Augusztus 29-én Ungváron a Dicsőség dombján tisztelegtek az Ukrajna függetlenségéért, szuverenitásáért és területi integritásáért folytatott harcban elhunyt katonák emléke előtt. A rendezvény egyperces néma csenddel kezdődött. A régió és a város vezetői, katonák, egyházi személyek, az elesett katonák hozzátartozói és a lakosság virágokat helyezett el az emlékmű lábánál, majd a katonasíroknál is. Mihajlo Kocsis 2014 óta védi az országot. Most eljött, hogy lerója tiszteletét társai előtt. 2019 óta augusztus 29-e az elesett honvédek emléknapja Ukrajnában. Ez a dátum az orosz-ukrán háború egyik legtragikusabb, a teljes körű inváziót megelőző epizódjához, az ukrán katonák 2014-es kitöréséhez kapcsolódik a Donyeck megyében található Ilovajszk melletti katlanból. Ekkor az orosz hadvezetés megszegte a megállapodást: ukrán katonákat lőttek le, miközben oszlopokban vonultak át a kijelölt úgynevezett „zöld folyosón”. Útjuk napraforgóföldeken keresztül vezetett. Ezért a napraforgó lett az augusztus 29-i megemlékezés szimbóluma.
Február 20-án Ukrajnában országszerte a Mennyei Század hőseire emlékeznek. 10 évvel ezelőtt, 2014 februárjában, a Méltóság forradalma idején, a kijevi Függetlenség téren több mint 100 különféle nemzetiségű tüntető aktivista vesztette életét a demokrácia eszméiért, az emberi és szabadságjogok védelméért, valamint Ukrajna európai jövőjéért. Rajtuk kívül ezren felül volt a sérültek és több tucatnyian az eltűntek száma. 2014. február 21-én, az akkor még hivatalában lévő kormány áldozatoknak nevezte a Majdanon életüket vesztett tüntetőket. Szintén ezen a napon került sor az elhunytak búcsúztatására is, ami után Mennyei Századként említették őket a gyászbeszédekben. Az áldozatok között az Ukrajna különböző megyéiből származó polgárok, vállalkozók, tanárok, művészek, idősek és fiatalok mellett külföldiek is voltak. Ungváron, a hagyományokhoz híven idén is virágokat helyeztek el és gyertyákat gyújtottak az Ukrajna szabadságáért és függetlenségéért harcolók emlékművénél. A kárpátaljai fiatalok, csatlakozva a közel húsz országot felölelő nemzetközi akcióhoz, 100 papír angyalt készítettek a mártírok emlékére. A megemlékezés résztvevői mécseseket helyeztek el az Ungvári Nemzeti Egyetem rektori hivatal közelében felállított, az Ukrajna szabadságáért és függetlenségéért harcolók emlékművénél. A Mennyei Század emléknapját, a 2015-ben hozott elnöki rendelet értelmében, minden év február 20-án méltatják Ukrajnában.
2005-ben a Magyar Olvasótársaság kezdeményezésére Benedek Elek születésnapját – szeptember 30-át – fogadták el a magyar népmese napjának. Az emléknap célja, hogy felhívja a figyelmet a magyar népmesekincs értékeire, valamint a mesékben fellelhető egyetemes örök értékeket, bölcsességet átadja a legfiatalabb nemzedékek tagjainak.
Benedek Eleket nemcsak a magyar meseirodalom egyik megteremtőjeként kell számon tartanunk, hanem egy olyan nagy tekintélyű közéleti és a kulturális szereplőként is, aki egész életében a nemzet ifjúságának felemelkedésén dolgozott. Országgyűlési képviselőként (1887–1892) gyakorta szólalt fel a népköltészet, az ifjúsági irodalom és a közoktatás fontossága kapcsán.
Helyesen ismerte fel, hogy az oktatás, a saját kultúra megismerése nélkül nem lehetnek sikeresek a következő generációk.
Pósa Lajossal az Én Újságomat, Sebők Zsigmonddal pedig a Jó Pajtás nevű lapokat szerkesztette. A hazaszeretetre, morális helytállásra ösztönző művei mellett jelentős meseátdolgozásokat hozott létre. A gyakorta a felnőttközönségnek szánt meséket, ponyvákat tudatosan a gyermekeknek írta újjá. Meséinek tanulságai, erkölcsi üzenete hamar a hazai polgári kultúra megkerülhetetlen részévé váltak.
Benedek Elek szépirodalmi átiratai már életében közkedveltek voltak, és nem hiányozhattak a polgári gyermekszobák polcairól sem.
Az ifjúság neveléséhez példamutató magatartásával is hozzájárult. A trianoni békediktátumot követően tudatosan költözött haza a Romániához kerülő szülővárosába, Kisbaconba, hogy ott egy magyar nyelvű ifjúsági lapot, a Cimborát szerkessze. A „nagy mesélő” hazafias szellemű, az anyanyelv szeretetére és annak tiszteletére alapozó ifjúsági nevelése máig meghatározza a magyarországi gyermekirodalmat.
A 2005-ben meginduló magyar népmese napja kezdeményezés hamar népszerűvé vált. Könyvtárak, iskolák, óvodák százai álltak a kezdeményezés mellé. Ezen a napon minden évben sok ezer mesét mondanak el, s nem csak az anyaországban, hanem szerte az elcsatolt területeken is, ezáltal is hitet téve a népmesék soha meg nem szűnő bölcsessége mellett.
Hálaadó ima délutánt tartott a Kárpátaljai Református Egyházkerület a beregszászi református templomban. Az alkalmat a Reformáció emléknapja előestéjén szervezték meg, ahol több témában adtak hálát a megye számos részéről érkező lelkipásztorok. Külön hangsúlyt fektettek a családokért, az ifjúságért, az egyházi iskolákért, valamint a mindennapi örömökért történő hálaadásra. Az imadélutáni alkalom fő prédikátora Zán Fábián Sándor. a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke volt, aki a református hívekért és vallásért adott hálát, hogy a nehézségek ellenére is jó reformátusnak lenni, emelte ki prédikációjában.
Az aradi vértanúkat a szabadságharc bukása után, 1849. október 6-án végezték ki, a bécsi forradalom és Theodor Baillet von Latour császári hadügyminiszter meggyilkolásának első évfordulóján. Bár az Aradon kivégzett honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az ezen a napon kivégzett tizenhárom tisztet tartja számon:
Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Schweidel József, Pöltenberg Ernő, Török Ignác, Láhner György, Knézićh Károly, Nagysándor József, Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János, Vécsey Károly tábornokok és Lázár Vilmos ezredes, valamint Batthyány Lajos miniszterelnök halálának napja a forradalom és szabadságharc leverésének szimbóluma lett.
1849 augusztusa és 1850 februárja között Aradon még további három honvédtisztet végeztek ki: 1849. augusztus 22-én Ormai Norbert honvéd ezredest, a honvéd vadászezredek parancsnokát – őt szokás az első aradi vértanúnak is nevezni –, 1849. október 25-én Kazinczy Lajos honvéd ezredest, Kazinczy Ferenc fiát, és 1850 február 19-én Ludwig Hauk alezredest, Bem tábornok hadsegédét. Lenkey János honvéd vezérőrnagy szintén az aradi várbörtönben halt meg, őt azért nem végezték ki, mert a börtönben megtébolyodott.
Az aradi vértanúk a szabadságharc kezdetén aktív, vagy kilépett császári tisztek voltak, a szabadságharc végén a honvéd hadseregben közülük egy altábornagyi, tizenegy vezérőrnagyi és egy ezredesi rangot viselt. Az 1848–49-es szabadságharcban játszott szerepük miatti megtorlással az osztrákok példát akartak statuálni.
Az aradi vértanúkhoz hasonlatos sors jutott még további 20 magas rangú honvédtisztnek is. Több száz honvédtisztet ítéltek még halálra, az ítéletek nagyobb részét azonban kegyelemből húsz esztendei várfogságra változtatták. Így a birodalom börtönei – a pesti Újépület, Olmütz, Josefstadt, Kufstein, Theresienstadt, Munkács, Arad – megteltek magyar politikai rabokkal. A külföldre menekültek közül sokat távollétükben ítéltek el és nevüket akasztófára kiszögezve tették közszemlére. 1851 szeptemberében így akasztották fel jelképesen többek közt Kossuth Lajost, Mészáros Lázárt, Perczel Mórt és Miklóst, Szemere Bertalant, Andrássy Gyulát és Táncsics Mihályt. Végül pedig több tízezer honvédtisztet közlegényként évekre besoroztak a császári hadseregbe.
A szabadságharc azonban nem volt hiábavaló küzdelem: a forradalom előtti állapotokat többé már nem lehetett visszaállítani és a bukás ellenére a nemzetben nemcsak tovább élt, de tovább is erősödött a szabadság és a függetlenség eszméje. Az ország pedig, bár hatalmas véráldozatok árán és a nemzeti önrendelkezéstől megfosztva, de elindult a polgári fejlődés útján.
Az aradi vértanúkra való emlékezés 1867-ig csak titokban történhetett, a kiegyezés után azonban október 6-a országos gyásznappá lett. Az I. világháború után tovább nőtt az emléknap jelentősége. A kommunista időszakban sem tiltották be, nem volt állami ünnep, de az iskolákban és az újságokban megemlékeztek a vértanúkról, ugyanakkor a megemlékezés hangsúlya az osztrák terrorra és a beavatkozó orosz csapatok iránti empátiára helyeződött.
A rendszerváltozás után a kormány 2001 novemberében nyilvánította nemzeti gyásznappá a 237/2001. (XII.10.) számú Korm. rendeletben. A hagyományok szerint a Kossuth téren félárbocra engedik Magyarország nemzeti lobogóját, majd az egykori miniszterelnök vesztőhelyének színhelyén, a Batthyány-örökmécsesnél gyertyagyújtással, a Fiumei úti Sírkert Nemzeti Emlékhelyen lévő Batthyány-mauzóleumnál pedig koszorúzással emlékeznek a szabadságharc mártírjaira. A középületekre kitűzik a gyászlobogót, az iskolákban megemlékezést tartanak.
Ukrajnában augusztus 29-én emlékeznek az ország függetlenségéért, szuverenitásáért és területi egységéért életüket áldozó honvédekre.
Az emléknap meghatározásakor azért esett a választás erre a napra, mivel az Ukrajna keleti területein zajló harci cselekmények ideje alatt az Ilovajszki hadművelet során ekkor vesztették legtöbben életüket az ukrán hadseregben.
Az emléknapot a 2019-ben kiadott elnöki rendelet értelmében méltatják az országban. A Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás tagjai is emlékezést tartottak kora délelőtt Ungváron és virágokat helyeztek el a Kelet-Ukrajnában elesett katonák emlékművénél és a Hőseink sírjánál a Dicsőség dombján.
Frans Timmermans, az Európai Unió klímaügyi biztosa javaslatot fog tenni az Európai Parlament felé, hogy minden évben emlékezzenek meg a tavalyi belga és német árvizek halottjairól.
„Európának meg kell fontolnia, hogy emléknapot hozzanak létre a klímaváltozás áldozatai számára” – nyilatkozta Frans Timmermans, a zöldátmenetért felelős uniós biztos csütörtökön, a tavalyi németországi és belgiumi, 220 halálos áldozattal járó árvizek évfordulója alkalmából – számol be róla a Politico.
„Egyértelmű, hogy a változékony időjárás a klímakatasztrófa következménye, és én személyesen úgy gondolom, hogy itt az ideje annak, hogy egy kicsit több figyelmet fordítsunk ezekre az áldozatokra. Szerintem jó ötlet lenne, hogy legalább egy napot a klímaválság okozta szörnyű időjárási jelenségek áldozatainak szenteljünk” – tette hozzá a holland politikus.
Timmermans ezt az Európai Unió környezetvédelmi minisztereinek prágai találkozóján jelentette be, és megerősítette, hogy javaslatot tesz majd az uniós parlamentnek az emléknap bevezetésére.
Az Európai Bizottság alelnöke lerótta tiszteletét a 15 éves Rosa előtt, aki az Energiaügyi Főigazgatóság vezetőjének, Ditte Juul Jorgensennek a lánya. A helyi klímaaktivista a belga Ardennekben táborozott, amikor lecsapott rá az árvíz.
„Elsodorta az árvíz, életét vesztette. Mi a családunkkal éppen most tartottuk a lányunk tizenhatodik születésnapját, Rosa sajnos sosem tudja már a tizenhatodik születésnapját megünnepelni. Megszakad a szívem, hogy ezt kell mondanom, de úgy hiszem, hogy ez az eset is arra késztet bennünket, hogy emlékezzünk meg az összes áldozatról” – fejtette ki Timmermans.
Játékok és rajzok Ungvár Függetlenség partján – az Orosz Föderáció Ukrajna elleni fegyveres agressziója következtében elhunyt gyermekek szimbólumai. Az akciót a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció Kulturális, Nemzetiségi és Vallási Igazgatósága szervezte. A megmozdulás célja, hogy felhívja a közvélemény figyelmét a negyedik hónapja tartó ukrajnai háborúra, amely nemcsak felnőttek, hanem gyerekek életét is követeli , mondta Viktor Kravcsuk.
[type] => post [excerpt] => Játékok és rajzok Ungvár Függetlenség partján - az Orosz Föderáció Ukrajna elleni fegyveres agressziója következtében elhunyt gyermekek szimbólumai. Az akciót a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció Kulturális, Nemzetiségi és Vallási Igazgatós... [autID] => 14 [date] => Array ( [created] => 1654370400 [modified] => 1654365121 ) [title] => Június 4 – az orosz agresszió következtében elhunyt gyermekek emléknapja (videó) [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=105480&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 105480 ) [aut] => djkovach1979 [lang] => hu [image_id] => 105482 [image] => Array ( [id] => 105482 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/mikita.jpg [original_lng] => 741722 [original_w] => 1920 [original_h] => 1080 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/mikita-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/mikita-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/mikita-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/mikita-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/mikita-1536x864.jpg [width] => 1536 [height] => 864 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/mikita.jpg [width] => 1920 [height] => 1080 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/mikita.jpg [width] => 1920 [height] => 1080 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1654354322:14 [_oembed_b143325ec1808a7ec135ca7e936fd7da] => [_oembed_time_b143325ec1808a7ec135ca7e936fd7da] => 1654354070 [_thumbnail_id] => 105482 [_edit_last] => 14 [views_count] => 2241 [_oembed_3ef397b528057b3a8e5c452a3e0193b1] => [_oembed_time_3ef397b528057b3a8e5c452a3e0193b1] => 1654359609 [_oembed_f5360fa031bbd5d1bd3ec5f032b6a658] => [_oembed_time_f5360fa031bbd5d1bd3ec5f032b6a658] => 1654359609 [_oembed_abd49ff27fb86fc83bcfe411436afe6f] =>
In taking this action, the company cited specific ongoing safety and security concerns.
While the Board understands these concerns, we believe the request raises important issues and are disappointed by the company’s decision to withdraw it.
