Array ( [count_posts] => 3 [cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjY3NDE1O319fXM6MTE6ImFmdGVyTG9ja2VyIjtpOjA7fQ== [has_result] => 1 [posts] => Array ( [0] => Array ( [id] => 208869 [content] =>A napokban több érdeklődő is összegyűlt az ungvári vár pincéjében, hogy információt tudjanak meg a denevérek védelméről és jobban megismerjék ezeket a titokzatos lényeket, amelyekről számos legenda szól. A résztvevők nem csak hallhattak a denevérekről, hanem találkozhattak is velük. Alyona Prilucka Harkivból érkezett Ungvárra. A Denevérek Rehabilitációjával foglalkozó Országos Központ, amelynek társalapítója, közel húsz éve működik. Tevékenysége három irányzatra osztható: tudományos kutatások, amely során megfigyelik az állatokat és tanulmányozzák viselkedésüket, a sérült denevérek rehabilitációja, melyek az ország minden pontjáról érkeznek a központba és természetesen az oktatás. Sok mindent lehet mondani a denevérekről, de a leghatásosabb, ha saját szemünkkel látjuk őket. Ezáltal a legendák is szerte foszlanak, mondja a szakértő. Jelenleg 28 védett denevérfaj szerepel Ukrajna Vörös Könyvében. Mint mondta, a denevéreket nem szabad csak úgy kézbe venni…Volodimir is azért jött, hogy többet tudhasson meg a denevérekről. A természetben a denevéreknek nagyon fontos szerepük van: szabályozzák a rovarok számát.
[type] => post [excerpt] => A napokban több érdeklődő is összegyűlt az ungvári vár pincéjében, hogy információt tudjanak meg a denevérek védelméről és jobban megismerjék ezeket a titokzatos lényeket, amelyekről számos legenda szól. [autID] => 16 [date] => Array ( [created] => 1721757240 [modified] => 1721756486 ) [title] => Denevérek az ungvári vár pincéjében (videó) [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=208869&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 208869 [uk] => 208745 ) [aut] => makushyn [lang] => hu [image_id] => 208870 [image] => Array ( [id] => 208870 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/maxresdefault-8-7.jpg [original_lng] => 94869 [original_w] => 1280 [original_h] => 720 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/maxresdefault-8-7-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/maxresdefault-8-7-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/maxresdefault-8-7-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/maxresdefault-8-7-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/maxresdefault-8-7.jpg [width] => 1280 [height] => 720 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/maxresdefault-8-7.jpg [width] => 1280 [height] => 720 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/maxresdefault-8-7.jpg [width] => 1280 [height] => 720 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1721745686:16 [_oembed_1ca374c044b075163029c87c44298776] => [_oembed_time_1ca374c044b075163029c87c44298776] => 1721745617 [_thumbnail_id] => 208870 [_edit_last] => 16 [views_count] => 1243 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_78fdca086a806c9545f4532f8281e38c] => [_oembed_time_78fdca086a806c9545f4532f8281e38c] => 1721746451 [_oembed_6bb4c84c4205cec1feaad9ebd1cf1e63] => {{unknown}} [_oembed_a537c6fbb6f89dd0fac17dc72c33db7c] => {{unknown}} [_oembed_1acdb885d39d9ea1c38641136b16cd39] => {{unknown}} [_oembed_916bdb771894595eeecd99ba02465d9d] => {{unknown}} [_oembed_26bc76aa9b8ef634f7a3d6cc8d7c50f6] => {{unknown}} [_oembed_7b3863747caa55cbe1c5ce4561e133f2] => {{unknown}} [_oembed_c737ca22d8be9d118c981ee392394766] => [_oembed_time_c737ca22d8be9d118c981ee392394766] => 1722508064 [_oembed_c9a8d3fdf659104638cbfab85915a472] => [_oembed_time_c9a8d3fdf659104638cbfab85915a472] => 1727515283 [_oembed_e4fe21ad8ada5bf5178c8991c92e7f8d] => [_oembed_time_e4fe21ad8ada5bf5178c8991c92e7f8d] => 1727515283 [_oembed_41ed90c779fd444195a48b5434633753] => [_oembed_time_41ed90c779fd444195a48b5434633753] => 1728069148 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 4000 [1] => 41 [2] => 49 [3] => 31 [4] => 592 [5] => 25 ) [categories_name] => Array ( [0] => Aktuális [1] => Cikkek [2] => Hírek [3] => Kárpátalja [4] => Társadalom [5] => Videók ) [tags] => Array ( [0] => 67415 [1] => 1177322 [2] => 42992 [3] => 34729 ) [tags_name] => Array ( [0] => denevérek [1] => Denevérek Rehabilitációjával foglalkozó Országos Közpon [2] => Ukrajna Vörös Könyve [3] => ungvári vár ) ) [1] => Array ( [id] => 93994 [content] =>A természetvédők attól tartottak, már kihalt a súlyosan veszélyeztetett Hill-féle patkósdenevér, 40 év után azonban találtak egy példányt Ruandában.
A kis repülő emlős (Rhinolophus hillorum) továbbra is él Ruanda Nyugwe esőerdejében – közölte a felfedezést tevő szervezet.
Korábban nem volt információ a populáció méretéről, és a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) súlyosan veszélyeztetettként tartotta számon.
„Döbbenetes élmény, hogy mi vagyunk az elsők, akik ilyen hosszú idő után megpillantunk egyet ezek közül a kis patkósdenevérek közül” – idézte a The Guardian online kiadása Jon Flanderst, a nemzetközi denevérvédő szervezet (Bat Conservation International, BCI) igazgatóját.
A texasi központú nonprofit denevérvédők két ruandai szervezettel közösen végeznek felmérést az őserdőben 2013 óta. 2019-ben egy tíznapos, barlangokat vizsgáló expedíció talált rá a denevérre.
„Azonnal tudtuk, hogy a denevér, amelyet elkaptunk, szokatlan és izgalmas. Arcvonásai már-már komikusan túlzónak tűntek” – magyarázta a Winifred Frick, a BCI tudósa.
Mégis további három év telt el, míg bebizonyosodott, melyik fajhoz tartozik a denevér.
Az éjszakai repülő emlősöknek régóta keltik rossz hírét, vámpíroknak, betegségek közvetítőinek tartják őket, az új koronavírus okozta járvány sem sokat javított a helyzetükön, miután tudósok szerint valószínűleg tőlük származik.
A kis kétgrammos dongódenevértől az óriási, másfél méteres szárnyfesztávolságú Fülöp-szigeteki repülő rókáig az összes szárazföldi emlős ötödét teszik ki a denevérek.
Az IUCN által vizsgált 1321 faj nagyjából 40 százaléka számít veszélyeztetettnek, ez nagyrészt emberi tevékenységek – mások mellett erdőirtás, az élőhelyek eltűnése – számlájára írható.
A Ruandában dolgozó kutatók számára a rejtőzködő denevér felfedezésével új munka kezdődik, hogy megmenthessék a kihalástól a veszélyeztetett fajt.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => A természetvédők attól tartottak, már kihalt a súlyosan veszélyeztetett Hill-féle patkósdenevér, 40 év után azonban találtak egy példányt Ruandában. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1647034020 [modified] => 1646958898 ) [title] => Kihaltnak vélt patkósdevenér bukkant fel 40 év után Ruandában [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=93994&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 93994 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 93996 [image] => Array ( [id] => 93996 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/patkos-deneves-scaled.jpg [original_lng] => 508259 [original_w] => 2560 [original_h] => 1920 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/patkos-deneves-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/patkos-deneves-300x225.jpg [width] => 300 [height] => 225 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/patkos-deneves-768x576.jpg [width] => 768 [height] => 576 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/patkos-deneves-1024x768.jpg [width] => 1024 [height] => 768 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/patkos-deneves-1536x1152.jpg [width] => 1536 [height] => 1152 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/patkos-deneves-2048x1536.jpg [width] => 2048 [height] => 1536 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/patkos-deneves-scaled.jpg [width] => 2560 [height] => 1920 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1646951699:5 [_oembed_074b71cdec5a8ade2688e42ec50c34e7] =>[_oembed_time_074b71cdec5a8ade2688e42ec50c34e7] => 1646951559 [_thumbnail_id] => 93996 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 2 [views_count] => 1993 [translation_required_done] => 1 [_oembed_e0d8ff59da584b470352e736ab1bacb6] =>Volume up to hear the first ever recording of the Hill's horseshoe bat (??????????? ?????) echolocation call. This recording was taken during our expedition to find the "lost" species which had only been seen twice, last in 1981.
— Bat Conservation International (@BatConIntl) March 8, 2022
? Dr. Winifred Frick pic.twitter.com/dGgIlFNTpE[_oembed_time_e0d8ff59da584b470352e736ab1bacb6] => 1647026829 [_oembed_cf36226e4613a0bfee3b2f0be4eeea26] =>Our hearts are broken at the passing of a legend. Zoo Atlanta is devastated to share that Ozzie, the world's oldest male gorilla, has died at 61: https://t.co/kzGVXUHTXL pic.twitter.com/SDF2KBScnJ
— ZooATL (@ZooATL) January 25, 2022[_oembed_time_cf36226e4613a0bfee3b2f0be4eeea26] => 1647026829 [_oembed_51075bb3fd2f247425c45c4df267eb08] => [_oembed_time_51075bb3fd2f247425c45c4df267eb08] => 1647026829 [_oembed_dcf826feb3160fe393a0c32ae2bd40f0] => [_oembed_time_dcf826feb3160fe393a0c32ae2bd40f0] => 1647026829 [_oembed_a7a011796247f4987d455e604402fd64] => [_oembed_time_a7a011796247f4987d455e604402fd64] => 1649154234 [_oembed_066bc51ca5a1bd1ea0c399dff0cc3ad4] =>A very rare sighting!
— Great Barrier Reef Marine Park Authority (@gbrmarinepark) January 13, 2022
Marine biologist @jacintashackleton was at the right place at the right time to capture footage of the extremely rare 'rainbow-like' blanket octopus on the Great Barrier Reef.
? by @jacintaskackleton #LovetheReef #EyeontheReef #GreatBarrierReef pic.twitter.com/poDAIdSdhB[_oembed_time_066bc51ca5a1bd1ea0c399dff0cc3ad4] => 1658772151 [_oembed_3e719f6814a55cc8f8be1f6ca529cc8d] =>She’s back!
— BFCyprus (@bfcyprus) July 19, 2022
#Melani, who has just turned 10, has once again returned to Akrotiri. She is a black, i.e. melanistic, female Flamingo (Phoenicopterus roseus), presumably the only one in the world! Great to see she is doing well!
You can see Melani at #AEEC. pic.twitter.com/Z98Wn58JWK[_oembed_time_3e719f6814a55cc8f8be1f6ca529cc8d] => 1661267984 [_oembed_75c1f0547fcc30f33659869ea8ded13c] =>It's really massive mass testing if even the hippos are undergoing Covid19 tests (twice a week now, apparently). pic.twitter.com/WSxeQq8m7A
— Manya Koetse (@manyapan) May 8, 2022[_oembed_time_75c1f0547fcc30f33659869ea8ded13c] => 1675188206 [_oembed_bcd18e09e9a7af6e1533e4c51998fae1] =>Could 'Toadzilla' be the world's largest cane toad on record?
— SBS News (@SBSNews) January 20, 2023
This 'monster' amphibian, spotted in Queensland, weighs a whopping 2.7kgs and is 25cms long.
The toad has been euthanised and will be taken to the QLD Museum for inspection. For more, visit: https://t.co/nXTkER1ffc pic.twitter.com/MZSfY3bIMC[_oembed_time_bcd18e09e9a7af6e1533e4c51998fae1] => 1679578583 [_oembed_a7936f786180a6d770a7e61be4d5e409] => [_oembed_time_a7936f786180a6d770a7e61be4d5e409] => 1684604456 [_oembed_cab0a34d29baeffe24be98d0bd8fd36d] =>#BangkokPost: At least six tigers have been found in Salak Phra Wildlife Sanctuary in Kanchanaburi for the first time in over 30 years. #Thailand https://t.co/zrflgK52Lt
— Bangkok Post (@BangkokPostNews) March 13, 2023[_oembed_time_cab0a34d29baeffe24be98d0bd8fd36d] => 1684604456 [_oembed_227168dbf5a2805719575c3c3e5d2de1] =>Hello, bird lovers! Singapore's Bird Paradise is now open to the public! Click our #AsiaAlbum to immerse in the symphony of colors https://t.co/ZjMEVLTD71 pic.twitter.com/VSscHxjgnM
— China Xinhua News (@XHNews) May 10, 2023[_oembed_time_227168dbf5a2805719575c3c3e5d2de1] => 1704023866 [_oembed_a54eeb35840cdfc7f4a68f01ba203fdc] =>Morning! It's your final song suggestion game of not just the week...but also the year...and today we're tackling a prickly issue...or maybe not...as I'm after songs to go with this story please...
— Simon Parkin💙 (@SimonParkinTV) December 22, 2023
Five new soft-furred hedgehog species discoveredhttps://t.co/dzpoBP90rc[_oembed_time_a54eeb35840cdfc7f4a68f01ba203fdc] => 1704023866 [_oembed_25607cb1f0d4f63461aa8ba13d3b07fd] =>Five new species of soft-furred hedgehogs found in South East Asia | World News | Sky News https://t.co/J0wpWGGFa1
— Mary O'Leary (@MaryOLe14603586) December 22, 2023[_oembed_time_25607cb1f0d4f63461aa8ba13d3b07fd] => 1704023867 [_oembed_cfcb28a1b849c56149ad9d56a5ac0d9f] =>Los gimnuros o ratas lunares son los "otros" erizos. Pertenecen a la familia Erinaceidae pero subfamilia Galericinae, del SE de Asia. Ejemplos:
— cronicasdefauna (@cronicasdefauna) June 17, 2022
- Gimnuro de orejas largas (Hylomys megalotis, izq Laos)
- Gimnuro de orejas cortas (H. suillus, Indochina, Borneo, Java, Sumatra, dcha) pic.twitter.com/UaSqTeHFjr[_oembed_time_cfcb28a1b849c56149ad9d56a5ac0d9f] => 1720691215 [_oembed_7b3ec2585953935744fbc8a9078f7fc3] =>Volume up to hear the first ever recording of the Hill's horseshoe bat (𝘙𝘩𝘪𝘯𝘰𝘭𝘰𝘱𝘩𝘶𝘴 𝘩𝘪𝘭𝘭𝘪) echolocation call. This recording was taken during our expedition to find the "lost" species which had only been seen twice, last in 1981.
— Bat Conservation International (@BatConIntl) March 8, 2022
📷 Dr. Winifred Frick pic.twitter.com/dGgIlFNTpE[_oembed_time_7b3ec2585953935744fbc8a9078f7fc3] => 1720691216 [_oembed_8a629252172f81a608a159a19edf40dc] =>#BangkokPost: At least six tigers have been found in Salak Phra Wildlife Sanctuary in Kanchanaburi for the first time in over 30 years. #Thailand https://t.co/zrflgK52Lt
— Bangkok Post (@BangkokPostNews) March 13, 2023[_oembed_time_8a629252172f81a608a159a19edf40dc] => 1720691216 [_oembed_611b503d7ab39d90e0183cf4b65deef8] =>Could 'Toadzilla' be the world's largest cane toad on record?
— SBS News (@SBSNews) January 20, 2023
This 'monster' amphibian, spotted in Queensland, weighs a whopping 2.7kgs and is 25cms long.
The toad has been euthanised and will be taken to the QLD Museum for inspection. For more, visit: https://t.co/nXTkER1ffc pic.twitter.com/MZSfY3bIMC[_oembed_time_611b503d7ab39d90e0183cf4b65deef8] => 1720691216 [_oembed_72af59296509bea9abb5950765f32e53] =>It's really massive mass testing if even the hippos are undergoing Covid19 tests (twice a week now, apparently). pic.twitter.com/WSxeQq8m7A
— Manya Koetse (@manyapan) May 8, 2022[_oembed_time_72af59296509bea9abb5950765f32e53] => 1721933256 [_oembed_545d3c01ce9860827334ba3be365ee01] =>Morning! It's your final song suggestion game of not just the week...but also the year...and today we're tackling a prickly issue...or maybe not...as I'm after songs to go with this story please...
— Simon Parkin💙 (@SimonParkinTV) December 22, 2023
Five new soft-furred hedgehog species discoveredhttps://t.co/dzpoBP90rc[_oembed_time_545d3c01ce9860827334ba3be365ee01] => 1721933256 [_oembed_a73bbfa6bac96635ed3c138307bccda9] =>Five new species of soft-furred hedgehogs found in South East Asia | World News | Sky News https://t.co/J0wpWGGFa1
— Mary O'Leary (@MaryOLe14603586) December 22, 2023[_oembed_time_a73bbfa6bac96635ed3c138307bccda9] => 1721933256 [_oembed_92146c4ccbebaf860b8ebb86ce993471] => [_oembed_time_92146c4ccbebaf860b8ebb86ce993471] => 1721933256 [_oembed_9b1a45a2c5dba7c5b3627dd681db79a1] =>Los gimnuros o ratas lunares son los "otros" erizos. Pertenecen a la familia Erinaceidae pero subfamilia Galericinae, del SE de Asia. Ejemplos:
— cronicasdefauna (@cronicasdefauna) June 17, 2022
- Gimnuro de orejas largas (Hylomys megalotis, izq Laos)
- Gimnuro de orejas cortas (H. suillus, Indochina, Borneo, Java, Sumatra, dcha) pic.twitter.com/UaSqTeHFjr[_oembed_time_9b1a45a2c5dba7c5b3627dd681db79a1] => 1721933256 [_oembed_1ca374c044b075163029c87c44298776] => [_oembed_time_1ca374c044b075163029c87c44298776] => 1722845737 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 596 [2] => 49 [3] => 598 [4] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Érdekes [2] => Hírek [3] => Tudomány [4] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 1372 [1] => 67415 ) [tags_name] => Array ( [0] => állatok [1] => denevérek ) ) [2] => Array ( [id] => 73029 [content] =>Hello, bird lovers! Singapore's Bird Paradise is now open to the public! Click our #AsiaAlbum to immerse in the symphony of colors https://t.co/ZjMEVLTD71 pic.twitter.com/VSscHxjgnM
— China Xinhua News (@XHNews) May 10, 2023Kínai kutatók 142 denevér koronavírust azonosítottak egy nagyszabású tanulmányukban, ám azok közül egyik sincs kapcsolatban a Covid-19 kórokozójával, a SARS CoV-2 vírussal, valamennyi a 2003-ban SARS-járványt (súlyos akut respiratorikus szindróma) okozó koronavírussal áll rokonságban – írja a South China Morning Post című hongkongi napilap.
A Research Square honlapon közzétett tanulmányt, amely még szakértői jóváhagyásra vár, a pekingi Patogénbiológiai Intézet kutatói készítették, akik 2020 januárja, az új koronavírus-járvány megjelenése óta több mint 4700 denevért gyűjtöttek be és vizsgáltak szerte az országból.
A denevéreket tartják a SARS-Cov-2 elsődleges forrásának, bár az állatról emberre kerülés körülményei nem ismertek. Korábbi kínai tanulmányok azt feltételezték, hogy a SARS-CoV-2 olyan denevér-koronavírusokhoz hasonlít a leginkább, amelyek Kanton tartományban a leggyakoribbak. A kínai kutatók 2016 óta 56 denevér faj több mint 13 ezer egyedét gyűjtötték be és vizsgálták a koronavírus eredetét kutatva.
A szakemberek megvizsgáltak továbbá 102 denevérmintát is, amelyeket a járvány eredetének feltételezett vuhani Huanan piacon gyűjtöttek be. Legújabb vizsgálataik alapján a tudósok azt feltételezik, hogy a SARS-CoV-2 vírushoz legközelebbi vírusok igen ritkák a denevérekben Kínában.
Ez az első olyan új minta, amelyet a pandémia kezdete óta kínai tudósok jól ismert csoportjától láttam a SARS-szal kapcsolatos koronavírusokról Kínában – idézte a hongkongi lap Peter Daszak járványökológust, aki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Kínában járt kutatócsoportjának tagja volt. A csoport a járvány eredetét kutatta.
Lehet, hogy nem is Kínából indult a járvány?
A kínai kutatók úgy vélik, hogy a vírus eredetét a szomszédos országokban kell keresni. A SARS-CoV és a SARS CoV-2 vírus ősei az Indokínai-félszigeten keringhetnek vagy még délebbre – írták.
Az elmúlt hónapokban több olyan denevér-koronavírusra bukkantak Délkelet-Ázsiában, amely az új koronavírussal áll rokonságban. Egy francia és laoszi tudóscsoport a minap közölte, hogy a Laosz északi részén lévő mészkőbarlangokban élő denevérékben megtalálták a világjárványt okozó SARS CoV-2 legközelebbi ismert ősét – emlékeztetett a hongkongi napilap.
[type] => post [excerpt] => Kínai kutatók 142 denevér koronavírust azonosítottak egy nagyszabású tanulmányukban, ám azok közül egyik sincs kapcsolatban a Covid-19 kórokozójával, a SARS CoV-2 vírussal, valamennyi a 2003-ban SARS-járványt (súlyos akut respiratorikus szindróma)... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1632580200 [modified] => 1632522924 ) [title] => Nem találták a denevérekben „azt” a koronavírust [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=73029&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 73029 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 73031 [image] => Array ( [id] => 73031 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/denever-455560.jpg [original_lng] => 78315 [original_w] => 1125 [original_h] => 633 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/denever-455560-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/denever-455560-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/denever-455560-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/denever-455560-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/denever-455560.jpg [width] => 1125 [height] => 633 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/denever-455560.jpg [width] => 1125 [height] => 633 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/denever-455560.jpg [width] => 1125 [height] => 633 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1632512138:12 [_thumbnail_id] => 73031 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 1613 [translation_required_done] => 1 [_oembed_074b71cdec5a8ade2688e42ec50c34e7] =>[_oembed_time_074b71cdec5a8ade2688e42ec50c34e7] => 1648152036 [_oembed_cfcb28a1b849c56149ad9d56a5ac0d9f] =>Volume up to hear the first ever recording of the Hill's horseshoe bat (??????????? ?????) echolocation call. This recording was taken during our expedition to find the "lost" species which had only been seen twice, last in 1981.
— Bat Conservation International (@BatConIntl) March 8, 2022
? Dr. Winifred Frick pic.twitter.com/dGgIlFNTpE[_oembed_time_cfcb28a1b849c56149ad9d56a5ac0d9f] => 1719504366 [_oembed_1ca374c044b075163029c87c44298776] => [_oembed_time_1ca374c044b075163029c87c44298776] => 1722842181 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 4383 [2] => 594 [3] => 596 [4] => 11 [5] => 592 [6] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => COVID-19 HU [2] => Egészség [3] => Érdekes [4] => Kiemelt téma [5] => Társadalom [6] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 67415 [1] => 67416 [2] => 37417 ) [tags_name] => Array ( [0] => denevérek [1] => SARS CoV-2 [2] => Vuhán ) ) ) [model] => Array ( [lang] => hu [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 67415 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [_model] => Array ( [lang] => hu [domains] => Array ( [0] => life ) [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 67415 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [domains] => Array ( [0] => life ) [_domains] => Array ( [life] => 1 ) [status] => 1 [from_cache] => )Volume up to hear the first ever recording of the Hill's horseshoe bat (𝘙𝘩𝘪𝘯𝘰𝘭𝘰𝘱𝘩𝘶𝘴 𝘩𝘪𝘭𝘭𝘪) echolocation call. This recording was taken during our expedition to find the "lost" species which had only been seen twice, last in 1981.
— Bat Conservation International (@BatConIntl) March 8, 2022
📷 Dr. Winifred Frick pic.twitter.com/dGgIlFNTpE