Ukrajna és Moldova csatlakozott az Európai Unió mobiltelefonos roamingövezetéhez, ami az unió, valamint Kijev és Chișinău közötti integráció elmélyítésének része – írja a TVP World.
A két ország – amelyek az EU-csatlakozás hivatalos tagjelöltjei – január 1-jén csatlakozott az unió úgynevezett Roam Like at Home övezetéhez.
Az intézkedés lehetővé teszi, hogy a moldovai és ukrán állampolgárok az Európai Gazdasági Térségben (EGT) történő utazásaik során külön díjak felszámítása nélkül telefonáljanak, küldjenek sms-eket és használják a mobilinternetet.
Ugyanezek a jogok megilletik az EGT-országok lakosait is, amikor Ukrajnába vagy Moldovába utaznak.
Ukrajna és Moldova az első olyan országok az EGT-n kívül – amely az EU mind a 27 tagállamát, valamint Liechtensteint, Norvégiát és Izlandot foglalja magában –, amelyek hozzáférést kaptak ehhez a rendszerhez.
A Moldovára és Ukrajnára vonatkozó döntést az EU 2025 júliusában hozta meg, annak részeként, hogy Brüsszel elmélyítse kapcsolatait a két tagjelölt országgal, és támogassa azok „fokozatos gazdasági integrációját az EU belső piacába”.
Az Európai Bizottság júniusi közleménye szerint a mobilroaming lesz „az első terület, ahol az EU belső piaci elbánást biztosít Ukrajnának”.
A 2017-ben bevezetett Roam Like at Home rendszer célja, hogy a fogyasztók az EU határain belül ugyanazon az áron, azonos hálózati minőség és sebesség mellett használhassák mobiltelefonos szolgáltatásaikat, mint otthon.
Ukrajna 2022. február 28-án, mindössze négy nappal azután nyújtotta be EU-csatlakozási kérelmét, hogy Oroszország megtámadta az országot.
Ukrajna szomszédja, Moldova 2022 márciusában kérte felvételét az Európai Unióba, és szintén célpontja az orosz destabilizációs törekvéseknek. Az ország keleti régiójában, a Dnyeszter-melléken (Transznisztria) orosz csapatok állomásoznak.
A túlnyomórészt orosz ajkú szakadár terület az 1990-es évek elején egy rövid konfliktust követően szakadt el Moldovától, ám a nemzetközi közösség elsöprő többsége továbbra is Moldovához tartozó területként ismeri el.
Az ukránok Egyesült Államokba, mint nemzetközi partnerbe vetett bizalma jelentősen csökkent, míg az Európai Unióval kapcsolatos hozzáállás továbbra is mérsékelten pozitív, de érezhető a szkepticizmus – jelentette ki pénteken Anton Hruseckij, a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) ügyvezető igazgatója az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint Hruseckij elmondta, a szociológiai felmérések szerint az ukránoknak jelenleg mindössze 20%-a bízik az Egyesült Államokban mint államban. Ugyanakkor a megkérdezettek közel fele bizalmatlanságot fejezett ki, további egyharmaduk pedig nem tudott dönteni. Ugyanakkor az amerikaiakkal szembeni pozitív hozzáállás továbbra is nagyon magas – körülbelül 90%.
A szociológus megjegyezte, hogy ez a különbség a nép iránti szimpátia és az államba vetett bizalom között magyarázza, miért nem állnak készen az ukránok arra, hogy „megfogadják az USA szavát” a biztonsági garanciákkal és Oroszország elrettentésével kapcsolatban. Az ukránok jobban bíznak az Európai Unióban, de itt sincs teljes egyhangúság. A válaszadók körülbelül fele bízik az EU-ban, körülbelül 20% nem bízik benne, további 27% pedig bizonytalan. Általánosságban elmondható, hogy az Európához való hozzáállás alig változott az utóbbi időben.
A szakember megjegyezte, hogy az EU-val szemben felhalmozódott kérdések és követelések ellenére az ukránok továbbra is fontos és viszonylag megbízható partnernek tekintik Európát, amelynek támogatása a társadalom erkölcsi és pszichológiai állapota szempontjából is fontos. Mint kifejtette, az EU-val kapcsolatos attitűdökben mutatkozó életkori és regionális különbségek jelentősen eltűntek 2022 után. Míg korábban a fiatalok sokkal Európa-pártibbak voltak, most a különböző demográfiai csoportok nézetei nagyrészt megegyeznek.
Ugyanakkor a KMISZ adatai egy sokatmondó paradoxont mutatnak: az ukránok mintegy 90%-a támogatja Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozását, de a megkérdezetteknek csak mintegy fele bízik magában az EU-ban. Ez kritikus, de pragmatikus hozzáállásra utal – az ukránok az EU-ban szeretnék látni az országot, miközben tisztában vannak az európai partnerekkel való interakció korlátaival és problémáival – mutatott rá Anton Hruseckij.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Az ukránok Egyesült Államokba, mint nemzetközi partnerbe vetett bizalma jelentősen csökkent, míg az Európai Unióval kapcsolatos hozzáállás továbbra is mérsékelten pozitív, de érezhető a szkepticizmus – jelentette ki pénteken Anton Hruseckij. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1766226600 [modified] => 1766167697 ) [title] => Jelentősen csökkent az ukránok szimpátiája az Egyesült Államok iránt, de az Európai Unióval is szkeptikusak – KMISZ [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=266446&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 266446 [uk] => 266494 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 266449 [image] => Array ( [id] => 266449 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/usa-eu-1.jpg [original_lng] => 77725 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/usa-eu-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/usa-eu-1-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/usa-eu-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/usa-eu-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/usa-eu-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/usa-eu-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/usa-eu-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1766168128:3 [_thumbnail_id] => 266449 [_edit_last] => 12 [views_count] => 839 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_1f81c25252a578d63651811ec9372381] => [_oembed_time_1f81c25252a578d63651811ec9372381] => 1766160505 [_algolia_sync] => 629301771000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 596 [2] => 83882 [3] => 11 [4] => 592 [5] => 33 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Érdekes [2] => Háború [3] => Kiemelt téma [4] => Társadalom [5] => Ukrajna ) [tags] => Array ( [0] => 519350 [1] => 1072 [2] => 1995 [3] => 1227 ) [tags_name] => Array ( [0] => bizalom [1] => Európai Unió [2] => statisztika [3] => USA ) ) [2] => Array ( [id] => 264448 [content] =>
Az Európai Bizottság 120 millió eurós bírságot szabott ki az X (korábban Twitter) közösségimédia-platformra a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA) átláthatósági előírásainak megsértése miatt – közölte pénteken a brüsszeli testület.
A bizottság szerint a platform több ponton is megszegte a szabályokat: megtévesztő módon használta a hitelesített fiókokot jelző „kék pipát”, nem biztosította kellőképpen átlátható és hozzáférhető hirdetési adatbázisát, valamint nem adott megfelelő hozzáférést a kutatók számára a platform nyilvános adataihoz.
A közleményben kiemelték, hogy az X „hitelesített” jelölése valós felhasználóazonosítás nélkül, előfizetéssel szerezhető meg, ami megtéveszti a felhasználókat, és növeli a csalások, köztük a személyiséglopás kockázatát. A hirdetési adatbázisban a bizottság szerint hiányoznak lényeges információk – például a reklám tartalma, témája vagy a hirdető jogi személye.
A brüsszeli testület megállapította azt is, hogy a platform nem teljesíti a kutatók számára előírt adathozzáférési kötelezettségeket, mivel a szolgáltatási feltételek tiltják a nyilvános adatok önálló gyűjtését és a hozzáférési folyamat indokolatlan akadályokat tartalmaz – áll a közleményben.
A mostani döntés az első olyan határozat, amelyben a testület a DSA megsértését állapítja meg. A bírság összegét az uniós felhasználókra gyakorolt hatás, a jogsértések súlya és időtartama alapján állapították meg.
Az X-nek 60 munkanapon belül kell tájékoztatnia a bizottságot a hitelesítéshez kapcsolódó megtévesztő gyakorlat megszüntetésére tervezett intézkedésekről, míg a hirdetési adatbázissal és a kutatói adathozzáféréssel kapcsolatos előírások teljesítéséről 90 munkanapon belül kell cselekvési tervet benyújtania. A bizottság egy hónapon belül véleményezi azt, majd újabb egy hónapon belül születik meg a végső bizottsági döntés.
Az Európai Bizottság figyelmeztetett: a határozat be nem tartása ismétlődő bírságokat vonhat maga után. A testület továbbra is együttműködik az X-szel annak érdekében, hogy a platform összhangba kerüljön a DSA előírásaival.
2025. január 1-én indult el a HUSKROUA Európai Uniós programnak köszönhetően a Language APL „Határokon átnyúló nyelvi akadálymentesítés a közéletben” elnevezésű nemzetközi projekt. A kezdeményezés fő célja a nyelvi sokszínűség erősítése és fejlesztése a magyar–szlovák–ukrán–román határvidéken. A program zárókonferenciáját november 25–26-án rendezték meg a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Egyetemen, ahová a programban érintett szervezetek képviselőt várták. A program keretei között több kutatás is lezajlott, aminek eredményeként megszületett egy kétnyelvű segédanyag is, amiben összegyűjtötték azokat a jogokat, amelyekkel ma is élhetnek a kárpátaljai magyarok.
Ünnepélyes keretek között, Kisvárdán tartotta meg fennállásának 10. évfordulóját a Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás. A rendezvényen a térség országgyűlési képviselői, polgármesterei, intézményvezetők és szakmai partnerek is jelen voltak, hogy együtt ünnepeljék az elmúlt évtized eredményeit. A Tisza ETT- t 2015-ben azzal a céllal hozták létre, hogy Magyarország és Ukrajna határmenti térségeiben erősítse az együttműködést, támogassa a közös fejlesztéseket, és olyan projekteket valósítson meg, amelyek mindkét oldalon élők számára kézzelfogható előnyöket hoznak. Ilyen projekt volt például korábban az aknaszlatinai sóbánya állapotfelmérése vagy épp a makkosjánosi hulladék-feldolgozó üzem kialakítása. Jelenleg a szervezet 7 nagyobb Európai Uniós projekten dolgozik kárpátaljai partnerekkel, mint a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció, a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány vagy épp a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása. Ezek mellett pedig számos programját támogatja Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma is.
Az idei év szeptemberében az Európai Unió az elmúlt két évhez képest a legtöbb ideiglenes védelem iránti kérelmet hagyta jóvá ukrán állampolgárok számára, konkrétan 79 205 kérelmet hagytak jóvá, ami 49 %-kal több, mint augusztusban volt – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Die Zeit című német lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a német újság azt írta, hogy az Eurostat adatai szerint az ideiglenes védelem iránti kérelmek számának gyors növekedése annak köszönhető, hogy az ukrán kormány engedélyezte a 18 és 22 év közötti férfiak kiutazását az országból. Ennek eredményeként az ukrán menekültek demográfiai összetétele jelentősen megváltozott: szeptemberben a felnőtt férfiak aránya a menekültek között 47 %-ra nőtt; először fordult elő, hogy több férfi volt, mint nő (arányuk 31 % volt); a kiskorúak aránya 22 % volt.
Szeptember végén 4,3 millió ukrán tartózkodott az Európai Unióban ideiglenes védelmi státusszal. Ezt a státuszt azoknak az állampolgároknak adják, akik nem tudnak azonnal visszatérni hazájukba, az EU ideiglenes védelemről szóló irányelvének megfelelően, amelyet először a teljes körű orosz invázió után alkalmaztak.
Az Európai Unió Tanácsa 2027. március 4-ig meghosszabbította az ukránok különleges védelmi státuszát. A legtöbb ukrán állampolgár Németországban kér védelmet – 1,2 millió (a teljes létszám 28 %-a). Kicsit kevesebben Lengyelországban – egymillióan (23,5 %).
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Az idei év szeptemberében az Európai Unió az elmúlt két évhez képest a legtöbb ideiglenes védelem iránti kérelmet hagyta jóvá ukrán állampolgárok számára, konkrétan 79 205 kérelmet hagytak jóvá, ami 49 %-kal több, mint augusztusban volt. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1762799160 [modified] => 1762810799 ) [title] => Majdnem 50 százalékkal nőtt az Európai Unióban menedékjogot kérő ukránok száma [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=261292&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 261292 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 261293 [image] => Array ( [id] => 261293 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ukran-menekultek-1.jpg [original_lng] => 61434 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ukran-menekultek-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ukran-menekultek-1-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ukran-menekultek-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ukran-menekultek-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ukran-menekultek-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ukran-menekultek-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ukran-menekultek-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1762803612:12 [views_count] => 811 [_thumbnail_id] => 261293 [_edit_last] => 12 [_algolia_sync] => 549816496000 [_rss_feed_exclude] => 1 [_homepage_exclude] => 1 [_oembed_1f81c25252a578d63651811ec9372381] => [_oembed_time_1f81c25252a578d63651811ec9372381] => 1764789180 [_oembed_efc379a1f4b46bb206b2a88816e99a3a] => [_oembed_time_efc379a1f4b46bb206b2a88816e99a3a] => 1764789180 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 592 [1] => 7 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Társadalom [1] => Uncategorized [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 1072 [1] => 96071 [2] => 82890 ) [tags_name] => Array ( [0] => Európai Unió [1] => menedékjog [2] => ukrán menekültek ) ) [6] => Array ( [id] => 260964 [content] =>
Az orosz állampolgárok többé nem kaphatnak többszöri beutazásra jogosító schengeni vízumot – jelentette be az Európai Bizottság (EB). Az oroszok mostantól minden alkalommal új vízumot kell igényelniük, amikor az Európai Unióba akarnak utazni, közölte az EB sajtószolgálata.
Az EB közleménye szerint a tilalom az ukrajnai konfliktussal függ össze, amely „jelentősen megváltoztatta a migrációs és biztonsági kockázatokat az orosz vízumkérelmezőkkel kapcsolatban”.
A dokumentum szerzői említik, hogy „Oroszország a migrációt fegyverré alakította”, a kiber- és ipari kémkedés veszélyét, valamint a vízumok potenciális jogtalan felhasználását Ukrajna elleni propagandára.
Az október végén bevezetett 19. szankciócsomag keretében az Európai Unió nem szigorította a schengeni vízumok kiadását az oroszok számára, de az ANSA, a DPA és a Politico is arról írt, hogy az ötletet fontolgatják. Az Európai Bizottság kizárta a vízumok kiadásának teljes tilalmát az oroszok számára.
„Az orosz vízumkérelmezőknek alapos és gyakori ellenőrzésen kell átesniük, mielőtt vízumot kapnának. Így velük szemben lényegesen szigorúbb szabályokat kell alkalmazni, mint amiket a rendelet 24. cikkelyének (2) bekezdése előír” – áll a dokumentumban.
Az Orosz Turisztikai Szövetség (RSZT) információi szerint ma már csak minimális számú, Oroszországból Európába utazó személy kap ilyen vízumot, és ezek többnyire üzleti turisták.
„Az európai országok konzulátusai gyakorlatilag nem adnak ki többszöri beutazásra vízumot az oroszoknak. A görögök már több mint két éve csak az utazás időtartamára adnak ki vízumot. Természetesen vannak kivételes esetek, de ezek nagyon ritkák” – mondta Dmitrij Arutjunov, a szövetség külföldi turizmusért felelős bizottságának társelnöke.
Natalja Kvinikadze, a Turtrans-Voyage vezérigazgató-helyettese szerint a többszöri beutazásra jogosító vízum megszerzése „inkább kellemes kivétel, mint szabály”, és a magyar konzulátus marad a legkedvezőbb a orosz állampolgárok számára.
Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára korábban úgy kommentálta a vízumkiadás szigorításáról szóló híreket, hogy „az európaiak nem felejtették el, hogyan kell falakat építeni”.
Ukrajna hivatalos részvétele az Európai Unió űrprogramjaiban akkor válik véglegessé, amikor az erről szóló nemzetközi megállapodást aláírják.
Az Európai Bizottság kedden, október 28-án javaslatot nyújtott be az Európai Tanácsnak az Ukrajnával folytatandó tárgyalások megnyitására, hogy az ország csatlakozhasson az EU kormányzati műholdas kommunikációs komponenséhez (Govsatcom) az Európai Unió Űrprogramja és a Union Secure Connectivity Programme keretében – közölte Thomas Regnier, az EB szóvivője Brüsszelben.
„Célunk Ukrajna teljes körű bevonása a Govsatcom programba, vagyis a kormányzati műholdas kommunikációs rendszerbe. Ez fontos, mert a védelem és az űr szorosan összefügg” – hangsúlyozta Regnier.
Elmondása szerint Ukrajna már teljes mértékben részt vesz az EU védelmi programjaiban, és most „eljött az idő ugyanezt megtenni az űrkutatás területén is”.
Az Európai Bizottság szerint jelenleg körülbelül 4,7 millió ukrán menekült él az Európai Unióban – jelentette be Ylva Johansson, az EU ukránokért felelős különmegbízottja a brüsszeli European Policy Center konferencián, amely az ukránok ideiglenes védelmének 2027 márciusától történő megszüntetésével foglalkozott, jelentette az Jevropejszka Pravda tudósítója.
„Jelenleg 4,7 millió ukrán élvez ideiglenes védelmet az EU tagállamaiban. És ez a szám jelenleg is növekszik” – mondta Johansson.
Megjegyezte, hogy valójában „minden héten új emberek érkeznek a tagállamainkba, és ideiglenes védelmet kérvényeznek”.
„Tehát a számok folyamatosan nőnek. Az ideiglenes védelemnek azonban ideiglenesnek kell maradnia” – hangsúlyozta az EU ukránokért felelős különleges képviselője.
„Most erre az új szakaszra fogunk összpontosítani, amelybe belépünk, az ideiglenes védelemről egy új szakaszra való átmenetre. És mi ez az új szakasz? Azt mondanám, hogy a védelemről a partnerségre lépünk. A… menekültstátuszról a diaszpóra kialakításának útjára lépünk”, hangsúlyozta.
A brüsszeli hatóságok ismét rákaptak a közösségi óriások nyomára. Az Európai Bizottság előzetes megállapítása szerint a TikTok és a Meta megsértette az uniós digitális szolgáltatási törvényt azzal, hogy akadályozták a kutatók hozzáférését a nyilvános adatokhoz, és nem biztosítottak átlátható panaszkezelést.
Az Európai Bizottság pénteken közölte, hogy a TikTok és a Meta megszegte a digitális szolgáltatási törvényt (DSA), mivel nem tette lehetővé a kutatók számára, hogy megfelelően hozzáférjenek a platformjaikon elérhető nyilvános adatokhoz – írja az Euractiv.
A vizsgálat szerint a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot üzemeltető vállalatok „terhes követelményeket” támasztottak a kutatókkal szemben, ami sok esetben megbízhatatlan adathozzáférést eredményezett.
A Bizottság szerint az ilyen akadályok megnehezítették annak megállapítását, hogy a felhasználók milyen mértékben találkoznak illegális vagy káros tartalommal.
A testület most új szabályokat vezet be, amelyek alapján a „megbízható” kutatók belső platformadatokat is kérhetnek a legnagyobb online szolgáltatóktól.
A TikTok szóvivője az Euractivnak azt mondta, a cég felülvizsgálja a brüsszeli megállapításokat, ugyanakkor aggályait fejezte ki amiatt, hogy a DSA adat-hozzáférési követelményei ütközhetnek az uniós adatvédelmi rendelettel (GDPR).
Szerinte „világos iránymutatásra van szükség”, hogyan kell a két jogszabályt összeegyeztetni.
A Meta esetében a Bizottság azt is megállapította, hogy a Facebook és az Instagram nem biztosított elég egyszerű és átlátható módot a felhasználóknak az illegális tartalom bejelentésére.
A jelentés szerint a vállalat „sötét mintázatokat” – megtévesztő formaterveket – alkalmazott, amelyek elrettentették a felhasználókat a problémás tartalom bejelentésétől.
A Meta továbbá megsértette a DSA fellebbezési eljárásra vonatkozó szabályait is, mivel nem adott megfelelő magyarázatot a tartalmak vagy fiókok eltávolításakor. A cég szerint azonban a jogszabály hatályba lépése után végrehajtott változtatásai összhangban vannak az uniós előírásokkal.
Ha a mostani előzetes megállapításokat a Bizottság véglegesen is megerősíti, a TikTok és a Meta akár éves globális bevételük hat százalékát is kitevő pénzbírságra számíthatnak.
A vizsgálatok februárban, illetve áprilisban indultak a két vállalat ellen, és várhatóan a jövő év elején zárulhatnak le.
