A Pest Vármegyei és Érdi Kereskedelmi és Iparkamara az elmúlt években, az magyar-ukrán vegyeskamara és a KMKSZ közreműködésével rengeteget segített Kárpátalján. Mentőautókkal, száraz élelmiszerrel, ruhaadománnyal, gyermekotthonoknak szánt sokmillió forintos segítséggel érkeztek, számos alkalommal a vidékre. Ünnepi közgyűlésükön kitüntették Brenzovics Lászlót, a KMKSZ elnökét.
Kamarai különdíjjal tüntette ki Brenzovics Lászlót, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökét a Pest Vármegyei és Érdi Kereskedelmi és Iparkamara.
Fotó: György László kormánybiztos Facebook-oldala
Brenzovics László a kárpátaljai magyarság érdekében végzett, önzetlen munkájáért vehette át az elismerést Vereczkey Zoltántól, a Pest Vármegyei és Érdi Kereskedelmi és Iparkamara elnökétől és György László gazdasági stratégiákért felelős kormánybiztostól a kamara december 12-i ünnepi küldöttgyűlésén.
Fotó: György László kormánybiztos Facebook-oldala
A Pest Vármegyei és Érdi Kereskedelmi és Iparkamara az elmúlt években jelentős segítséget nyújtott Kárpátaljának a magyar–ukrán vegyeskamara és a KMKSZ közreműködésével: mentőautókat, tartós élelmiszert, ruházati adományokat, valamint több millió forint értékű támogatást juttattak el kárpátaljai gyermekotthonok számára. Legutóbb a nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon részesült élelmiszeradományban.
„Rég kapcsolatban vagyunk, már több mint tíz éve, több közös rendezvényünk is volt, és terveink is voltak különböző gazdasági téren. Sajnos ezeket elmosta a háború, viszont a háború kitörése óta az iparkamara jelentős támogatásokat nyújtott Kárpátalja számára mind a mentőautók terén, mind pedig élelmiszeradományokat adott árvaházaknak, legutóbb a napokban a nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Gyermekotthonnak. Nagyon fontos ez, hiszen a szolidaritás, a konkrét támogatások a kárpátaljai magyarság számára életbevágóak ebben a helyzetben. Elnök úrral beszélgetve ő elmondta azt, hogy továbbra is szándékozik ezeket a támogatásokat folytatni. Szeretném megköszönni az iparkamarának és személyesen dr. Vereczkey Zoltán elnök úrnak, illetve az ukrán–magyar vegyeskamara két kárpátaljai származású, beregszászi képviselőjének, Kota Györgynek és Gelb Sándornak, akik szintén szívükön viselik szülőföldjük sorsát, és hozzájárulnak ezeknek a támogatásoknak a megszervezéséhez, valamint célba juttatásához” – fogalmazott az elismerés átvételét követően a KMKSZ elnöke.
Elismerésben részesítette Brenzovics Lászlót a Pest Vármegyei és Érdi Kereskedelmi és Iparkamara. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a kárpátaljai magyarságért tett önzetlen szolgálataiért vehetett át kamarai különdíjat a szervezet ünnepi közgyűlésén Dr. Vereczkey Zoltán kamarai elnöktől és György László kormánybiztostól. A pest megyei kamara az elmúlt években, az magyar-ukrán vegyeskamara és a KMKSZ közreműködésével rengeteget segített Kárpátalján. Mentőautókkal, száraz élelmiszerrel, ruhaadománnyal, gyermekotthonoknak szánt sokmillió forintos segítséggel érkeztek, számos alkalommal a vidékre. Legutóbb a nagydobronyi irgalmas Samaritánus gyermekotthonnak szállítottak élelmiszeradományt.
„Azt, hogy mikor lesz béke, biztos, hogy nem mi fogjuk eldönteni, azonban ismert tény az, hogy még az elmúlt évek rendkívül nehéz helyzete – gondoljunk itt a Covidra és elsősorban a háborúra – sem törte meg és nem roppantotta össze a kárpátaljai magyarságot és intézményrendszerét, hiszen működnek az iskoláink, működik az egyetem, megjelennek a sajtótermékeink, működnek az egyházaink – és ez nyilvánvalóan reményt ad a jövőre nézve is” – emelte ki Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke a Nemzetstratégiai Kutatóintézetben (NSKI) megtartott könyvbemutatót követő kerekasztal-beszélgetésen november 10-én Budapesten.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet a Magyar a Magyarért Népfőiskola Alapítvánnyal közösen Volt egyszer egy lap – Kárpátalja címmel szervezett könyvbemutatót és kerekasztal-beszélgetést az intézet székházában. A rendezvényen bemutatták az 1990. április 30. és 1994. december 31. között Mankovits Tamás szerkesztésében megjelent Kárpátalja című lapok összefoglaló kiadványát.
Az esemény résztvevőit elsőként Szász Jenő miniszteri biztos, az NSKI elnöke köszöntötte, aki beszédében aláhúzta: a Szovjetunió felbomlása után a kárpátaljai magyarság számára „létezett egy kapaszkodó, amelyet Mankovits Tamás, akkori miskolci iparművész hozott létre 1990-ben, amikor saját költségén megalapította a Kárpátalja című lapot”.
Koncz Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára köszöntőjében méltatta Mankovits Tamás tevékenységét a magyar kultúra, a hagyományok, az iparművészet megőrzése tekintetében, majd a kötet mondanivalójáról szólva kiemelte: „A Volt egyszer egy lap – Kárpátalja nem pusztán egy sajtótörténeti visszatekintés, hanem egy közösségi tükör, hogy hogyan tudták az 1990-es évek elejét ott megélni, átvészelni. Ez a mű egy üzenet is nekünk ma, hiszen Kárpátalja és az ott élő emberek fontosak számunkra, és elképzelhetetlen számunkra az, hogy a magyar történelemről úgy beszéljünk, hogy ne említsük meg Kárpátalját; Kárpátalja számára is rendkívül fontos az anyaország, és ez így van rendjén. Hihetetlen az az élni akarás, ami a kárpátaljai magyarokat jellemzi, s példaértékű, ahogyan a jövőbe vetett hitüket nap mint nap megélik” – fogalmazott az államtitkár, aki az elmúlt időszakban többször is ellátogatott vidékünkre.
A köszöntőket követően a jelenlévők visszatekinthettek a rendszerváltás időszakába, hiszen Mankovits Tamás, az 1990–1994 között megjelenő Kárpátalja című lap főszerkesztője, a Magyar a Magyarért Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke felidézte az akkori eseményeket. Elmondta, hogy először 1988-ban látogatott a vidékre. A Kárpátok hegyvonulatai azonnal lenyűgözték, az elé táruló csodás táj és az ott élő emberek erős hatással voltak rá. Az elsősorban kulturális és közéleti témákat tartalmazó lap alapításának körülményeire visszaemlékezve elmondta, nagy szerepet játszott a létrehozásban Fodó Sándor, a KMKSZ alapító elnöke. Kiemelte továbbá, hogy a Magyarországon bejegyzett és nyomtatott sajtóorgánum kikerült a szovjet cenzúra markából, így a lapban publikáló újságírók, írók, költők, tanárok, művészek (Fodó Sándor mellett Móricz Kálmán, Dupka György, Horváth Sándor, Nagy Zoltán Mihály, Bornemissza Eszter és sokan mások) ezáltal cenzúramentesen továbbíthatták gondolataikat, hűen tükrözve az akkori állapotokat az olvasók felé.
Az egykori lap jelentőségét emelte ki Fedinec Csilla, az ELTE TK Kisebbségkutató Intézet tudományos főmunkatársa, aki egyben a lap egyik szerzője is volt. „A Volt egyszer egy lap – Kárpátalja című kötet nem egyszerű dokumentumgyűjtemény, hanem egy korszak élő lenyomata. A rendszerváltás pillanatában újra éledező kárpátaljai magyar identitás lélegzetvétele, öröme és törékenysége. […] A könyv több szerző személyes visszaemlékezéseiből, történelmi elemzésekből, korabeli lapszövegek válogatásából, valamint fotókból áll” – emelte ki, elemezve a rendezvényen bemutatott kiadványt. „A Kárpátalja című lap története és öröksége nem csupán sajtótörténet: sorsdokumentum, a történelem szélén élő közösség önazonosságának újjáépítéséről szól, arról a pillanatról, amikor újra lett szavunk, mert meg mertük mondani” – tette hozzá.
A könyvbemutató után sor került a Kárpátalja – 1990 elnevezésű kerekasztal-beszélgetésre, melynek moderátora Gulyás István, az M5 Csatornaigazgatóság igazgatója volt. Az eszmecserében részt vett Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, Németh Zsolt országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, Tirts Tamás volt országgyűlési képviselő, a Fidesz „Kárpátalja-táborának” egyik alapítója, a Fidesz alelnöke 1993 és 1995 között, Vári Fábián László Kossuth- és József Attila-díjas költő, néprajzkutató, műfordító, valamint Dupka György író, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet igazgatója. Szó esett a rendszerváltás körüli és azt követő időszak fontos történéseiről a kárpátaljai magyarság vonatkozásában, az 1989-ben megalakult KMKSZ közreműködésével elért eredményekről. A résztvevők érintették az aktuális geopolitikai helyzetet, a magyar kormány következetes kiállását a külhoni magyar közösségek – beleértve a kárpátaljai magyarság – mellett, valamint a háború okozta rendkívül negatív hatásokat.
„Érdekes volt a mai rendezvény, hiszen egy olyan dologról beszéltünk, ami régen történt. Ez pedig a Kárpátalja című lap, amelyet Mankovits Tamás szerkesztett, és Magyarországon nyomtatták, és amely ebben az átmeneti időszakban – az 1980-as évek végén és az 1990-es évek legelején – volt az első olyan lap, amely független volt, és amely tudta közvetíteni a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség véleményét a kárpátaljai magyarság irányába. Hiszen akkor a Szovjetunióban még nem volt lehetőség arra, hogy független sajtóterméket indítsunk. Abban az időszakban, amikor létrejött a KMKSZ, hirtelen óriási volt a lelkesedés, nagyon sokan beléptek, néhány hónap alatt húszezer fő volt a tagja, s rendkívül nagy reményeink voltak arra nézve is, hogy sikerül kivívni jogainkat és megvalósítani a kárpátaljai autonómiát – ennek a lenyomata ez a lap, amelyben ezek a vélemények, hírek megjelentek. Nagyon fontos az, hogy ezt összegyűjtötték és így a Nemzetstratégiai Kutatóintézet támogatásával kiadták, hiszen ez egy lenyomata annak, hogy milyen történések voltak Kárpátalján, a kárpátaljai magyarság körében 1989 és 1994 között. Most a helyzet nagyon súlyos a kárpátaljai magyarság számára, néha kilátástalannak tűnik Azt hiszem, hogy az emlékezés reményt ad arra nézve is, hogy volt egy olyan időszak, amikor minden megalapozódott, és ezek az intézmények, amelyek abban az időszakban létrejöttek, máig is élnek és működnek. Reménykedünk abban, hogy béke lesz, megváltozik a helyzet, és a kárpátaljai magyarság számára újra lehetőség lesz arra, hogy békében éljen, visszaszerezhesse elvett jogait, lehetővé tegye azt, hogy megmaradjon szülőföldjén és fejlődjön” – mondta el tudósítónknak a rendezvényt követően Brenzovics László.
A Magyar Állandó Értekezleten Kárpátalját Brenzovics László a KMKSZ elnöke képviselte. A politikus hangsúlyozta: örvendetes, hogy a magyar kormányzat továbbra is elkötelezett a béke mellett, illetve a kárpátaljai magyarság támogatásában.
Budapesten megtartották a Magyar Állandó Értekezletet, amelyen Kárpátalját Brenzovics László a KMKSZ elnöke képviselte. A politikus a TV21 Ungvárnak elmondta: örvendetes, hogy a magyar kormányzat továbbra is elkötelezett a béke mellett, illetve a kárpátaljai magyarság támogatásában.
Megtartotta soron következő választmányi ülését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) október 11-én a jánosi Helikon Hotel rendezvénytermében. A küldöttgyűlést követően sor került a KMKSZ – Ukrajnai Magyar Párt kongresszusára is.
A napirendi pontok elfogadását követően Brenzovics László, a Szövetség elnöke online szólt a jelenlévőkhöz, aki beszámolójában az Ukrajnát nagy mértékben érintő geopolitikai helyzetet elemezve kiemelte: amíg néhány hónappal ezelőtt meglehetősen pozitívabb kilátások voltak a háború lezárására, addig mára nagyon sok kérdés van terítéken. „A kárpátaljai magyarok többsége a híreket olvasva elsősorban a béke felől érdeklődik: hogy áll a béke ügye, és mikor lesz vége a háborúnak. Sajnos nem tudunk ezzel kapcsolatban az utóbbi időszakban jó hírekkel szolgálni, hiszen azok a remények, amelyek valamennyiünkben éltek Donald Trump elnökké való megválasztásakor, nem valósultak meg. Reméljük, hogy csak egyelőre, hiszen az általa beindított szemléletváltás, a tárgyalásai jelenleg nem vezettek eredményre, azonban azt is látjuk, hogy a világban, s benne elsősorban Európában nagyon sok ellenfele van a békekötésnek, és sokan érdekeltek már a háború folytatásában, így a háború egyre inkább eszkalálódik, egyre nagyobb méreteket ölt – a keleti fronton, ha már nagy elmozdulás nincs is, az áldozatok száma folyamatosan növekszik, mint ahogyan növekszik a pusztítás mennyisége is. Új fejezet a háború történetében az, hogy felerősödött az infrastrukturális háború, az infrastruktúrának a pusztítása Ukrajnában és részben Oroszországban. Országunk egy rendkívül urbanizált ország, lakosságának döntő többsége városokban él, köztük olyan hatalmas városokban, mint például Kijev, Zaporizzsja, Dnyipropetrovszk, Harkiv vagy Lemberg. Az orosz hadsereg elkezdte lőni ezeknek a városoknak az infrastruktúráját, közeleg a tél, és egy óriási katasztrófa fenyeget, ha ez így folytatódik, hiszen egy nagyvárosban áram-, víz- és gázszolgáltatás nélkül élni nem lehet” – fejtette ki Brenzovics László, hangsúlyozva: a kárpátaljai magyar közösség továbbra is a mielőbbi béke mellett elkötelezett, a KMKSZ pedig felelősséget érez a kárpátaljai magyarság sorsa iránt.
Elnöki beszámolójában Brenzovics László emlékeztetett arra is, hogy ahogyan az elnök- és parlamenti választásokat sem lehetett a jelenlegi körülmények közepette az országban megtartani, úgy az önkormányzati választások is eltolódnak – ezért a Szövetség által támogatott, a nehéz helyzet és a megannyi kihívás ellenére példás helytállást mutatott polgármestereket és képviselőket további kitartásra szólította fel. „Mindezek ellenére Kárpátalján mindent meg kell tennünk, amit lehet és kell azért, hogy magyarságunk megmaradjon és fejlődni tudjon” – szögezte le a KMKSZ elnöke, aki a helyi magyar közösséget ért pozitív történésekre reflektálva gratulált a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola egyetemmé válásához.
Szintén online csatlakozott a gyűléshez Ferenc Viktória, a Fidesz‒KDNP európai parlamenti képviselője, aki felszólalásában kitért az elmúlt időszak eseményeire. „Utoljára önökkel nyáron találkoztunk a választmányi ülés keretében, ezért ezt az alkalmat arra használnám fel én is, hogy beszámoljak a munkámról, s arról, hogy a nyár óta mi történt az Európai Parlament berkeiben. Július elején volt egy találkozóm Christophe Kamppal, aki az EBESZ nemzeti kisebbségekért felelős főbiztosa. Összességében elmondható, hogy ez a találkozó, amelyre Hágában került sor, egy jól sikerült találkozó volt. A kisebbségügyi főbiztos is járt már Kárpátalján, találkozott kárpátaljai magyar szervezetek képviselőivel, ezekről a találkozókról mesélt is nekem, név szerint említve, hogy kikkel miről beszélgetett, és egyetértettünk abban, hogy a kárpátaljai magyarok jogainak teljes körű visszaállítása jelenleg stagnál, és nincs ebben előrelépés, ami szomorú, és ezen változtatni kellene. Volt még egy másik téma is, amiben a nemzeti kisebbségek főbiztosa együttműködést mutatott, mégpedig a mentális egészségügyi problémáknak a kezelése, mint a háború egyik következménye, és ezen belül az anyanyelven elérhető pszichológiai segítség fontossága. A biztos úr nyitottnak mutatkozott arra, hogy ezeknek a kapcsolódási pontoknak a mentén további együttműködés valósuljon meg majd közöttünk” – tájékoztatott Ferenc Viktória, így folytatva: „A nyári hónapok ismét kihívások elé állították a kárpátaljai magyar közösséget, hiszen én például Strasbourgban voltam, amikor a hír érkezett Sebestyén József tragikus haláláról, vagy a határátkelőkön tapasztalt diszkriminatív bánásmódról a kárpátaljai magyar közösség tagjaival szemben, továbbá a palágykomoróci görögkatolikus templom felgyújtása, falának magyarellenes feliratokkal való meggyalázása mind olyan esetek, amelyek megengedhetetlenek egy demokratikus országban, amely uniós tagságra törekszik. Ezekre a magyarellenes incidensekre mind a júliusi, mind a szeptemberi plenáris felszólalásaimban felhívtam az európai döntéshozók figyelmét, hogy ezek megengedhetetlen dolgok, és kérjük az azonnali kivizsgálásukat.”
A kárpátaljai származású EP-képviselő elmondta, hogy az ősz az őshonos nemzeti kisebbségek számára egy másik szomorú hírrel kezdődött, hiszen a Minority SafePacket követően az Európai Bizottság a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett polgári kezdeményezést is elutasította, mégpedig azzal az indoklással, hogy „az EU már megfelelő és elegendő intézkedéseket tett az őshonos nemzeti kisebbségek támogatásáért”.
„Mindezek ellenére pozitív dolgok is történtek: azokon a kárpátaljai látogatásokon, melyekre már ősszel két alkalommal is lehetőségem volt, láthattam, hogy az Európában zajló turbulens folyamatok mellett a kárpátaljai magyarok teszik a dolgukat. Szeretném kifejezni nagyrabecsülésemet a kárpátaljai magyar közösségnek a töretlen kitartásért” – hangsúlyozta Ferenc Viktória, majd kitért Marta Kos, az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztosának kárpátaljai látogatására is: „Sajnos nekem még nem sikerült találkozni a biztos asszonnyal, pedig nagyon sokszor szerettem volna személyesen tájékoztatni őt arról, hogy a kárpátaljai magyarok jogérvényesítésével kapcsolatban mik a meglátásaim, de a biztos asszony erre nem mutatott nyitottságot.”
„Rengeteg történés van jelenleg az európai közéletben Ukrajnával és ezen belül a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban is. Ebben a kavalkádban próbáljuk megszervezni azt a Brüsszeli Kárpátalja Napot, melyet hagyományosan minden évben, immár tizedik alkalommal is elviszünk Európa szívébe” – mondta a képviselő, aki folytatva Bocskor Andrea korábbi EP-képviselő kezdeményezését, nagy erőkkel készül csapatával a jubileumi eseményre.
A választmányi ülés további részében a Szövetséghez tartozó intézmények vezetői számoltak be az elmúlt időszak történéseiről. A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány ez évi tevékenységét Gulácsy Géza igazgató ismertette: „Úgy, ahogy az előző években, idén is lebonyolítottuk az összes pályázatunkat. Több mint 28 ezer pályázatot fogadtunk be. Ha egészében nézzük, akkor ez egy közel 8%-os csökkenést jelent a pályázatok számában, amit elsősorban az okozott, hogy kevesebb gyermekétkeztetési pályázatot nyújtottak be, hiszen az ukrán állam átvállalta az ingyenes étkeztetését egy sor kategóriának, így ezek a gyermekek már nem pályáztak most. Az első körben az oktatási-nevelési támogatás már kifizetésre is került. A következők az oktatási intézmények dolgozói lesznek, akik reményeink szerint hamarosan megkapják a támogatást.”
A Tiszacsomai Árpád Vezér Látogatóközpont és Lovarda programjairól Mester András számolt be, aki elmondta, hogy a háború miatt a komplexum megnyitása óta sajnos még továbbra is csupán előzetes bejelentkezést követően tudnak látogatókat fogadni. Az év egy lovas képzés lebonyolításával kezdődött, melynek eredményeként mára a lovarda munkatársai lovas oktatással is foglalkoznak. Januárban a KMKSZ immár harmadik alkalommal szervezte meg a középszintű szervezetei számára a disznótoros napot. Tavasszal megalakult a Csodaszarvas Bábszínház, amely nyáron a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával húsz kárpátaljai magyar óvodába látogatott el és varázsolt mesés hangulatot a gyerekek számára. Augusztusban első alkalommal szerveztek a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete megkeresésére napközis lovastábort, mely nagy sikert aratott a résztvevők körében. Ősszel a Szövetség a helyszínen hagyományőrző napokat szervez a járási szervezetek részvételével. Az elmúlt héten indult el a KMKSZ általános iskolásokat megszólító programja, melynek keretében az őszi és tavaszi félévben összesen közel 4 ezer kárpátaljai magyar 6–8. osztályos tanuló vesz részt a központ foglalkozásain. Mindezek mellett számos fejlesztés is sikeresen megvalósult: új tárolók és árnyékolók épültek, s megújultak az emlékpark padjai.
Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a Rákóczi Egyetem elnöke beszámolt az általa vezetett intézmények nyelvi akadálymentesítéssel foglalkozó projektjének eredményeiről. „Ez a program egy HUSKROUA nemzetközi pályázat eredménye, amelyben magyarországiakkal és romániaiakkal együttműködve azt tártuk fel, hogy különböző országokban hogyan lehet a közigazgatásban és az élet bármely színterén a kisebbségek nyelvét használni” – emelte ki Orosz Ildikó, aki felvázolta, hogy mely törvénymódosítások okozták az országban a jelenlegi helyzetet, amikor is az ukrán államnyelv használatáról szóló törvény „lényegében felülírta az alkotmányt”. „Érdekes következtetésekre jutottunk, végigtanulmányozva az összes rendelkezést, törvényeket, amelyek a kisebbségekre vonatkoznak, az alkotmánytól a legutóbbi rendelkezésig: nagyon sok helyen lehetne az anyanyelvet használni, ahol a kisebbség többségben van, tehát azokban a kistérségekben, csak ehhez el kell fogadni egy külön határozatot. Ez abszurd egyébként, mert ha van egy törvény, akkor annak érvényesnek kellene lenni, és azt végre kellene hajtani, arról nem kellene egy újabb határozatot elfogadni egy kistérségben” – foglalta össze a KMPSZ elnöke.
Molnár László, a KMKSZ kulturális titkára a még erre az évre tervezett rendezvényeket ismertette a küldöttekkel, kiemelve: a jövőben még inkább nyitni fognak a kevésbé frekventált települések felé. „A rendezvényeink a tavaly elfogadott terv szerint kerülnek megrendezésre, azonban néhány pluszrendezvényünk is van. Ilyen a Déryné Program, melyet a magyar kormány tavasszal indított el. Ennek keretében Kárpát-medence-szerte olyan helyszínekre is elviszik a magyar kultúrát, ahová egyébként nehezebben jutna el. Nálunk ez a program májusban indult el a Rákóczi Szövetség, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház és a KMKSZ közös projektjeként. Eddig a Nagydobronyi, a Beregszászi és a Tiszapéterfalvai kistérségekben szerveztünk nagyszabású rendezvénysorozatot, s a következő a Munkácsi kistérség lesz, majd azt követi az Ungvári kistérség és a Felső-Tisza-vidék. „Október 23-án megemlékezünk az ’56-os forradalomról, november 9-én ismét megrendezésre kerül Técsőn az Arany Ősz Kórustalálkozó, november 15-én csatlakozunk a Szolyvai Emlékpark Bizottság megemlékezéséhez Szolyván, majd az alapszervezetek minden helyi emléktáblánál megemlékeznek a málenkij robot áldozatairól. Decemberben pedig ismét csatlakozunk a Közös Advent programhoz és a jótékonysági adventi vásárt is lebonyolítjuk” – tette hozzá.
A beszámolókat követően Bacskai József ungvári magyar főkonzul tájékoztatta a küldötteket az október 12-étől az Európai Unió külső határain bevezetett európai határregisztrációs rendszer szabályairól, majd Sin József, a KMKSZ alelnöke felhívta a figyelmet arra, hogy el kell készíteni a helyi emlékparkok és emlékjelek leltárát, illetve bejegyzését.
A KMKSZ választmányi ülése után megtartotta közgyűlését a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány. A tagok döntöttek arról, hogy az alapítvány már meglévő fiókintézetei mellett a Tiszaújlaki kistérségben is létrehoznak és bejegyeznek egy új fiókot, amely a Tiszaújhelyi Tulipán Tanodában kap majd helyet.
A közgyűlést követőn sor került a KMKSZ – Ukrajnai Magyar Párt kongresszusára, melyen megerősítették a korábbi tisztségviselők pozícióit, így biztosítva a párt legitimációjának folyamatosságát, frissítették az alapszabályt, valamint elfogadták a párt ukrán megnevezésének módosítását is, ugyanakkor ez a magyar fordításban nem jelent változtatást.
Megtartotta soros válaszmányi ülését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. A gyűlésre a makkosjánosi Helikon hotel rendezvénytermében került sor, ahol Brenzovics László a kulturális szövetség elnöke online beszámolójában kiemelte, hogy a kárpátaljai magyar közösség továbbra is a mielőbbi béke mellett elkötelezett , a KMKSZ pedig felelősséget érez a kárpátaljai magyarság sorsa iránt. Továbbá kiemelte, hogy ahogy az elnök és parlamenti választásokat sem lehetett megtartani, úgy az önkormányzati választások is eltolódnak, így további kitartásra szólította fel a szövetség által támogatott polgármestereket és képviselőket, akik a nehéz helyzet ellenére is példás helytállásról tettek tanúbizonyságot. Mindezek ellenére Kárpátalján mindent meg kell tennünk amit, lehet és kell azért hogy magyarságunk megmaradjon és fejlődni tudjon.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) június 14-én tartotta meg soron következő választmányi ülését a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékpark konferenciatermében. A tanácskozás során a résztvevők napirendi pontok szerint vitatták meg a közösséget érintő aktuális szociális, kulturális és társadalmi kérdéseket, valamint a Szövetség legfontosabb tevékenységi irányait.
Az eseményt Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke és a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány elnöke nyitotta meg ismertetve a jelenléti adatokat. A közgyűlésen 80 választmányi tagból 65-en jelentek meg, így a testület határozatképesnek bizonyult, hiszen a határozatképességhez 53 fő részvétele szükséges. A bevezető után külön üdvözölte a megjelent vendégeket, majd átadta a szót Brenzovics Lászlónak, a KMKSZ elnökének.
Az elnöki beszámoló aktuális kérdések átfogó elemzését nyújtotta, egyúttal értékelte a Szövetség tevékenységét és a kárpátaljai magyarság jelenlegi helyzetét. A beszéd kiindulópontja az volt, hogy szimbolikus helyszínen, a honfoglalás korából származó magyar temetőnél és emlékhelynél gyűltek össze a közgyűlés résztvevői, hiszen a KMKSZ az elmúlt években tudatosan építette ki az emlékparkot, az Árpád- és Szent István-emlékművet, majd létrehozta a látogatóközpontot és a múzeumot.
Brenzovics László a háborús helyzet súlyos következményeiről is beszélt, különösen az orosz–ukrán konfliktus elhúzódásáról, annak nemcsak helyi, hanem európai és globális hatásairól. Utalt korábbi krízisekre, mint a klímaválság, a COVID–19-járvány és a migrációs nyomás, amelyek mára háttérbe szorultak, miközben a háborús pszichózis került előtérbe. „A rossz idők erős vezetőket termelnek ki, a jó idők viszont gyengéket” – idézte az ismert mondást, utalva arra, hogy Európa jelenlegi vezetői nem képesek megoldani a válságokat.
Kitért a magyar belpolitikai viszonyokra is, különösen a választási kampány hangulatára. Bírálta azokat a hangokat, amelyek szerint „teljesen mindegy, ki vezeti az országot, csak ne Orbán Viktor legyen az”, mivel ez szerinte felelőtlen és a nemzeti érdeket figyelmen kívül hagyó álláspont.
A magyar–ukrán kapcsolatok jelenlegi mélypontját is szóvá tette. Véleménye szerint a helyzet nem váratlan, hiszen hosszú ideje tapasztalható a viszony romlása. Úgy látja, ultimátumok helyett diplomáciai párbeszédre lenne szükség, ám a kisebbségi jogokat érintő tárgyalások is megszakadtak. Beszéde végén Brenzovics László megköszönte az Európai Parlamentben, valamint az önkormányzatokban és a civil szervezetekben dolgozók munkáját, akik a nehéz körülmények ellenére is próbálják érvényesíteni a kárpátaljai magyarság érdekeit. Végül felhívta a figyelmet arra, hogy a kárpátaljai magyarságnak a jelenlegi nehéz helyzetben is hűnek kell maradnia önazonosságához, és folytatnia kell közössége építését. Mint fogalmazott: „Nemcsak él ezen a helyen a kárpátaljai magyarság, hanem megtartotta önazonosságát, és igyekszik helytállni – ahogyan helytálltak ősei is.”
Ferenc Viktória európai parlamenti képviselőként tájékoztatást adott a kárpátaljai magyarság helyzetének európai képviseletéről, és kiemelte: bár a háborús helyzet, a nyomásgyakorlás és a támadások mindennapossá váltak, a munkát továbbra is következetesen végzik. Mint mondta: „Nem mondhatjuk, hogy nem fáradtunk el ettől a helyzettől, de mégis azt gondolom, hogy valamilyen láthatatlan erő megsegít minket.” Beszámolt egy májusban megrendezett brüsszeli konferenciáról, mely a hátországban maradt nők mentális egészségére irányult. Hangsúlyozta, hogy céljuk a kárpátaljai magyar közösség számára elérhető anyanyelvi mentális egészségügyi szolgáltatások biztosítása. Ennek érdekében írásbeli kérdéssel fordultak az Európai Bizottsághoz. Kritikusan szólt az Ukrajna által elfogadott kisebbségi cselekvési tervről, amelyről csak közvetetten, egy uniós jelentésből értesültek. Mint fogalmazott: „Ez azt mutatja, hogy sajnos nem úgy történnek a dolgok az Európai Unió felé haladó úton Ukrajna számára, ahogy ennek történnie kellene.”
Hangsúlyozta, hogy több módosító indítványt is benyújtottak az Ukrajna-jelentéshez, ezek a KMKSZ kizárását, a kisebbségi jogok védelmét és a csatlakozási feltételek betartását érintik. Megerősítette: nemcsak a magyar delegáció fogalmaz meg bírálatokat, hanem más európai politikai pártok is. Végül kitért a Minority SafePack elutasítására, mely szerinte súlyos politikai üzenet az őshonos nemzeti kisebbségek számára. Mint mondta: „Tudomásul kell vennünk, hogy nem hogy hátszelünk nincs a kisebbségi kérdésekben, hanem erős szembe széllel kell számolnunk.” Beszéde végén ígéretet tett arra, hogy továbbra is minden fórumon kiáll a kárpátaljai magyarság jogai mellett, és a következő uniós vitákon is képviseli a közösség érdekeit.
Gulácsy Géza, a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány vezetője beszédében részletes áttekintést adott a szervezet 2025. évi tevékenységéről, különös tekintettel a pályázati programok állására. Elmondása szerint az alapítvány továbbra is azokat a programokat valósítja meg, amelyeket már hosszú évek óta eredményesen működtet, és a Magyarország által nyújtott támogatási rendszerek – ígéret szerint – a jövőben is fennmaradnak.
Elmondta: a szociális célú Zrínyi Ilona Program három szakaszban valósul meg. Az első kör, amely az oktatási intézmények dolgozóit célozza, már majdnem lezárult, de az eddig beérkezett pályázatok még csak a tavalyi mennyiség 68%-át érik el, így a jelentkezési határidő előtt fontos, hogy minél többen éljenek még a lehetőséggel. A következő szakasz június végén kezdődik. Ekkor olyan szakmacsoportok dolgozói pályázhatnak, mint az egészségügyi alkalmazottak, könyvtárosok, művészek, sportiskolai pedagógusok, valamint gyermekjóléti intézmények munkatársai. Ezt augusztusban követi a gyermekétkeztetési támogatás pályázati fordulója.
A beszéd egyik fontos eleme az egészségügyi támogatási rendszer helyzete volt. A program újraindítása az év elején csúszott, mivel a tavalyi év végére az előző keretösszeg kimerült. Az újabb kérelmek befogadása azonban időközben elindult, és már folyamatban van a következő keret jóváhagyása. Beszéde zárásában megerősítette, hogy az alapítvány készen áll a további munkára és a beérkező kérdések megválaszolására. „Magyarország megígérte, továbbra is fenntartja azokat a támogatási rendszereket, amelyek eddig működtek” – fogalmazott, jelezve ezzel, hogy a közösség számíthat a rendszeres és célzott segítségre.
Rezes József, a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának igazgatója a szervezet Planning4U névre keresztelt EU-s projektben való részvételéről szólt, kiemelve annak stratégiai jelentőségét a kárpátaljai magyar közösségek számára. A fejlesztési terv célja, hogy hosszú távú fejlesztési stratégiák szülessenek a határ menti kárpátaljai önkormányzatok számára. „Ez a mi jövőnk előremutatása kell, hogy legyen” – fogalmazott, kiemelve, hogy nem pusztán elméleti terveket, hanem konkrét, megvalósítható programokat kívánnak kidolgozni, amelyek illeszkednek a helyi valósághoz és szükségletekhez. A beszéd végén együttműködésre és közös gondolkodásra kérte a KMKSZ megyei frakcióját és tagszervezeteit annak érdekében, hogy „a helyi lépések összhangba kerüljenek a megyei és nemzetközi szintű fejlesztési tervekkel”.
Mester András, a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács elnöke egy sürgető kulturális problémára hívta fel a figyelmet: a Beregvidéki Múzeum megszűnésére. Ismertette, hogy a múzeum igazgatója nyugdíjba vonulásával a gyűjtemény 80%-át – ami saját tulajdonában volt – magával vitte, így a múzeum „megszűnt létezni”. Az állami tulajdonban maradt anyag csupán „igen szerény kiállítási anyagot” képez, így a közösség fontos kulturális emlékhelye funkcióját vesztette el. A KMKSZ Elnöksége ezt a hiányt szeretné pótolni, és még időben lépni, mert – mint fogalmazott – „az utolsó előtti pillanatban vagyunk”, amikor még lehetőség van arra, hogy értékeket mentsenek meg. Ebből kiindulva ismertette a Kárpátaljai Magyar Helytörténeti Múzeum létrehozásának koncepcióját. A tervek szerint az intézmény célja a magyar közösségek múltjának, hagyományainak és tárgyi emlékeinek méltó megőrzése, valamint bemutatása lesz.
Sin József, a KMKSZ alelnökének beszéde egy súlyos természeti katasztrófára, valamint az arra adott közösségi és anyaországi válaszokra hívta fel a figyelmet. Elmondása szerint a Székelyföldön található, turizmusból élő település, Parajd, komoly károkat szenvedett el egy árvíz következtében. Hangsúlyozta, hogy az anyaország gyorsan reagált: „a magyar kormány is egy jelentős összeggel járult hozzá a település gondjainak a megoldásához”. Ugyanakkor a kárpátaljai közösségek is saját felelősségüknek érezték a segítségnyújtást. Mint mondta, „három kárpátaljai történelmi egyházunk vezetői összeültek és gyűjtést indítottak”. A példaként állított egyházi összefogás és a gyors reagálás egyaránt azt jelzi, hogy a kárpátaljai magyar közösség felelősséget vállal a határon túli magyarság más régióiért is. Ezért az alelnök a gyűjtésbe való bekapcsolódásra szólította fel a jelenlévőket. A választmány tagjai egyhangúlag támogatták a jótékony célt, hangsúlyozva a nemzeti összetartozás fontosságát.
Molnár László, a KMKSZ kulturális titkára beszédében kiemelte, hogy a közgyűlés helyszínének választása nem véletlen, hiszen „minden év júniusában megemlékezünk arról, hogy Tiszacsomán honfoglalás kori sírokat tártak fel”, ezért a választmányi üléshez koszorúzás és kulturális program is társult.
A nyárra tervezett események sorában kiemelte a Déryné Program Határtalanul alprogramjának kárpátaljai rendezvényeit, amelyek célja a külhoni magyar közösségek nemzeti identitásának erősítése. A rendezvények komplexek: óvodás mesefoglalkozásoktól kezdve középiskolás tréningeken át felnőtt színházi előadásokig minden korosztályt megszólítanak.
A kulturális programok mellett egy másik közösségi kezdeményezésre, a Magyarok Kenyere ‒ 15 millió búzaszem elnevezésű jótékonysági akcióra is felhívta a figyelmet, amelyhez idén is csatlakozik a KMKSZ. Zárásként beszámolt arról is, hogy a Szövetség több nyertes pályázattal rendelkezik a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával, ezek nyomán újabb közösségi és ifjúsági programokat tudnak megvalósítani. Megemlítette, hogy a korábbi Határtalanul program mintájára „idén újra lehetőség nyílik arra, hogy magyar tanulók utazhassanak külhoni területekre”.
A napirendi pontok zárásaként egyéb javaslatok és hozzászólások is elhangzottak, melyek a KMKSZ munkájának hatékonyabbá tételét célozták. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke és a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője a határátkelők kérdéséről számolt be, amely „KMKSZ által előkészített folyamodvány formájában került napirendre a megyei tanácsban.” A javaslat három fő pontja: a meglévő határátkelők éjjel-nappali nyitva tartása, új gyalogos átkelők létesítése, valamint új határátkelők megnyitásának vizsgálata magyar, illetve szlovák és lengyel irányokba is.
A választmányi ülés konstruktív hangulatban zárult. Brenzovics László záróbeszédében a közösség erejéről szólt: „a KMKSZ és a kárpátaljai magyarság él, és próbálja elvégezni feladatát” – vagyis megőrizni az eddigi eredményeket, támogatni a közösségi intézményeket és a magyar oktatást.
A Tiszacsomai Honfoglalási Emlékpark konferenciatermében tartotta soron következő választmányi ülését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. A rendezvény egyperces néma főhajtással kezdődött az elesett katonák emlékére. A napirendi pontok elfogadását követően Brenzovics László, a KMKSZ elnöke online értékelte az elmúlt időszak történéseit. Kiemelte, hogy a szervezethez kapcsolódó alapítványok és orgánumok a továbbiakban is folytatják a tevékenységüket, ami a kárpátaljai magyarság helytállását is mutatja. „Bár az ukrán-magyar viszony ma nagyon bonyolult, de bíznunk kell a jövőben” – emelte ki a kulturális szövetség elnöke.
