Katar az unióba szállított gázeladások leállításával fenyegetőzik, amennyiben az új vállalati fenntarthatóság és átvilágítási törvény alapján büntetést kap a QatarEnergy.
A törvény szerint, amennyiben egy vállalat kényszermunkát alkalmaz, vagy környezeti károkat okoz, akkor a teljes bevételének öt százalékáig terjedő bírságot kaphat. Saad al-Kaabi energiaügyi miniszter szerint ha büntetést kap, akkor nem megy Európába, mert ez a katari állam bevételének jelentene kiesést.
Katar leállítja az EU-ba irányuló gázszállításokat, ha a tagállamok szigorúan betartatják a kényszermunka és a környezeti károkozás elleni új törvényt – mondta Saad al-Kaabi energiaügyi miniszter vasárnap.
Az idén elfogadott, a vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelv előírja, hogy az Európai Unióban működő nagyobb vállalatoknak ellenőrizniük kell, hogy beszállítói láncuk nem alkalmaz-e kényszermunkát vagy nem okoz-e környezeti károkat, és ha igen, akkor intézkedniük kell. A büntetések a globális forgalom akár 5 százalékáig terjedő bírságokat is magukban foglalhatnak.
Ha az az eset áll fenn, hogy a megtermelt bevételeim 5 százalékát elveszítem azzal, hogy Európába megyek, akkor nem megyek Európába. Nem blöffölök – mondta Kaabi a lapnak, hozzátéve, hogy „a QatarEnergy megtermelt bevételének 5 százalék a a katari állam bevételének 5 százalék át jelenti. Ez az emberek pénze, így nem veszíthetek el ennyi pénzt – és senki sem fogadná el, hogy ennyi pénzt elveszítsek.”
Kaabi, az állami tulajdonú QatarEnergy vezérigazgatója szerint az EU-nak alaposan felül kellene vizsgálnia az átvilágítási törvényt. Azt is elmondta, hogy Öböl menti országának nincsenek aggályai Donald Trump megválasztott amerikai elnök azon ígérete miatt, hogy feloldja a cseppfolyósított földgáz exportjának korlátozását.
Katar, amely a világ legnagyobb LNG-exportőrei közé tartozik, igyekszik nagyobb szerepet játszani Ázsiában és Európában, mivel az Egyesült Államokkal, az első számú szállítóval szemben egyre nagyobb a verseny. A tervek szerint a jelenlegi 77 millió tonnáról 2027-ig évi 142 millió tonnára bővíti cseppfolyósítási kapacitását – írja a Reuters.
Az Európai Unió Bírósága csütörtöki ítélete értelmében a tagállamoknak joguk van visszavonni az átmeneti védelmet az ukrajnai lakóhelyüket elhagyni kényszerülő, ám Ukrajnában a háború kitörésekor állandó tartózkodási engedéllyel nem rendelkező személyektől.
A luxemburgi testület döntése értelmében az a tagállam, amely az uniós jog által előírtakon túl e védelmet kiterjesztette személyek bizonyos kategóriáira, visszavonhatja tőlük az említett védelmet anélkül, hogy megvárná az uniós jog alapján biztosított átmeneti védelem megszűnését.
Az ítéletet Hollandiával kapcsolatban hozták, ahol az előző kormány – már ügyvivői státuszban – márciusban úgy döntött, nem nyújt tovább védelmet azon harmadik országbelieknek – például diákoknak –, akik az ukrajnai háború kitörése idején csupán ideiglenes ukrán tartózkodási engedéllyel rendelkeztek.
A holland államtanács, valamint az Amszterdamban eljáró hágai bíróság ekkor kérdéseket terjesztett az Európai Unió Bírósága elé arra vonatkozóan, hogy a tagállam megszüntetheti-e az ilyen körülmények között biztosított fakultatív védelmet, és amennyiben igen, milyen módon
A bíróság csütörtöki döntése azt is jelenti, hogy ezek az emberek elesnek Hollandiában a többi között az önkormányzati lakások lehetőségétől, valamint elveszítik az oktatási rendszerben mind ez idáig élvezett kedvezményeiket – jegyzi meg az NL Times című holland hírportál.
Az EU-s bíróság ugyanakkor továbbra is kötelezi az uniós tagállamokat arra, hogy védelmet nyújtsanak azon, az ukrajnai háború nyomán lakhelyüket elhagyni kényszerülő ukrán állampolgároknak és családtagjaiknak, hontalanoknak és családtagjaiknak, illetve olyan, harmadik országbeli személyeknek és családtagjaiknak, akik valamilyen más okból jogosultak menekültstátuszra, valamint minden olyan hontalannak és harmadik országbelinek, aki rendelkezik állandó ukrajnai tartózkodási engedéllyel, az utóbbiaknak azonban csak abban az esetben, ha valamilyen oknál fogva nem tudnak hazatérni.
Az EU az ukrajnai háború kitörése nyomán vezetett be átmeneti védelmi mechanizmust az ukrajnai lakóhelyüket elhagyni kényszerülők esetében.
Az Európai Bizottság hivatalos eljárást indít a TikTok online videomegosztó ellen a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) megsértésének gyanúja miatt a november 24-én tartott romániai elnökválasztással összefüggésben, közölte kedden a brüsszeli testület.
A bizottság úgy véli, a TikTok megszegte azon kötelezettségét, hogy megfelelően értékelje és mérsékelje „a választások integritásával kapcsolatos rendszerszintű kockázatokat”.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az eljárással kapcsolatban hangsúlyozta: meg kell védeni az európai demokráciákat mindenfajta külföldi beavatkozástól, és amint felmerül beavatkozás gyanúja – különösen a választások idején –, az EU-nak gyorsan és határozottan kell cselekednie.
„Miután komoly jelek utalnak arra, hogy külföldi szereplők a TikTok segítségével beavatkoztak a romániai elnökválasztásba, most alaposan kivizsgáljuk, hogy a TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló törvényt azáltal hogy nem kezelte az ilyen kockázatokat.
Egyértelműnek kell lennie, hogy az EU-ban minden online platformot, így a TikTokot is, felelősségre kell vonni” – hangoztatta.
A vizsgálat két fő területre összpontosít: a TikTok ajánlórendszereire, különösen azok manipulációjának és automatizált kihasználásának lehetőségére, valamint a politikai hirdetésekre és fizetett politikai tartalmakra vonatkozó irányelveire. A testület azt gyanítja, hogy a TikTok nem tett elegendő intézkedést a nemzeti választások regionális és nyelvi sajátosságaiból eredő kockázatok csökkentésére.
A bizottság mélyreható vizsgálatot folytat, amelyet több forrásra támaszkodva végez, köztük román titkosszolgálati jelentésekre, harmadik féltől származó információkra, a TikTok 2023-as és 2024-es kockázatértékelési jelentéseire, valamint belső dokumentumaira. Az eljárás megindítása nem előlegezi meg a végső döntést – olvasható a testület sajtóközleményében.
A hivatalos eljárás megindítása felhatalmazza a bizottságot arra, hogy további végrehajtási lépéseket tegyen, például ideiglenes intézkedéseket és a kötelezettség elmulasztásáról szóló határozatokat hozzon. A digitális szolgáltatásokról szóló törvény nem határoz meg jogilag kötelező határidőt a hivatalos eljárás lezárására.
Az Európai Unió 10,6 milliárd eurót fektet be saját műholdas hálózata létrehozásába, amely biztosítja a titkosított globális internetkapcsolatot. Az IRIS2 projekt Európa alternatívájaként szolgál majd Elon Musk Starlink rendszerével szemben.
A Bloomberg szerint az IRIS2 egy többpályás műholdas hálózat lesz, amely 290 műholdat tartalmaz, és várhatóan 2030-ig elindítják. A rendszer elsősorban az EU kormányainak, katonai egységeinek és magánszemélyeknek fog szolgáltatásokat nyújtani. A műholdak biztosítják Európa szuverenitását a kommunikáció terén, különösen a Starlink katonai műveletekben való növekvő szerepe miatt.
A projekt finanszírozása a következőképpen oszlik meg: az EU 6 milliárd eurót biztosít, a magáncégek 4,1 milliárd eurót, míg az Európai Űrügynökség 550 millió euróval járul hozzá. A szerződés 12 évre szól, és a finanszírozás egy része az EU tagállamok jóváhagyásától függ.
Kilencből csaknem nyolc európai (87%) egyetért azzal, hogy humanitárius segítséget nyújtsanak az ukránoknak az orosz invázió miatt. Az Európai Unió polgárai többsége bizalmat szavaz az európai intézményeknek, és támogatja Ukrajna számára nyújtott humanitárius, gazdasági és katonai segítséget. Az Eurobarometer európai ügynökség felmérése szerint 87% támogatja a humanitárius segélyt, 71% a szankciók bevezetését Oroszország ellen, és 68% a pénzügyi támogatást Ukrajna számára.
A közvélemény-kutatás szerint a megkérdezett európaiak 87%-a egyetért azzal, hogy humanitárius segítséget nyújtsanak Ukrajnának az orosz invázió miatt. A válaszadók 71%-a határozottan támogatja a szankciókat Oroszország kormánya, vállalatai és személyei ellen, és 68%-uk egyetért a pénzügyi támogatás biztosításával Ukrajnának. Emellett tízből hat európai támogatja Ukrajna uniós tagjelölti státuszának megadását, 58%-uk pedig elfogadja az EU pénzügyi támogatását a katonai felszerelések beszerzésére és szállítására Ukrajnába.
A felmérés arra is rávilágított, hogy az orosz háború Ukrajna ellen az európaiak 31%-a szerint a legnagyobb probléma az EU-s szintű aggodalmak között, megelőzve az olyan témákat, mint a migráció (28%) és a nemzetközi helyzet (22%).
Ezen kívül, a válaszadók 76%-a egyetért azzal, hogy az orosz invázió közvetlen fenyegetést jelent az EU biztonságára.
A felmérés azt is megállapította, hogy az európai polgárok 44%-a úgy véli, hogy a béke és stabilitás biztosítása közvetlenül pozitív hatással lesz életükre a közeli jövőben.
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy az európaiak bizalma az Európai Unió iránt 2007 óta nem volt ilyen magas (51%), különösen a 15-24 éves korosztály körében (59%). További 51% bizalmát fejezte ki az Európai Bizottság iránt.
Elstartolt a Kárpátaljai Közéleti Vezetőképző VII. évfolyama a Mathias Corvinus Collégium szervezésében. A program elsősorban azoknak a fiataloknak szól, akik felelősséget éreznek a kárpátaljai magyarságért, és véleményformálóként, döntéshozóként kedvező irányba szeretnék alakítani az Ukrajnában élő magyar közösség sorsát. A 15 résztvevő a program alatt más helyszínek mellett Brüsszelben is tanulmányúton vehet majd részt, hogy megismerjék az Európai Unió intézményrendszereinek működését.
Az Európai Unió megköveteli Ukrajnától, hogy írja elő az ivóvízre vonatkozó előírásokat, de ha a kormány ezt megteszi, akkor kiderül, hogy az államnak csak technikailag előállított vize van. A hírt Marina Szlobodnicsenko miniszterhelyettes közölte.
Megjegyezte, hogy a technikailag előállított víz kevesebbe kerül, ezért az államnak csökkentenie kell a tarifákat, és ezzel vannak nehézségek.
„Az egyik legnehezebb az ivóvíz kérdése. Vagyis milyen minőségű legyen az ivóvíz Ukrajnában. Az EU megköveteli tőlünk, hogy ezt törvényi szinten írjuk le, hogy szabályozzuk az ivóvízre vonatkozó bizonyos szabványok betartását”
– mondta az Egészségügyi Minisztérium illetékese.
[type] => post [excerpt] => Az Európai Unió megköveteli Ukrajnától, hogy írja elő az ivóvízre vonatkozó előírásokat, de ha a kormány ezt megteszi, akkor kiderül, hogy az államnak csak technikailag előállított vize van. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1730806320 [modified] => 1730752736 ) [title] => Ha Ukrajna bevezeti az ivóvízre vonatkozó uniós szabványokat, akkor kiderül, hogy csak technikailag előállított vizünk van – Egészségügyi Minisztérium [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=221045&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 221045 [uk] => 220853 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 28771 [image] => Array ( [id] => 28771 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/bez-vodi.jpg [original_lng] => 257144 [original_w] => 1600 [original_h] => 900 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/bez-vodi-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/bez-vodi-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/bez-vodi-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/bez-vodi-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/bez-vodi-1536x864.jpg [width] => 1536 [height] => 864 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/bez-vodi.jpg [width] => 1600 [height] => 900 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/bez-vodi.jpg [width] => 1600 [height] => 900 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1730745537:5 [_thumbnail_id] => 28771 [_edit_last] => 5 [views_count] => 691 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_430d9041904fc4b9a3f5401f4360c998] => [_oembed_time_430d9041904fc4b9a3f5401f4360c998] => 1732115558 [_oembed_126f5ddbe722c2df2cc92537a6e912de] => [_oembed_time_126f5ddbe722c2df2cc92537a6e912de] => 1732203523 [_oembed_21a4485c946cd05bc9a5d3f22bc1f62c] => [_oembed_time_21a4485c946cd05bc9a5d3f22bc1f62c] => 1732460958 [_oembed_88ce156f570c7b954357d00c6786ff44] => [_oembed_time_88ce156f570c7b954357d00c6786ff44] => 1732546862 [_oembed_ad9def9d58b4aadb49941886554738c9] => [_oembed_time_ad9def9d58b4aadb49941886554738c9] => 1732546863 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 33 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Ukrajna ) [tags] => Array ( [0] => 4192 [1] => 1072 [2] => 65107 [3] => 291 ) [tags_name] => Array ( [0] => Egészségügyi Minisztérium [1] => Európai Unió [2] => ivóvíz [3] => Ukrajna ) ) [7] => Array ( [id] => 218872 [content] =>
Közös pályázati projektet valósít meg a lengyelországi bialystoki és az ukrajnai munkácsi gyermekkórház az Interreg Next program keretében. A Kárpátaljai Megyei Gyermekkórház közel 20 éve vesz részt különböző európai projektekben, de most először fog együttműködni egy lengyel egészségügyi intézménnyel. Az országok közötti szerződés 2 évre szól. A felek bizonyos területen, többek között a tanfolyamok szervezése kapcsán, együtt fognak dolgozni, ugyanakkor külön-külön elvégzik a munka rájuk eső részét. A projekt költségvetése közel másfél millió euró, az Európai Unió hozzájárulása 83%, a partnerek önrésze 17%. A megyei gyermekkórházban évente több mint 11 000 gyermeket ápolnak. Az intézményben szakorvosok rendszere van kialakítva, akik a Nemzeti Egészségügyi Szolgálattal kötött szerződés keretében teljes körű egészségügyi szolgáltatást nyújtanak. Az európai támogatás keretében befolyt összeget korszerű eszközök beszerzésére, valamint a kórház digitalizálására tervezik fordítani. A laboratóriumi eszközök beszerzésének kezdeményezője Jurij Demjan ortopéd-traumatológus volt. Évente mintegy ezer mozgásszervi sérüléssel küzdő gyermeket műtenek az osztályon: az egyszerű törésektől az alsó végtag rekonstrukciójáig. A világstatisztika adatai szerint minden második műtött gyermek nem kap szakszerű segítséget a kivizsgálás hiányosságai miatt. De a modern laboratóriumnak köszönhetően az orvos helyesen tudja meghatározni a sebészeti beavatkozás mértékét. Főleg, ha neurológiai betegségekben, például cerebrál parézisben szenvedő gyerekekről beszélünk, szükség van az alsó végtagok deformitásának korrekciójára. Ebben az esetben nagy szükség van komplex kivizsgálást biztosító laboratóriumra. A megyei gyermekkórházban egy rehabilitációs központ is működik az idegrendszeri károsodásban szenvedő gyermekek számára. Többféle szakember dolgozik itt, akik szó szerint talpra állítják a beteg gyerekeket. Egyikük egy 10 éves huszti járási kislány. Édesanyja, Marija elmondása szerint lánya cerebrál parézis diagnózissal született, és hosszú ideig mozgásképtelen volt. És 8 már éve, évente kétszer, Munkácsra jön rehabilitációra. A Munkácsra ellátogató lengyel partnerek szintén gyerekekkel dolgoznak. Elmondásuk szerint most nagyon sok Ukrajnából érkezett gyerek él a Podlaskie Vajdaságban, ezért fontos a tapasztalatcsere, valamint a jelenleg Európában élő menekültek betegségeivel kapcsolatos információk. Ezért az egyik terület, amelyre a partnerek a támogatási forrásokat elköltik, az a digitalizálás és a közös adatázis létrehozása. Ráadásul a sérülések sajátosságai miatt, amelyeket sajnos a háború során szenvednek el az ukrán betegek, a hazai sebészek tapasztalatai egyaránt érdekesek és újszerűek az európaiak számára, ezért a telemedicina beindítását tervezik. Évente 170 000 gyermeket kezelnek a lengyelországi Bialystok város gyermekkórházában, közülük 20 000 a fekvőbeteg. A viszonylag jó anyagi támogatás ellenére itt is elhasználódnak a kórházi eszközök, ezért a pályázati forrásokból új eszközök beszerzésére kerül sor. Az európai pályázati projektek mindig új perspektívát jelentenek és lehetőséget biztosítanak az intézmény technikai eszközbázisának korszerűsítésére. A gyermekklinika esetében ez a minőségi orvosi szolgáltatások és a gyermekek életkörülményeinek javítása. Éppen ezért a Kárpátaljai Megyei Gyermekkórház nem tervezi, hogy megáll, hanem folytatja az új projektekben való részvétel lehetőségeinek felkutatását, amelyek mögött új eszközök, modern technológiák és az orvostudomány fejlődése áll.
Az Európai Unió elhalasztotta a nem uniós országok állampolgárai számára kidolgozott új biometrikus beléptetési rendszer bevezetését, amelynek november 10-én kellett volna megtörténnie – számolt be pénteken az Ukrajinszka Pravda hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelenté szerint Ylva Johansson belügyi uniós biztos közölte, hogy beléptetési rendszer a rendszer november 10-én nem a tervek szerint fog működni. „November 10-ről már nincs szó” – tette hozzá, megjegyezve, hogy nincs új határidő, de fontolgatják a fokozatos megvalósítást.
A beléptetési/kiléptetési rendszernek (EES) létre kell hoznia egy digitális nyilvántartást, amely összekapcsolja az úti okmányt a személyazonosságot igazoló biometrikus adatokkal, így nincs szükség az útlevelek kézi bélyegzésére az EU külső határán.
A schengeni szabad mozgási övezetbe érkező nem uniós állampolgárok esetében megköveteli, hogy regisztrálják az ujjlenyomatukat, szkenneljék be az arcukat, és válaszoljanak a tartózkodásukkal kapcsolatos kérdésekre.
A német belügyminisztérium szóvivője azonban elmondta, hogy az utasforgalom 40 %-át adó három ország nem áll készen az EES bevezetésére, mert „a központi EES rendszer szükséges stabilitását és működőképességét az EU-Lisa uniós ügynökség még nem biztosította”.
Az EU-Lisa egy olyan ügynökség, amely a nagyszabású informatikai rendszerek bevezetéséért felelős az EU-ban. A francia belügyminisztérium kijelentette, hogy bár Franciaország meg van győződve az EES hasznosságáról, annak végrehajtását megfelelően elő kell készíteni.
A rendszer bevezetését harmadik alkalommal halasztották el. Tavaly nyáron kellett volna bevezetni, de Franciaország aggodalmának adott hangot amiatt, hogy ez negatív hatással lesz a tavaly őszi rögbi-világbajnokság és az idei nyári olimpiai játékok megrendezésére. Idén október 6-ára tolták, majd ismét elhalasztották novemberig, attól tartva, hogy az iskolai idényben az EU-ba való utazás megszakad.
Az Európai Bizottság két új javaslatot fogadott el, amelyek az útlevelek és személyi igazolványok digitalizálását célozzák, létrehozva az úgynevezett „EU Digitális Utazási Alkalmazást” (EU Digital Travel application) a Schengeni övezetbe érkező és onnan induló utazók számára. A kezdeményezés célja, hogy megkönnyítse és felgyorsítsa a határellenőrzéseket, miközben fenntartja a magas szintű biztonságot.
A javaslatok részeként az útlevelek és személyi igazolványok adatainak digitális változata is elérhetővé válik, amely az okmányban található chipen lévő információkat tartalmazza, például a tulajdonos arcképét, de nem tartalmazza az ujjlenyomatokat.
A digitális utazási okmányokat az utazók önkéntesen, díjmentesen igényelhetik, és tárolhatják akár a mobiltelefonjukon is.
Ez az új rendszer lehetővé teszi, hogy az utazók előzetesen, az utazás előtt beküldjék digitális útlevelüket vagy személyi igazolványukat a hatóságoknak, ami jelentősen lerövidítheti a várakozási időt a határokon. Az EU és nem EU állampolgárok egyaránt élhetnek ezzel a lehetőséggel, elősegítve a szabad mozgást és csökkentve az adminisztratív terheket, különösen akkor, amikor másik tagállamba költöznek vagy elektronikus azonosítási rendszerekhez férnek hozzá.
A határellenőrzések hatékonyságának növelése érdekében a hatóságok már előre elvégezhetik az ellenőrzéseket, így több figyelmet fordíthatnak a határon átnyúló bűnözés és az illegális migráció elleni küzdelemre.
A digitális utazási igazolványok emellett megkönnyítik az okmányok hitelességének ellenőrzését, és nehezebbé teszik a hamis dokumentumokkal való visszaélést.
Mikor jön az EU digitális útlevele?
Az új EU Digitális Utazási Alkalmazást az Európai Bizottság fogja fejleszteni, és 2030-tól lesz elérhető. Az alkalmazás lehetővé teszi az utazók számára, hogy digitális utazási igazolványt hozzanak létre, és utazási terveiket előzetesen benyújtsák a hatóságoknak, így jelentősen csökkentve a várakozási időt a határokon. A személyes adatok védelme kiemelt figyelmet kap az alkalmazásban, amely biztosítja, hogy csak a felhasználók beleegyezésével történjen adatkezelés.
Az új rendszer része az EU digitális stratégiájának, amely a közszolgáltatások digitalizálását célozza meg 2030-ra, elősegítve az elektronikus azonosítás széles körű elterjedését a tagállamokban. Az új digitális útlevelek és igazolványok a „Schengeni stratégia” részeként a határellenőrzések modernizálására és a biztonság fokozására irányulnak, biztosítva, hogy az utazás gyorsabbá és biztonságosabbá váljon.
