Az uruguayi szenátus jóváhagyta az eutanázia dekriminalizálásáról szóló törvényjavaslatot, jelentette a The Independent.
A törvényjavaslat, amelyen az elmúlt öt évben dolgoztak, szerdán az utolsó akadályt is legyűrte, a 31 szenátorból 20 igennel szavazott.
A törvényjavaslat szenátusi jóváhagyása Uruguayt teszi az első országgá a túlnyomórészt katolikus Latin-Amerikában, amely törvényeinek módosításával legalizálja az eutanáziát.
Kolumbia és Ecuador korábban már dekriminalizálta a gyakorlatot országaik Legfelsőbb Bíróságainak határozatai révén.
Chilében Gabriel Boric elnök nemrégiben megismételte felhívását a régóta függőben lévő eutanázia-törvény szenátusi jóváhagyására.
Általánosságban elmondható, hogy az eutanázia legalizálásáról szóló vita az elmúlt években felerősödött Latin-Amerikában.
A szlovén parlament pénteken elfogadta az önkéntes eutanáziáról szóló, mérföldkőnek számító törvénytervezetet. A szlovén közszolgálati televízió beszámolója alapján az új jogszabályt a 90 tagú nemzetgyűlés 50 képviselője támogatta, 34 ellenezte.
A három kormánypárt képviselőinek egy csoportja által benyújtott törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy az önálló, tájékozott döntés meghozatalára képes felnőttek a halálba segítés mellett döntsenek, ha állapotuk nem javul, és elviselhetetlen fájdalmat vagy pszichés stresszt szenvednek el, vagy mindkettőt.
A betegeknek kétszer kell majd kifejezniük szándékukat orvosuknak, mielőtt hivatalos kérelmet nyújtanak be, amelyet az orvos saját véleményével együtt továbbít egy külön bizottságnak. A bizottság egy független orvost jelöl ki a kérelmező állapotának felmérésére, valamint egy pszichiátert a kérelmező döntésképességének értékelésére.
A betegeknek maguknak kell lenyelniük vagy beadniuk az életüknek véget vető törvényes szert, és az egészségügyi dolgozóknak lehetőségük lesz arra, hogy megtagadják a halálba segítésben való részvételt.
A vita során a törvényt támogató képviselők hangsúlyozták, hogy a jogszabály a polgárok népszavazáson kifejezett akaratának érvényesítése. A konzervatív ellenzék eközben azzal érvelt, hogy inkább a palliatív ellátáson kellene javítani.
Vera Granfol, a legnagyobb kormánypárt, a Szabadság Mozgalom képviselője szerint a törvény a szenvedés megszüntetésére irányuló lelkiismeretes és felelős döntést testesíti meg. A halálba segítés nem a halálról, hanem a méltóságteljes életről szól – hangsúlyozta.
Bojana Mursic, a kisebbik kormánypárt, a Szociáldemokraták (SD) képviselője szerint a törvényjavaslat nem az élet elleni támadás, az együttérzésről, a szabadságról és az emberi méltóságról szól. Megjegyezte továbbá, hogy a jogszabály számos biztosítékot is tartalmaz.
Cigler Kralj, a kereszténydemokrata Új Szlovénia (NSi) képviselője kijelentette: “az öngyilkossághoz való segítségnyújtás skizofrén álláspont”, a törvény “a halál kultúráját és nem az élet kultúráját” támogatja. Az emberi élet sérthetetlenségének alkotmányos fogalma nem lehet egy törvény tárgya – tette hozzá.
Eva Irgl, a Demokraták képviselője úgy vélekedett: elsődlegesen a palliatív ellátáson kellene javítani, és csak azután lehetne vitát indítani a halálba segítésről.
A szavazás előtt a szlovén püspöki konferencia felszólította a nemzetgyűlést, hogy ne szavazza meg a jogszabálytervezetet, amely szerintük „törvénybe foglalja az elősegített öngyilkosság lehetőségét”.
„Az egyház a keresztény tanítás, az egészségügyi szakemberek tapasztalata és az etikai elvek alapján határozottan elutasít egy ilyen törvényjavaslatot, mivel az alapvetően összeegyeztethetetlen az emberi méltósággal és az élet szentségével”– írták.
Első olvasatban elfogadták az eutanázia engedélyezéséről szóló törvényjavaslatot.
Elfogadta első olvasatban a francia nemzetgyűlés kedden a halálba segítés szigorú feltételek melletti legalizálásáról szóló törvénytervezetet.
Az egy évig tartó parlamenti vita végén az 577 fős nemzetgyűlésben 504-en szavaztak, közülük 305 képviselő igennel, 199 nemmel.
A „halálba segítéshez való jog” fogalmát létrehozó törvényjavaslatot a 2022-ben újraválasztott Emmanuel Macron köztársasági elnök második ötéves ciklusának legnagyobb társadalmi reformjaként tartják számon. Az államfő régóta ígéri, hogy megváltoztatja a jogszabályokat ezen a területen.
Catherine Vautrin egészségügyi miniszter annak a reményének adott hangot, hogy a szenátusi vitát és szavazást követően a parlament még a 2027-es választások előtt ratifikálni fogja a végleges változatot.
A halálba segítésről szóló törvénytervezetet megelőzően a palliatív ellátás megerősítéséről is szavazott kedden a parlament alsóháza, a szöveget egyöntetűen támogatta a szavazó 560 képviselő.
Belgiumban 2024-ben mintegy négyezer ember választotta az eutanáziát, ami 16,6 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest. A kérelmezők többsége 70 év feletti volt, és több mint felük rákos megbetegedésben szenvedett – írja az Index az MTI nyomán.
2024-ben Belgiumban 3991 beteg döntött az eutanázia mellett, ez 16,6 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest – derült ki a belga eutanáziaellenőrző és -értékelő bizottság (FCEE) adataiból.
A legjelentősebb növekedés azok körében figyelhető meg, akik egyszerre több betegséggel is küzdöttek. Az eutanázia általi halálozás Belgiumban az összes haláleset 3,6 százalékát teszi ki.
Az FCEE eutanáziaeseteinek száma évek óta emelkedik, 2024-ben 15 százalékos növekedést regisztráltak.
Az eutanáziát kérők többsége időskorú, 72,6 százalékuk 70 év feletti, míg 43,2 százalékuk 80 évnél idősebb volt. A fiatalabb korosztályban ez az arány továbbra is alacsony, a 40 év alatti betegek csupán 1,3 százalékát tették ki. Egy kiskorú esetében is hajtottak végre eutanáziát, amellyel a 2014-es törvénymódosítás óta hatra emelkedett a kiskorúaknál történt beavatkozások e száma. A legtöbb eutanáziát kérő beteg
rákos megbetegedésben szenvedett, az összes eset 54 százalékában ez volt az alapbetegség.
Emellett egyre többen szenvedtek egyszerre több betegségben, ami az esetek 26,8 százalékát tette ki. Az idegrendszeri betegségek, például az amiotrófiás laterálszklerózis (ASL), a harmadik leggyakoribb indokot jelentették az eutanázia kérvényezésére. Az olyan kognitív zavarok, mint az Alzheimer-kór, ritkábbak voltak, és csupán az esetek 1,4 százalékát tették ki, ugyanakkor a pszichiátriai betegségek miatti eutanázia aránya is hasonló, 1,4 százalék maradt.
Az eutanáziaregisztrációs adatbázisban az orvosok azt is megjelölik, hogy a döntés mögött fizikai, pszichológiai szenvedés vagy esetleg mindkettő áll.
82,3 százalékban az orvosok mind fizikai, mind pszichológiai szenvedést jelöltek meg, míg 15,8 százalékban csak a fizikai szenvedés volt az indok. A páciensek több mint fele – 50,4 százaléka – az otthonában halt meg, 30 százaléka kórházban hunyt el, 17,6 százaléka pedig idősotthonban.
Külföldi állampolgárok is kérhetnek eutanáziát Belgiumban, az előző évhez hasonlóan a legtöbb külföldi páciens Franciaországból érkezett. 120 külföldi beteg kért eutanáziát, közülük 106 francia állampolgár volt.
Brit munkáspárti képviselők törvényjavaslatot nyújtottak be az aktív eutanáziáról, melyet 2015-ben már egyszer leszavaztak. Jelenleg is megosztott a törvényhozás a kérdésben. Az öngyilkosságban való segítségnyújtás illegális az országban, amely több éves börtönbüntetéssel sújtható. Magyarországon Karsai Dániel próbált eredményt elérni a kérdésben a közelmúltban.
Brit képviselők javaslatokat fogalmaztak meg a halálos betegek eutanáziához való jogáról, melyet egy munkáspárti képviselő terjesztett be. A törvényjavaslat ebben a hónapban kerül a londoni parlament elé − írta meg a Politico.
Kim Leadbeater munkáspárti képviselő szerint eljött az ideje az eutanáziáról szóló törvény megvitatásának, melyet már egyszer 2015-ben elutasítottak. A részletek véglegesítése ugyan még zajlik, de várhatóan a korábbi igazságügyi miniszter által benyújtott törvényjavaslatot veszi alapul.
Keir Starmer brit miniszterelnök korábban azt nyilatkozta, hogy személyesen elkötelezett a törvény módosítása mellett, és megválasztása után ígéretet tett arra, hogy megvitatják ezt a javaslatot. A képviselők lelkiismereti szabadságukra hivatkozva voksolhatnak, nincs egységes pártutasítás a kérdésben. Az öngyilkosságban való segítségnyújtás Nagy-Britanniában illegális, és legfeljebb 14 év börtönbüntetéssel sújtható.
Megosztottak a brit képviselők a kérdésben Egy ismert brit műsorvezető, Esther Rantzen kampányolt az aktív eutanázia ügyében, aki tüdőrákosként egy svájci céghez fordult segítségért, ugyanis a közép-európai ország mellett Ausztria, Kanada és az Egyesült Államok 11 államában már legalizálták az eutanázia ezen formáját, valamint Skócia fontolgatja a törvénymódosítást.
A brit energiaügyi miniszter kegyetlennek nevezte a jelenlegi szabályozást, és támogatja a módosítást. Az egészségügyi miniszter ugyan 2015-ben még a törvény ellen szavazott, de a szabad választás jogát hangsúlyozva megváltoztatta véleményét.
Tanni Grey-Thompson egykori paralimpikon viszont ellenzi a „kiszolgáltatott emberekre gyakorolt hatásokkal kapcsolatos aggodalmak” miatt. Egészségügyi szakemberek és vallási vezetők is kétségeket fogalmaztak meg, de nincs egységes álláspont az ügyben.
Egy közvélemény-kutatás szerint a franciák 90 százaléka támogatja az eutanáziát.
Az Euractiv arról számolt be, hogy a Michel Barnier miniszterelnök által vezetett új francia kormány megosztott az élet végét érintő törvényjavaslatot illetően, amelyről az egyeztetések a nemzetgyűlés júniusi feloszlatása miatt akadtak el. A lap most úgy értesült, hogy a politikai spektrum minden képviselője a javaslat elfogadását szorgalmazza.
Mint írták, a centrista Olivier Falorni, aki az előző törvényhozásban az élet végéről szóló törvényjavaslat előadója volt, új szöveget terjesztett elő, amely „az utolsó vesszőig” megegyezik a francia nemzetgyűlés feloszlatása után elfogadottal.
„Ez az új szöveg azt jelenti, hogy nem kell a nulláról kezdenünk. Másrészt ugyanakkor kénytelenek vagyunk az elejére ugrani, és az első cikkelytől kezdve folytatni a tanulmányt” – nyilatkozta a képviselő az Euractivnak.
Ezután ismertették, hogy a törvényjavaslat szövege az asszisztált öngyilkosság és az eutanázia legalizálását írja elő bizonyos esetekben, különösen akkor, ha a beteg gyógyíthatatlan kórban szenved.
Falorni a lapnak leszögezte, „ez sz egy alapvető vita, amelyet le kell zárni. Törvényszerű volt, hogy ne dobjunk el több száz órányi meghallgatást, bizottsági ülést és ülést”.
A franciák döntő többsége is támogatja az eutanáziát
Az Euractiv beszámolójában hangsúlyozta, hogy az élet végi kezdeményezését kilenc parlamenti frakció 166 képviselője – köztük a szocialista François Hollande, a macronista Elisabeth Borne, a la France insoumise (LFI) Mathilde Panot és a nemzetgyűlés elnöke, Yaël Braun-Pivet – támogatja.
A lap felhívta arra a figyelmet, hogy Geneviève Darrieussecq, Franciaország új egészségügyi minisztere még nem nyilatkozott az ügyben, de amikor még az élet végével foglalkozó különbizottság képviselője volt, azt mondta, hogy a parlamenti viták során „több kérdés maradt benne, mint válasz”.
A törvényjavaslatot előadó képviselő ugyanakkor úgy véli, a tárcavezető hozzáállása az elmúlt hónapokban megváltozott.
Az Euractiv összeállításában idézte az IFOP francia közvélemény- és marketingkutató intézet júniusban közzétett felmérését is, mely szerint az ország lakosságának 90 százaléka támogatja az eutanázia bevezetését.
Nyugaton egyre többen döntenek a halál mellett
Ahogy arról korábban a Mandiner is beszámolt, a nyugati trendek azt mutatják, hogy egyre többen döntenek a halál mellett, akkor is, ha betegségük nem halálos, vagy akár még kezelhető.
A Free Press című lap korábban arra is emlékeztetett, hogy a világon elsőként Hollandiában legalizálták az eutanáziát, a jelentkezők száma pedig folyamatosan növekszik. 2022-ben például 8720 eutanáziát végeztek az országban, ami az ottani halálesetek 5 százalékát jelentette.
Részletes jogszabályt terveznek elfogadni Franciaországban az eutanáziáról. A halálba segítést csakis nagykorú betegeknek engedélyezhetik, akik ott születtek vagy régóta az országban élnek.
A francia kormány szerdai ülésén megvitatta a halálba segítés szigorú feltételek melletti legalizálásáról szóló törvénytervezetet, amelyet májusban terjeszt első olvasatra a nemzetgyűlés elé – írja az MTI.
„Az életük végén lévő betegek elkíséréséről” szóló törvényjavaslatot a 2022-ben újraválasztott Emmanuel Macron köztársasági elnök második ötéves ciklusának legnagyobb társadalmi reformjaként tartják számon. Az államfő régóta ígéri, hogy megváltoztatja a jogszabályokat ezen a területen.
Az elnök márciusban a La Croix című katolikus napilapnak adott interjúban mutatta be a javaslat körvonalait: a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, rövid vagy középtávon életveszélyes prognózissal rendelkező, teljes belátásra képes, nagykorú, nem enyhíthető szenvedéssel élő betegek lennének jogosultak arra, hogy kérjék, segítsék őket a halálba –fogalmazott Macron, kiemelve, hogy a kiskorúak és a pszichiátriai vagy neurodegeneratív betegségben szenvedő betegek, mint amilyen például az Alzheimer-kór, nem lesznek erre jogosultak.
A jelenlegi francia szabályozás, amelyet 2016-ban fogadott el a parlament, jogot biztosít a végstádiumban lévő gyógyíthatatlan betegek számára a halál beálltáig a „mély és folyamatos nyugtatókezelésre”, azaz a lassú elaltatásra – amennyiben a beteg az ez iránti óhaját előzetesen kifejezi –, de a törvény nem ad lehetőséget az eutanáziára.
A most megvitatott törvénytervezetben megszabott új feltételek nagyon szigorúak lesznek az AFP által korábban közölt változat szerint: a halálba segítést csakis nagykorú betegeknek engedélyezhetik, akik Franciaországban születtek vagy régóta az országban élnek, képesek egyértelműen kifejezni akaratukat, és nem enyhíthető vagy elviselhetetlen fizikai vagy lelki fájdalmakkal küzdenek. Miután a beteg kéri a segítséget, két héten belül egy kijelölt orvoscsoport alkot kollektív véleményt, és ha támogatják a kérést, egy halálos anyagot írnak fel a betegnek, amelyet ő maga adhat be magának, illetve ha fizikailag képtelen rá, egy másik személy segítségét kérheti.
A kérdésről folyó heves társadalmi vita miatt a kormány egy évet fordított a tervezet kidolgozására, s két évre tervezi a parlamenti vitát a végső változat elfogadása előtt.
⚡DERNIÈRE MINUTE - #FaitsDivers : Incendie meurtrier au centre historique de #Grasse : 3 morts, 21 blessés dont 3 graves. Évacuation et relogement en cours pour les habitants. pic.twitter.com/VnlwzPo29R
⚡DERNIÈRE MINUTE - #FaitsDivers : Incendie meurtrier au centre historique de #Grasse : 3 morts, 21 blessés dont 3 graves. Évacuation et relogement en cours pour les habitants. pic.twitter.com/VnlwzPo29R
Emmanuel Macron francia elnök hétfőn bejelentette, hogy elkészült a halálba segítésről szóló törvényjavaslat, amely májusban kerül a francia parlament elé.
A jogszabály lehetővé tenné az orvosok számára, hogy halálos szert írjanak fel azoknak, akik teljes mértékben ura önmaguknak, de gyógyíthatatlan betegségben szenvednek, és fájdalmaikat nem lehet enyhíteni – írja a The Guardian.
Mindez szigorú ellenőrzés mellett történne, és nem lenne elérhető kiskorúak, illetve olyan neurodegeneratív betegek számára, mint az Alzheimer-kórban és demenciában, vagy pszichiátriai betegségekben szenvedők.
Az elnök szerint a szabály nem teremt sem új jogot, sem új szabadságot, sokkal inkább „egy korábban nem létező utat jelöl ki, megnyitva a lehetőséget, hogy bizonyos szigorú feltételek mellett segítséget kérjenek a halálhoz”.
A törvénytervezet, amely hosszas nyilvános konzultációt követően született, kerülni fogja az „eutanázia” és az „asszisztált öngyilkosság” kifejezést, és megerősíti a palliatív ellátást – mondta Macron. Ha az orvosok beleegyeznek, a halálos anyagot a beteg maga adná be, vagy egy harmadik fél segítségével, ha erre fizikailag képtelen.
„Azért választottuk az »asszisztált halál« kifejezést, mert egyszerű, humánus és jól definiált. Az eutanázia kifejezés arra utal, hogy valaki életének a beleegyezésével vagy anélkül vetünk véget, ami nyilvánvalóan itt nem áll fenn. Ahogyan az asszisztált öngyilkosság sem, ami megfelel egy személy szabad és feltétel nélküli döntésének, hogy rendelkezzen az életével” – tette hozzá Macron.
Meghalt a 93 éves Dries van Agt volt holland miniszterelnök és vele egyidős felesége, miután eutanázián estek át. Ezt a volt miniszterelnök által alapított The Rights Forum non-profit emberi jogi szervezet jelentette be pénteken – számolt be a Paraméter a TASR-ra hivatkozva.
„Kézen fogva halt meg szeretett feleségével, Eugenie van Agt-Krekelberggel, akit több mint 70 éven keresztül mindenben támogatta őt, és akit mindig az „én csajomnak” nevezett”
– közölte a szervezet. A pár három gyermeket, valamint több unokát és dédunokát hagyott hátra.
A pár sokáig rossz egészségi állapottal küzdött. Van Agt 2019-ben agyvérzést szenvedett, miközben beszédet tartott egy palesztin megemlékezésen, és soha nem gyógyult meg teljesen. Február 2-án ünnepelte 93. születésnapját. Három nappal később, február 5-én eutanázián esett át a feleségével együtt.
Dries van Agt előbb a Katolikus Néppártnak (KVP), majd a jobbközép Kereszténydemokrata Pártnak (CDA) volt tagja, amely 1980-ban a KVP és két protestáns párt egyesülésével alakult meg. 1977 és 1982 között volt miniszterelnök. Az AP jelentése szerint egyre progresszívebbé vált, miután visszavonult az aktív politikától, és végül 2017-ben elhagyta a CDA-t az Izraelhez és a palesztinokhoz való viszonyulásában fennálló ideológiai nézeteltérések miatt.
Hollandia jelenlegi miniszterelnöke, Mark Rutte és a holland királyi család is méltatta a néhai volt miniszterelnököt. Rutte „hivatalos ükapjának” nevezte „virágos és egyedi nyelvezetével, világos meggyőződésével és határozott viselkedésével”, aki „színt és tartalmat” adott a holland politikának a polarizálódás idején. A királyi család azt is hangsúlyozta, hogy viharos időszakban vezette a kormányt, miközben erős személyisége sokakat megihletett.
Van Agt lenyűgöző, archaikus elemekkel rendelkező szónoki előadásáról volt ismert, valamint a kerékpározás iránti szenvedélyéről, amelyet egy 2019-es bukás után kénytelen volt abbahagyni. Miután 1999-ben Izraelben járt, egyre inkább kinyilvánította támogatását a palesztinok iránt, és az utazás során szerzett tapasztalatait „megtérésnek” nevezte.
2009-ben megalapította a The Rights Forum non-profit szervezetet, amely „igazságos és fenntartható holland és európai politikát hirdet a palesztin-izraeli kérdésben”.
[type] => post
[excerpt] => Meghalt a 93 éves Dries van Agt volt holland miniszterelnök és vele egyidős felesége, miután eutanázián estek át. Ezt a volt miniszterelnök által alapított The Rights Forum non-profit emberi jogi szervezet jelentette be pénteken – írja a TASR.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1707666720
[modified] => 1707647278
)
[title] => Feleségével együtt az eutanáziát választotta a volt holland miniszterelnök
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=178044&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 178044
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 178032
[image] => Array
(
[id] => 178032
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/kolishnij-premr-niderlandiv-pomer-v-hodi-evtanazii-razom-z-druzhinoyu-720x445-1.jpeg
[original_lng] => 78699
[original_w] => 720
[original_h] => 445
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/kolishnij-premr-niderlandiv-pomer-v-hodi-evtanazii-razom-z-druzhinoyu-720x445-1-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/kolishnij-premr-niderlandiv-pomer-v-hodi-evtanazii-razom-z-druzhinoyu-720x445-1-300x185.jpeg
[width] => 300
[height] => 185
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/kolishnij-premr-niderlandiv-pomer-v-hodi-evtanazii-razom-z-druzhinoyu-720x445-1.jpeg
[width] => 720
[height] => 445
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/kolishnij-premr-niderlandiv-pomer-v-hodi-evtanazii-razom-z-druzhinoyu-720x445-1.jpeg
[width] => 720
[height] => 445
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/kolishnij-premr-niderlandiv-pomer-v-hodi-evtanazii-razom-z-druzhinoyu-720x445-1.jpeg
[width] => 720
[height] => 445
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/kolishnij-premr-niderlandiv-pomer-v-hodi-evtanazii-razom-z-druzhinoyu-720x445-1.jpeg
[width] => 720
[height] => 445
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/kolishnij-premr-niderlandiv-pomer-v-hodi-evtanazii-razom-z-druzhinoyu-720x445-1.jpeg
[width] => 720
[height] => 445
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1707640079:5
[_thumbnail_id] => 178032
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2571
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_fb15b3ccabfec566f5f849e11b5a296d] =>
Hosszú vita után elfogadta pénteken a portugál parlament azt a törvényt, ami szigorú keretek között, de engedélyezi az eutanáziát, írja a Guardian. A jogszabály életbe lépéséhez ezt még alá kell írnia Marcelo Rebelo de Sousa elnöknek is, aki úgy nyilatkozott, alá fogja írni a törvényt.
A konzervatív és mélyen vallásos Rebelo de Sousa sokáig ellenezte a törvényt, és bár a szocialista többségű lisszaboni törvényhozás az elmúlt három évben négyszer döntött az eutanázia legalizálásáról, az elnök eddig mindig visszadobta a jogszabály-tervezetet. A pénteki, ötödik döntés után viszont már ki kell hirdetnie a törvényt, amit Rebelo de Sousa nyolc napon belül teljesíteni is fog – a rendelkezés pedig ősszel léphet hatályba.
Az eutanázia-törvény csak Portugália állampolgáraira és bejelentett lakosaira vonatkozik majd, külföldiekre nem. A törvény rendelkezései szerint olyanok kérhetnek 18 éves életkor felett kegyes halált, akik halálos betegségben, elviselhetetlen fájdalmakkal szenvednek – és csak akkor, ha mentálisan alkalmasak egy ilyen döntés meghozására. Ezen kívül az eutanáziát csak olyan esetekben engedélyezik, amikor „az orvosilag segített öngyilkosság a beteg fizikai fogyatékossága miatt lehetetlen”.
„Megerősítettünk egy olyan törvényt, amelyet már többször is hatalmas többséggel elfogadtak. Egy hosszú csata végére értünk” – nyilatkozta az AFP-nek Isabel Moreira szocialista képviselő.
Azonban még mindig megosztott a társadalom az eutanázia elfogadása ügyében: a katolikus országban csak 2007-ben engedélyezték az abortuszt, ami ellen a mai napig több orvos erkölcsi kifogást emel. „Nagy esélye van annak, hogy az eutanázia még nagyobb ellenálláshoz vezet” – mondta egy eutanáziapárti csoport aktivistája, Paulo Santos a hírügynökségnek.
Az aktív eutanázia Portugálián kívül csak Spanyolországban, a Benelux államokban, Kolumbiában és Új-Zélandon legális.
The level of the hydropower storage in Portugal is incredibly low. The grid operator says this is the worst #drought in 100 years, the Portugues metservice says that 2022 is the driest year since 1931. pic.twitter.com/tIoN67yLUh
— Matteo De Felice @matteodefelice@mastodon.energy (@matteodefelice) August 3, 2022
