A nyolc tagállam a blokkon belüli, többek között az uniós intézményekkel való koordináció fokozását sürgeti. Nyolc uniós ország csütörtökön elindította a válsághelyzetekre való felkészüléssel foglalkozó koalíciót, amelyben „sürgős, európai szinten összehangolt fellépésre” szólítanak fel, hogy az EU ellenállóbbá váljon a természeti és ember okozta katasztrófákkal szemben.
A válságokra való felkészültség nemzeti hatáskörbe tartozik az EU-ban, de az új, Belgiumból, Észtországból, Finnországból, Lettországból, Litvániából, Luxemburgból, Hollandiából és Svédországból álló koalíció egy nyilatkozatban kijelentette, hogy „a tagállamok és az uniós intézmények erőfeszítéseire” van szükség, „mivel a válságok egyre inkább határokon átnyúlóvá, ágazatokon átívelővé és összetettebbé válnak”.
„Oroszország destabilizáló akciókat folytat, amelyek minden tagállamot érinthetnek. Láthatjuk, hogy ez a képesség potenciálisan megnőhet, ha Oroszország már nem avatkozik bele annyira az ukrajnai eseményekbe – ha békemegállapodásra jutunk” – mondta Carl-Oskar Bohlin svéd polgári védelmi miniszter az Euronewsnak.
„Ezért nagyon fontos, hogy minden tagállam a polgári felkészültségen és az ellenálló képesség megerősítésén dolgozzon.”
„Ahhoz, hogy hiteles katonai képességgel rendelkezzünk, hitelesen kell kezelnünk a társadalmunkon belüli válságokat. Meg kell mutatnunk, hogy soha nem adjuk fel. Ha egy ellenség igazságtalan támadást indítana ellenünk, világossá kell tennünk, hogy ellenállóak vagyunk – és egy olyan erős társadalmat kell mutatnunk, amelyet nem tartanak támadásra érdemesnek” – tette hozzá.
Az új koalíció szerint az EU-nak fokoznia kell a felkészültségét és ellenálló képességét, beleértve a katonai, hibrid, terrorista és bűnözői fenyegetéseket, a külföldi manipulációt és beavatkozást, valamint a természeti vagy ember okozta katasztrófák okozta egyéb zavarokat.
A találkozón részt vevő miniszterek megállapodtak abban, hogy kidolgoznak és kidolgoznak egy közös koalíciós programot, amelynek keretében végrehajtják az Európai Bizottság által két hónappal ezelőtt javasolt Felkészültségi Uniós Stratégiát.
A Bizottság azzal érvel, hogy szükség van a 27 tagállam közötti harmonizációra, mivel a válsághelyzetekre való felkészültség szintje nagymértékben eltér a földrajzi elhelyezkedésen alapuló eltérő fenyegetettségértékelések miatt.
Az EU végrehajtó testületének terve a létfontosságú felszerelések és kellékek, többek között az orvosi ellenintézkedések, a kritikus nyersanyagok és az energetikai berendezések készleteinek növelését, valamint a polgári és katonai hatóságok közötti együttműködés javítását szorgalmazta.
A zászlóshajó kezdeményezés azonban arra szólította fel a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki egy 72 órás túlélőkészletet a polgárok számára . Hadja Lahbib válságfelkészültségi biztos akkori szavai szerint ennek a készletnek tartalmaznia kell élelmiszert, vizet, gyógyszereket, hordozható rádiót, zseblámpát, tartalék elemeket, töltőket, készpénzt, fontos dokumentumok másolatait, beleértve az orvosi recepteket, pótkulcsokat, meleg ruhákat és alapvető szerszámokat, például univerzális késeket.
A kezdeményezést egyesek azonnal riadalomkeltőnek és félelemkeltőnek bélyegezték, de a múlt hónapban Spanyolországban elhúzódó országos áramszünet részben igazolta a Bizottságot.
„Hollandiában már keményen dolgozunk a reziliencia fejlesztésén, de fontos, hogy ne korlátozzuk magunkat a nemzeti határokra. Sőt, sokat tanulhatunk a körülöttünk lévő, már fejlettebb országoktól” – mondta David van Weel, holland igazságügyi és biztonsági miniszter, példaként említve Svédországot, Dániát és a balti államokat.
„Egy ellenálló Európai Unió erősebbé tesz minket, és biztosítja, hogy Európa felkészült legyen a különböző típusú válságok okozta társadalmi zavarokra. Nemcsak az uniós polgárok számára készült vészhelyzeti csomagokról van szó, hanem például az elektromos hálózat vagy más létfontosságú infrastruktúra javításáról is. A képzett polgárokat polgári védelmi dolgozókként is elképzelhetjük, akik újra üzembe helyezik a megsemmisült áramellátó rendszereket, eloltják a tüzeket, vagy elsősegélyt nyújtanak válság esetén” – tette hozzá.
A csoport évente kétszer tervez ülésezni, a következőre Svédországban kerül sor. Az Euronews úgy tudja, hogy Lengyelország és Németország is érdeklődést mutatott a koalícióhoz való csatlakozás iránt.
Az EU-tagállamok a nagy-britanniai és norvégiai szövetségesekkel együtt elkötelezettek Ukrajna támogatásának fenntartása mellett.
Ukrajna és európai szövetségesei „kritikus” időszakba lépnek néhány héttel Donald Trump megválasztott amerikai elnök beiktatása előtt. Nemcsak Ukrajna szuverenitása és függetlensége a tét, hanem Európa hosszú távú biztonsági érdekei is, jelentette be a Financial Times.
Az európai vezetők régóta érvelnek amellett, hogy semmilyen rendezést nem szabad az ukránok „feje felett” kikényszeríteni.
„De Európa aligha van jobb helyzetben ahhoz, hogy a tárgyalóasztalhoz kényszerítse magát. Macron kezét meggyengíti a franciaországi politikai bénulás. Németország a szövetségi választásokkal van elfoglalva, és lehet, hogy csak nyár elején lesz új kormánya. A növekedés legfeljebb gyenge, az államháztartás pedig mindenhol feszült”, hangsúlyozták az újságírók.
Macron fontosnak tartja, hogy Európa nagyobb felelősséget vállaljon saját biztonságáért, tette hozzá a média.
Az európaiak minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy hozzájáruljanak az ukrajnai helyzet békés rendezéséhez. Magyarország és Szlovákia kivételével az EU-tagállamok a nagy-britanniai és norvégiai szövetségesekkel együtt elkötelezettek Ukrajna támogatásának fenntartása mellett.
A kiadvány pragmatikus jelzésnek nevezte, hogy Trump ukrajnai különleges képviselője, Keith Kellogg jóváhagyta, hogy nagy hatótávolságú amerikai fegyvereket használjanak Oroszország elleni csapásokhoz. Kijelentette, hogy ezzel az új elnök befolyást gyakorolhat Moszkvára.
