A Beregszászi Bethlen Gábor Líceum 23 végzősének szíve fölé tűzték fel ünnepélyes keretek között a jövőbe vetett hitet és a reményt jelképező zöld szalagot október 25-én a Beregszászi Művelődési Ház dísztermében.
A hosszú utakon többször is meg kell pihenni, a megtett útra visszatekinteni, erőt gyűjteni, s aztán előre nézni, és lendületet véve ismét elindulni új és még újabb célok felé. „Megcélozni a legszebb álmot, komolyan venni a világot, mindig hinni és remélni, így érdemes a földön élni” – ahogy William Shakespeare írja. Az iskolás évek pedig hosszú utat jelentenek a mai ünnepeltek, a tizenegyedikesek életében. Elérkezett az a pillanat, amikor számot vethetnek: mit gyűjtöttek eddig a tarsolyukba, s még mihez kell erőt meríteniük, hogy a legjobban felkészülve érhessenek majd a hamarosan elérkező újabb fontos állomáshoz, az érettségihez.
Az ünnepség kezdete előtt a jelenlévők egyperces néma főhajtással adóztak a háborúban elhunyt áldozatok emlékének, majd a végzősök színpadra vonulását követően Pavljuk Erika, a Bethlen-líceum igazgatója mondott köszöntőt. Az intézményvezető elmondta, az ünnepeink egy kicsit mindig kiemelnek a hétköznapok forgatagából, s mindegyik a maga sajátságos, az adott alkalomhoz kapcsolódó hangulatával más megvilágításba helyezi az életünk mindennapjait. „A szalagavató ünnepség olyan alkalom, amikor a nemzedékek örökös váltakozására figyelhetünk, hisz azok a növendékeink állnak ma figyelmünk középpontjában, akik néhány éve csodálkozó tekintetű kisgyermekekként lettek líceumunk közösségének tagjai, ma pedig majdnem felnőtt fiatalok állnak előttünk, s mi, tanárok, nevelők a szülőkkel együtt büszkén láthatjuk, mekkora változáson mentek keresztül a mögöttünk álló évek során” – fogalmazott Pavljuk Erika, hozzátéve, hogy az elmúlt években emberpróbáló körülmények álltak elő és állnak fenn most is, amelyekben meg kellett és meg kell találni a megfelelő megoldásokat. „De közösen, egymást támogatva valahogy mindig sikerült átmenteni, továbbvinni az értékeinket, amikor például a tanulás egyik napról a másikra átkerült a virtuális, online térbe, és akkor is, amikor az egész addigi életünk kifordult a sarkaiból a háború következményei miatt. Ma – Istennek hála – mégis itt lehetünk együtt egy meghitt ünnepségen, amely egyik bizonyítéka az örök igazságnak, hogy »Az Élet él és élni akar«” – szögezte le az igazgató, aki mint mondta, számára azért is különleges a mai szalagtűző ünnepség, mert tanárként s az osztály nagy részének egykori osztályfőnökeként is végigkísérhette a felsorakozott tanulók fejlődését, ma pedig először szólhatott hozzájuk és az ünneplő közösséghez a líceum igazgatójaként. „Intézményünk névadójának, az Erdély aranykorát elhozó Bethlen Gábor fejedelemnek a gondolata szolgáljon biztatásul mindannyiunk számára: »Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.« Ennek a gondolatnak a jegyében kívánom nektek, kedves végzős osztály, hogy a mai ünnep hangulatától feltöltődve a lehető leghasznosabban töltsétek alma materetekben az érettségire felkészítő időszakot!” – bíztatta a diákokat Pavljuk Erika.
A szalagavató ünnepség az intézmény legszebb hagyománya, melyre évről évre lelkesen készül az érettségi előtt álló évfolyam. A zöld szalag a remény színével jelképezi mától a végzősök számára, hogy van valami, amiben reménykedhetnek, amire támaszkodhatnak: a hit, a lelki erő, az elszántság, melyek erőt adhatnak mindenhez. E gondolat jegyében Hnatik-Riskó Márta osztályfőnök feltűzte „gyermekei” szíve fölé a zöld színű szalagokat, majd a diákok is feltűzték azokat osztályfőnöküknek és az igazgatóság tagjainak. A büszke osztályfőnök ezután megható és biztató gondolatokat fogalmazott meg beszédében. Emlékeztette az egybegyűlteket arra, hogy a szalagtűző ünnepség olyan hagyomány, amit a Beregszászi Magyar Gimnázium honosított meg a vidéken. Felidézte továbbá, hogy „1991-ben, amikor szétesett egy világbirodalom, tíz nappal később megindult a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium – most Líceum –, mely azóta nagyon sok generációt bocsátott már ki, melyek egytől egyig azt mutatják és bizonyítják, hogy ahová kerültek a gimnazisták, ott helytállnak”.
A végzősökhöz szólva az osztályfőnök elmondta: „Ugyan még nem fejeztétek be a tanulmányaitokat, ma mégis megállunk egy pillanatra, hogy körülnézzünk, mit végeztünk eddig, és mi az, ami még előttünk áll az iskola falai között. Itt állunk, pár hónappal az igazi nagy fordulópont előtt. Azért kell ez a pár hónap felkészülési idő, hogy a lehető legjobban teljen. Azt kívánom nektek, hogy az előttetek álló időszak ne csak elmúljon, hanem teljen meg értékkel, tartalommal, telítsétek meg azt a szellemi tarsolyt, amit magatokkal fogtok vinni. Ti vagytok, ez az osztály az egyik legerősebb bizonyíték arra, hogy ami összetartozik, az összetartozik. Itt álltok most előttünk huszonhárman, de négyen csak erre a néhány napra tudtatok hazajönni; ti valahol távol, egy másik helyen éreztétek azt, hogy közénk tartoztok. Amikor egy-két napra végre mind össze tudtunk jönni, akkor helyére állt minden kis mozaikkocka” – fogalmazott Hnatik-Riskó Márta, majd Wass Albert erdélyi magyar író és költő egyik ismert idézetét helyezte a diákok szívére: „»A világ fölött őrködik a Rend«, és ebben bízzatok!”
„Azt kívánom nektek, hogy ezen az úton, amit még a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum falai között töltötök, készüljetek fel arra, hogy nagyon jó emberek legyetek, nagyon jó magyarok legyetek, a hit és a kitartás vezessen benneteket, rendületlenül!” – tette hozzá az osztályfőnök.
A meghívott vendégek közül elsőként Fülöp Andrea beregszászi magyar konzul köszöntötte az ünnepelteket, akiket arra kért, hogy legyenek büszkék mindarra, amit eddig elértek, és emelt fővel induljanak az elkövetkezendő kihívások felé, tegyenek szert új tudásra, tapasztalatokra, barátságokra, de mindig őrizzék meg mindazt, amit az iskola falai között kaptak. „Ez a nap emlékeztessen benneteket arra, hogy a múlt eredményei és a jövő álmai együtt alakítanak minket azzá, akik vagyunk” – hangsúlyozta a diplomata.
A szalagtűzés jelentőségét és az ünnepség szépségét emelte ki köszöntőjében Babják Edit, a Beregszászi Kistérség Oktatási és Kulturális Osztályának vezetője. „Örömünkre szolgál, hogy a nehézségek ellenére méltóképpen tudunk együtt ünnepelni. Bár lehetséges, hogy vannak szülők, akik csak felvételről kísérik végig gyermekük életének e jeles eseményét, de mindannyian abban bízunk, hogy a dolgok mihamarabb jóra fordulnak” – jegyezte meg, majd a végzősökhöz fordulva azt kívánta, hogy soha ne adják fel az álmaikat, merjenek bátran célokat kitűzni, és öregbítsék a város jó hírnevét.
Meghatódva szólt az ünneplőkhöz Szabó Árpád, az intézmény idén leköszönt igazgatója, aki elmondta, rendkívül jólesett számára, hogy meghívást kapott a szalagavatóra, s immár a 26. zöld színű szalagot is mellére tűzték. „Bevallom, ez a zöld szalag a legmeghatóbb. Örülök, hogy nem felejtettetek el, és az is örömmel tölt el, hogy látom: a líceum tovább él, jó kezekben van, és bízom benne, hogy ahogyan eddig is, a Bethlen-líceum Kárpátalja legjobb magyar középiskolája volt, a jövőben is az lesz” – húzta alá Szabó Árpád.
Egykori gimnazistaként Tóth Győző, a KárpátHáz Civil Szervezet igazgatója saját élményeit idézte fel beszédében. „Huszonhárom évvel ezelőtt ugyanott álltam, ahol most ti. Ennyi idő távlatából is tisztán emlékszem, amikor osztályfőnökünk nekem is feltűzte a reményt szimbolizáló zöld szalagot. Higgyétek el, a ma elhangzott szavak egyike sem közhely, s ezt tapasztalatból mondom, hiszen mindmáig emlékszem Kádár Rózsika néni akkor hozzám intézett szavaira, melyek szerint azóta is alakul az életem” – mondta.
A köszöntőket követően a szalagavató ünnepség azon része következett, amikor maguk a végzősök szóltak a jelenlévőkhöz. Műsorukban megosztották gondolataikat arról, milyen örök emberi értékeket tartanak szem előtt, amikor a felnőtt életre készülnek. A versben és dalban megfogalmazott gondolatok egyben vallomások voltak a családról, az összetartozásról, a szülőföldről, a tudásról, az igazságról, a becsületről, a hitről, a szeretetről, a szabadságról és a békéről.
Egy éven át a mostani végzősök őrizték a mindenkori „gimnazisták” közös értékeinek szimbólumát, a stafétát, amelynek szalagjai az előző évek végzőseinek emlékét hordozzák és viszik tovább. Az ünnepség keretében a számukra fontos értékekkel gazdagítva továbbadták az összetartozásnak ezt a jelképét a nyomukban haladó 10. évfolyamosoknak.
Ezt követően a hagyományokhoz hűen a tanári kar szívhez szóló dallal köszöntötte a szalagavatós diákokat, akik az ünnepség záróakkordjaként palotást és keringőt táncoltak.
A végzősök a korábbi évek szokását folytatva arra kérték szeretteiket, hogy az ünnepi virágcsokrokra szánt összegek ellenértékével járuljanak hozzá a tanárnőjük, Melnicsok Anetta gyógykezeléséért indított adománygyűjtő akciójukhoz.
Szeptember másodikán szólalt meg idén az első csengő a Beregszászi Bethlen Gábor Líceumban, majd az intézmény hagyományainak megfelelően az udvaron lévő székelykapun keresztül vezették be a 34 kis első osztályost Mahurszki Éva és Birta-Vass Tünde tanítónők. Utánuk Holozsai Imre osztályfőnök vezetésével a 32 ötödikes is áthaladt a székelykapu alatt. A nagy múltú beregszászi iskolának a most induló tanévben 110-zel több tanulója van, mint a tavalyi évben volt, ami jól jelzi a szülők bizalmát.
A tanévet első ízben az új igazgatónő, Pavljuk Erika nyitotta meg, aki ünnepi beszédében elismerően szólt elődeiről, az idén nyugdíjba vonult Szabó Árpádról, aki 25 éven keresztül vezette az intézményt, valamint a gimnáziumot alapító igazgatóról, Udvari Istvánról. A tanévnyitón ezúttal vendégként jelen lévő Szabó Árpádot a diákok hosszan tartó tapssal köszöntötték. Az igazgatónő elmondta, hogy idén különösen sok, összesen 110 új diák jelentkezett a líceumba, az iskola minden osztályában lesznek új diákok. Ennek köszönhetően két első osztályt tudnak indítani, illetve 32 tanulóval indul a népes ötödik osztály. „Köszönjük a szülőknek az irántunk tanúsított bizalmat, azon fogunk dolgozni, hogy rászolgáljunk erre a bizalomra” – ígérte az igazgatónő, hangsúlyozva, hogy a líceumban az eredmények, az ismeretek gyarapítása mellett nagy hangsúlyt fektetnek hagyományaink ápolására, az örök emberi, erkölcsi értékek átadására, magyarságtudatunk erősítésére és a közösséget erősítő rendezvényekre.
Rendhagyó módon Szabó Árpád korábbi igazgató is szólt a felsorakozott 317 diákhoz és szüleikhez, aki örömmel konstatálta, hogy az általa 25 évig vezetett gimnáziumban olyan diákok tanultak, akikre nem csak Kárpátalja lehet méltán büszke, hanem az egész magyar nemzet.
Az első osztályos diákok kis bemutatkozó műsoruk végén fogadalmat is tettek, hogy szófogadó, szorgalmas tanulói lesznek az intézménynek. Első osztály most harmadik éven indult az intézményben, emellett itt új diákok az ötödikesek is.
Dr. Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ügyvivője a két kárpátaljai magyar külképviselet nevében köszöntötte a tanévnyitón megjelenteket. A diplomata elismerően szólt a líceumban folyó oktatói-nevelői munka látható eredményeiről, majd elmondta: „Az, hogy az iskola új épületszárnya megépülhetett, bizonyítéka annak, hogy Magyarország segít, háborús időkben is építkezik, nem rombol. […] Továbbra is minden támogatást megad a Kárpátalján élő magyaroknak, hogy az új generációk szülőföldjükön tanulhassanak, élhessenek és dolgozhassanak. Kiemelt diplomáciai célkitűzésünk, hogy a magyar tannyelvű oktatásban való részvétel lehetőségét a jövő generációk számára is megőrizzük Kárpátalján. Az anyanyelven folytatott tanulmányok mellett fontos szerepe van annak is, hogy a fiatalok minél több nyelven beszéljenek, különös tekintettel annak az államnak a nyelvére, amelyben élnek” – fogalmazott a beregszászi magyar külképviseletet vezető diplomata.
Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere emlékeztette hallgatóságát arra, hogy a harmadik tanévnyitót tartjuk már a háborús megpróbáltatások közepette. Üzent azoknak a szülőknek is, akik gyermekei ott álltak a tanévnyitón, de ők nem lehetnek itthon: „Aggódásukban osztozom. A beregszászi önkormányzat mindent megtesz azért, hogy legyen hová visszajönni. Legyenek nyugodtak afelől, hogy rendben fogjuk tudni tartani a közösségünket…” – fogalmazott a polgármester, majd a kistérség működtetése és fejlesztése kapcsán elmondta: „Nagyon hálás vagyok Magyarország Kormányának azért, hogy folyamatosan a pulzusunkon tartja a kezét, figyeli, mi kell ahhoz, hogy itt maradjunk, boldoguljunk, erősebbek legyünk.” Babják Zoltán köszönetet mondott a líceum minden dolgozójának azért, amit az intézményben a tanév első napján láthatott, tapasztalhatott, és ígéretet tett az új igazgató asszonynak arra, hogy mindent megtesz és a képviselő-testületet is arra kéri, teremtsenek elő mindent, ami a líceum zavartalan működéséhez szükséges.
Köszöntötte még a diákokat Babják Edit, a Beregszászi Kistérség Oktatási és Művelődési Osztályának a vezetője, valamint Nagy Csaba, a Kárpátaljai Baptista Jótékonysági Alapítvány elnöke. Ugyancsak köszöntötte a jelenlévőket és a líceumban folyó munkára Isten áldását kérte Marosi István beregszászi görögkatolikus áldozópap, valamint Margitics János beregszászi református lelkész.
Ázsia országainak különleges hangulata töltötte be a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum udvarát május 29-én.
Az intézményben – melynek korábbi neve Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium – évtizedek óta hagyomány a BMG-nap, amikor az igazgatóság átadja az irányítást a Diákönkormányzatnak, melynek tagjai színes programokkal készülnek diáktársaik és a tanári kar számára egyaránt.
A líceum diákserege és tanárai az udvaron gyülekeztek, ahol Szabó Árpád igazgató úr átadta az épület „mesterkulcsát” szimbolizáló fakulcsot Buda Jónásnak, a FejlőDÖK tagjának, így a diákönkormányzatot alkotó 10. osztály tanulói hivatalosan is átvették a hatalmat és az azzal járó felelősséget. Radvánszky Borbála, a Diákönkormányzat elnöke ismertette a fordított nap menetrendjét, s kezdetét vette a kivételes programkavalkád.
„Régi tradíciónk, hogy minden évben megtartjuk a BMG-napot, melyet nagyrészt a diákok szerveznek meg, akik egy napra az iskola vezetését is átveszik. Élvezik ezt a napot, mert valamilyen értelemben felkészülnek a jövőre is” – mondta újságírónknak Szabó Árpád. „Én nem emlékszem olyan fordított napra, amelyik sikertelen lett volna, s úgy gondolom, hogy a mai alkalom is tele lesz szórakozással, játékkal, s a gyerekek jól fogják érezni magukat” – tette hozzá a líceumigazgató.
Az iskola osztályainak egy-egy ázsiai országot kellett bemutatniuk, így elmondható, hogy az udvaron barangolva bárki útlevél nélkül járhatta be Ázsiát, közben érdekességeket hallva és látva a varázslatos hangulatot idéző Ázsia téren. A kiállításnak tétje is volt, hiszen zsűri értékelte a viselet- és ételbemutatót, a kreatív dekorációkat és plakátokat, valamint az adott országokhoz kapcsolódó osztálydalokat.
A hagyományokhoz híven az ebédet – ami ezúttal finom bográcsgulyás volt – a végzősök készítették. A fordított nap folyamán minden tanuló kedvére válogathatott a sokszínű szórakozási lehetőségek – japánfoci, kötélhúzás, sakkverseny, kézműves-foglalkozások vagy kvíz – közül. A bemutatók, a kvízjátékok, a vetélkedők és az osztálydalok előadása során a legtöbb pontszámot összegyűjtött csapatok értékes ajándékutalványokat vettek át a Jordi Burger, az Ilosvay Cukrászat, valamint a Fornetti jóvoltából. A dobogó első fokára az 5. osztály csapata került, a második helyen a 6. osztály végzett, míg a bronzérmes a 9.A osztály csapata lett. Ezenkívül össziskolai szavazás alapján kiderült, hogy ki a legviccesebb, a legkedvesebb, a legstílusosabb, a legbölcsebb és a legszigorúbb tanár.
A tanulók és a tanárok visszajelzései azt igazolják, hogy az idei BMG-nap is remekül sikerült, a résztvevők elégedettek voltak a programokkal, s meghatározó élménnyel gazdagodtak, mely megalapozza a jókedvet és a hangulatot a nyári szünet élvezéséhez.
Az Év Tanára díjat az Év Tanára szakmai bizottsága ítéli oda olyan pedagógusoknak, akik a legtöbbet tették a magyar közoktatás, nevelés terén a bizottság tagjai szerint. Összesen mintegy 100 jelölésből választották ki a díjazottakat. A jelölés teljesen nyilvános volt, diákok, pedagógusszervezetek és pedagógusok egyaránt jelölhettek. Idén a külhoni kategóriában Hnatik-Riskó Márta, a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum magyarnyelv- és irodalomtanára kapta a kitüntetést.
Hnatik-Riskó Márta, a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum magyarnyelv- és irodalomtanára immáron 36 éve pedagógus, továbbá a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, valamint a Beregszászi Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (BKÉSZ) aktív tagja. Mindeközben a Kárpátalja hetilap és a Közoktatás folyóirat munkatársa.
A magyar kultúra megőrzése, anyanyelvünk ápolása Hnatik-Riskó Mártának a legfontosabb célja, amelyet minden tanítványának igyekszik átadni. Diákjai több anyanyelvi, helyesírási, nyelvhasználati versenyen is díjakat nyertek. A tanárnő minden óráját egy-egy idézettel indítja, amely gondolatok varázslatos anyanyelvünket, történelmi nagyjainkat dicsőítik.
Közel egy évtizedig köztiszteletnek örvendő szervezője és programfelelőse volt a kárpátaljai magyar nyelv és irodalom szakos tanárok továbbképzésének a KMPSZ Kárpátaljai Nyári Kölcsey Pedagógusakadémiáján. Közreműködött több tanári kézikönyv és segédkönyv, tudományos munka szerkesztésében, valamint lektorálásában – hangzott el a beregszászi tanárnő laudációjában.
A kitüntetést dr. Hajnal Virág, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője adta át február 6-án Budapesten, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. székházában. A díjat Hnatik-Riskó Márta nevében – mivel a díjazott nem tudott részt venni az ünnepségen – barátja és kollégája, Iván Éva, a Derceni Középiskola magyarnyelv- és irodalomtanára vette át.
A Bethlen Gábor Alap karolta fel és támogatja 2012 óta az egyik legnagyobb internetes középiskolai portál kezdeményezésére elindult Év Tanára díj adományozását, amely erkölcsi és anyagi elismerést is jelent azoknak a pedagógusoknak, akik áldásos tevékenységükkel hozzájárulnak ahhoz, hogy a felnövekvő generációk tagjai megfelelő tudás és megfelelő erkölcsi útmutatás birtokában készülhessenek fel az életre és tevékenységükre.
The Vatican Secretary of State is received in Kyiv by Ukrainian President Volodymyr Zelensky, to whom he conveys the Pope's solidarity and the Holy See's commitment to help find "a just and lasting peace".
Félicitations à @TomCruise que la République nomme Chevalier des Arts et des Lettres ! 🇫🇷
🎬 Son tournage de "Mission Impossible" à Paris en 2017 a magnifiquement mis en valeur notre capitale. Sa défense passionnée des salles de cinéma inspire tous les amoureux du grand écran.… pic.twitter.com/mW5bOssbbL
Dr. Kiss Ferenc, az intézmény jogelődjének egykori diákja, író, kritikus, irodalomtörténész és tanár születésének 95. évfordulója alkalmából avattak emléktáblát a Beregszászi Bethlen Gábor Líceumban január 17-én.
Az avatóünnepség előtt az egybegyűltek egyperces néma főhajtással emlékeztek a háború áldozataira.
„Bár a háború árnyékában gyűltünk ma itt össze, ez a nap is egy mérföldkő intézményünk életében, hiszen egy újabb emléktáblát avatunk. A líceum falán sorakozó emléktáblák jelzik, hogy van múltunk, s ha van múltunk, akkor van jövőnk is” – emelte ki köszöntőjében Szabó Árpád, a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum, az egykori Beregszászi Magyar Királyi Állami Főgimnázium jogutódjának igazgatója. Szabó Árpád beszédében hangsúlyozta: méltán büszkék az intézményben tanult egykori neves diákokra, s meggyőződése, hogy a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium 1991-es újraindítása óta is kerültek ki olyan „gimnazisták” az épület falai közül, akiknek nevét a jövőben szintén emléktábla őrzi majd itt.
Dr. Kiss Ferenc 1928. november 11-én született Tiszapéterfalván szegény parasztcsaládban. Alapiskoláit szülőfalujában, középiskoláit 1939-től 1944-ig a Beregszászi Magyar Királyi Állami Gimnáziumban, majd a Debreceni Református Kollégiumban végezte, tanulmányait a Debreceni Tudományegyetemen folytatta, s munkásságát is itt kezdte. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc idején a debreceni Csokonai Rádió vezetője volt, ezért a Legfelsőbb Bíróság nyolc hónap börtönre ítélte. 1957-től az ELTE BTK tudományos segédmunkatársa volt öt éven keresztül. Ezt követően az MTA Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársa, majd főmunkatársa lett. Közben megvédte disszertációját és 1978-tól az irodalomtudományok kandidátusa. Később a Szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Magyar Irodalom Tanszékének vezetője, majd emeritus professzora lett. Kiss Ferenc a XX. századi magyar lírával, kortárs magyar költészettel, elsősorban József Attila és Kosztolányi Dezső munkásságával foglalkozott. Munkásságát Ady Endre-jutalommal, József Attila- és Bethlen Gábor-díjjal, valamint Márton Áron-emlékéremmel ismerték el. 1999. október 30-án, 71 éves korában hunyt el Budapesten, sírhelye a Farkasréti temetőben található.
A Beregszászi Bethlen Gábor Líceum falán elhelyezett emléktábla a Beregszászért Alapítvány támogatásával készült, az azt díszítő bronz dombormű alkotója Lengyel Tibor nyíregyházi szobrász.
Dalmay Árpád, a Beregszászért Alapítvány kuratóriumának elnöke személyesen nem tudott részt venni az avatóünnepségen, ezért levélben küldte el köszöntő szavait. „Nagy megtiszteltetés a Beregszászért Alapítvány számára, hogy immár a hatodik emléktáblát ajándékozza a Beregszászi Bethlen Gábor Gimnáziumnak, új nevén Líceumnak. Alapítványunk fő célja a Beregszászban és a Beregszászi járásban, de tágabb értelemben az egykori Bereg vármegyében élő magyarság nemzeti önazonosság-tudatának erősítése múltunk nagyjai emlékének megörökítésével. S a Beregszászi Magyar Királyi Állami Főgimnázium, majd későbbi nevén Beregszászi Magyar Királyi Állami Gimnázium országszerte híres embereket oktatott, bocsátott szárnyaira, illetve tudott tantestülete soraiban” – olvasták Dalmay Árpádnak az alkalomra írt leveléből. „Nem véletlen az emléktábla Csoóri-idézete: »Mondd azt, hogy csak azért is!« Bár ezt a költő beteg barátjának írta vigasztalásul és biztatóul, mi fogjuk fel úgy, hogy dr. Kiss Ferenc mondja nekünk: csak azért is tartsunk ki magyarságunk, hitünk, anyanyelvünk, kultúránk, múltunk mellett az ellenükre ácsingózó mai zavaros világban. Nagyjaink emléke és szelleme adjon hozzá erőt!” – írta a Beregszászért Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Levélben fejezte ki köszönetét édesapja emlékének ápolásáért a Debrecenben élő ifj. Kiss Ferenc. „Biztos vagyok abban, hogy az alkotás méltó helyre kerül és betölti a neki szánt szerepét: egyrészt felhívja a kárpátaljai középiskolások és pedagógusok figyelmét arra, hogy van egy neves irodalomtörténészük, akinek az életművét érdemes tanulmányozniuk, másrészt Kiss Ferenc közelebb kerül általa a helybéli szakemberekhez is. Közös célunk, hogy minél többen olvassák a műveit, ismerjék meg jobban a munkásságát, és adják tovább gondolatait az újabb nemzedékeknek” – fogalmazta meg üzenetében ifj. Kiss Ferenc.
Az avatóünnepségen két, szintén ugocsai és Kossuth-díjas költő, Lator László és Vári Fábián László egy-egy versével emlékeztek Kiss Ferencre. A versek elhangzása után Szabó Árpád igazgató és Cseh Áron ungvári magyar vezető konzul leleplezték az emléktáblát, majd a jelenlévők – köztük Cseh Áron és Jusztin Miklós magyar konzulok, Babják Edit, a Beregszászi Városi Tanács Oktatási és Kulturális Osztályának vezetője, Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség és a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet elnöke, Szabó Árpád líceumigazgató, valamint Nagy Barna, dr. Kiss Ferenc unokaöccse – elhelyezték az emlékezés koszorúit a tábla alá.
Három év szünet után december 14-én ismét sor került a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum Hit, Remény, Szeretet vers- és prózamondó versenyére, melyet a kárpátaljai oktatási intézményekben tanuló magyar diákok, valamint itt élő felnőttek számára hirdettek meg. A megmérettetésen több mint 40 versenyző vett részt.
Az adventi verseny története 1997-ig nyúlik vissza, amikor Bacskó Mária tanárnő, a líceum akkori igazgatóhelyettesének kezdeményezésére került először megrendezésre hagyományteremtő céllal a hit, a remény és a szeretet jegyében, felhívva a figyelmet a költészet léleképítő erejére.
A rendezvény kezdetén a résztvevők Túrmezei Erzsébet A harmadik című költeményét hallhatták Oroszi Kármen tizedik évfolyamos tanuló előadásában, majd Kocsis Mária magyartanár köszöntötte az egybegyűlteket. Ahogy változnak az idők, úgy van egyre nagyobb szükség a lélek megerősítésére, mert – különösen az utóbbi időben – egyre fogyatkozni látszik a világban a szeretet, s az embereknek erős hitre van szükségük ahhoz, hogy tovább éljen bennük a remény lángja. Ebben sok esetben a szavak művészete is segítséget nyújthat – hangzott el.
Szabó Árpád, a Bethlen-líceum igazgatója köszöntőjében örömét fejezte ki, amiért zsúfolásig megtelt az intézmény rendezvényterme, s azzal biztatta a jelenlévőket, hogy vigyék hírét ők is a versenynek, hiszen jövőre remélhetőleg már az új, tágas épületszárny adhat otthont a karácsonyváró meghitt alkalomnak. Az igazgató úr emellett köszönetet mondott a verseny támogatóinak.
„Széchenyi István – akit legnagyobb politikai ellenfele, Kossuth Lajos nevezett a legnagyobb magyarnak – találta először mondani azt, hogy nyelvében él a nemzet. Ugyanis az anyanyelv az a kapocs, amely égtájaktól, országoktól, távolságtól függetlenül összeköt bennünket, magyarokat” – szögezte le felszólalásában Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője, kiemelve a nyelv „magyarságmegtartó” szerepét hozzátette: „Nyelvünket ápolni és továbbadni kell, mert ez a megmaradás záloga.”
Ezt követően a történelmi egyházak jelen lévő képviselői – Molnár János római katolikus püspöki helynök, Marosi István görögkatolikus áldozópap, majd a rendezvény végén Radvánszky Ferenc református lelkész – fogalmazták meg gondolataikat az adventi időszak valódi tartalmáról, a szeretet erejéről és a költészet varázsáról.
Az ambiciózus irodalomkedvelők ezután három helyszínen négy kategóriában adhatták elő az alkalomra választott verset vagy egy prózai mű részletét. Közel másfél óra elteltével mindenki ismét a rendezvényteremben gyűlt össze, ahol a zsűri értékeléseit követően sor került az eredményhirdetésre.
I. kategória (1–4. osztályosok): 1. Nyistyák Péter (Kaszonyi Arany János Líceum, felkészítő tanára Hatalovics Erika); 2. Demes Anna (Jánosi Líceum, felkészítője Kosztyu Irén); 3. Nagy Viktória (Beregdédai Gimnázium, felkészítője Szerényi Veronika); különdíj: Gogola Erzsébet (Beregszászi Bethlen Gábor Líceum, felkészítője Gogola Gabriella).
II. kategória (5–8. osztályosok): 1. Jószay Péter Adolf (Nagymuzsalyi Hunyadi János Líceum, felkészítője Radvánszky Zsófia); 2. Fazekas Petra (Beregszászi Bethlen Gábor Líceum, felkészítője Kocsis Mária); 3. Tarpai Mária (Beregszászi Bethlen Gábor Líceum, felkészítője Riskó Márta); különdíjasok: Balogh Ludmilla (Beregszászi Mikes Kelemen Líceum, felkészítője Bárdos Nóra) és Bakos Vivien (Beregdédai Gimnázium, felkészítője Szerényi Veronika).
III. kategória (9–11. osztályosok): 1. Gogola Anna (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézete, felkészítője Gogola Gabriella); 2. Nagy Andrea (Mezővári II. Rákóczi Ferenc Líceum, felkészítője Szilágyi Gizella); 3. Sass Eszter (Beregszászi Bethlen Gábor Líceum, felkészítője Kocsis Mária); különdíj: Gleba Patrícia (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézete, felkészítője Király Katalin).
A felnőtt kategóriában Orbán Viktória (Csap) és Szerényi Adalbert (Beregdéda) a zsűri döntése alapján egyaránt első helyezést ért el, hiszen versmondásukkal mindketten maradandó élménnyel gazdagították a közönséget.
A dobogós helyezést elért versenyzők mellett minden résztvevő értékes ajándékot kapott, hiszen mindannyian odaadással készültek és adták elő a költők és írók hitről, reményről és szeretetről papírra vetett műveit. A bőséges ajándéközönért köszönet illeti a szavalóverseny támogatóit: Magyarország Ungvári Főkonzulátusát és Beregszászi Konzulátusát, a Beregszászi Városi Tanács Oktatási és Kulturális Osztályát, a KMKSZ Beregszászi Alapszervezetét, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetséget, a Beregszászi Keresztény Értelmiségiek Szövetségét, a Beregszászi Szent Anna Karitászt, a Fornetti kávézót, id. Gogola István és Gogola Zoltán festőművészeket és Péter Lajos vállalkozót. A rendezvény a költészet értékeinek felmutatása mellett alkalmat teremtett arra is, hogy a jelenlévők együtt éljék át a karácsonyvárás szívmelengető hangulatát.
Október 27-én ünnepélyes keretek között 20 végzős szíve fölé tűzték fel a jövőbe vetett hitet és reményt jelképező zöld szalagot a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum szalagavató ünnepségén a Beregszászi Művelődési Ház dísztermében.
„Vannak életünkben olyan események, amelyekről – miközben javában zajlanak még – tudjuk, hogy sohasem felejtjük el. Ilyen egy-egy jó beszélgetés, egy ölelés, néha egy szép zene; amíg éled, egy Hang azt mondja benned: »Szívd magadba jó mélyen ezt az élményt, mert ebből kell táplálkoznod egy életen át!« Ne felejtsd el! Ide vissza kell találnod, mindig!” – írja Müller Péter. Az ilyen események sorába tartoznak az ünnepeink: azok a napok, amelyek – ahogy az évszakok körforgása – minden évben újra beköszöntenek, és azok, amelyekből csak egyetlenegy van az életünkben. Az ilyen egyszeri, megismételhetetlen ünnepek közé tartozik az érettségire készülő tanulók számára a szalagavató, amely a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum legszebb hagyományai közé tartozik, s a generációk őrváltása során a mai immár az intézmény 26. szalagtűző ünnepsége. Ugyanakkor az ünnepeltek, a végzősök számára ilyen nap csak egyszer van, amikor utolsó iskolás évük első felében szüleik, szeretteik és tanáraik elé állnak, hogy egyszerre gondoljanak az eddig megtett útra és az előttük álló célokra.
Az ünnepség kezdete előtt a jelenlévők egyperces néma főhajtással adóztak a háborúban elhunyt áldozatok emlékének.
A végzősök színpadra vonulását követően elsőként Szabó Árpád, a líceum igazgatója mondott köszöntőt. „Ma, a háború árnyékában arra kell gondolnunk, hogy egyszer ennek is vége lesz, és következik a megújulás, hiszen »az élet él és élni akar«. Ennek a megújuló életnek pedig ti vagytok a záloga!” – hangsúlyozta az igazgató a felsorakozott tanulókhoz szólva, hozzátéve: bár nem tud felhőtlen jövőt ígérni számukra, de biztos abban, hogy mindannyian élnek majd azokkal a lehetőségekkel, amelyek által elérhetik kitűzött céljaikat és boldog emberré tudnak válni. „Tudnotok kell, hogy gyökerek nélkül nincs boldogság és szebb jövő, s a ti gyökereitek a kárpátaljai magyarságban, a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnáziumban, ma már líceumban van, amely megalapítása óta Kárpátalja legjobb magyar tannyelvű oktatási intézménye” – emelte ki beszédében Szabó Árpád.
A szalagtűző ünnepségre minden évben élénken készül az érettségi előtt álló évfolyam. A zöld szalag számos jelentést hordoz magában: egyszerre sugároz reményt, áraszt bizakodást és köt össze, ugyanakkor emlékeztet az iskola névadójának jelmondatára is: „Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.” Mindezek jegyében tűzte fel Jakab Enikő osztályfőnök diákjai szíve fölé a zöld színű szalagokat, majd a diákok is feltűzték azokat osztályfőnöküknek és az igazgatóság tagjainak. A büszke osztályfőnök ezután szívhez szóló gondolatokat osztott meg az elmúlt közös évekről: „Ez a pillanat egy mérföldkő mindannyiótok életében, és nagy öröm számomra, hogy itt lehetek, hogy veletek együtt ünnepeljek.” Felidézte az együtt eltöltött iskolai évek legemlékezetesebb mozzanatait, majd biztatóan szólt osztályához: „A jövő kihívásai előtt állva tudom, hogy képesek vagytok bármilyen próbát leküzdeni, és sikeresen folytatni a tanulást.”
Köszöntőjében Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője aláhúzta a Bethlen-líceumnak a kárpátaljai magyar tannyelvű oktatásban betöltött kiemelkedő szerepét, melyet a tanulók tanulmányi versenyeken elért eredményei támasztanak alá. Az intézmény „fontos szerepet játszik annak a törekvésnek a megvalósításában, hogy az ifjúság megőrizze nemzeti identitását, ápolja kultúráját, gyarapítsa magyar és idegen nyelvi ismereteit” – emelte ki a diplomata, majd sok sikert kívánt a végzősöknek utolsó középiskolás évükhöz.
A szalagtűzés jelentőségét és szépségét hangsúlyozta köszöntőjében Babják Edit, a Beregszászi Kistérség Oktatási és Kulturális Osztályának vezetője. „Kívánom, hogy csupa jó dolgot halljunk majd rólatok, hogy büszkén mondjuk majd, hogy a mi tanítványaink voltatok. Céljaitok megvalósításához, a felkészüléshez az önálló életre kívánok jó egészséget, kitartást, békét!” – fogalmazott a színpadon álló diákokhoz szólva.
A köszöntők sorát Virág Szabolcs, a Beregszászi Görögkatolikus Egyházközség áldozópapja zárta, aki Isten áldását kérte a diákokra és minden jelenlévőre.
A mindenkori „gimnazisták” közös értékeinek szimbóluma a staféta, amelynek szalagjai az előző évek végzőseinek emlékét hordozzák és viszik tovább. Egy évig a mostani végzősök őrizték az összetartozásnak ezt a jelképét, s az ünnepség keretében a számukra fontos értékekkel gazdagítva továbbadták azt a 10. évfolyamosoknak.
Ezt követően a végzősök megható műsora következett, melyben kifejezték érzéseiket a líceumban eltöltött évek alatt gyűjtött tapasztalatokról, az itt kialakult barátságokról, az életre szóló emlékekről, s versben és dalban foglalták össze gondolataikat a számukra meghatározó értékekről: a családról, a szülőföld szeretetéről, a béke fontosságáról, az Istenbe vetett hitről, a remény és az önzetlen szeretet erejéről. Ezen értékeket nemcsak szóban vallják, hiszen az ünnepség idejére adománygyűjtő dobozt helyeztek el a színpad előtt, s arra kérték a jelenlévőket, hogy a nekik szánt virágcsokrok ellenértékével járuljanak hozzá adománygyűjtő akciójukhoz a KEGYES Jótékonysági Alapítvány javára.
A szívhez szóló műsor után a tradíció szerint a tanári kar köszöntötte a szalagavatós diákokat. Ezúttal a Kormorán Egy csepp emberség című dalát adták elő.
A szalagavató ünnepség a végzősök keringőjével zárult.
Rekordszámú, több mint 160 ezer magyarországi és külhoni tanuló vett részt a Nemzetpolitikai Államtitkárság Határtalanul 2022–2023 középiskolai vetélkedősorozatán, mely nagyszabású virtuális gálával zárult június 14-én. A döntőbe 37 csapat jutott be a Kárpát-medence iskoláiból, köztük Kárpátaljáról a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum, a Gáti Kovács Vilmos Líceum, a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola, az Ungvári Magyar Tannyelvű Elemi Iskola és Drugeth Gimnázium, a Péterfalvai Református Líceum, a Nagyberegi Dobrai Péter Középiskola, valamint a Kaszonyi Arany János Líceum csapata.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a Nagydöntő előtti köszöntőjében gratulált a döntőbe jutott 18 magyarországi és 19 külhoni csapatnak, s hozzátette: jó látni azt, hogy évről évre egyre többen vesznek részt ebben a versenyben annak érdekében, hogy összemérjék tudásukat.
„Túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy a Határtalanul program és a Határtalanul középiskolai vetélkedő mára az egyik legfontosabb nemzetpolitikai program. Nemcsak élmény, nemcsak vetélkedő, hanem a nemzeti összetartozást erősítő közösségkovácsoló erő, amelynek köszönhetően egyre erősödnek a kapcsolatok a magyarországi és a határon túli fiatalok között” – emelte ki Potápi Árpád János, majd ismét gratulált a döntős csapatoknak és arra kérte a fiatalokat, hogy a verseny után is őrizzék meg a játék során kialakult kapcsolatokat, barátságokat.
A megmérettetésre jelentkezett csapatok az elő- és középdöntők során számos témakörben – a magyar kultúra, történelem, néprajz és földrajz területén, valamint a magyarságot érintő kérdésekben – mérték össze tudásukat, melynek célja elsősorban az volt, hogy közelebbről megismerjék a Kárpát-medence magyarlakta területeit, az ott élők hagyományait és kultúráját.
A szerdán élőben közvetített Nagydöntő három egymást követő 20–20 perces tudáspróbából állt, amelyeket a csapatoknak online platformon kellett teljesíteniük. A feladatok a Kárpát-medence magyarságának történelméhez, néprajzához, valamint földrajzához fűződő – sok esetben nagymértékű figyelmet igénylő – kérdéseket tartalmaztak.
A feladatok teljesítése közben a gálán levetítették a 37 nagydöntős csapat által készített bemutatkozó kisfilmeket, a nézők megtekinthettek egy játékos színdarabot, a hagyományokhoz híven fellépett Baba és Monyo székelyudvarhelyi zenészpáros, s levetítették Simó Annamária és Pál István „Szalonna” Egyetlenegy című dalának videóklipjét.
A délután végére a három tudáspróba eredménye és a kisfilmekre kapott pontszámok összesítése alapján megszületett a végeredmény. A vetélkedő első helyezettje holtversenyben a Budapesti Eötvös József Gimnázium 10.B osztálya és a Zalaegerszegi Kölcsey Ferenc Gimnázium ELIT11K osztálya lett. A második helyen a Budakeszi Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium csapata, a harmadik helyen pedig a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum BMG Utoljára csapat végzett. Jó eredményt ért el a Gáti Kovács Vilmos Líceum GKVL csapata (13. helyezett), a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola Rákóczi turulja nevű osztálya (15. helyezett), az Ungvári Magyar Tannyelvű Elemi Iskola és Drugeth Gimnázium Hunok csapata (16. helyezett), a Péterfalvai Református Líceum Petrovoi celebek nevű osztálya (17. helyezett), a Nagyberegi Dobrai Péter Középiskola Megállíthatatlanok csapata (18. helyezett), valamint a Kaszonyi Arany János Líceum 10. osztálya (22. helyezett). A zsűri a maximális, azaz 40 pontra értékelte a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum és a Gáti Kovács Vilmos Líceum két csapatának bemutatkozó kisfilmjeit.
A Határtalanul középiskolai online vetélkedőn első helyet elérő csapat 1 millió forint pénzjutalomban részesül, a második és harmadik legjobban teljesítő csapatok pedig 300–300 ezer forint ösztöndíjat kapnak, s emellett a szervezők több mint ezer további jutalmat és ajándékot osztanak ki a versenyzők között. A Nagydöntőbe jutott osztályok felkészítő tanárai 100 ezer forint ösztöndíjban részesülnek csapatonként. A legjobb eredményt elért csapatok meghívást kapnak a Honfoglaló táborba, melyet augusztus végén szerveznek meg Noszvajon.
Június 2-án került sor a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum tanévzáró ünnepségére. „Tanulj a tegnapból, élj a mának és reménykedj a holnapban” – ezzel a bíztató Albert Einsteintől idézett gondolattal vette kezdetét a ballagás, amikor az intézmény tanulói, munkatársai és a végzősök szülei lelküket is ünneplőbe öltöztetve összegyűltek a líceum udvarán, hogy részesei legyenek a végzősök megható búcsúzásának iskolájuktól, tanáraiktól és diáktársaiktól.
Az ünnepséget Szabó Árpád igazgató nyitotta meg, aki örömteli napként tekintett a mostani tanévzáróra is, „hiszen itt állunk líceumunk új szárnya előtt, azon a téren, amelyet egy ikonikus platánfalevél díszít” – mondta, magyarázva: a levél jelképezi azt az összetartást, amely nemcsak a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium – ma már Beregszászi Bethlen Gábor Líceum – tanárait és diákjait köti össze, hanem az összes jóérzésű kárpátaljai magyart.
Szabó Árpád beszédében számot vetett az elmúlt tanév meghatározó történéseiről, az eredményekről és a nehézségekről. A 2022–2023-as tanév egyik „üde színfoltja” az első osztály megnyitása a 6–7 éves gyerekek számára, mely mára egyértelműen az egyik legjobb döntésnek bizonyult. Az elmúlt évben hosszú várakozást követően az új szárny építése is elkezdődött, így már belátható időn belül méltó körülmények között tanulhatnak a bethlenesek.
A ballagókhoz szólva az igazgató reményét fejezte ki, hogy az intézmény falai között megszerezték azt a tudást, amellyel majd helyt tudnak állni az élet rögös útvesztőin. „Arra biztatlak benneteket: álmodjatok, és ha már álmodtok, akkor csak nagyot érdemes. Arra is kérlek benneteket, hogy álmaitok megvalósítása közben, megszerzett tudásotok kamatoztatásakor soha ne feledjétek, hogy honnan jöttetek, s lebegjen szemetek előtt Kárpátalja mint az a föld, amely felnevelt benneteket, és amelynek oly nagy szüksége van kiművelt, pallérozott emberekre, vagyis rátok” – zárta beszédét Szabó Árpád.
„Ez a nap nem csupán egy egyszerű befejezése a középiskolai éveiteknek, hanem egy fontos mérföldkő, ami az elért eredményeitek és kitartó munkátok elismerésének szól. Az elmúlt időszak azonban nem csak a tudás megszerzéséről szólt: egy közösséget építettetek, barátságokat kötöttetek és emlékeket teremtettetek, amelyeket soha nem felejtetek el. Ezek az élmények és kapcsolatok kincset érnek” – emlékeztette a ballagókat felszólalásában Sarkadi Gábor beregszászi magyar konzul. A diplomata hozzátette: Magyarország Kormánya anyagilag és szakmailag is kiemelten támogatja a határon túli magyarok anyanyelven történő oktatását, mivel a határon túli magyar közösségek számára ez kulcsfontosságú a fennmaradáshoz.
Köszöntötte a jelenlévőket Marosi István görögkatolikus áldozópap és Taracközi Ferenc református lelkipásztor, akik a béke mihamarabbi eljövetelében bízva Isten áldását kérték az ünneplőkre.
Az ünnepi köszöntőket követően Szabó Árpád igazgató és Pavljuk Erika igazgató-helyettes átadták az okleveleket azoknak a tanulóknak, akik dobogós helyezéseket értek el az összukrajnai, magyarországi, valamint nemzetközi tantárgyi vetélkedőkön, ezekkel is öregbítve az intézmény hírnevét. Ebben a tanévben – új hagyományt teremtve – Bethlen Gábor-oklevelet adtak át azoknak a végzős diákoknak, akik kimagasló eredményeket értek el az intézményben eltöltött évek alatt és aktív szerepet vállaltak a közösség életében.
Az ünnepség ezután egy hagyományos mozzanattal folytatódott: az ötödikesek átnyújtották a ballagóknak az útravaló tarisznyát, ezzel jelezve, hogy elértek életük egyik fontos állomásának a végére, s megérkeztek egy új, még járatlan út kezdetéhez.
Az legfiatalabb kisdiákok verses köszöntője után megható pillanatok következtek: a ballagó diákok verses-énekes búcsúműsora szívhez szóló gondolatokat tartalmazott a szüleik és tanáraik gondoskodó munkájáról, az iskolában kialakult barátságokról, az összetartozás erejéről és a szülőföld szeretetéről.
Megható és lelkesítő gondolatokkal búcsúztak diákjaiktól Mázor Júlia és Mihovics Magdolna osztályfőnökök, majd a szülők nevében Nagy Natália mondott köszönetet a Bethlen-líceum kollektívájának. Ezután pedig igazán lélekemelő meglepetés érte a ballagókat és minden jelenlevőt: a végzősök szüleinek alkalmi kórusa elénekelte a „Legyen áldás az úton…” kezdetű egyházi éneket.
Sok évre visszanyúló hagyomány, hogy a végzősök egy jelképes, kézzelfogható emléket is hagynak maguk után: egy fából kifaragott platánlevelet helyeznek el évről évre az épület előtt álló életfán, amely a „beregszászi gimnazisták” egymást követő generációinak összetartozását fejezi ki. Idén a platánlevelet Szilágyi Lili Fanni és Balogh András helyezték el az életfán.
A számos útravaló gondolat mellett az ünnepség végén a végzősöket még egyszer emlékeztették: bárhová viszi őket az élet, ne feledjék, a család és az alma mater mindig szeretettel visszavár.
A magyarországi aszódi evangélikus gimnázium felajánlása révén érkeztek tankönyvek, ezenkívül számítógépek és szekrények is a Beregszászi Bethlen Gábor Líceumba. Az adományokat a Beregszászi Szent Anna Karitász munkatársai juttatták el az intézménybe.
A felajánlott könyvcsomagokat az első osztályosok számára állították össze, amely nagy segítséget jelent az oktatási intézménynek, hiszen szeptembertől két első osztályt szeretnének indítani. Harapkó Marianna, a Beregszászi Szent Anna Karitász vezetője elmondta: „A mai napon tankönyveket hoztunk az aszódi evangélikus iskolából, illetve a váci egyházmegyei karitász felajánlásából számítógépeket, valamint egy szekrénysort is hoztunk, hiszen jelezte a vezetőség, hogy erre is szükség lenne, és még hozunk szekrényeket, amelyek még a határon állnak. Nagy örömmel tölt el bennünket, hogyha segíteni tudjuk a gyerekek fejlődését és oktatását.”
Szabó Árpád, a Bethlen Gábor Líceum igazgatója hangsúlyozta: „A karitász munkatársaival jó viszonyban vagyunk, a magyarországi támogatóink közül nagyon sokat személyesen ismerünk, de nagyon sokan ismeretlenül is támogatnak minket, s a problémáink megoldásában nagy nagy segítséget jelentenek ezek az adományok. Új első osztályt fogunk indítani hamarosan, és mindehhez szükség volt tankönyvekre, szekrényekre. Ezeknek kimondottan örülünk, minden segítség nagyon jól jön. Köszönjük szépen a felajánlásokat.”
Go-Ahead’s purple buses that once shuttled passengers between @LDNLutonAirport and the nearby railway station have arrived in Eastern Ukraine after being donated to a charity supporting the Ukrainian war effort.
