Augusztus 17-én idén tizenegyedik alkalommal került sor a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program keretében a kárpátaljai magyar gazdák által összegyűjtött búza ünnepélyes összeöntésére a nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon udvarán. A kárpátaljai magyarság ismét megmutatta összetartó erejét, hiszen az országban dúló háború és a rendkívül kedvezőtlen időjárás ellenére 1 353 helyi gazda adományából több mint 101 tonna búza gyűlt össze a rászorulók megsegítésére.
A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program lebonyolítását vidékünkön a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szervezi, melyben évről évre kiemelkedő szerepet vállalnak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alapszervezetei, civil szervezetek és a történelmi egyházak.
A búzaösszeöntő ünnepség a nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon lakóinak lélekemelő előadásával vette kezdetét, majd a megjelenteket elsőként Hidi László, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke köszöntötte. Beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a már két és fél éve tartó háború következtében a magyarok száma a térségben megfogyatkozott, kevés a munkabíró, fiatal és középkorú férfiak lélekszáma, ezért kamaszok, nyugdíjasok és nők végzik el a mezőgazdasági munkák zömét. Megállapította továbbá, hogy a veszteséges termelés miatt a gazdák egy része idén már úgy döntött, nem veti be termőföldjét vagy más növénykultúrára vált. A kárpátaljai magyar gazdák a nehézségek ellenére azonban összefogásból ismét jelesre vizsgáztak, s tették ezt egy rendkívül nemes cél érdekében. Az idei több mint 101 tonna búzát a megye magyarlakta településein 1 353 gazda, illetve szervezet gyűjtötte össze. Hidi László köszönetet mondott a magyar kormánynak és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) a kárpátaljai magyar gazdatársadalomnak nyújtott folyamatos és átfogó támogatásért, valamint a helyi közösségnek, az akcióban szerepet vállaló szervezeteknek és egyházaknak a gyűjtés lebonyolításában végzett munkáért, s nem utolsó sorban az adakozó gazdáknak és nőknek, akikre a mostani nehéz időszakban óriási felelősség hárul. „Végezetül kitartást kívánok a gazdatársainknak, hogy jövőre is újult erővel vessenek, és akkor legyen mit aratni is […], akár még abban az esetben is, ha nem teljesen éri meg. A kárpátaljai magyar gazda kreatív, és kicsikarja azt a lehetőséget, amivel valamilyen úton-módon mindig felül tud kerekedni a nehézségeken” – tette hozzá.
Ezután Nagy Ferenc, a Nagydobronyi kistérség polgármestere szólt az egybegyűltekhez. „Megtisztelő, hogy az itt élő és gazdálkodó magyar gazda lehetőséget kap segíteni, és jó érzéssel tölt el, hogy ezáltal is kifejezhetjük nemzeti hovatartozásunkat” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy bár a környékbeli gazdák idén nem igazán dicsekedhetnek bőséges búzaterméssel, de kötelességükről nem feledkeztek meg, ugyanis ismét sikerült megtölteni a magtárakat. „Hatalmas összefogás volt ez megint, összefogás, ami a mi legnagyobb erőnk” – konstatálta a polgármester.
A Magyar Örökség Díjjal kitüntetett Credo verséneklő együttes ünnepi műsorát követően a KMKSZ képviseletében Balogh Lívia, a szövetség Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke köszöntötte a jelenlévőket. „Hálás vagyok a Jóistennek annyi mindenért! Mindenekelőtt azért, hogy épp itt, Kárpátalján születtem, hogy itt sajátíthattam el anyanyelvemet a magyar irodalmi nyelv bölcsőjében, hogy itt tanulhattam meg tisztelni nemzeti sajátosságainkat, értékeinket, a tettek jelentőségét a megmaradásért vívott harcban, a közösség erejét, a hit biztonságát, hogy épp önök között tanulhattam meg a munka értékét és becsületét. Önök között, akik a legnehezebb időkben is tisztelettel és hűséggel viseltetnek az anyaföld iránt. Vetnek, hogy arathassanak, bármit is hozzon az élet. Ezt teszik ma is, példamutatóan. És aki vet, az bízik: bízik az anyaföldben, az időjárásban, bízik abban, hogy a mag szárba szökken és kalásszá érik, bízik abban, hogy arat még, s hogy lesz kinek” – fogalmazott beszédében Balogh Lívia, aláhúzva, hogy ezt a cselekvő erőt és a hitet kell ma mindenkinek éreznie, aki Kárpátalja és az itt élő magyarság sorsán aggódik. „Tagadhatatlan, hogy erős viharok tépázták meg kárpátaljai magyar nemzetközösségünket. De a Jóisten kegyelméből megmaradtunk, s míg erőnkből telik, küzdünk is azért, hogy legyen jövőnk azon a földön, ahol születtünk. […] Talán éppen ez az erős identitás az, mely megtarthat bennünket a viharok közepette. Nekünk, magyaroknak ebben a változó világban a több mint ezeréves keresztény kultúránk, a gyökereinkhez való ragaszkodás jelentheti a stabilitást, a megmaradást, a jövőt. Az az erős hit, amely ma itt, Kárpátalján is vetésre és aratásra buzdítja a gazdákat, mutasson ebben példát a nemzet minden tagjának, és adjon erőt mindenkinek a hétköznapok gondjainak elviseléséhez” – jegyezte meg a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke.
Nagyné Legény Ildikó, a MAGOSZ Gazdasszony Tagozatának elnöke biztatóan szólt a kárpátaljai gazdákhoz: „Nem könnyű a helyzet az anyaországban sem, de nem panaszkodni jöttem. Azért jöttem, hogy hitet, erőt, reményt adjak, és segítsek a kenyeret letenni mindenki asztalára.”
Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke ünnepi beszédében elismerően szólt a kárpátaljai magyar gazdákról, akik ismét példaként szolgálnak a világnak. Az Országgyűlés alelnöke reményét fejezte ki, hogy a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program keretében Kárpát-medence-szerte összegyűjtendő gabona az elmúlt évhez hasonlóan az idén is meghaladja majd az ezer tonnát. Fontos üzenete van az anyaországi és a Kárpát-medencében jobb helyzetben élő magyarság számára annak, hogy a háború minden nehézsége ellenére a kárpátaljai magyar gazdák idén is több mint száz tonna búzát adtak össze – húzta alá Jakab István, megállapítva, hogy a 14 évvel ezelőtt elindított program „nemzeti összetartozásunk egyik tartópillérévé vált, […] mely összeköti a lelkünket, összeköt bennünket, és nincs olyan nehézség, amelyen együtt ne tudjunk túljutni”. A MAGOSZ elnöke elmondta, bízik benne, hogy az a mennyiség, amit a kárpátaljai gazdák összegyűjtöttek, az a nemzet adományaként ugyanúgy megérkezik majd vissza a vidékre. „Ezen fogunk dolgozni” – tette hozzá.
A magyar kormány minden eszközzel azt támogatja, hogy végre legyen béke, „mert csak a béke az, amiben tudunk igazán élni és építkezni” – hangsúlyozta Jakab István, így folytatva: Magyarország mindent megtesz azért, hogy az Ukrajnában megtermelt gabona „azokhoz kerüljön, akikhez azt korábban is szállították, de segítünk megtartani vagy megszerezni az újabb piacokat. Mert mi egyet akarunk: azt, hogy Európa egyre versenyképesebb és erősebb legyen”, s hogy a jelenlegi nehézségek ellenére „együtt, erős akarattal újra a keresztény Európa polgáraiként tudjunk majd élni” – mondta, hozzátéve: „Az értékeit vesztett, azokat lábbal tipró, a hagyományait semmibe vevő világban üdítő érzés, hogy mi nem a divatok szerint élünk, mi tiszteljük a hagyományainkat, és azokból táplálkozva építjük az életünket.”
Az ünnepi köszöntőket követően Kolozsy András, az Ungi Református Egyházmegye esperese Isten áldását kérte az adományozókra és a kenyérgabonára.
A Nagydobronyi kistérség Nefejelcs énekkarának műsora után az együvé tartozás szimbólumaként összeöntötték a Kárpátalja különböző szegleteiből érkezett búzát. A jelen lévő adományozók jelképesen egy merítőkanálnyit szórtak az általuk felajánlott búzából az udvaron elhelyezett dézsába, amely végül teljesen megtelt.
A nemzet kenyeréhez a sót a hagyományokhoz híven ezúttal is Takár Károly (Katyó) nyugalmazott bányász zászlókkal feldíszített kerékpárján hozta a helyszínre Aknaszlatináról, míg a vizet a Fekete-Tisza forrásából merítették a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány Gazdaasszony Tagozatának tagjai.
Idén már kilenc éve, hogy a Kárpátaljáról származó vizet használják a magyarok kenyere dagasztásához, amelyet a Fekete-Tisza forrásából merítenek.
A vízért augusztus 4-én, vasárnap ‒ a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány Gazdaasszony Tagozatának szervezésében ‒ 17 kárpátaljai magyar gazdaasszony utazott el a Tisza-forráshoz. A háborús helyzetben ezt a feladatot már második éve vállalták magukra a gazdaasszonyok, akik szabadon utazhatnak megyénkben. Mint minden alkalommal, idén is a csapattal tartott Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke. Legmagyarabb folyónk forrásának vizét egy erre a célra készített, díszes kis hordóba töltötték, abban juttatják el a magyarországi pékmesterekhez. A Tisza forrásának vize különösen jóízű, s egyben a Magyarok Kenyere programhoz hasonlóan maga a folyó is jelképezi a Kárpát-medence magyarságának összetartozását.
A forráshoz történő utazás kapcsán Szigeti-Séra Natália, a Gazdaasszony Tagozat egyik vezetője, a KMKSZ Kisdobronyi Alapszervezetének elnöke tudósítónknak elmondta: „Vasárnap hajnali öt órakor indultunk, csatlakoztak hozzánk gazdaasszonyok megyénk több településéről, Tiszaágtelektől, Beregsomon, Beregszászon, Huszt és Técső keresztül egészen Rahóig. Kőrösmezőtől egy GAZ‒66 típusú terepjáró-teherautóval mentünk fel egészen a Fekete-Tisza forrásához, pontosabban addig, amíg ezt a terepviszonyok lehetővé tették, tovább pedig gyalogosan. Onnan hoztuk a forrásvizet, melyet augusztus 8-ig eljuttatunk a magyarországi Somogyvárra, a Kárpát-medencei központi búzaösszeöntő ünnepségre. Már második éve vállaltuk ezt a feladatot, amely kalandokkal jár, több mint öt órán át utaztunk a forrásig. A forrás közelében sütöttünk szalonnát, elfogyasztottunk egy késői ebédet, beszélgettünk, majd megszedtük a forrásvizet és indultunk haza. A program a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával valósult meg.”
A mára az egész Kárpát-medence magyarságát megmozgató Magyarok Kenyere jótékonysági program a magyar nemzet határok feletti összetartozását és szolidaritását szimbolizálja az által, hogy az adományozók által felajánlott búza egy kisebb, jelképes részét ünnepélyes keretek között összeöntik, s az így összeöntött búzából az őrlést követően liszt készül. Ebből a lisztből sütik meg a magyarok kenyerét.
Kárpátalján a gyűjtést a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szervezi, akik azt javasolják az adakozni szándékozóknak, hogy adományukat az eddigi jól bevált gyakorlat szerint a parókiákra, vagy a településen működő KMKSZ-alapszervezeteken keresztül a legközelebbi (vagy a legszimpatikusabb) gyűjtőpontra juttassák el. A gyűjtés ez év július 1-jén indult, a kárpátaljai búzaösszeöntő ünnepségre 2024. augusztus 17-én Nagydobronyban, az Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon területén kerül sor, a háború engedte keretek között. A programban hagyományosan nagy lelkesedéssel vesznek részt a kárpátaljai magyar gazdák, tavaly a háború ellenére 163 tonna 586 kilogramm termény adománnyal támogatták a kedvezményezett intézményeket.
На берегах Тиси з'явилися нові ділянки, обгороджені колючим дротом. "Фортифікації", мабуть, мають ускладнити життя ухилянтам. Українці в соцмережах сміються з "фортеці Тиса" і обурюються, що укріплення будують тут, а не на кордоні з Росією pic.twitter.com/bq3OoE1xiM
A KMKSZ és a Pro Agrikultura Karpatika Jótékonysági Alapítvány szervezésében Nagydobronyban, az Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon területén megtartották a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program kárpátaljai búzaösszeöntő ünnepségét. Még a rendezvény napján is érkeztek a felajánlások például a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki szervezetétől. A Kárpátaljai Keresztyén Gazdaszövetség 3 hete alakult. Ők is fontosnak tartották, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez. A rendezvényen Őrhidi László, a Pro Agrikultura Karpatika Jótékonysági Alapítvány elnöke kiemelte: A háború okozta nehézségek és a csapadékos időjárás ellenére a kárpátaljai gazdák idén is rekordot döntve mintegy 160 tonna búzával járultak hozzá a programhoz. Sin József, a KMKSZ Beregszászi Járási szervezetének elnöke hangsúlyozta: a kenyér az életet jelképezi, a búzaösszeöntő ünnepség pedig a magyar nemzet összetartozását. Jakab István, a MAGOSZ elnöke kiemelte: a magyar kormány történetének legnagyobb humanitárius akcióját bonyolítja Ukrajna vonatkozásában. Ebből a magyar gazdaszövetség is kiveszi a részét és a Nemzet Agrárkamarával összefogva több mint 100 millió forint értékű adományt juttatott el Kárpátaljára. A Magyarok Kenyerének dagasztásához már hagyományosan a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány munkatársai viszik a vizet a Fekete-Tisza forrásából, ahová az idén az alapítvány gazdaasszony tagozatának tagjai utaztak el érte. A Kárpát-medencei központi búzaösszeöntő ünnepséget idén Szolnokon rendezik meg augusztus 19-én. A nemzet kenyérhez a Fekete-Tisza forrásából származó víz mellett Délvidékről viszik a kovászt, a sót pedig az erdélyi Parajdról.
1997 kárpátaljai gazda 159 tonna 670 kilogramm búzát adományozott a rászorulók megsegítésére idén a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program keretében augusztus 12-én a kárpátaljai búzaösszeöntő ünnepségen Nagydobronyban, az Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon területén. Őrhidi László, a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke elmondta, hogy ez az eddigi mennyiségeket bőven meghaladó rekord. A kilencedik alkalommal megszervezett esemény vendége volt mások mellett Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke, aki ünnepi beszédében kijelentette: „Hiszem, hogy ez a mai nap is azt igazolja, hogy van értelme annak, ha egymásért felelősséget vállalva küzdünk. Mert a magyar ember már csak olyan, hogy ha baj van, még inkább összetart…
Az idei sem volt könnyű év a kárpátaljai gazdák számára, bár átlagosan 50 mázsa termést takarítottak be hektáronként, ami a mi viszonyaink között elfogadható eredmény. Ugyanakkor a háború, az Ukrajnát jellemző mezőgazdasági túltermelés, a nyomott árak miatt veszteséges a gabonatermesztés Kárpátalján – összegezte ünnepi beszédében Őrhidi László. Aki hangsúlyozta, hogy senki nem tudja pontosan, hogy mi, kárpátaljai magyarok hányan maradtunk szülőföldünkön, hisz huszonkét éve nem volt népszámlálás, de még mindig vagyunk, ezt bizonyítja, hogy idén rekordmennyiségű búza gyűlt össze vidékünkön a magyarok kenyeréhez. „A búzaösszeöntés napjáig 1997 kárpátaljai gazda 159 tonna 670 kilogramm búzát adományozott a Magyarok Kenyere karitatív program keretében” – jelentette be Őrhidi László, aki kiemelte, hogy szervezete a KMKSZ-szel, a történelmi egyházakkal és számos civil szervezettel együttműködve tudta elérni ezt a rekorderedményt. A partnerszervezetek mellett a nagy mennyiségű munkát végző magánszemélyeket is felsorolta, megköszönve példamutató aktivitásukat.
A magyarok kenyeréhez a sót idén is Aknaszlatináról hozta zászlókkal feldíszített kerékpáron Takár Károly (Katyó) nyugdíjas bányász, a vizet pedig a Fekete-Tisza forrásából hozták a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány Gazdaasszony Tagozatának tagjai, akik a mostani háborús időkben is szabadon mozoghatnak.
A Nagydobronyi kistérség Nefelejcs énekkarának műsorát követően Nagy Ferenc, a Nagydobronyi kistérség polgármestere házigazdaként köszöntötte a búzaösszeöntő ünnepségen megjelenteket. Örömmel jelentette be, hogy az általa irányított kistérségből 160 gazda 27,5 tonna búzával járult hozzá az idei rekorderedményhez, mely szerinte egy jel: jelzi a kárpátaljai magyarok és a Nagydobronyi kistérségben élő emberek aktivitását és erejét.
Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke kiemelte, hogy a búza az életet, a kenyér Isten áldását jelenti az életünkben. A kenyér „olyan az ételek között, mint az imádságok között a Miatyánk”. […] Különösen fontos számunkra a búzaösszeöntés, hisz bizonyítja a magyarság meglétét Kárpátalján, tettrekészségünket, összetartásunkat, ragaszkodásunkat szülőföldünkhöz és hitbéli hagyományainkhoz” – hangsúlyozta a KMKSZ-es vezető.
A magyarországi vendégek közül Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke, Hajdúnánás polgármestere kapott szót elsőként, aki kijelentette: „Nem lehet nem meghatottan itt állni akkor, amikor az imént elhangzott számok alapján az ember végiggondolja, hogy a legmaroknyibb magyar közösség milyen teljesítményre képes. Nyilván ez a búza nem gyűlhetett volna össze egy nagyon komoly összefogás nélkül, és ez meg is mutatja a jövőnket itt, Kárpátalján is – Együtt erő vagyunk, szerteszét gyengeség.”
Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke ünnepi beszédében kiemelte: „Az egész magyarság összefogott, nem véletlen a névválasztás: Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem. Mert mint ahogy a 15 millió búzaszem liszté őrölve egyesül a kenyérben, úgy egyesülnek a magyar emberek a nemzetben. […] Hiszem, hogy a mai nap is azt igazolja, hogy van értelme annak, ha egymásért felelősséget vállalva küzdünk. Mert a magyar ember már csak olyan, hogy ha baj van, még inkább összetart…” A Magyar Országgyűlés alelnöke elismerően szólt a kárpátaljai magyar gazdákról, akik szerinte példát adtak a világnak, hisz a tavalyi szűk esztendőben is népességarányosan Kárpátalján gyűlt össze a legtöbb, mert a mi vidékünkön „sajnos tudják az emberek, hogy mit jelent a szükség”. Jakab István elmondta, hogy az idei esztendőben elképzelhető, hogy az eddigi rekordnak számító ezer tonna összegyűjtött gabonát is túlszárnyalják. Kiemelte, hogy nemcsak ünnepelni szoktak jönni Kárpátaljára, igyekeznek a gazdálkodáshoz szükséges anyagokkal, például vetőmaggal, műtrágyával segíteni a kárpátaljai gazdáknak. Bejelentette, hogy 5 millió forinttal elindítottak egy ösztöndíjprogramot, és folyamatosan kapcsolatban vannak a Kárpátalján termelő gazdák szervezeteivel.
Az adományra és az adományozókra Isten áldását kérte Kolozsy András, az Ungi Református Egyházmegye esperese, valamint Molnár János, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye vikáriusa. A jelenlévő adományozók ezt követően egy jelképes mennyiséget beöntöttek az általuk adott búzából a közös dézsába, amely végül teljesen megtelt, jelképezve a magyar gazdák összefogásának erejét.
A MAGOSZ Országos Gazdaasszony Tagozata mind a 19 magyarországi vármegyében gyűjtést szervezett a búzaösszeöntésnek helyet adó Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthonban nevelkedő lányok számára, amelyet Horváth Vivien, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Magyarok Kenyere Nonprofit Közhasznú Kft. projektvezetője személyesen adott át az árváknak, akiknek az örömét nehéz volt meghatottság nélkül nézni. Horváth Vivien munkatársunknak elmondta: „Mindenki nagyon lelkesen állt a kezdeményezés mellé, még ma is keresnek a hölgyek. Végül sok olyan dolog került a dobozokba, sok olyan apróság, a hajgumitól a körömlakkig, ami láthatóan egy lány szívét melengeti. Ugyanakkor ‒ kérésünknek megfelelően ‒ olyan dolgok is vannak a csomagokban, amelyek az otthon életét is megkönnyítik, például napi higiéniai szerek” – mondta el Horváth Vivien.
A gyermekotthonban nevelkedő 90 árva kislány ünnepi műsorát követően a házigazdák vendégül látták a búzaösszeöntő ünnepség résztvevőit.
Míg 2011-ben tíz tonna búzaadománnyal indult a Magyarok Kenyere program, 2022-ben már 1000 tonna búza gyűlt össze – mondta el pénteken a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke Szomoron a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem jótékonysági kezdeményezés 2022. évi adományozó ünnepségén.
Novák Katalin magyar köztársasági elnök (k) jelképesen átnyújtja a búzaadományt Katona Viktóriának, a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány ügyvezető helyettesének (j) a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem jótékonysági kezdeményezés 2022. évi adományozó ünnepségén a Szomori Sportcsarnokban. Jobbról Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) elnöke (j2), balról Balról Györffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke. Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Győrffy Balázs hozzátette, hogy több mint 8000 felajánló adományozott és jelentősen nőtt a pénzbeli adományok száma is, valamint bővült a természetbeni adományok száma és a termékköre.
Az adományozottak egy részének az adománylevelet és a Magyarok Kenyere lisztes zsákot Novák Katalin köztársasági elnök, Győrffy Balázs, a NAK elnöke és Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) elnöke adta át.
Nagy István agrárminiszter köszöntőjében kiemelte, hogy folytatódhat a magyar mezőgazdaság, élelmiszeripar megújítása, mivel az Európai Bizottság jóváhagyta az uniós agrárforrásokra vonatkozó stratégiai tervet, így 2027-ig biztossá váltak a magyar gazdák agrártámogatásai.
„Nem túlzás azt állítani, hogy történelmiek a lehetőségeink. Ez olyan esély, ami generációk óta nem adatott meg a gazdálkodóknak” – jelentette ki a miniszter, majd hozzátette, hogy a gazdaságok fejlesztésére a 2027-ig tartó időszakban 5300 milliárd forintot meghaladó összeg áll rendelkezésre.
Nagy István kiemelte, hogy a MAGOSZ-nak köszönhetően a határon túli magyarság is képviselteti magát a Magyarok Kenyere programban. Az elmúlt 12 esztendőben sikerült közös erővel átlépnünk a nemzetrészeinket elválasztó határokat és újra tudtuk egyesíteni a magyarokat – fogalmazott.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke szólt arról, hogy a gazdák nemcsak adventkor, hanem egész évben várakoznak és örömmel töltik el őket a terméshez és aratáshoz kapcsolódó ünnepek. A Kárpát-medence gazdái most is megmutatták, hogy egy nemzet vagyunk és összefogással tudjuk egymást segíteni – emelte ki.
Az ünnepségen oklevéllel ismerték el a program segítőt, malmok és fuvarozó cégek képviselőit, valamint a természetbeni adományozókat.
Kárpátalján a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program keretében felajánlott búza ünnepélyes összeöntését a hagyományokhoz híven a nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthonban tartották meg. 1 317 helyi kárpátaljai gazda több mint 114 tonna búzát adományozott a nemes célra még úgy is, hogy az országban háború tombol és a rendkívüli az aszály mértéke.
A keresztény hitvallás szerint a bő termésért való könyörgés a búzatáblák megszentelésével veszi kezdetét és a megtermett búza megáldásával ér véget. A búzaösszeöntő ünnepségen azért gyűltek egybe a kárpátaljai magyarok, hogy megerősítsék összetartozásukat és hálát adjanak az idei termésért. A meghívott vendégek bemutatását követően Hidi László, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke üdvözölte az egybegyűlteket.
– Nehéz időket élünk, amikor elsősorban az egész Európát sújtó aszály okoz gondot a gazdáknak, de nemcsak ez, hanem a háború is. 170 nappal ezelőtt megtámadott a „nagyszomszéd”. Ukrajna hősies háborút folytat területi integritásáért, szabadságáért, a demokráciáért. Háborús körülmények között élünk, őseink ismerték ezt a világot, s most sajnos, nekünk is meg kell tapasztalni. Minden nehézség ellenére, amikor meghirdettük a 15 millió búzaszem programot, a kárpátaljai gazdák aktívan hozzájárultak a nemes gyűjtéshez. A gazdaszolidaritás csodálatos dolgot produkált idén is, az ez évi gyűjtés eredménye: 1317 gazda 114 tonna 270 kilogramm búzát adományozott! Hála és köszönet a gazdáinknak, s azoknak a szervezeteknek, amelyek segítettek ezt a nemes akciót lebonyolítani, a KMKSZ-nek, az alapszervezeti elnököknek, a történelmi egyházaknak, a civil szervezeteknek és mindenkinek, aki részt vett az adományozásban! – zárta köszöntőjét Hidi László.
Nagy Ferenc, a kistérség polgármestere köszönetet mondott a program szervezőinek, hogy esélyt adtak az összejövetelre, hiszen mostanában az országban zajló háború miatt nem sok lehetőség van a személyes találkozásra.
– Nem elég a háború, idén még az aszály is sújtja a gazdákat. A búzakalász olyan, mint a kistérségünk: szép nagy, de kevés szemet tartalmaz. Bízom benne, hogy az országunkra is eljön a jó idő, mert amíg van benne kevés búzaszem, addig van remény, hogy rendbe jöjjenek a dolgok. S ahogy a kistérségünk megtelik majd emberekkel, úgy a búzatáblák is megint tele lesznek búzaszemekkel – fogalmazott.
– A kenyér évezredek óta mindennapi táplálékunk, az életünk fenntartója és megtartója. Örülünk, mert sok-sok ezer tonna gabonát sikerült betakarítani Ukrajnában, közte a kárpátaljai magyarság által művelt földekről – kezdte ünnepi beszédét Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke. – A mai ünnepségünk azonban mégsem gondtalan, hiszen sok helyen a háborúskodás veszélyezteti a betakarítást. A gazda teszi dolgát, szánt, vet, azt sem tudja, ki fogja learatni fáradtságos munkája eredményét, a szárba szökkenő életet. Mindeközben sok helyen hiába várják a kenyérnek valót, mert a háborús viszonyok gátolják a gabona elszállítását. Milliók éheznek, mert nem jut el hozzájuk az ukrán gabona, ez pedig egy újabb migránsáradat elindulását jelentheti Európa békés tájai felé – jegyezte meg, és köszönetet mondott Magyarország kormányának, hogy befogad minden ukrán menekültet, beleértve a kárpátaljaiakat is, biztosítja számukra a megfelelő életkörülményeket.
– Sokan fordulunk a nehéz napokban Istenhez könyörgéssel: „… a mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma…” Isten segíteni fog, de nekünk is tenni kell a békéért, keresni kell a békéhez vezető utat. Hiszünk abban, hogy a harci cselekmények befejezése után is lesz magyar közélet Kárpátalján, tanintézeteinkben tanulni fognak diákjaink, templomainkban imádkozni fognak híveink és szántani, vetni, aratni fognak gazdáink – mondta Sin József, és végezetül azt kívánta, hogy legyen kenyér minden család asztalán.
Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke az anyaország, a Kárpát-medence és a diaszpórában élő összmagyarság, 15 millió magyar üdvözletét hozva kiemelte:
– Tudnotok, éreznetek kell, hogy nem vagytok egyedül! Ez a nagyon nehéz időszak, a szörnyű háború, az aszály igencsak próbára tesz bennünket, de mégis élnünk kell. A mai napot is meg kell élni emberként, és készülni kell a jövőre is – hangsúlyozta a gyermekotthon növendékeire pillantva.
Elhangzott, hogy a programot 12 éve a magyar gazdák egy csoportja indította el azzal a céllal, hogy az összegyűlt gabonából készüljön el az ország kenyere. 12 év igazolta azt, hogy ez a program, amely egy láthatatlan kötelékkel kapcsol össze bennünket, magyarokat, éljünk a világ bármely tájékán, sikeres.
– Egy hete volt a Kárpát-medence és a diaszpóra búzaösszeöntése Magyarországon, s már elhoztam a nemzet kenyerét, amely az összeöntött búzából készült. Köszönetet mondok valamennyi kárpátaljai gazdának, hogy példát adtak az összetartozásból, az egymásért érzett felelősségvállalásból, mert az, hogy háborús körülmények között a tavalyinál lényegesen több búzát adtak össze, azt jelenti, hogy az itteni emberek élni akarnak – emelte ki Jakab István és kifejtette: hiszi, hogy az anyaország áldozatvállalása nagyon sok nehézségen átsegít bennünket.
– Magyarország a béke elkötelezett híve! A menekült embert segíteni kell és mi segítjük tiszta szívvel nemzetiségtől függetlenül! A legnehezebb helyzetben meg kell tudni fogni egymás kezét, és erősíteni egymást. Tovább viszem azt a példát, amit a kárpátaljai gazdáktól kaptunk. Fel kell rájuk nézni, mert komoly leckét kaptunk, hogyan lehet és kell bajban összefogni – hangsúlyozta és azt kívánta, hogy túl a nehézségeken maradjon meg ez az összetartozás, erő, kitartás, építkezzünk együtt és erősítsük egymást lélekben is!
Az ünnepi beszédeket követően a történelmi egyházak képviselői – Molnár János, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye püspöki vikáriusa és Kolozsy András nagydobronyi református lelkész – megáldották a kenyérgabonát. A rendezvényt a gyermekotthon kórusának szolgálata és lakóinak műsora tette még hangulatosabbá.
Nagy Béla főgondnok, a Magyarok Kenyere Kárpátaljai Kuratóriuma képviseletében a gazdáknak írt köszönetét Molnár Zsolt, a verbőci református egyházközség lelkésze tolmácsolta.
Az együvé tartozás szimbólumaként összeöntötték a Kárpátalja különböző településeiről érkezett búzát. A vendégek egymás után a nemzeti színű szalaggal átkötött hordóhoz járultak, és jelképesen egy merítőkanálnyit szórtak a felajánlott gabonából. A hagyományokhoz híven idén is a helyszínre kerékpározott Takár Károly, Katyó, aknaszlatinai nyugalmazott sóbányász, és hozott egy kis zsáknyi aknaszlatinai sót a nemzet kenyeréhez.
Végezetül Katkó Andrea, a gyermekotthon igazgatója köszönetet mondott az adományozóknak és megjegyezte: ha bárki reményét veszti, gondoljon a gyermekotthon növendékeire.
A rendezvényt követően délben Jakab István részvételével gazdafórumot tartottak a Nagydobronyi Magyar Házban.
A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program keretén belül Kárpátalján felajánlott búzát idén nyolcadik alkalommal öntötték össze ünnepélyesen augusztus 14-én, ezúttal is a nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthonban.
– Idén a program Tiszacsomán a búzatáblák megszentelésével vette kezdetét májusban. Most pedig hálát adunk az idei termésért. Nagyon nehéz és válságos időszakot tudhatunk a hátunk mögött, melyben a félelem és a kétségbeesés volt az úr, de a gazdák vetettek, s ahol a szükség megtelepedett, oda képesek adni – kezdte köszöntőbeszédét Katona Viktória, a gyermekotthon lelkészigazgatója, majd bemutatta a vendégeket. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Bacskai József, Magyarország ungvári főkonzulja, Szilágyi Mátyás beregszászi főkonzul, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének képviselői, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) középszintű és alapszervezeti elnökei, a KMKSZ ISZ vezetősége, megyei és járási képviselők, polgármesterek, a „Pro Agricultura Carpatika” Megyei Jótékonysági Alapítvány Kuratóriumának tagjai, falugazdászai, tanintézetek igazgatói és még sokan mások.
Őr Hidi László, a „Pro Agricultura Carpatika” Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke a kezdeményezés történetét felidézve elmondta, hogy ami 8 éve egy szimbolikus gesztusként indult a magyar–magyar összefogás jelképeként, az mostanra a Kárpát-medence egyik legjelentősebb karitatív akciójává nőtte ki magát. Kárpátalja kezdetektől rész vesz a munkában.
– Tavaly mintegy 103 tonnányi búza gyűlt össze. Az idei év sokkal nehezebb volt a gazdák számára az időjárási körülmények miatt: volt olyan mező, hogy május végén, június elején lehetett a földre hajtani. A szükségesnél sokkal később sikerült csak elvetni, sőt, sok helyen a vetést is kiette a víz. De itt vagyunk, és az adományozók beszállították a búzát a gyűjtőpontokra.
A sokéves tapasztalat azt mutatja, hogy még a búzaösszeöntő ünnepséget követő néhány héten is adományoznak több tíz mázsa kenyérgabonát.
– Jelen állás szerint 89 tonna 884 kg búzát adták le a gyűjtőpontokra 1 222 gazdától. Fontos megjegyezni, hogy nemcsak a mennyiség, de a gazdák száma is folyamatosan nő – emelte ki Őr Hidi László, és mindenkinek köszönetet mondott az adományozásban és a lebonyolításban való részvételért.
Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar megyei elnöke, Hajdúnánás város polgármestere tolmácsolta Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) elnökének az üdvözletét és elmondta: a kezdeményezés, amely mintegy 10 évre tekint vissza, példa nélküli.
– Baranya megyéből indult, s az első évben 10 tonna gabona gyűlt össze, ehhez képest most 1100 tonna fölé tendáljuk a mennyiséget. De ez nem verseny. Maga az, hogy ez a program átszövi a Kárpát-medencét és a diaszpórát is, azt jelenti, eltaláltuk a magyar emberek szívében azt a pontot, mely közösséget alakít. S talán félre tudjuk tenni azokat az ügyeket, melyekkel nem értünk egyet, és azokkal foglalkozunk, melyekkel érdemes egyetérteni – hangsúlyozta az anyaországi vendég. Pál apostol „Mitek van, amit nem kaptatok, s ha kaptátok, akkor miért dicsekszetek vele?” mondatát idézve megjegyezte, hogy sokáig kell értelmezni, de a gazdatársadalom érti ezt, s azt is, hogy kitől függünk, másrészt amink van, azt meg kell osztani.
– A program ezt a fajta gondolkodást jelképezi abban a nyomorúságban, melyben élünk. Az „Új Bábelt élünk, a fogalmak pokoli zűrzavarát. Gyalázatos hazugok megrontották a szavak becsületét” Karinthy-idézetet kissé módosítva úgy érzem, megrontJÁK. Előfordul, hogy magyarokkal beszélgetünk, de nem értjük egymást, mintha külön világot építenénk. Pedig ez nagy hiba, mert ha a múltról beszélünk, akkor érdemes a jelenről is. Nekünk, Kárpát-medencei magyaroknak azokat a pontokat kell megtalálni, melyek összekötnek, s az összetartozás élményét erősítik – hívta fel a figyelmet Szólláth Tibor, aki mint mondotta, anyaországi magyarként nem akarja elkövetni azt a hibát, amelyet gyakran szoktak, amikor magyarságról beszélnek.
– Én ezt nem tenném, mert mindnyájunknak kalapot kell emelni a kárpátaljai magyarság előtt, hiszen ha van nehézség a Kárpát-medencében, akkor az itt van. S ezzel együtt meg kell találnunk az együttműködés lehetőségét azokkal az ukrán emberekkel, akikkel együtt élünk, és az anyaországi magyaroknak is meg kell ezt tenniük. Tegyük félre a vélt vagy valós sérelmeket, s találjuk meg azokat a pontokat, amelyek összekötnek bennünket – zárta ünnepi gondolatait.
Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű szervezetének elnöke, megyei képviselő megelégedéssel szögezte le, hogy Istennek hála 2021-ben is eljött az a nap, amikor örülhetünk az idei termésnek, s annak, hogy vannak még köztünk, akik művelik az ősi földet, s annak hozamát hajlandóak megosztani.
– Szép hagyománnyá, nemes üzenetté nőtte ki magát ez a rendezvény, amelyet Kárpát-medence-szerte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdák Országos Szövetsége koordinál, helyi lebonyolításában pedig a „Pro Agricultura Carpatika” Megyei Jótékonysági Alapítvány, a magyar történelmi egyházak és a KMKSZ alapszervezetei működnek közre. Ez a példás összefogás üzen innen, a Kárpátok aljáról évről évre, hogy van nemzeti identitásunk, kultúránk, hitünk. Vannak közösségeink, akik megfogyva bár, de kitartanak ezen a vidéken. Üzeni, hogy vagyunk, s tenni akarunk magunkért és egymásért. S nemcsak a rászorulók megsegítésében tudunk összefogni, de számíthat ránk a nemzet is. Közösségeket építünk és tartunk fenn, melyek erejét az újjáépülő nemzeti egység szolgálatába állítjuk, mert hisszük, csak a keresztény nemzeti identitásra épülő egység képes megtartani mindannyiunkat a globalizációra törekvő liberális világrenddel szemben, ahogy a búzaszemek; egy mag nem táplál, de a sok apró mag nélkül nincs kenyér, ami maga az élet – hangsúlyozta Balogh Lívia.
Az elnök asszony kiemelte: hiszi, hogy a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem programban való részvétellel mi is tanúbizonyságot teszünk minden évben, hogy egyek vagyunk a 15 millióból, s életünkkel és munkánkkal vállaljuk, hogy életté leszünk egy nemes célban, melyhez mindannyiunkra szükség van. Majd arra szólította kárpátaljai magyarságot, hogy vegyünk példát a gazdáktól, akik minden ősszel megművelik a földet, elvetik a magot, és bíznak: így kell tenni most mindannyiunknak.
– Hiszen nehéz kihívások előtt állunk, s hogy megvédjük azon értékeinket, amelyek megtartottak bennünket mind ez idáig, mindannyiunk erejére és hitére szükség van. Hogy esély legyen a bőséges aratásra, ahhoz ma vetni kell! Legyenek önök az újrakezdés magvai, amelyek bármilyen kicsik, nélkülözhetetlenek.
Ifjabb Katkó László, a gyermekotthon igazgatója köszöntőjében kiemelte: a hálaadás, az összetartozás és a reményteli jövő napja a mai.
– Valahol a mi életünk is hasonlít a gazdákéhoz, amikor meglátjuk egy gyermekünket, akit valamilyen oknál fogva ide vezényel az Úr, az sokban hasonlít az elvetett búzaszemhez. Sok fáradtságos munka és reményteli várakozás jellemzi életünket, s a gazdákhoz hasonlóan, mi is így válunk tanúivá gyermekeink megérésének, sok esetben megtérésének.
A magyarok kenyeréhez összeöntött búzát az esemény végén Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke és a római katolikus egyház képviseletében Janig Péter lelkész áldotta, illetve szentelte meg.
A hivatalos megnyitó után a gyermekotthon lakóinak kulturális programja következett. Egy sebes csárdást láthattunk, majd az énekkar szolgált. A kulturális program végén az együvé tartozás szimbólumaként az adományozók a hatalmas hordóhoz járulva összeöntötték a Kárpátalja különböző régióiból érkezett búzát. Tokár Károly, Katyó, mint minden évben, most is kerékpárral hozta Aknaszlatináról a sót a magyarok kenyeréhez. Az összeöntés teljes ideje alatt a Komótos zenekar játszott.
Augusztus 6-án, pénteken az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban ünnepélyes keretek közt összeöntötték a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem programban felajánlott búzát, ahol Kárpátalja képviseletében Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke és Őr Hidi László, a „Pro Agricultura Carpatika” Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke, Nagy Béla, a Magyarok Kenyere Alapítvány kárpátaljai kuratóriumi tagja, valamint a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége nevében Virág László elnök és Huszár Péter alelnök öntött búzát a nemzeti összefogást is jelképező közös dézsába. Idén is Kárpátaljáról, a Fekete-Tisza forrásából vitték a nemzet kenyeréhez a vizet.
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes az ünnepségen felidézte, hogy a Kárpát-medencei magyar gazdatársadalom önzetlen, segítő szándékú összefogása 2011-ben Pécsről indult, s ma már szimbolikus jelentősége mellett tényleges súlya, konkrét produktuma van. Tíz évvel ezelőtt 10 tonna gabona gyűlt össze, mára már több mint 1 100 tonna, amiből csaknem 700 tonna liszt készülhet. Ez jut el mintegy hatszáz civil szervezet közreműködésével rászoruló gyermekekhez, családokhoz, idős emberekhez.
A térség országgyűlési képviselői posztját is betöltő politikus azt mondta, az idei tavaszi időjárás nem kedvezett a gabonáknak, a meleg, száraz időben pedig sok helyen a vártnál korábban beérett a búza, az árpa és a rozs, a termés mennyisége és minősége az ország egyes területein vegyesen alakult. Az őszi búza hozama ugyanakkor történelmi rekordot döntött, az anyaországi termelők 846 ezer hektárról több mint 5 millió tonna őszi búzát takarítottak be.
Nagy az igény a magyar gabonára itthon és külföldön egyaránt. Ez a siker pedig a magyar embereket, a földműveseket dicséri – hangsúlyozta Farkas Sándor.
A politikus leszögezte, a mezőgazdaság Magyarország sikerágazata, ma már a társadalom is értékeli a gazdák munkáját.
A magyar kormány kiemelt figyelmet fordít a gazdatársadalomra és a vidékre. Az elmúlt három évben az uniós közös agrárpolitika reformjáról szóló egyeztetések során mindvégig következetesen és határozottan képviselte a magyar gazdák érdekeit, s a tárgyalások eredményesen zárultak. Emellett a kormány történelmi döntést hozva a Vidékfejlesztési Program hazai társfinanszírozását az eddigi 17,5-ről 80 százalékra emelte, minden korábbinál több forrást biztosítva ezzel a magyar mezőgazdaságnak. Az előző ciklushoz képest háromszor nagyobb összeg, 4 265 milliárd forint fordítható a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére a 2027-ig tartó támogatási időszakban – közölte az államtitkár.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke hangsúlyozta, 11 éve született meg a program ötlete, ez idő alatt az adományozott gabona mennyisége több mint százszorosára nőtt, és a kezdeményezés révén már százezer embernek tudnak segítséget nyújtani. Az adományozók között már nemcsak Kárpát-medencei gazdák vannak, csatlakoztak Európa más országaiból, sőt más kontinensekről is.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke úgy fogalmazott, a Magyarok Kenyere program nemzeti eseménnyé vált, az összetartozás, a szolidaritás megnyilvánulása.
Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára közölte, az elmúlt években a kormány megerősítette a civil szervezetek támogatását: évente 400 milliárd forint támogatást kapnak állami és önkormányzati forrásból.
Papp Zsolt, a MAGOSZ Ifjú Gazda Tagozatának elnöke szerint a program Kárpát-medencei sikertörténet, amely egyszerre szimbolizálja a szolidaritást és az egymás iránti felelősségvállalást.
Nagy Béla, a Magyarok Kenyere Alapítvány kárpátaljai kuratóriumi tagjaként mondott köszönetet mindazoknak, akik adományaikkal hozzájárultak a kezdeményezés sikeréhez, amely révén a Kárpát-medencei magyarság tagjai is közelebb kerülhetnek egymáshoz.
A kulturális programban színházunk társulatának tagja, Ferenci Attila színművész nagy sikert aratva szavalt és énekelt. Színpadra lépett még a Por Zenekar és tánckara, valamint a felvidéki Debrődi Tüzikék Asszonykórus.
A búzaösszeöntő ünnepségen gyűjtést hirdettek a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház javára.
Tudósítónknak Jakab István, a MAGOSZ elnöke elmondta: „A kárpátaljai magyar gazdáknak azt üzenem, hogy érezniük kell azt az erős összetartást, amit mi valamennyien érzünk, azt a hatalmas erőt, amivel mi minden nehézségen túl tudunk jutni. A jövő héten átveszünk 10 tonna búzavetőmagot adományként, ami Kárpátaljára indul. Legyenek nagyon erősek, figyeljenek oda egymásra, segítsék egymást és a rászorulókat. A jövőben a Kárpátalján gazdálkodó testvéreinkkel közösen szeretnénk megtalálni az ottani viszonyok között sikeres, korszerű, új megoldásokat. Ehhez mi partnerek vagyunk, tudást, képességet, szervezettséget, szervezőerőt és minden segítséget meg fogunk adni. Augusztus 14-én már korábban vállalt kötelezettségem miatt sajnos nem tudok elmenni Nagydobronyba, a kárpátaljai búzaösszeöntésre. Fogadják nagy szeretettel Szólláth Tibor urat, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar megyei elnökét, Hajdúnánás város polgármesterét, akivel szívvel-lélekkel dolgozunk a Magyarok Kenyere program sikeréért. Róla elmondhatom, hogy nagyon sokat tett és tesz azért, hogy jobban boldoguljanak a határon túli magyar gazdák.”
Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, a „Pro Agricultura Carpatika” Megyei Jótékonysági Alapítvány kuratóriumának elnöke hangsúlyozta: „Ez egy olyan nemes kezdeményezés, amely a szemünk láttára fejlődött ki. Korinek László professzor úr 2011-ben indította el a Magyarok Kenyere programot, mi ezt azonnal támogattuk. A kárpátaljai gazdák mindig rendkívül aktívan vettek részt ebben a magyar nemzet egységét is kifejező akcióban, hisz összehasonlítva a kárpátaljai magyarság létszámával, mi mindig nagyon sok búzát adtunk. Remélem, ez az idén is így lesz. Ez a nemes kezdeményezés ma már az egész Kárpát-medencére kiterjed, sőt azon túl is. A kezdetben inkább szimbolikus program mára jelentős humanitárius akcióvá nőtt. Minden kárpátaljai gazdát arra kérek, az idei gyengébb termés ellenére is, aki teheti, adományozzon búzát erre a nemes célra!” – fogalmazta meg kérését Brenzovics László.
A magyarok kenyeréhez összeöntött búzát az esemény végén megszentelte, illetve megáldotta Kiss-Rigó László, a római katolikus Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke, Lackner Pál evangélikus nyugalmazott tábori püspök és Takaró András, a Délpesti Református Egyházmegye esperese
A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program kárpátaljai eseményeinek immár nyolcadik alkalommal biztosít helyszínt a nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon. 2021. augusztus 6-án búzával megrakott rakterű mezőgazdasági gépek érkeztek a gyermekotthon területére. Az esemény ékes bizonyítéka, hogy hatalmas dolgokra képes egy közösség nemes cél érdekében.
Katkó Andrea, a gyermekotthon gazdasági ügyvezetője beszédében megköszönte a szervezetek és magánemberek felajánlásait, s elmondta, hogy a Magyarok Kenyere program hatalmas segítség számukra, ugyanis az évi kenyérszükségletük negyedét a kezdeményezés által összegyűlt búza teszi ki. Idén ugyan még nem érték el az átlagos mennyiséget, de még előttük áll egy hét. „A kenyér összehozza az embereket: a megterített asztalnak és rajta a kenyérnek különös szerepe van az életünkben. A gyerekek számára az asztal egy olyan biztos »pont«, mely köré étkezésekkor biztosan összegyűlünk, s hálát adunk a kenyérét. Sokat jelent számunkra, hogy a gyűjtés idején olyan emberek is eljönnek hozzánk, akik addig nem is tudtak létezésünkről. Ez a segítség a gyermekek életének úgy válik a részévé, ahogy a kenyér a testünk részévé” – osztotta meg gondolatait a megjelentekkel az ügyvezető asszony.
Molnár Ádám, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza örömét fejezte ki, hogy a gazdák ezen a környéken a legaktívabbak a gyűjtésben, továbbá elmondta, hogy a termelők nehéz időszakot zárnak a gabonatermesztés szempontjából, hiszen az idei időjárás nem kedvezett a magas terméshozamnak.
Az Alapítvány július 22-től indította el a gyűjtést a Magyarok Kenyere programhoz csatlakozva. Eddig 15 tonna búzát gyűjtöttek össze a gazdák. A gyermekotthon magtáraiba augusztus 14-ig várják a felajánlásokat.
A „Pro Agricultura Carpatika” Megyei Jótékonysági Alapítvány idén is csatlakozott a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem programhoz, s július 22-től megkezdődött a gyűjtést.
Hidi László, az Alapítvány elnöke elmondta, Kárpátalja 2013-ban csatlakozott a Magyarok Kenyere programhoz, amely idő óta kiemelkedő eredményeket értek el a helyi magyar adakozó gazdák. „Az adakozók kedve évről évre növekszik, egyre többen csatlakoznak az akcióhoz” – emelte ki.
Az Alapítvány elnöke aláhúzta, a pandémia jegyében telt tavalyi év mellett az idei is különlegesnek számít, a gazda ember azonban mindig vet, de azt, hogy learatja-e a termést, nem tudja előre: „Ez jelzi, hogy a bizalom benne él, s a jövőre tekint.”
A kárpátaljai magyar gazdák 2020-ban 103,844 tonna búzaadományt adakoztak a nemes cél érdekében, amely meghaladja bármely más elszakított nemzetrész által összegyűjtött gabonát.
A gyűjtésben évről évre kiemelkedő szerepet vállalnak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alapszervezetei és a történelmi egyházak, illetve helyi civil szervezetek egyaránt. A gyűjtőpontok nem változtak az elmúlt évekhez képest.
A kedvezményezettek elsősorban az állami támogatásban nem részesülő egyházi oktatási intézmények, valamint karitatív szervezetek: a nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon, a Kárpátaljai Református Egyház Diakóniai Központja, a munkácsi Szent Márton Karitász, a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum stb.
„Azt gondolom, hogy idén közepes termés várható, s mivel szükség van rá, a kárpátaljai magyar gazdák adakozni fognak, amit mi eljuttatunk a rászorulóknak” – hangsúlyozta Hidi László.
