A kezdeményezés felszólítja az ukrán családokat, hogy nyújtsanak be hivatalos kérelmeket a Nemzeti Rendőrséghez, és adjanak le DNS-mintákat, amelyek segítenek a gyermekek azonosításában és szeretteikkel való újraegyesítésében.
Országos kampány indult Ukrajnában az eltűnt gyermekek hozzátartozóinak egységes DNS-adatbázisának létrehozására. Célja az ideiglenesen megszállt területekről deportált vagy illegálisan kitelepített ukrán gyermekek hazatérése, jelentette be a Belügyminisztérium sajtóosztálya május 5-én, hétfőn.
„Ez azért fontos, mert még akkor is, ha egy gyermek új dokumentumokat kap, és személyes adatai megváltoznak, a genetikai információ továbbra is az egyetlen alapja marad a családi kapcsolatok és a valódi személyazonosság megállapítására” – magyarázta a minisztérium.
„A Belügyminisztérium hangsúlyozta, hogy ez az eszköz nemcsak ma, hanem sok év múlva is képes működni. Minden gyermeknek joga van hazatérni és visszanyerni identitását.”
„Ha Ön egy eltűnt gyermek vérrokona, kérjük, adjon DNS-mintát. Ez segít visszajuttatni őt Ukrajnába”, szólítottak fel a közleményben. az üzenetben.
A regionális támogató központok részletes cselekvési algoritmusát és elérhetőségeit a Belügyminisztérium weboldalán tették közzé.
Lehet, hogy mégsem a sugárzás okozta mutációk állnak a csernobili atomerőmű környékén élő kutyapopulációk genetikai eltérésének hátterében – derül ki egy új kutatásból, amelyet a PLOS One tudományos folyóiratban tettek közzé.
Az 1986-os csernobili atomerőmű-baleset sokak számára leginkább a radioaktív szennyezés szörnyű következményeiről ismert, ám a környék megtisztításához és a katasztrófa kezeléséhez kapcsolódóan számos más káros anyag is a környezetbe került. Norman Kleiman, a Columbia Egyetem közegészségügyi iskolájának kutatója – és az új tanulmány egyik szerzője – az Independent magazinnak úgy fogalmazott: „A Csernobilról való gondolkodás gyakran csak a radioaktív sugárzásra korlátozódik, de a potenciálisan káros egészségügyi hatások sokkal szélesebb körűek. Ez a több mint három évtizeden át folyó mentesítés és helyreállítás során a környezetbe jutó számos egyéb méreganyagnak, például nehézfémeknek, ólompornak, peszticideknek és azbesztnek is köszönhető.”
Mitől lettek mutánsok a csernobili kutyák?
A kutatók az elmúlt években rendszeresen tanulmányozták a környéken élő kutyákat, hogy felmérjék a katasztrófa által kibocsátott sugárzás és egyéb méreganyagok hatását. Az atomreaktor épületét sújtó robbanás több dolgozó halálát okozta, illetve számos tűzoltó és kármentesítésre kivezényelt munkás is áldozatul esett a sugárszennyezésnek.
A tudósok folyamatosan figyelik az élővilágot a környéken, hogy megértsék, milyen hosszú távú következményei vannak a nukleáris baleset környezetre gyakorolt hatásainak. Matthew Breen, az Észak-Karolinai Állami Egyetem szakembere szerint fő céljuk, hogy kiderítsék, lehetnek-e olyan hosszú távú, alacsony dózisú környezeti toxinok (például sugárzás vagy ólom), amelyek mégis genetikai változásokat okozhattak a kutyákban.
Régi és új eredmények
Egy korábbi kutatás 391 olyan DNS-szakaszt azonosított a csernobili kutyák genetikai állományában, amelyek eltértek a környező régiókban élő ebekétől. A vizsgált genomban számos olyan gén rejtőzött, amely összefüggött a DNS-károsodások helyrehozásával. Az új tanulmány azonban mélyebbre ásott: a kutatók részletesen megvizsgálták a kutyák örökítőanyagát, hogy megismerjék az idők során felhalmozódott esetleges mutációkat, és megnézzék, ezek mekkora eltérést eredményeztek.
Az eredmények szerint a Csernobil mellett élő kutyák genetikája jelentős átfedést mutat az Oroszországban, Lengyelországban és a környező területeken élő kutyapopulációkéval. Így a helyi kutyákat kontrollcsoportként használva össze lehetett hasonlítani a közvetlenül az atomerőmű közelében tartózkodó állatokkal. A kutatók külön hangsúlyt fektettek a szaporodásban szerepet játszó sejtek DNS-ére, mivel az utódok öröklik ezeket a genetikai tulajdonságokat.
Miközben a mai kutyapopuláció már több mint 30 generációval későbbi, mint az 1986-os katasztrófa idején élt csoport, ha volt olyan mutáció, ami előnyt jelentett a túlélésben, annak még most is kimutathatónak kellene lennie – magyarázta dr. Breen. A vizsgálatok viszont nem találtak ilyen mutációs nyomokat.
Ez azonban nem zárja ki teljesen annak lehetőségét, hogy a környezeti tényezők – legyen szó sugárzásról vagy más mérgező anyagokról – szerepet játszottak a két kutyapopuláció közötti genetikai eltérések kialakulásában.
Elképzelhető, hogy azok a kutyák, amelyek elég sokáig életben maradtak ahhoz, hogy szaporodjanak, már eleve birtokoltak valamilyen túlélést segítő genetikai jellemzőt. Így a kezdeti extrém szelekciót követően a reaktor közelében élő kutyák populációja elkülönült a városi csoporttól – tette hozzá Megan Dillon, az Észak-Karolinai Állami Egyetem doktorandusza.
A tudósok szerint további vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy megértsük, mennyire járulhattak hozzá a katasztrófát követő környezeti körülmények a kutyák genetikájának alakulásához.
Az átlagember számára az evolúció felfoghatatlanul lassú folyamatnak tűnik, de a természet néha meglepően gyors alkalmazkodást mutat. A csernobili kutyák esete rávilágít arra, hogyan formálhatja a sugárzás az élőlények genetikai állományát, és milyen tanulságokat nyújthat ez a tudomány számára.
A csernobili atomkatasztrófa óta eltelt évtizedek során a zónában élő állatok különleges adaptációkat fejlesztettek ki. A kutatók nemrégiben vérminták elemzésével kimutatták, hogy a csernobili kutyák genetikai állománya jelentősen eltér a világ más tájain élő kutyákétól. Azok az egyedek, amelyek közelebb élnek az egykori reaktorhoz, még nagyobb genetikai eltéréseket mutatnak, ami az extrém környezethez való alkalmazkodásukat tükrözi – olvasható az IFL Science cikkében.
Egy 2023-as kutatásban a tudósok megállapították, hogy ezek a genetikai változások lehetővé teszik a kutyák azonosítását pusztán a DNS-ük alapján.
Bár az eltérések pontos hatása az egészségükre vagy a viselkedésükre még nem teljesen világos, a felfedezés óriási lépés az evolúciós folyamatok megértésében.
Mutációk és adaptációk: hogyan hat a sugárzás a csernobili kutyákra?
A csernobili zónában élő állatok, például a kutyák, farkasok és békák, egyedi mutációkat és adaptációkat mutatnak. Például a zónában élő békák sötétebb színűek, ami a magasabb melaninszintjüknek köszönhető. Ez az alkalmazkodás csökkentheti a sugárzás káros hatásait.
A sugárzás hatása kétféleképpen befolyásolhatja az állatpopulációkat.
Egyfelől a mutációk növelhetik a genetikai sokféleséget, amely evolúciós előnyt jelenthet.
Másfelől a kevésbé alkalmazkodó egyedek elpusztulása csökkentheti a genetikai változatosságot.
A kutatók még mindig vizsgálják, hogy a csernobili kutyák esetében melyik folyamat dominál.
Egy vízibolhákat vizsgáló 2022-es tanulmány kimutatta, hogy a sugárzás által erősebben érintett tavakban élő populációk magasabb genetikai változatosságot mutattak. Bár az eredmények nem bizonyítanak egyértelmű ok-okozati összefüggést, az adatok megerősítik, hogy a környezeti tényezők, például a sugárzás, jelentős hatással lehetnek populációk genetikai összetételére.
A természet gyors válaszai az evolúció kihívásaira
A kutatók szerint a csernobili kutyák genetikai változásai az evolúció meglepően gyors válaszait tükrözik. Azok az állatok, amelyek alkalmazkodni tudnak a sugárzás okozta környezeti változásokhoz, fennmaradnak, míg a kevésbé ellenálló egyedek kipusztulnak.
Ez a folyamat az evolúció alapvető mechanizmusait szemlélteti.
A genetikai alkalmazkodások azonban nemcsak kutyákra korlátozódnak. A farkasoknál például olyan genetikai védettséget találtak, amely csökkentheti a sugárzás által okozott rákos megbetegedések kockázatát. Ezek a megfigyelések arra utalnak, hogy az evolúció képes gyors válaszokat adni a környezet extrém kihívásaira, beleértve a radioaktív környezet által támasztottakat is.
Mit tanulhatunk a csernobili kutyák esetéből?
A csernobili kutyák példája arra emlékeztet minket, hogy a természetben nincs megállás. Az élővilág folyamatosan változik és alkalmazkodik a körülményekhez, még akkor is, ha ezek rendkívül szélsőségesek. A kutatók számára ezek az állatok élő laboratóriumként szolgálnak, amelyben a sugárzás hatásait és az evolúció gyors válaszait tanulmányozhatják.
Kutatások kimutatták, hogy a csernobili elzárt zónában élő farkasok ellenállóvá váltak a rákkal szemben, és új ismereteket nyújthatnak a betegség megelőzésének módjáról.
Úgy tűnik, hogy a Csernobilban élő kóbor szürke farkasok falkái olyan mutációkat fejlesztettek ki, amelyek növelik a rák túlélésének esélyét – írja az IFL Science.
Amióta a területet az 1986-os hírhedt nukleáris katasztrófát követően kiürítették, a farkasok elszaporodtak a zárt zónában, a populációjuk itt hétszer nagyobb, mint a környező ukrajnai területeken.
Az elvadult állatokat, amelyek között megtalálhatóak az evakuáláskor otthagyott kedvtelésből tartott kutyák leszármazottai is, a tudósok évek óta figyelemmel kísérik. Úgy vélik, hogy a sugárzás miatt 35 évvel a nukleáris katasztrófa után
Megnőtt az állatok túlélési esélye a rákos megbetegedésekkel szemben.
Cara Love, a Princeton Egyetem evolúcióbiológusa egy évtizede tanulmányozza a farkasokat, és kutatásai szerint ezek a farkasok olyan megváltozott immunrendszerrel rendelkeznek, amely figyelemreméltóan hasonlít a sugárkezelésen átesett rákos betegekéhez.
Love, aki a múlt hónapban a Washington állambeli Seattle-ben egy konferencián mutatta be munkáját, megállapította, hogy „a csernobili farkasok a többgenerációs expozíció és a radioaktív részecskék testükben való felhalmozódása ellenére is túlélnek és gyarapodnak”.
A világ legsúlyosabb nukleáris balesete rákkeltő sugárzást szabadított fel, de Love kutatásai szerint a farkasok „ellenállónak tűnnek a megnövekedett rákkockázattal szemben.”
Love és kollégái 2014-ben ellátogattak a csernobili elzárt zónába, és vérmintákat vettek, hogy megértsék a nukleáris sugárterhelésre adott reakcióikat. Csapata speciális GPS-nyakörveket használt, hogy valós idejű méréseket kapjon arról, hogy hol vannak az állatok, és mennyi sugárzásnak vannak kitéve. Az eredmények azt mutatták, hogy a szürke farkasok az emberekre vonatkozó biztonsági határérték több mint hatszorosának vannak kitéve.
Love azonosította a farkasok genomjának specifikus régióit, amelyek ellenállónak tűnnek a rákkal szemben.
A kutatás számos tudós érdeklődését felkeltette. 2023-ban Elaine Ostrander genetikus megjegyezte, hogy az ilyen munka új ismeretekkel szolgálhat a rákos megbetegedések megelőzésében, valamint az űrhajósok védelmének módszereivel kapcsolatban.
A tanulmány hosszú távú célja, hogy olyan változásokat keressünk a DNS-ben, amelyek segítették az egyes populációk túlélését – mondta.
Új utakat nyithat a depresszió kezelésében egy új nemzetközi kutatás eredménye, amely több mint kétszáz depresszióhoz köthető gént azonosított. A kutatók szerint a felfedezés azért is jelentős, mert habár a depresszió egy rendkívül gyakori betegség, kialakulásának okai még mindig kevéssé ismertek.
Rendkívüli felfedezést tettek a depresszió kezeléséhez a University College London egyetem kutatói.
Nagyszabású nemzetközi kutatásukban több mint 50 új genetikai lókuszt és 205 depresszióhoz köthető gént találtak.
A vizsgálatban több magyar szakember vett részt, többek között Georgina Navoly magyar–angol genetikai epidemiológus kutató is, aki közölte, a vizsgálatokat több ország együttműködésével végezték, összesen 21 depressziót vizsgáló tanulmányi csoport közreműködésével.
Jelentős előrelépéseket tettünk a betegségben szerepet játszó gének azonosításában. Tanulmányunkban be is mutattunk néhányat közülük, amelyek potenciálisan hatással lehetnek a gyógyszerfejlesztésre – írta a kutató a közleményben. Hozzátette, a felfedezés nemcsak új, hanem a már meglévő gyógyszerek továbbfejlesztését is lehetővé teszi.
A tanulmány szerint a vizsgálat azért is jelentős, mert a korábbiakkal ellentétben nem csak európai származású emberekre összpontosítottak. Majdnem 1 millió afrikai, kelet-ázsiai és dél-ázsiai származású és hispán/latin-amerikai alany genetikai mintát elemeztek.
A kutatók hangsúlyozzák, jelenleg a felfedezés első szakaszában járnak, így további munkára lesz szükség az új genetikai célpontok megerősítéséhez.
[type] => post
[excerpt] => Új utakat nyithat a depresszió kezelésében egy új nemzetközi kutatás eredménye, amely több mint kétszáz depresszióhoz köthető gént azonosított. A kutatók szerint a felfedezés azért is jelentős, mert habár a depresszió egy rendkívül gyakori betegsé...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1705098720
[modified] => 1705066502
)
[title] => A kutatók fontos felfedezést tettek a depresszió kezeléséhez
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=175203&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 175203
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 175205
[image] => Array
(
[id] => 175205
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/depresszio.jpg
[original_lng] => 71547
[original_w] => 1200
[original_h] => 630
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/depresszio-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/depresszio-300x158.jpg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/depresszio-768x403.jpg
[width] => 768
[height] => 403
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/depresszio-1024x538.jpg
[width] => 1024
[height] => 538
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/depresszio.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/depresszio.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/depresszio.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1705059388:12
[_thumbnail_id] => 175205
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2894
[_oembed_227168dbf5a2805719575c3c3e5d2de1] =>
Morning! It's your final song suggestion game of not just the week...but also the year...and today we're tackling a prickly issue...or maybe not...as I'm after songs to go with this story please... Five new soft-furred hedgehog species discoveredhttps://t.co/dzpoBP90rc
Los gimnuros o ratas lunares son los "otros" erizos. Pertenecen a la familia Erinaceidae pero subfamilia Galericinae, del SE de Asia. Ejemplos: - Gimnuro de orejas largas (Hylomys megalotis, izq Laos) - Gimnuro de orejas cortas (H. suillus, Indochina, Borneo, Java, Sumatra, dcha) pic.twitter.com/UaSqTeHFjr
Morning! It's your final song suggestion game of not just the week...but also the year...and today we're tackling a prickly issue...or maybe not...as I'm after songs to go with this story please... Five new soft-furred hedgehog species discoveredhttps://t.co/dzpoBP90rc
Los gimnuros o ratas lunares son los "otros" erizos. Pertenecen a la familia Erinaceidae pero subfamilia Galericinae, del SE de Asia. Ejemplos: - Gimnuro de orejas largas (Hylomys megalotis, izq Laos) - Gimnuro de orejas cortas (H. suillus, Indochina, Borneo, Java, Sumatra, dcha) pic.twitter.com/UaSqTeHFjr
A baba DNS-ének parányi százaléka egy női donor petesejtéből származik, a többi a szüleitől.
Megszületett az első háromszülős gyermek Nagy-Britanniában – adta hírül a BBC.
A mesterséges körülmények között megfogant csecsemő DNS-készletének több mint 99 százaléka az apjától és az anyjától származik, körülbelül 0,1 százaléka azonban egy egészséges női donor petesejtjéből.
A mitokondriális donációs eljárás célja, hogy olyan embriókat hozzon létre, amelyek mentesek az anyjuk által hordozott káros mutációktól, azaz a gyermekek ne örököljenek gyógyíthatatlan betegséget.
Immense tristesse à l’annonce de la disparition de Bernard #Bigot, ancien haut commissaire à l’énergie atomique de Jacques Chirac, directeur général d’#ITER.
Az Alkalmazott Molekuláris Evolúció Alapítvány tudósainak felfedezése a marsi élet utáni kutatást is segítheti.
Régóta tanulmányozzák már a tudósok a földi élet eredetét, egy új kutatási eredmény azonban komoly áttörést jelenthet ezen a téren. Sőt, könnyen lehet, hogy a marsi élet utáni kutatásban is.
Az Astrobiology című folyóiratban közzétett publikáció szerint a kutatók azt találták, hogy a bazaltláva-üveg felületén spontán képződött ribonukleinsav, vagyis RNS, ami az élet kialakulásához szükséges első genetikai anyag lehetett. Ilyen bazaltláva-üvegből rengeteg volt a Földön 4,35 milliárd évvel ezelőtt, és a mai napig sok van a Mars felszínén is.
Steven Benner, az Alkalmazott Molekuláris Evolúció Alapítvány (Foundation for Applied Molecular Evolution) tudósa, a publikáció társszerzője szerint az elmúlt években a kutatók több elmélettel is előálltak, ám egyik sem adott választ arra, miként keletkezhetett az élet a Földön. Emiatt az alapítvány kutatói egy új megközelítést alkalmaztak.
Az Elisa Biondi által vezetett kutatócsoport úgy találta, hogy hosszú 100-200 nukleotidot tartalmazó RNS-molekulák keletkeztek, amikor nukleozid-trifoszfátok átszivárogtak a bazaltüvegen.
A szakemberek szerint a Földön 4,35 milliárd évvel ezelőtt rengeteg bazaltüveg volt a folyamatos becsapódásoknak, valamint a vulkánok aktivitásának köszönhetően. Emellett a becsapódásokkal nikkel érkezett a Földre, valamint olyan környezetet teremtettek, ami ideális lehetett az RNS-képződés számára.
Benner szerint van még néhány kérdés, ami nem tisztázott, például, hogy az összes RNS építőelem hogyan öltött ugyanolyan alakot.
A mostani felfedezés viszont fontos, mert a Marson még mindig megtalálhatók a felszínen a 4 milliárd évvel ezelőtt keletkezett kőzetek. Mindez egy lépéssel előrébb viheti a kutatókat a marsi élet utáni kutatásban is.
EU officials: a ?? medical team has been granted access to #Saakashvili. No date yet when they will travel to #Georgia. and this is NOT about a transfer of the former President to Poland or elsewhere.
A SpaceX Crew-4 missziója során nem csupán űrhajósok egy csoportja érte el a Nemzetközi Űrállomást (ISS), hanem egy értékes rakomány is: ez a rakomány emberek és különféle állatfajok DNS-mintáit tartalmazta.
A Space.com szerint a misszióra április 27-én került sor. A közvélemény akkor elsősorban a küldetésen résztvevő űrhajósokra – Kjell Lindgrenre, Robert Hinesre, Jessica Watkinsra, valamint Samantha Cristoforettire – koncentrált, de a felbocsátás más okból is érdekes volt: az ISS-re DNS-minták is eljutottak.
A vonatkozó projektet egy űripari, illetve genetikai cég, a LifeShip gondozza, ami úgy véli, hogy a csomag beérkezésével létrejött az emberiség első Földön kívüli genetikai „bankja.” Ennél is furcsább viszont, mi szükség volt erre: a cég úgy véli, hogy a minták egyfajta időkapszulaként értelmezhetők, amit egyszer talán egy idegen civilizáció is megvizsgálhat. Erre persze nem az ISS-en kerülne sor, hanem a Holdon.
A LifeShipnek ugyanis eltökélt célja, hogy a Földdel szomszédos égitesten amolyan tárolókat alakítson ki, ahol, illetve amikben szintén mintákat őriznének. A startup szerint ez azért fontos, mert ha a Földdel történik valami, néhány ember genetikai kódja így is biztonságban maradna. A cég vágyálmai közé tartozik, hogy a mintákat idegen planétákra is eljuttassák, így az ember szerintük más világokban is megvethetné a lábát. Ez persze még erősen elméleti, és kicsit meseszerű elképzelés is.
A neandervölgyi DNS minden eddiginél jobban megőrzött státusza megmutatta, hogy a csehországi Zlatý kůň koponya tulajdonosa a legrégebbi modern emberi lelet Európában. Tulajdonosa olyan népességből származott, amely megelőzte az ázsiai és európai populációk szétválását – olvasható az Origo oldalán.
A neandervölgyiektől és korai modern emberektől származó ősi DNS-ek elemzése alapján nemrégiben kimutatták, hogy a két csoport feltehetőleg a Közel-Keleten keveredett egymással nem sokkal azután, hogy a korai modern emberek egy csoportja mintegy 50 ezer éve elhagyta Afrikát.
E keveredési eseménynek köszönhetően az Afrikán kívüli összes népcsoport nagyjából 2-3 százaléknyi neandervölgyi DNS-t hordoz a génállományában.
A modern emberi genomokban ezek a neandervölgyi eredetű DNS-szakaszok generációról generációra egyre inkább feldarabolódtak, ezért a hosszúságuk alapján elég jól meg lehet becsülni egy ősi DNS-ről, hogy hordozója mikor élhetett. A tavalyi évben publikált régészeti eredmények nyomán arra lehet következtetni, hogy a modern ember már 47-43 ezer évvel ezelőtt megjelent Délkelet-Európában, de kellően ép maradványok és a belőlük kinyerhető genomi DNS hiányában nem sokat tudunk arról, kik voltak ezek az első telepesek, és hogyan viszonyulnak a többi ősi és a mai embercsoportokhoz.
A Nature Ecology & Evolution folyóiratban most egy nemzetközi kutatócsoport bejelentette, hogy megtalálta és rekonstruálta az eddig ismert legősibb modern emberi genomot.
Az eredetileg Csehországban talált és Zlatý kůň (Arany ló) néven ismert női koponya hosszabb neandervölgyi eredetű DNS-szakaszokat hordoz, mint a 45 ezer éves szibériai Uszty-Isim lelet, s ezzel a legrégebbi modern emberi génállománnyá lépett elő.
Az elemzések azt sugallják, hogy birtokosa egy olyan népesség képviselője volt, amely időben megelőzte a ma Európát, illetve Ázsiát benépesítő embercsoportok szétválását.
Nemrég jelent meg egy antropológiai tanulmány, amely a Zlatý kůň-koponyát a formája alapján azokkal az emberekkel rokonította, akik az utolsó jégkorszak előtt, vagyis 30 ezer évnél régebben éltek Európában, de a radiokarbon kormeghatározás mindeddig elég összevissza eredményeket szolgáltatott: egyes mérések csak 15 ezer évesnek datálták a leletet.
A bizonytalanság feloldása a Prágai Egyetem természettudományi fakultásán dolgozó Jaroslav Brůžeknek, valamint a prágai Nemzeti Múzeum munkatársának, Petr Velemínskynek köszönhető, akik a Max Planck Történettudományi Intézet genetikai laboratóriumaival együttműködve tisztázták a koponya valódi korát.
Businesses required to demand customers present valid ‘corona passports’ under Denmark’s requirements for lifting restrictions could face heavy fines for not complying with rules. https://t.co/LoyZdcTIvM
Czechia just decided to send machine guns, sniper rifles,handguns and ammunition worth EUR 7,6 mln to Ukraine.
Unlike Germany, the Czechs aren’t afraid of entering Ukraine as the Czech Defense Ministry will provide immediate transport to any place chosen by Ukraine. pic.twitter.com/akt6KM1RRI
Bundeskanzler Olaf #Scholz erholt sich gerade in Nesselwang mit seiner Frau von den Strapazen der Politik. Heute war er auf Bergtour im Ostallgäu und natürlich wurde der prominente Wanderer von vielen Menschen erkannt.https://t.co/YIjp2Bdufp
Dovolená v Chorvatsku se nám bohužel pomalu blíží ke konci. Jak tak ale sleduji dění na české politické scéně, je na návrat ten pravý čas. pic.twitter.com/P8OtPFkmx3
Війна не буває дешевою. Хтось втрачає на ній життя, хтось – дім, а хтось – комфорт. Агресія Рф змінює правила гри для всіх європейців. Ця зима змусить переглянути свої звички. Але ми вдячні кожному, хто розуміє пріоритети: обов’язково – вільна Європа та кінець газового ru-шантажу
The United States deployed a "doomsday plane" to Europe
E-6B Mercury air command post arrived in Iceland. The aircraft is designed to communicate with nuclear submarines, it can take part in exercises in the Arctic. pic.twitter.com/OcxJ12d2aM
Novojičínský vojenský opravárenský podnik zahájí v nejbližší době opravy ukrajinských tanků T-64, které zamíří přímo na bojiště. Smlouvu na opravu a modernizaci tanků T-64 uzavřely státní podniky ?? VOP CZ a ?? @ukroboronprom letos v únoru.
Our diplomats from the Consulate General in Lviv are currently transporting a shipment of dryers provided by Ukraine to Czechia. Ukraine is at war, yet it does not forget its friends in need.
Koningin Máxima bezoekt de Sint Salvatorkerk waar de ‘Vrijheidsklok’ wordt onthuld, gezegend en geluid. Een Nederlandse klokkengieterij heeft de nieuwe klok gegoten waarbij ze Russisch wapenmateriaal gebruikte, dat is ingezet in de oorlog in Oekraïne. https://t.co/SPdrSr3CAVpic.twitter.com/jgsjFGWldM
Ukrajna DNS-adatbázis létrehozását tervezi, azonban nem mindenkit vesznek fel a listára. A hírt Denisz Monasztirszkij, a Legfelső Tanács rendészeti bizottságának vezetője közölte.
Elmondása szerint a DNS-t csak olyan személyektől veszik majd le, akik ellen mások életének, egészségének veszélyeztetése, nemi szabadságának és testi integritásának megsértése miatt indult büntetőeljárás, továbbá azoktól, akik letartóztatásban vannak, illetve befejezetlen bírósági ügyük van (súlyos vagy különösen súlyos bűncselekmények elkövetése miatt).
Tervben van továbbá az azonosítandó holttestek, eltűnt személyek és azok családtagjainak DNS-vizsgálata is.
Monasztirszkij elmondása szerint a bázis segítségével rendkívül fel lehet majd gyorsítani a nyomozás folyamatát.
В ефірі «Ранок з Україною» поговорили про початок вакцинації в Україні. Безумовно, МОЗ контрактує тільки безпечні та якісні вакцини. Українці отримуватимуть препарати на рівні з громадянами Великобританії, Південної Кореї, Канади та країн Європейського Союзу. Сам процес вакцинації іде планово. Вчора дзвонив по вайберу Євгену Горенку, лікарю-реаніматологу Черкаської обласної лікарні, якому першому в Україні зробили щеплення. Почувається добре. Про подробиці першого дня вакцинації, подальші плани МОЗ та як записатись на щеплення від COVID-19 - у відео.Вакцинуймося, бо ми того варті!
Spoke to Crown Prince of Saudi Arabia Mohammed bin Salman. Thanked for supporting Ukraine's territorial integrity, resolution at the UN General Assembly. We agreed to interact in the release of ?? prisoners of war. We agreed on the provision of ?? macro-financial aid to Ukraine.
Finland donates high quality temporary family houses as emergency response to #Ukraine. Houses accommodate around 200 Ukrainians who have lost their home in Russia’s illegal war. Ministers @VilleSkinnari and @MikkonenKrista visited the site in #Irpin. pic.twitter.com/SN8nq6YVNs
Matkustin tänään Ukrainaan osoittaakseni Suomen tuen maan päättäjille ja sen rohkealle kansalle. Sota aiheuttaa Ukrainassa järkyttävää inhimillistä kärsimystä, josta toipuminen tulee kestämään pitkään. Suomi seisoo Ukrainan rinnalla, nyt ja jatkossa. pic.twitter.com/Z7fktVNdT3
Sea King from the UK has arrived in its new kingdom near the Black Sea in Ukraine! It is a strong reinforcement for the Ukrainian Navy. Our cooperation will continue to increase. Thank you to @BWallaceMP Together, we will secure the seas and lands across all of Europe! pic.twitter.com/Qf4mF2vp8L
