Ukrajna a világ egyik legjobban elaknásított országa. Jelenleg a több mint 174 000 négyzetkilométeres területet kell átvizsgálni, amelyből 14 000 tengervízi terület.
Chile elítéli Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, és azt tervezi, hogy a háború befejezése után csatlakozik a humanitárius aknamentesítéshez.
„Chile hozzájárul Ukrajna területének robbanásveszélyes tárgyaktól való megszabadításához” – mondta Chile elnöke.
A chilei vezető megjegyezte, hogy országa elkötelezett a szuverenitás és a területi integritás tiszteletben tartásának elve mellett, és felszólít ezen elvek, az emberi jogok és a nemzetközi jog tiszteletben tartására, amelyeknek a fenntartható béke alapjává kell válniuk.
„Határozottan ellenezzük az erőszak alkalmazását, és úgy gondoljuk, hogy a diplomácia és a nemzetközi jog az egyetlen legitim eszköz a viták megoldására” – mondta el.
Legkevesebb 14-en életüket vesztették, miután kigyulladt két lakóház a chilei Los Pirquenes lakónegyedben – közölték a helyi hatóságok hétfőn.
„A legszomorúbb az esetben, hogy több gyerek is volt az áldozatok között” – mondta Boris Chamorro, Coronel kikötőváros polgármestere a CNN Chile televíziócsatornának.
A jelentések szerint nyolc 4 és 13 év közötti gyerek halt meg a tűzben.
Az áldozatok három venezuelai család tagjai voltak – jelentette a chilei Cooperativa hírportál. A beszámolók alapján a tűzben érintett emberek túlzsúfolt körülmények között éltek. Az előzetes vizsgálatok azt mutatják, hogy valószínűleg egy meghibásodott tűzhely miatt keletkeztek a lángok.
„Mivel a tűz a ház elülső részében ütött ki, a hátsó részeken tartózkodó személyek a bentrekedtek” – közölte Biobío régió helyettes ügyésze, Hugo Cuevas.
„Együttérzünk az áldozatok hozzátartozóival és barátaival, illetve a város minden lakosával” – írta az X-en Carolina Tohá, Chile belügy- és közbiztonsági minisztere a tragédiát követően.
Chile nyomornegyedeiben gyakoriak a hasonló esetek. Csak a tavalyi év elején legalább száz házat pusztított el egy hatalmas tűz az ország északi részén, akkor több mint négyszáz ember maradt otthon nélkül.
⚡DERNIÈRE MINUTE - #FaitsDivers : Incendie meurtrier au centre historique de #Grasse : 3 morts, 21 blessés dont 3 graves. Évacuation et relogement en cours pour les habitants. pic.twitter.com/VnlwzPo29R
⚡DERNIÈRE MINUTE - #FaitsDivers : Incendie meurtrier au centre historique de #Grasse : 3 morts, 21 blessés dont 3 graves. Évacuation et relogement en cours pour les habitants. pic.twitter.com/VnlwzPo29R
Miután az aszály már a 13. évébe lép Chilében, az ország hétfőn bejelentett egy tervet arról, hogyan fogják a vizet adagolni a közel 6 milliós főváros Santiagóban és környékén – írja a Reuters.
A régió kormányzója, Claudio Orrego szerint a város 491 éves történetében sosem volt hasonló helyzet, amikor nem volt elegendő a víz minden ott élő számára.
A terv egy négy lépcsős zöldtől a vörösig tartó jelzőrendszeren alapulna és első lépésben csak bejelentések, később a víznyomás csökkentése, végül pedig a csapok forgó rendszerben történő elzárása következne, akár 24 órára is.
A jelzőrendszer a Maipo és Mapocho folyók vízhozamán alapulna, mely az aszály kezdete óta folyamatosan csökken.
A kormány becslései szerint a víz elérhetősége az elmúlt 3 évtizedben az országban 10 százalékos csökkenés után 37 százalékra esett és tovább feleződhet az ország északi és középső részén 2060-ra.
A vízhiány – melyet másodpercenkénti literben mérnek majd – fogja meghatározni, hogy a csapokat 12, 6 vagy 4 naponta fogják elzárni. Mindegyik esetben változni fog, hogy az adott napon melyik területen lépnek életbe a korlátozások. Orrego kiemelte, hogy a korlátozásokra a helyben különösen erőteljesen érzékelhető klímaváltozás miatt van szükség, és fontos, hogy a lakosság is megértse, hogy az nem fog változni.
A chilei főváros központjának bizonyos részei és azok a területek, ahol a vizet kutak és nem a folyók biztosítják, mentesek lesznek a korlátozások hatálya alól.
The level of the hydropower storage in Portugal is incredibly low. The grid operator says this is the worst #drought in 100 years, the Portugues metservice says that 2022 is the driest year since 1931. pic.twitter.com/tIoN67yLUh
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Évtizedes tevékenységükre figyelt fel a chilei kormány, és a közelmúltban Chile magyarországi nagykövete, Camilo Sanhueza a Magellán-szoros felfedezésének ötszázadik évfordulója alkalmából alapított díjat adott át a híres felfedező két magyar követőjének, A Földgömb Alapítvány kutatójának, Heiling Zsoltnak és Nagy Balázsnak. A méltatás szerint a magyar kutatók az elismerést a klímakutatásban végzett felfedező és feltáró munkájukkal érdemelték ki.
A Szabad Föld újságírója, Sánta András felkereste Heiling Zsoltot, hogy további részleteket ismerhessünk meg a nemzetközi siker hátteréről. A kutató, a PermaChile igazgatója elmondta, hogy tíz év tudományos és erkölcsi elismerésének tekinti a díjat, hiszen társával, Nagy Balázzsal immár egy évtizede dolgoznak rendszeresen visszatérve Chilébe, a Száraz-Andok kietlen vidékére.
Nagy Balázs geográfusként már korábban is dolgozott az Antarktiszon, azonban a Déli-sarkvidéken Magyarországnak nincs állandó kutatóbázisa, ezért döntöttek úgy, hogy a közeli Chile hasonlóan alkalmas indikátor helyszínén folytatják a klíma vizsgálatát. Így esett a választásuk a dél-amerikai országra mint olyan területre, amelyet ilyen szempontból korábban még nem tártak fel a tudósok.
Szűkebb munkaterületük a Föld legmagasabb vulkánja, a 6893 méter magas Ojos del Salado, amelyet egy évtizede kezdtek beműszerezni egy klímamonitoring program keretében.
Villamosmérnökként Heiling Zsolt feladata a terepen kihelyezendő műszerek beszerzése, működtetése, programozása, valamint rá hárul a munkával kapcsolatos minden szervezési feladat, amiből akad bőséggel, tekintettel arra, hogy a munkaterületük 14 ezer kilométerre van Magyarországtól.
A kutató azt mondja, gyakran szegezik nekik a kérdést, miként lehetséges az, hogy két magyar szakember fogja magát, és klímakutató expedíciót szervez Chilében. Ő ilyenkor álmélkodva hallgatja a felvetést, mert véleménye szerint manapság a világon jószerivel bárhova el lehet jutni repülőgéppel, és aki tudománnyal foglalkozik, nyilvánvalóan nem azért utazik el egy távoli kontinensre, hogy kiránduljon, hanem azért, hogy megfigyelje a helyszínt.
Azt mondja, ha olyan helyre bukkannak, ahol kutatási szempontból érdekes dolgokat találnak, megszólal egy csengettyű az agyukban, hogy hoppá, itt igazán akadna tennivalónk.
Chile – és benne az Ojos del Salado vulkán – éppen egy ilyen hely. A tűzhányó neve magyarul azt jelenti, „a só szemei”. A szemek vélhetően a kráterekre utalnak, hiszen egy bepárlódott sós tavakkal tűzdelt sivatagról van szó, tehát a sivatagi körülmények ellenére valamennyi víz akad a környéken, ám az éltető nedű túlnyomó többsége a földfelszín alatt található, és a magyar kutatók vizsgálódásának éppen az ilyen, úgynevezett jégcement (permafrost) a fő tárgya. A chileiek számára ezek az óriásvulkánok egyfajta fagyott víztornyokként a természetes vízbázist jelentik, a kutatók számára pedig a felszín alatti örökfagy vizsgálásának lehetőségét.
A klímakutatás hatalmas kirakós játéka újabb darabkájának nevezi saját munkájukat Heiling Zsolt. Mint mondja, a klíma meglehetősen mozaikos Földünkön, hiszen a különböző területeken nyilvánvalóan más-más folyamatok zajlanak. Ahhoz, hogy ezekről minél tisztább és pontosabb kép alakuljon ki, a lehető legtöbb helyről kell részletes adatokkal rendelkezni.
Persze felmerülhet a kérdés, hogy a magyar kutatók chilei expedíciója vajon miféle következtetésekre nyújthat lehetőséget a közép-európai klímaváltozás tekintetében. Nos, Magyarország szempontjából közvetlen következményei nyilvánvalóan nincsenek a chilei változásoknak, de munkájuk a klímamodellek pontosításához feltétlenül hozzájárul.
Napjainkban a magyar kutatók tevékenységének köszönhetően az Ojos del Salado a Föld legmagasabb beműszerezett hegyévé vált. De ezeket a műszereket nem a tájképet romboló, hatalmas konzolokon álló szerkezetekként kell elképzelni. A műszerek arasznyi kapszulák, amelyekben a hőmérséklet mérésére szolgáló adatgyűjtő eszközök vannak, és napjainkra ezekből a kapszulákból a legkülönbözőbb pontokon, különböző magasságokban rengeteget telepítettek a talajba ásva az expedíció tagjai.
Mivel azonban az adatgyűjtőkben tárolt értékek kiolvasására semmiféle távközlési lehetőség nem áll rendelkezésre, kétévente vissza kell térni Chilébe, elő kell ásni a műszereket és ki kell nyerni belőlük az információkat, hogy aztán a következő időszakban a kiértékelésé, a tudományos diagramok készítéséé legyen a főszerep.
– Amikor Chilében vagyunk, főleg ásunk, ásunk, és műszereket keresünk, mindezt pedig hosszú-hosszú órákon keresztül – meséli nevetve Heiling Zsolt, aki csak kitartó kérdezősködés után beszél arról, hogy az addig vezető út is tele van kihívásokkal. Mint mondja, nem kell hegymászónak lenni a feladat teljesítéséhez, de azért nem egyszerű hegyi túrácskáról van szó. A munkaterületük mindig 5500 méteres magasság felett van, amit 5200 méterig ugyan megfelelő járművel meg tudnak közelíteni, de a neheze csak azután következik.
A kizsákmányolásnak mindig megvan a maga ára, és ez rendszerint igen súlyos is. Ezt Chile most megtapasztalhatja, ahol ugyan nem ritka jelenség a szárazság, de most olyan válságba jutott az ország a víz hiány miatt, melyet a paleoklimatológusok szerint nagyjából 1000 évvel ezelőtt élhetett meg a terület.
(Kép: severe-weather.eu)
A gondot az jelenti, hogy a helyi erőforrásokat nagyon laza szabályozás mellett, hatalmas léptékben használják el. Ez lehetetlenné teszi a regenerálódásukat, és bizony erős változásokat generál az országban. Chile fővárosában, Santiágóban 2014 és 2019 között a rendes csapadékmennyiség mindössze 10-20%-át regisztrálták. De a csapadék elmaradása az egész országra jellemző.
A nagy víztározók lassan kiszáradtak, mivel a hegyekből nem érkezett vízutánpótlás. A tározók pedig fontos szerepet játszanak az ország mezőgazdaságában és a lakosság ivóvíz ellátásában is. A szárazság pedig itt érezteti hatásait elsőnek.
Jelenleg az ország területén mintegy 1,5 millió ember élete függ attól, időben érkezik-e a tartályautó az ivóvízzel, mivel máshonnan nem jutnak vízhez. A szakemberek természetesen több modellen is igyekeznek előre jelezni a várható időjárást, remélve a vízhiány enyhülését, erre azonban szinte semmi esély nem mutatkozik.
The level of the hydropower storage in Portugal is incredibly low. The grid operator says this is the worst #drought in 100 years, the Portugues metservice says that 2022 is the driest year since 1931. pic.twitter.com/tIoN67yLUh
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
