különböző patogén baktériumokra adott veleszületett immunválasz jobb hatékonyságával, ami arra utal, hogy a BCG-oltás a vakcináknál ismert hagyományos mechanizmuson túl is fokozza a veleszületett immunsejtek aktivitását – mondta erről a kutatás vezetője. – A BCG-oltás hatásmechanizmusának pontosabb megértése segíthet új, még hatásosabb és biztonságosabb védőoltások kifejlesztésében. Eredményeink alátámasztják, hogy a fertőzéssel szemben ellenálló személyek valóban immunissá váltak, és nem a véletlennek köszönhető, hogy nem fertőződtek meg – tette hozzá.
A BCG egyébként nem úgy működik, mint a többi oltás, nemcsak a tbc ellen véd, hanem a betegség egyik szövődményét, az agyhártyagyulladást is meg lehet vele előzni. Egy dán antropológuspár, Peter Aaby és Christine Benn szerint a tbc elleni vakcina úgy fejti ki a hatását, hogy „edzi” az immunrendszert, és így nemcsak a tuberkulózist okozó baktérium, hanem egyes vírusok ellen is védelmet nyújt.
Németországban is feltűnt, hogy a volt NDK területén lényegesen kevesebb a koronavírus-fertőzött és a fertőzés következtében bekövetkezett elhalálozás, mint a nyugatnémet tartományokban, ahol a védőoltás nem kötelező. Német, ausztrál és holland tudósok ezért az egészségügyi személyzet oltását és tesztelését kezdték meg a BCG-oltás egy modernizált, továbbfejlesztett változatával, a VPM1002-vel. A német Max Planck Intézet által továbbfejlesztett BCG-vakcinát, a VPM1002-t először az egészségügyi személyzeten, majd a második körben az időseken tesztelik. A Robert Koch Intézet 50-80 százalékos védettséget vár a régi-új oltóanyagtól a koronavírussal szemben.
Ausztráliában négyezer orvost, ápolót és egyéb egészségügyi dolgozót immunizálnak a következő hetekben egy kontrollcsoporttal végzett klinikai vizsgálat során, és a tesztet a WHO is támogatja. Hollandiában már a múlt héten megkezdődtek a tesztek, első körben ezer egészségügyi dolgozót oltanak be a BCG-vel vagy placebóval, és ugyanazt fogják vizsgálni, mint az ausztrálok. Az Exeteri Egyetemen is bejelentették, hogy BCG-oltóprogramokat indítanak az idősek körében, hogy azt vizsgálják, megvédi-e őket a vakcina a betegségtől.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint azonban nincs bizonyíték arra, hogy a tuberkulózis ellen gyermekkorban beadott védőoltás megvédené az embereket a Covid-19 nevű vírussal szemben, olvasható a szervezet honlapján. Ezért bizonyítottság hiányában a WHO nem javasolja a BCG-oltást a Covid-19 elleni védekezésül. „Embereken és állatokon végzett kísérletek egyaránt bizonyítják, hogy a BCG-vakcinának a célzott betegségen kívül hatása van az immunrendszerre, de ezeket nem írták körül alaposan, és a klinikai jelentőségük sem ismert” – olvasható közleményükben, vagyis nem ellenzik, csupán keveslik a bizonyítékokat.
A WHO brit, francia és kínai kutatások alapján április 11-én frissítette a Covid-19-cel, a koronavírussal, a SARS-CoV-2-vel és a BCG-vel kapcsolatos tudományos adatbázisait és a klinikai kísérletek leírását tartalmazó adattárait. Eközben három olyan dokumentumot találtak, amelyeknek a szerzői összehasonlították, miként folyik le a Covid-19 betegség az olyan országokban, ahol rutinjelleggel alkalmazzák a BCG-oltást, illetve ahol nem. Azt tapasztalták, hogy ahol a csecsemők megkapják a BCG-vakcinát, onnan kevesebb igazolt fertőzöttet jelentettek. „Ezek a kutatások azonban jelentős eltéréseket mutatnak az ország népesedési jellemzői, az elvégzett koronavírus-tesztek aránya és a járványnak az adott országban érvényes szakasza miatt” – olvasható a WHO közleményében, amely ezért nem javasolja a BCG-oltást a koronavírus elleni védekezésben.
Evidens, hiszen nem is arra fejlesztették ki. Mi azonban bizonyítottság hiányában is bizakodhatunk, mivel azon országok közé tartozunk, ahol a lakosok kötelezően be voltak és vannak oltva ezzel a régi-új, ígéretes vakcinával. Kivéve esetleg a nagyon időseket, akik ezért most talán veszélyben lehetnek.
Pleased to meet with ?? Premier Li Keqiang. We discussed #COVID19 and the need for an aggressive effort on #VaccinEquity this year to vaccinate 70% of all populations. Solidarity is key to ensuring access and affordability of vaccines. pic.twitter.com/9aMgWR2j7R
