Fehéroroszország – amely korábban felvonulási területként szolgált az orosz invázióhoz – most kijelentette, hogy kész saját „békefenntartó” erőit Ukrajnába telepíteni.
Erről a fehérorosz fegyveres erők különleges műveleti erőinek parancsnoksága alá tartozó nemzetközi katonai együttműködés és békefenntartó tevékenység osztályának vezetője nyilatkozott.
Szkabej szerint a fehérorosz katonák részvétele a nemzetközi missziókban „a nemzeti zászló felmutatásának” kérdése, valamint az ország nyitottságának demonstrálása.
„Amint megszületik a megfelelő döntés, készek leszünk bármelyik régióba áthelyeződni, hogy végrehajtsuk a ránk bízott feladatokat” – mondta a katonai tisztviselő.
Szkabej hozzátette, hogy Fehéroroszország jelenleg nem vesz részt ENSZ-békefenntartó missziókban, mivel ezek felfüggesztésre kerültek. Egy esetleges békemisszió Ukrajnában mindkét fél beleegyezésétől függne.
Az Egyesült Államok támogatáscsökkentése miatt az ENSZ kénytelen lefaragni békefenntartó missziói költségvetését, ami több mint tízezer kéksisakos katona és rendőr hazarendelését vonja maga után a következő hónapokban. A döntés az ENSZ világszervezet működését alapjaiban érinti.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) csökkenti a békefenntartó misszióinak és műveleteinek költségét, ami miatt a katonák negyedét hazaküldik a következő hónapokban – tudta meg az AP hírügynökség egy magas rangú ENSZ-tisztviselőtől. A döntés oka az Egyesült Államok újabb finanszírozási megszorítása, ami komoly hatással van a világszervezetre.
A több mint 50 000 békefenntartó közül körülbelül 13–14 ezer katonát és rendőrt küldenek haza kilenc aktív misszióból. A békefenntartó költségvetés pedig mintegy 15 százalékkal csökken az idei évben.
Az ENSZ 193 tagállama jogilag köteles hozzájárulni a békefenntartáshoz. António Guterres ENSZ-főtitkár korábban hangsúlyozta, hogy a szervezet békefenntartó költségvetése „a globális katonai kiadások csupán töredéke – mintegy 0,5 százaléka –, mégis az egyik leghatékonyabb és leggazdaságosabb eszköz a nemzetközi béke és biztonság megőrzésére”.
A békefenntartó erők átfogó reformjáról szóló döntés azután született, hogy Guterres kedden egyeztetett a főbb donorországok képviselőivel, köztük Mike Waltz-cal, az Egyesült Államok új ENSZ-nagykövetével.
Az amerikai kormány szerint az ENSZ túlbürokratizált és párhuzamosan működő szervezeteket tart fenn, amik miatt az Egyesült Államok addig nem folyósít további támogatásokat, amíg a külügyminisztérium fel nem méri minden ENSZ-ügynökség és program hatékonyságát. Trump januári újraválasztása után elrendelte az ENSZ és más nemzetközi intézmények felülvizsgálatát, ami már több szervezetből – például az UNESCO-ból, az Egészségügyi Világszervezetből (WHO) és az ENSZ emberi jogi tanácsából – való kilépéshez vezetett, mások finanszírozását pedig felülvizsgálják.
Az ENSZ több mint 60 hivatalában és programjában 20 százalékos létszámleépítés várható, ami részben Guterres reformjának, részben a Trump-féle megszorításoknak a következménye.
Waltz a múlt héten adott televíziós interjúban kijelentette, hogy az Egyesült Államok célja „az ENSZ visszaterelése az alapfeladatához: a béke előmozdításához, fenntartásához és a háborúk megelőzéséhez”. Hozzátette: „minden más fölösleges dolgot meg kell szüntetni.”
Az ENSZ békefenntartó műveletei az elmúlt évtizedekben ugrásszerűen bővültek. A hidegháború végén, az 1990-es évek elején mindössze 11 000 békefenntartó szolgált, 2014-re számuk 130 000-re nőtt 16 műveletben. Jelenleg mintegy 52 000 férfi és nő teljesít szolgálatot 11 konfliktusövezetben Afrikában, Ázsiában, Európában és a Közel-Keleten, többek között a Kongói Demokratikus Köztársaságban, a Közép-afrikai Köztársaságban, Dél-Szudánban, Libanonban, Cipruson és Koszovóban.
A tisztviselő elmondása szerint az Egyesült Államok 680 millió dollárral járul hozzá kilenc aktív misszióhoz, ami jóval kevesebb, mint az előző évben befizetett egymilliárd dollár.
Ez az összeg minden aktív küldetésre felhasználható, különösen azokra, amelyek iránt Washington kiemelt érdeklődést mutat, például Libanonban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban.
Az Egyesült Államok és Kína együtt a teljes ENSZ-békefenntartási költségvetés felét finanszírozza. Egy másik ENSZ-tisztviselő szerint Kína jelezte, hogy az év végéig teljes egészében befizeti saját hozzájárulását.
A tűzszüneti megállapodás megkötése után Ukrajnának európai békefenntartókra lesz szüksége, hogy megakadályozzanak egy újabb orosz támadást, a számuknak legalább 200 ezernek kell lennie – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnöka davosi Világgazdasági Fórumon, számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Az összes európai közül? 200 ezer a minimum. Ez a minimum, egyébként semmi nem lesz.” Ez a szám nagyjából megfelel a teljes francia hadsereg méretének, amely a francia védelmi minisztérium 2020-as becslései szerint alig haladta meg a 200 000 főt – tette hozzá. Úgy vélte, legalább ennyi katonára lesz szükség biztonsági garanciaként, ha az orosz katonák létszáma 1,5 millió, és Ukrajnában ennek csak a fele van. Azt is megjegyezte, hogy egy ilyen haderő csak része lenne az Ukrajnának szükséges biztonsági garanciáknak.
Január elején az elnök azt mondta, hogy a külföldi békefenntartó csapatok beküldése az egyik legjobb eszköz Oroszország békére kényszerítésére. „Mindannyian tudjuk – Putyin céljai ma változatlanok. Teljesen el akarja pusztítani Ukrajnát – és meg akar törni mindannyiunkat, titeket is. Ezért a célunk, hogy minél több eszközt találjunk Oroszország békekötésre kényszerítésére. Úgy gondolom, hogy az ilyen a partnerkontingensek bevetése az egyik legjobb eszköz” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
Ukraine has initiated an urgent UN Security Council meeting in response to Russia’s latest escalation of terror, which led to the killing of people and damage in Kyiv.
An emergency meeting of the UN Security Council under the agenda item “Maintenance of peace and security of…
