Egyre súlyosabb mértéket ölt a demográfiai válság Oroszországban. Erre maga Anton Kotyakov munkaügyi miniszter világított rá kedden, amikor Vlagyimir Putyint arról tájékoztatta, hogy a becsléseik szerint 2030-ig 10,9 millió embert kell bevonni az orosz gazdaságba – derült ki a Kreml közleményéből, amit a Business Insider vett észre.
A miniszter szerint ez a létszám arra kell, hogy pótolják azt a 10,1 millió dolgozót, aki nyugdíjba vonul, továbbá biztosítsák 800 ezer új álláshely betöltését. Kotyakov arra figyelmeztetett, hogy ha a termelékenység növekedése nem a várakozásoknak megfelelően alakul, akkor „további munkaerőhiány” is kialakulhat.
A nyilatkozat egy olyan megbeszélésen hangzott el a Kremlben, amely az orosz demográfiai helyzettel és egészségüggyel foglalkozott. A kormányülés célja a születésszám növelésének elősegítése volt. Az orosz elnök a népességnövekedést nemzeti prioritásnak és „etnikai túlélési” kérdésként jellemezte.
Vlagyimir Putyin arra buzdította a nőket, hogy vállaljanak akár nyolc gyermeket is.
2024-ben az oroszországi születésszám 1,22 millióra csökkent – ez a legalacsonyabb érték 1999 óta. Eközben a halálozások száma 3,3 százalékkal 1,82 millióra nőtt a hivatalos adatok szerint. Az ország lakossága tavaly mintegy 146 millió fő volt.
A születésszám növelése azonban nem az egyetlen kihívás – mutatott rá a Business Insider. Az orosz–ukrán háború ugyanis súlyosbította a munkaerőhiányt: a harctéri sebesülések és halálesetek csökkentették a munkaképes lakosság nagyságát, de a fiatal, képzett szakemberek elvándorlása is egyre jelentősebb.
A demográfiai kilátások annyira borúsak, hogy az Atlantic Council nevű agytröszt egy korábbi jelentése szerint
Oroszország lakossága akár a felére is csökkenhet az évszázad végére.
A vállalkozások már most érzik a munkaerőhiányt. A munkaadók egyre gyakrabban nyugdíjasokat és tinédzsereket alkalmaznak, hogy betöltsék az üres állásokat.
A munkaerőhiány a bérek és az infláció emelkedéséhez vezetett. 2023 végére az orosz gazdaság olyannyira túlpörgött, hogy a jegybank már a túlhevülés veszélyére figyelmeztetett.
Most azonban úgy tűnik, a lendület megtört. Makszim Resnyikov gazdasági miniszter júliusban arról beszélt, hogy az orosz gazdaság „a recesszió szélére került”.
In Deutschland ist der Pianist und Dirigent Justus Frantz nicht mehr so gefragt wie einst, in Russland umso mehr. Wladimir Putin hat ihn nun ausgezeichnet - und Frantz fühlt sich geehrt. https://t.co/0VUn7dZmAa
Russia has created an AI-powered Agdroid "IDOL"🤣🤣🤣 The result is on video. These are the same people who scare everyone with various weapons – the Poseidon torpedo, the Burevestnik, Sarmat, and Oreshnik missiles... Don't get it? That's #putin's #russia. pic.twitter.com/ABlu25RUl7
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) és a Gazdasági Minisztérium szerint Ukrajna a háború miatt elvesztette munkaképes korú lakosságának mintegy 40 %-át, így ma körülbelül 1,7 millió ukrán, aki korábban az országban dolgozott, külföldön tartózkodik – jelentette ki szerdán Darja Marcsak, a szociálpolitikai miniszter első helyettese a Delo.ua című interbetes kiadványnak, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a miniszterhelyettes elmondta, hogy Ukrajna jelenleg mély demográfiai válságot él át, amelyet a lakosság gyors elöregedése jellemez. A 65 éves és idősebb emberek aránya az 1991-es 12 %-ról 2021-re 18 %-ra, 2024-re a 22 %-ra nőtt. Ugyanakkor a demográfiai változások miatt Ukrajnában a munkaképes korú lakosság 40 %-kal csökkent a háború előtti 2021-es szinthez képest.
Az elhúzódó háború jelentette kihívások és fenyegetések miatt a demográfusok előrejelzése szerint az ország lakossága 2041-re 28,9 millióra, 2051-re pedig 25,2 millióra csökkenhet. „A demográfiai adatok jelentősen változnak és befolyásolják a munkaerőpiacot. A munkaadók 74 %-a tapasztal munkaerőhiányt, a vállalatoknál pedig az átlagos hiány a személyzet körülbelül 15 %-át teszi ki” – hangsúlyozta Marcsak.
A miniszterhelyettes arra is felhívta a figyelmet, hogy Ukrajnában folytatódni fog a lakosság elöregedésének trendje. Ugyanakkor jelenleg az 50 év felettieknek csak a 27 %-a dolgozik. A gazdaság helyreállításához azonban Ukrajnának további 4-5 millió emberre van szüksége.
A helyettes tárcavezető úgy vélte továbbá, hogy az ukrajnai demográfiai válság miatt fel kell számolni az életkor szerinti diszkriminációt – az életkor alapján történő elfogult hozzáállást az emberekkel szemben. Szerinte az 50 éves és idősebb férfiak 69 %-a és a nők 67 %-a találkozott már életkor szerinti diszkriminációval, és a munkaadók az állásokat gyakran a fiataloknak kínálják.
Az idősebb emberek kevésbé hajlandóak munkát keresni, és ez nagy probléma, mert be kell őket vonni a munkaerőpiacra. Ezért biztosítanunk kell az egyenlő bánásmódot minden álláskereső számára
– hangsúlyozta Darja Marcsak.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) és a Gazdasági Minisztérium szerint Ukrajna a háború miatt elvesztette munkaképes korú lakosságának mintegy 40 %-át, így ma körülbelül 1,7 millió ukrán, aki korábban az országban dolgozott, külföldön tartózkodik – jelen... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1751496600 [modified] => 1751482607 ) [title] => A kormány elismeri, hogy Ukrajnában demográfiai válság van, a munkaképes korú lakosság 40 százaléka elveszett [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=247149&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 247149 [uk] => 247155 ) [crid] => bey5821 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 247151 [image] => Array ( [id] => 247151 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/demografiai-valsag.jpeg [original_lng] => 143343 [original_w] => 1036 [original_h] => 648 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/demografiai-valsag-150x150.jpeg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/demografiai-valsag-300x188.jpeg [width] => 300 [height] => 188 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/demografiai-valsag-768x480.jpeg [width] => 768 [height] => 480 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/demografiai-valsag-1024x640.jpeg [width] => 1024 [height] => 640 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/demografiai-valsag.jpeg [width] => 1036 [height] => 648 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/demografiai-valsag.jpeg [width] => 1036 [height] => 648 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/demografiai-valsag.jpeg [width] => 1036 [height] => 648 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1751473813:3 [_thumbnail_id] => 247151 [_edit_last] => 5 [views_count] => 2404 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 193256748001 [_oembed_c943aa263dd51014d68e39c7ff4b481a] => [_oembed_time_c943aa263dd51014d68e39c7ff4b481a] => 1751485819 [_oembed_2adf38c109a4c08df1db298cef2859e1] => [_oembed_time_2adf38c109a4c08df1db298cef2859e1] => 1751797928 [_oembed_1a57b676d4a0135a227b6b26b4f65a13] => [_oembed_time_1a57b676d4a0135a227b6b26b4f65a13] => 1752055802 [_oembed_fdcb3d1d75246a6c4dfa76acd1e2e5ae] => [_oembed_time_fdcb3d1d75246a6c4dfa76acd1e2e5ae] => 1753360642 [_oembed_ef1c603662e0c2f07c955c4982ad18d6] =>
Ukraine has initiated an urgent UN Security Council meeting in response to Russia’s latest escalation of terror, which led to the killing of people and damage in Kyiv.
An emergency meeting of the UN Security Council under the agenda item “Maintenance of peace and security of…
Ukrajnát három év alatt több mint ötmillió ember hagyta el a háború következményeként. A migráció nemcsak humanitárius, hanem demográfiai és gazdasági válságot is előidézhet, különösen, ha a menekültek jelentős része végleg külföldön marad. A visszatérésre egyre kevesebben számítanak, és a nemzetközi támogatás is fokozatosan apad.
A Migrációkutató Intézet a szemléjében a kijevi Centre for Economic Strategy (CES) kutatásait elemzi, amelyek az elmúlt évek kivándorlási hullámait, a menekültek helyzetét és a hazatérés lehetőségeit vizsgálták. Az orosz–ukrán háború 2022. február 24-i kitörése óta eddig négy nagyobb migrációs hullámot azonosítottak, amelyek szoros összefüggésben állnak a harcok intenzitásával és az orosz támadások időzítésével. A legintenzívebb kivándorlás 2022 márciusában történt, amikor mintegy 2,5 millióan hagyták el az országot. A menekültek zöme nő és gyermek, különösen magas a 35–44 év közötti nők aránya.
A migráció gazdasági és demográfiai következményei
2024 novemberének végéig már 5,2 millió ukrán menekültet regisztráltak külföldön, közülük 1,3 millióan Oroszországba vagy Belaruszba kerültek – többségük nem önként. A Migrációkutató Intézet szerint a kivándorlás nemcsak emberi tragédiák sorát jelenti, hanem Ukrajna demográfiai jövőjét is súlyosan veszélyezteti. Az ország már a háború előtt is az elöregedés és a népességcsökkenés problémájával küzdött, és a tartós külföldi tartózkodás tovább rontja a helyzetet.
A kutatások alapján 1,7–2,7 millió menekült maradhat hosszú távon külföldön, ami évente 5,1–7,8 százalékos GDP-veszteséget is jelenthet Ukrajnának.
Az Eurostat adatai szerint a legtöbb menekült Németországban (27 százalék) és Lengyelországban (23) él, de jelentős számú ukrán közösség alakult ki az Egyesült Államokban, Kanadában és az Egyesült Királyságban is. Csehországban a legnagyobb az egy főre jutó menekültek aránya. A háború első hónapjaiban sok ország bőkezűen támogatta az érkezőket, de mára a szociális juttatások és támogatások sok helyen csökkentek vagy szigorúbb feltételekhez kötöttek.
Ugyanakkor a legtöbb európai ország 2026 márciusáig biztosítja az ukrán menekültek tartózkodási és szociális jogosultságait, feltéve, ha a háború tovább húzódik.
A CES felmérései szerint a háború kitörése után az ukránok 34,7 százaléka képes volt mind az alapvető, mind a drágább termékek megvásárlására, 2023 májusára ez az arány hat százalékra esett vissza. 2024 végére újra nőtt a számuk – 31,4 százalékra –, de a megélhetés még mindig sokaknak nehézséget okoz külföldön.
Migrációs típusok és a visszatérés lehetősége
A CES kutatásai alapján a külföldre került menekültek négy fő csoportba sorolhatók. Az első, „hazafias” kategóriába tartozik a menekültek 28 százaléka, akik erősebben kötődnek Ukrajnához, és a többieknél nagyobb arányban (86 százalék) tervezik a hazatérést. A második csoport a „kvázi munkavállalók” rétege, akik már dolgoznak a befogadó országban, kevésbé részesülnek segélyekben, jobban integrálódtak, és csak húsz százalékuk biztos benne, hogy visszatér. A harmadik csoportba a hagyományos értelemben vett menekültek tartoznak, akik inkább a biztonság hiánya miatt hagyták el Ukrajnát, és a visszatérésüket is ehhez kötik. A negyedik csoport azoké, akik a harcok vagy a megszállt régiók miatt menekültek el: ők a legmegosztottabbak a jövőt illetően – 26,3 százalékuk határozottan visszatérne, de sokan végleg külföldön maradnának.
A Migrációkutató Intézet szerint a visszatérés legfőbb akadályai továbbra is az orosz–ukrán háború bizonytalan kimenetele, az infrastruktúra pusztulása és a gazdasági bizonytalanság. A visszatérési hajlandóságot befolyásolja a nyelvtudás, a munkalehetőségek, valamint az, hogy ki mennyire tudott beilleszkedni új környezetébe. Azok, akik a befogadó ország nyelvét legalább B2 szinten beszélik, jóval ritkábban terveznek visszatérni, mint azok, akik nyelvi akadályokkal küzdenek.
A migráció kezelése és a hazatérés ösztönzése
A CES és a Migrációkutató Intézet egyaránt hangsúlyozza, hogy hosszú távon elengedhetetlen a hazatérés támogatása, ha Ukrajna meg akarja őrizni gazdasági és társadalmi működőképességét. Ennek részeként javasolják a diplomáciai képviseleteken keresztüli kapcsolattartás erősítését, a gyermekek reintegrációját az ukrán oktatási rendszerbe, valamint a felsőoktatásba visszajutás támogatását.
Kiemelt szerepet kap a háborús övezetek újjáépítése és az ott élők célzott segítése is.
Az elemzés szerint alapvető fontosságú lenne, hogy az ukrán állampolgárok továbbra is élhessenek az uniós polgárokkal egyenrangú szabad mozgás és lakóhelyválasztás jogával az Európai Unión belül, még a háborút követően is. A hazatérés szándékát ugyanis gyakran az a félelem gyengíti, hogy Ukrajnában nem tudnak majd biztos megélhetést találni, miközben az új országban már kialakult egyfajta egzisztencia.
A Migrációkutató Intézet arra is felhívja a figyelmet, hogy a hazatérés ösztönzése nemcsak Ukrajna érdeke, hanem az európai országoknak is kedvező lehet, hiszen a menekültek hosszú távú integrációja komoly társadalmi és gazdasági kihívásokat jelent.
A következő években ezért nem csupán humanitárius, hanem stratégiai kérdés is lesz, hogyan alakul az ukrán migráció sorsa.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) rontotta az Ukrajna lakosságára vonatkozó előrejelzését, mert szerinte a menekültek csak 2026-ban kezdhetik el a visszatérést – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az IMF októberi jelentésére hivatkozva.
A jelentés szerint az IMF jelentése megállapította, hogy Ukrajna meglévő lakossága 2021-ben 41,0 millió fő volt. Ez 2022-ben 34,5 millió főre, 2023-ban 34,0 millió főre csökkent.
Az IMF a népességszám következő alakulását jósolja:
2024 – 33,4 millió fő (április előrejelzés – 33,4 millió fő)
2025 – 33,0 millió fő (április előrejelzés – 34,3 millió fő)
2026 – 34,2 millió fő (április előrejelzés – 35,1 millió fő)
2027 – 34,5 millió fő (április előrejelzés – 35,8 millió fő)
2028 – 34,5 millió fő (április előrejelzés – 36,0 millió fő)
2028 – 34,5 millió fő (április előrejelzés – 36,0 millió fő)
Így, míg áprilisban az IMF arra számított, hogy Európából már 2025-ben elkezdenek visszatérni a menekültek Ukrajnába, úgy most csak 2026-ra jósolja a visszaáramlást.
Az ENSZ szerint a teljes körű orosz invázió kezdete óta Ukrajna lakossága 10 millió fővel, mintegy negyedével csökkent a menekültek kiáramlása, a születésszám csökkenése és az emberek halálozása miatt a háborúban. Az ENSZ adatai szerint 2024 augusztusában az Ukrajnából érkező menekültek száma a világon elérte a 6,7 millió főt.
A Nemzeti Tudományos Akadémia Demográfiai és Életminőség-problémák Intézete szerint Ukrajna lakossága a következő volt: 2022. január 1-jén – 42 millió fő,
2024 júliusában – 35,8 millió fő, ebből 31,1 millió azokon a területeken, ahol az állami hatóságok teljes körűen gyakorolták hatáskörüket
A háború után Ukrajnát afrikaiakkal és afgánokkal népesíthetik be újra, hogy megmentsék a demográfiát, mondta Volodimir Paniotto szociológus a Focusnak adott interjújában, amikor az ukrán Miniszteri Kabinet demográfiai stratégiájáról kérdezték.
Megjegyezte, hogy sok erőforrásra lesz szükség az alkalmazkodásukhoz, és ennek ellenére nem fognak egyhamar ukránokká válni. Emellett Ukrajna nem viszonyul a legjobban a migránsokhoz.
„Nálunk nincs olyan kultúra, mint mondjuk más országokban, ahol már megszokták (az Afrikából érkező migránsokat – a szerk.)” – mondta a szociológus.
Paniotto úgy véli, hogy Ukrajna számára kifizetődőbb lenne a külföldre távozott ukránok hazatérését támogatni, mint erőforrásokat fordítani más országokból érkező, más kultúrájú migránsok alkalmazkodására. További szakértők a demográfiai stratégia más pontjainak prioritását hangsúlyozták: a gazdaság, az életkörülmények, a megfizethető és minőségi gyógyszerek, valamint a munkahelyek javítása.
Korábban a CIA megállapította, hogy Ukrajnában a legmagasabb a halálozási ráta és a legalacsonyabb a születési ráta a világon. Vaszil Szkotobojnyik, az Összukrajnai Nemzetközi Foglalkoztatási Társaság elnöke szerint a sikeres népességnövekedéshez 10 nőre 22 gyermeknek kellene jutnia. A Nép Szolgája ukrán párt jövő májustól adót vetne ki a gyermektelen ukránokra – írja a Sztrana.
India idős népessége 2050-re megduplázódik, amivel a gyermekek és fiatalok számát is meg fogja előzni, míg a munkaképes felnőttek aránya csökkenni fog – írta a CNBC.
A 60 éves és idősebb emberek száma a 2022-es 149 millióról 2050-re 347 millióra fog nőni – derült ki az ENSZ Népesedési Alapjának (UNFPA) a héten közzétett jelentéséből. A tanulmány azt is kimutatta, hogy 2046-ra az idősek száma Indiában meghaladja majd a 0-14 éves gyermekekét, és a 15-59 évesek száma is csökkenni fog. A dél-ázsiai ország a világ legnépesebb országa, és jelenleg az indiaiak 65 százaléka 35 év alatti.
Az ENSZ ügynökség előrejelzései azonban azt mutatják, hogy bár India teljes népessége 2022 és 2050 között 18 százalékkal fog növekedni – ebben az időszakban az idősek száma 134, ezen beül pedig a 80 év felettieké 279 százalékkal fog megugrani. Azaz három évtized múlva minden ötödik emberből egy idős lesz az országban.
India nincs egyedül, a világ többi részén is hasonló problémákkal kell majd szembenézni. Az UNFPA előrejelzése szerint a 60 éves és idősebb emberek száma világszerte megduplázódik, és 2050-re eléri a 2,1 milliárdot.
Az idősek számának és arányának növekedése a világ valamennyi régiójában megfigyelhető lesz, s bár a kevésbé fejlett régiókban ez alacsonyabb lesz, általánosságában kijelenthető, hogy az emberi társadalom elöregszik – állapította meg a jelentés. A fejlett országokhoz hasonlóan India idősödő népességének növekedése is számos társadalmi-kulturális és gazdasági kihívást fog okozni.
Az UNFPA kiemelte, hogy növekedni fog az özvegyek száma, mivel a nők általában tovább élnek, mint a férfiak, ezért a politikáknak és programoknak különösen ezeknek a nagyon idős nőknek a speciális szükségleteire kell összpontosítaniuk.
Egy, a jelentésében idézett 2018-as tanulmány szerint a 60 éves és idősebb férfiak 51 százaléka dolgozott, szemben a nők 22 százalékával. A vidéki Indiában élő nőket a városi régiókban élőkhöz képest ráadásul jobban érinti a betegség, az elszigeteltség, a rossz közlekedés és a jövedelmi bizonytalanság, valamint a megfelelő egészségügyi ellátás hiánya.
Az öregedés közvetlenül összefügg a gazdasági függőséggel, mivel a jövedelemkiesés a megnövekedett egészségügyi kiadásokkal párosul. A bejelentett munkaerőpiacon való alacsony részvétel korlátozza a fix nyugdíjhoz való hozzáférést és növeli a gazdasági bizonytalanságot – mondta az UNFPA. Ez a probléma sürgős megoldásokat fog megkövetelni, amely tovább erősíti Inda modernizálásra való törekvését.
14th July 2023 will always be etched in golden letters as far as India’s space sector is concerned. Chandrayaan-3, our third lunar mission, will embark on its journey. This remarkable mission will carry the hopes and dreams of our nation. pic.twitter.com/EYTcDphaES
In a tragic incident in southern India, a mother was arrested for allegedly throwing her six-year-old disabled son into a crocodile-infested canal following an argument with her husband.
This heartbreaking event underscores the critical need for increased care and empathy… pic.twitter.com/0quOrnKaTk
In a tragic incident in southern India, a mother was arrested for allegedly throwing her six-year-old disabled son into a crocodile-infested canal following an argument with her husband.
This heartbreaking event underscores the critical need for increased care and empathy… pic.twitter.com/0quOrnKaTk
14th July 2023 will always be etched in golden letters as far as India’s space sector is concerned. Chandrayaan-3, our third lunar mission, will embark on its journey. This remarkable mission will carry the hopes and dreams of our nation. pic.twitter.com/EYTcDphaES
The @DRDO_India has successfully conducted a flight trial of its long range hypersonic missile on 16th Nov 2024 from Dr APJ Abdul Kalam Island, off-the-coast of Odisha.
Oroszországban a november volt a Covid-19 járvány leghalálosabb hónapja, ami tovább mélyítette a demográfiai válságot, amely Vlagyimir Putyin elnök szerint veszélyt jelent az ország jövőjére nézve.
A szövetségi statisztikai hivatal csütörtökön késő este közzétett adatai szerint a múlt hónapban rekordszámú, 87 527 haláleset történt a vírussal összefüggésben. Ez 16 százalékos növekedést jelentett az előző hónaphoz képest, és a világjárvány kezdete óta több mint 625 ezerre emelte a Covid-19 vírushoz kapcsolódó összes halálesetet Oroszországban.
A várható élettartam Oroszországban egy évtizeddel korábbi szintre csökkent. Utoljára 2012-ben volt 70 év a várható élettartam – mondta Vera Karpova, a Moszkvai Állami Egyetem demográfusa, aki szerint a Covid-19 több mint három évvel csökkentette az átlagos élettartamot, amely így 70 év alá csökkent.
Oroszországban a múlt hónapban rekordszámú megbetegedést regisztráltak az alacsony oltottsági arány közepette, annak ellenére, hogy széles körben elérhető az ingyenes hazai vakcina. Ez még azelőtt történt, hogy a tisztviselők a Covid-19 sokkal fertőzőbb omikron változatának jelentős jelenlétéről számoltak volna be Oroszországban.
A kormány szerint az oroszok mintegy 62 százaléka rendelkezik kollektív immunitással, akár oltásból, akár a vírusból való felépülés révén.
Putyin az év végi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a világ legnagyobb országában a várható élettartam csökkenése veszélyt jelent Oroszország geopolitikai pozíciójára és gazdaságára a növekvő munkaerőhiány közepette.
Novemberben 17 százalékkal nőtt a halálozás az előző év azonos időszakához képest – jelentette csütörtökön késő este az Interfax hírszolgálat Tatjana Golikova miniszterelnök-helyettesre hivatkozva. December első 29 napjában a halálozás 19,6 százalékkal csökkent az előző hónap azonos időszakához képest, a vezető halálok a Covid-19 volt – mondta Golikova előzetes adatokra hivatkozva.
Oroszország 912 Covid-19 okozta halálesetet jelentett az elmúlt napokban, ami a legalacsonyabb október eleje óta – közölte pénteken a kormány jelentési központja. Fontos viszont látni, hogy az ország jelentős késéssel teszi közzé a teljes adatokat a világjárvány okozta halálesetekről, és a novemberi számok például 2,4-szer magasabbak voltak, mint a jelentési központ által korábban közölt napi adatok.
A naponta jelentett új fertőzések száma Oroszországban csaknem felére csökkent a november eleji csúcshoz képest, miközben az omikron változat miatt rekordmagasságba szöktek az esetszámok az olyan országokban, mint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország.
Az új törzs még nem vált uralkodóvá Oroszországban, mondta Anna Popova, a kormány közegészségügyi felügyeletének vezetője kedden.
Dmitrij Kobak, a németországi Tübingeni Egyetem kutatója szerint az oroszországi többlethalálozások száma jelentősebb emberáldozatokra utal, mint amit a felülvizsgált adatok mutatnak. „Az év végére jóval több mint 1 millió áldozata lesz a Covidnak a járvány kitörésétől számítva” – mondta. Bár úgy tűnik, hogy decemberben lényegesen kevesebb haláleset történt, mint a múlt hónapban, „2021-ben közel 700 ezer ilyen eset lesz” –tette hozzá.
Pleased to meet with ?? Premier Li Keqiang. We discussed #COVID19 and the need for an aggressive effort on #VaccinEquity this year to vaccinate 70% of all populations. Solidarity is key to ensuring access and affordability of vaccines. pic.twitter.com/9aMgWR2j7R
1/ The independent Russian media outlet Verstka ("Layout") has published a noteworthy piece on the devastating effect that mobilisation is having on Russia's schools. Thousands of teachers have been conscripted or have fled, bringing schools to the edge of collapse. ? follows. pic.twitter.com/D34mmb43PM
#UPDATE The head of Russian mercenary group Wagner, who has been entangled in a power struggle with the defence ministry, announced Friday the opening of recruitment centres in dozens of cities. pic.twitter.com/LHNrq9kf4y
Russian youth in St. Petersburg party to anti-war music
Videos circulating on social media show crowds of young Russians singing along to banned anti-war songs — and have already sparked outrage among pro-Kremlin “Z-patriots.” So far, no arrests have been reported.
