Az ellenség e heti rakétacsapásai ellenére, amelyek az energetikai infrastruktúra 28 létesítményét rongálták meg az ország különböző régióiban, az ukrán energetikai rendszer normálisan működik – jelentette ki Denisz Smihal miniszterelnök a szerdai kormányülésen, adta hírül a korrespondent.net hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő azt mondta: „csak a mai napon Ukrajna három régiójában már 8 rakétacsapás történt. Az elmúlt három napban összesen 128 becsapódást rögzítettek. Ennek eredményeként több mint 200 különböző objektum, köztük 28 energetikai infrastruktúra-objektum sérült meg. Az orosz terrorista erők több mint száz rakétát és drónt lőttek ki Ukrajna városaira, de légvédelmünk hihetetlen hatékonyságának köszönhetően nem történtek kritikus károk.”
A miniszterelnök szerint a rakétacsapások ellenére az ukrán energetikai a rendszer normálisan működik. „Európai szomszédainktól nem kértünk sürgős segítséget. Nincs kapacitáshiány. Jelenleg a javítási munkálatok folynak. Összességében közel 4000 településen és több millió fogyasztónál sikerült helyreállítani az áramellátást. Felkészültünk rá, hogy Oroszország megpróbálja megsemmisíteni a fontos infrastrukturális létesítményeket, és különböző válaszforgatókönyveket dolgoztunk ki. A szükséges tartalék berendezések beszerzése megtörtént, a Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálata jelenleg is, ha szükséges, mobil áramfejlesztőket biztosít a szociálisan fontos objektumok számára olyan városokban, ahol még nincs áramellátás” – mutatott rá Denisz Smihal.
Az Ocean Grazer nevű dán startup kitalált egy módszert arra, hogyan lehet a tengeri szélerőművek által termelt energiát hatékonyan eltárolni – számol be a BBC.
A megújuló forrásokból származó energia tárolása napjaink egyik legnagyobb megoldandó problémája. E források termelése ugyanis napszak- és időjárásfüggő, így gyakran nincs összhangban a fogyasztással. A megtermelt energiát ezért el kellene tárolni, olyan módszerrel, hogy könnyen visszanyerhető legyen, amikor szükség van rá.
A probléma a tengeri szélerőműveket is érinti. Az Egyesült Királyság 17 új szélerőmű-projektet készít elő a skót partoknál, ha elkészülnek, az ország szélerőművi kapacitása megduplázódik. A KPMG tanácsadócég szerint már 2020-ban egymillió háztartás ellátására elegendő energia ment veszendőbe azért, mert a megtermelt energiára épp nem volt szükség, tárolására pedig nem volt mód.
Az Ocean Grazer koncepciója szerint az energiát úgy lehetne tárolni, hogy azzal a tengerfenék alatt lévő tározókból vizet pumpálnak hatalmas, a fenéken elhelyezkedő rugalmas csövekbe. Mivel a tengerfenéken nagy a külső nyomás, elég csak kinyitni a csövek szelepeit, és a külső nyomás visszapréseli a vizet a fenék alatti tározókba. Ha a vizet turbinákon áramoltatják keresztül, azok áramot termelnek – lényegében nagyrészt visszatermelik azt az áramot, amit a víz tározókból való kipumpálása felemésztett. Csak épp akkor, amikor az áramra szükség van, nem pedig akkor, amikor épp fúj a szél.
A rendszer élettartama elvileg nagyságrendileg egymillió feltöltési ciklus, ami messze meghaladja a manapság elterjedt lítium-ion akkumulátorok 5000-10000 ciklusos élettartamát.
A tárolórendszer prototípusát már ki is próbálták a hollandiai Groningen kikötőjében. A cég szerint az elv nem csak tengereken működhet, hanem tavakban is, vagyis szárazföldi szélerőművek és naperőművek energiatárolásában is alkalmazható.
A felhős, borul napok feladták a leckét a napelemeknek, azonban most már a rossz időjárás sem akadály: egy új fejlesztéssel akár az UV-fényből is nyerhetünk majd energiát.
Egyre olcsóbb, elérhetőbb és hatékonyabb a napelem. A gond csak az, hogy ha nem süt a nap, akkor nem igazán tudnak miből energiát nyerni. Egy Fülöp-szigeteki mérnökhallgató, Carvey Ehren Maigue azonban olyan napelemeket fejleszt, amelyek a láthatatlan, az időjárástól független UV-sugárzást veszik alapul – számol be az újításról a Fast Company.
Maigue először gyümölcs- és zöldséghulladékból készített egy olyan, foszforeszkáló anyagot, ami elnyeli az UV-fényt, amit látható fénnyé majd energiává alakít egy új réteg segítségével.
Végeredményben ha gyantával keverik ezeket a rétegeket, egy rugalmas, üvegszerű panel jön létre, amit a kitalálója szerint akár ablaküvegek helyére, de falakra és tetőkre is be lehet építeni.
Ő a saját lakásának egy kis ablakát cserélte ki próbaképpen a napelem első prototípusára, ami annyi energiát termel, hogy két telefont is fel tud vele tölteni naponta. Azt gondolja, ennél nagyobb hatékonyságra is képes lehet a fejlesztése, és a szakértők is bizakodók.
Következő lépésként a Fülöp-szigeteki Jomalig szigetén található, kisebb klinikát fognak felszerelni ilyen napelemekkel. Itt dolgozik orvosként ugyanis a fejlesztő egyik barátja, aki azt mesélte, egyes viharok után áram nélkül maradt a klinika.
