A kárpátaljai magyarság brüsszeli kulturális ás politikai jelenléte már több mint egy évtizedes. Nemcsak a művészetünket, de a hétköznapjainkat is be tudjuk mutatni az unió fővárosában.
A kárpátaljai magyar közösség lelkiállapota, múltja és jövője került a figyelem középpontjába a X. Brüsszeli Kárpátalja Napon, amelyet idén is a brüsszeli Liszt Intézetben tartottak. A jubileumi rendezvény immár tizedik alkalommal teremtett lehetőséget arra, hogy Európa fővárosában mutatkozzon be Kárpátalja kultúrája, közössége és a háború miatt gyakran kimondatlan terhei.
A programsorozat ünnepélyes megnyitóval vette kezdetét. A résztvevőket többek között Kovács Zsófia, a Liszt Intézet igazgatója, Ferenc Viktória, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője, Kovács Tamás Iván, Magyarország belgiumi és luxemburgi nagykövete, Bocskor Andrea, a Fidesz–KDNP korábbi európai parlamenti képviselője, a Brüsszeli Kárpátalja Nap alapítója és Balogh Lívia, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke köszöntötte.
A jubileumi eseményt Kovács Zsófia nyitotta meg. Beszédében felidézte, milyen hosszú utat tett meg az elmúlt tíz esztendőben a Kárpátalja Nap, és köszönetet mondott mindazoknak, akik elindították és életben tartották a kezdeményezést. Mint fogalmazott: „Mi, magyarok gyakran úgy kapaszkodunk össze, úgy kapcsolódunk egymáshoz, úgy érezzük az összetartozást, hogy ehhez a meg nem értettségünket hívjuk vendégül. Hiszen annyi minden történt velünk ezer évünk alatt, amit más nem érthet, ami másnak nem jelenthet éppen annyi örömöt vagy fájdalmat.”
Zárszavában a nyitottság és párbeszéd szükségességére hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva: „Összetett, kanyarokkal teli, páratlan és csodaszép a magyarok meséje, melyet néha részleteiben, néha nagyobb szeleteiben, de érdemes mesélnünk, míg világ a világ, és hinnünk kell, hogy hallgatóságra és valódi megértése találnunk.”
Ezt követően Kovács Tamás Iván nagykövet köszöntője hangzott el. Beszédét azzal kezdte, hogy a brüsszeli Liszt Intézet „a magyar kultúra otthona Európa fővárosában”, s hangsúlyozta: nem csupán egy eseményt, hanem egy tíz éve épülő közösséget és hagyományt ünnepelnek.
Külön köszönetet mondott mindazoknak, akik az elmúlt évtizedben életben tartották a rendezvényt. Elismeréssel szólt Bocskor Andrea kezdeményező munkájáról, majd Ferenc Viktória szerepét méltatta, aki a programot új lendülettel viszi tovább. Mint fogalmazott: a képviselőnő „tovább viszi azt a küldetést, amely immár tíz éve köti össze a Kárpátaljáról hozott magyar kulturális örökséget Európa szívével”.
A nagykövet beszéde kiemelt hangsúlyt helyezett a rendezvény idei témájára is: a lélek békéjére háború idején. Emlékeztette a hallgatóságot arra, hogy míg Brüsszelben biztonságban élhetnek, addig Ukrajnában emberek milliói kényszerülnek mindennapos megpróbáltatások közé. „A reziliencia olyan európai érték, amelyet a kárpátaljai magyar közösség példamutatóan képvisel” – mondta. Végül arra kérte a közönséget, hogy az estét tekintsék „a találkozás, a figyelem és a lélek gyógyulása ünnepének”.
A nagyköveti köszöntő után Ferenc Viktória, az esemény házigazdája szólalt fel, aki elmondta, 81 évvel a málenkij robot tragédiája után is van bőven nehézség a kárpátaljai magyarok életében. A már lassan négy éve elhúzódó háború árnyéka vetődik rájuk, amit nehéz hordozni, és nehéz mindennap megtalálni a belső motivációt, hogy folytassák a rájuk bízott munkát. „Ma azért gyűltünk itt össze, hogy erről beszélgessünk, hogy nyitott szívvel és lélekkel hallgassuk meg a Kárpátaljáról érkezett vendégek beszámolóit, hogy megértsük, pontosan mik is az ő nehézségeik, hiszen csak így tudunk olyan segítséget nyújtani, amire helyben van szükség” – mondta.
A kitartásotok és az erős hitetek példaértékű mindannyiunk számára. Bízunk benne, és mindent megteszünk azért, hogy beköszöntsön a béke, és mindannyiunk élete helyreállhasson
– tette hozzá.
A folytatásban Bocskor Andrea, a rendezvénysorozat ötletgazdája köszöntötte a közönséget. „A hagyomány nem a hamu őrzése, hanem a láng továbbadása” – emelte ki, a Kárpátalja Nap hagyományteremtő szerepére és a közösség összetartó erejére reflektálva.
„A megfogyatkozott magyar közösség gerincét, illetve nemcsak a magyar, de a megfogyatkozott kárpátaljai közösség gerincét a nők jelentik, akik átvették a családfői szerepet a szétszakított családokban. Ebben a helyzetben felértékelődött a közösség szerepe, megtartó ereje, a magyar intézmények által nyújtott relatív biztonság és stabilitás és az egyházak karitatív, valamint lelki segítségnyújtó munkája. De kiemelkedő jelentősége van a művészeteknek, a zenének és a sportnak is, hiszen ezek tudnak erőt adni a túléléshez és a kitartáshoz” – mondta Bocskor Andrea, aki beszédét buzdítással zárta: „Bízzunk a Jóistenben, hogy segít, hogy hamarosan béke lesz, hogy ne legyen több áldozat, szenvedés, és visszatérjenek Kárpátaljára a békés mindennapok.”
„Ez a nap rólunk szól, kárpátaljaiakról, azon maroknyi közösségről, amely az elszakítottságban, a legsötétebb diktatúrák, a legnagyobb történelmi sorsfordulatok ellenére is megmaradt közösségnek, megőrizve érdekérvényesítő erejét, nyelvét, hagyományait, kultúráját” – fogalmazott Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke. Rámutatott, hogy az elmúlt tíz év során a kárpátaljai közösség számos kulturális arcát mutatták be Brüsszelben, a színházi előadásoktól a népzenei és táncelőadásokig, a fotó- és képkiállításoktól a tudományos előadásokig. „A kárpátaljaiak kulturális sokszínűsége kifogyhatatlan tárházat jelent az újabb színek és témák megvilágítására” – mondta.
Beszédében kitért a közösség jelenlegi nehézségeire, különösen a háborús idők okozta kihívásokra, és méltatta a nők szerepét, akik a családok és a közösség megtartó oszlopai. „Az, hogy Önök ebben a küzdelemben is mellettünk állnak, hogy nem vagyunk egyedül, reményt ad” – fogalmazott, majd Habakuk próféta szavaival zárta gondolatait: „»Õrhelyemre állok, és megállok a bástyán, és vigyázok.« Adja Isten, hogy erőfeszítéseink eredményre vezessenek.”
A köszöntők után Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság egészségügyért és állatjólétért felelős biztosa videóüzenetben üdvözölte a résztvevőket. Üzenetében hangsúlyozta: az EU mentális egészségügyi stratégiája kiemelt figyelmet fordít az ukrajnai háború érintettjeire, különösen a gyermekekre.
A X. Brüsszeli Kárpátalja Nap programja keretében egy különleges kiállítás várta az érdeklődőket Arcok a múltból – múltidéző fotógyűjtemény Kárpátaljáról címmel. A tárlat a XX. századi kárpátaljai nők életét mutatta be, kiemelve a túlélés és a kitartás példáit a történelmi nehézségek közepette. „Ezek a nők és a ma élő nők Kárpátalján nem a feminizmus jegyében lettek túlélői saját koruknak, hanem a körülmények és a történelem helyezte őket a családfenntartói szerepbe” – ismertette a kiállítást Molnár Eleonóra, a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület elnöke.
Marosi Anita, a tárlat kurátora hozzátette: „Olyan kárpátaljai asszonyokat mutatunk be, akik a múlt században éltek; fekete-fehér felvételek készültek róluk, illetve olyan történeteket lehet elolvasni, amelyek az ő életükben játszódtak le. Édesanyák, nagymamák, dédszülők történetét lehet megismerni, akik példát adtak nekünk arra, hogy hogyan lehet a legvészterhesebb időket is átvészelni, hogyan lehet a méltóságunkat, az emberségünket ezekben az időkben is megőrizni.”
A megnyitót követő, „Az erős lelket újítsd meg bennem” című kerekasztal-beszélgetés a kárpátaljai magyar közösség mentális egészségét és rezilienciáját helyezte a fókuszba a háború sújtotta térségben. A beszélgetésen részt vett Ferenc Viktória házigazda, Váradi Natália, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány igazgatója, Petri Bernadett miniszteri biztos, Marosi István görögkatolikus pap, a beregszászi Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ vezetője és dr. Vaczkó László belgyógyász, a Munkácsi Keresztyén Egészségügyi Központ vezetője, akik mind saját szakterületük tapasztalatait hozták magukkal.
A X. Brüsszeli Kárpátalja Nap záróprogramjaként egy varázslatos koncert is várta az érdeklődőket, melynek során Várnagy Andrea ZeneVarázslat programjának növendékei léptek a színpadra. A Remény hangjai című koncerten Kárpátalja fiatal tehetségei meghitt és felemelő perceket szereztek a közönségnek.
Milyen egy jó káposztás paszuly Brüsszelben? Miért fontos jelen lennünk az Európai parlamentben? És miért Kárpátalja a szívünk csücske? Erről beszélgettünk Ferenc Viktória EP-képviselővel a 10-ik brüsszeli Kárpátalja napon.
Tovább folytatódik a beregszászi hadkiegészítő parancsnokság által múlt héten fogva tartott beregszászi magyar egyetemisták kálváriája. A diákok hétfőre és keddre ismét behívó parancsot kaptak, annak ellenére, hogy a tanulmányi idejük teljes idejére hivatalosan felmentés jár. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és Ferenc Viktória fideszes EP-képviselő is tiltakozik a törvénytelen eljárás ellen.
Munkácson a II. Rákóczi Ferenc Középiskolában tartott egyeztető megbeszélést a kárpátaljai magyar szervezetek vezetőivel Ferenc Viktória, Európai parlamenti képviselő. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség központi tanévnyitója előtt megtartott megbeszélésen elsősorban az anyanyelvi oktatás és a kárpátaljai magyarok jogai kerületek előtérbe, de szó esett a Kárpátok pusztulásáról, amit a nagyszámú szélturbina telepítése okoz. Ferenc Viktória hangsúlyozta, hogy munkájában kiemelt hangsúlyt kapnak a helyi magyarságot érintő kérdések, ezért is tartja fontosnak a folyamatos és tartalmas megbeszéléseket a helyi szervezetekkel, valamint azt, hogy naprakész információi legyenek a kárpátaljai magyarság helyzetének alakulásáról.
Szeptember 6-án a munkácsi Szent Márton Székesegyház adott otthont a magyar iskolák központi tanévnyitó ünnepségének, amelyet a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) szervezett. Az esemény célja ezúttal is a tanév kezdetének méltó megünneplése, valamint a magyar nyelvű oktatás iránti elkötelezettség hangsúlyozása volt.
A rendezvényt igeliturgiával nyitották meg, melyet Pogány István, a Munkácsi Szent Márton Egyházközség plébánosa celebrált. Az igeliturgián Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke és Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye püspöki helynöke mondtak igei köszöntőt. A szertartáson a Munkácsi Szent Márton Plébánia gyermekkórusa és az iskola diákjai szolgáltak énekkel.
Pogány István plébános üzenetében arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyerekeknek nemcsak tudásra, hanem figyelemre, türelemre és szeretetre is szükségük van – különösen azoknak, akik otthon nem kapják meg ezt a harmóniát a családi nehézségek miatt. Hozzátette, hogy nemcsak a gyermekek, hanem a szülők és maguk a pedagógusok is igénylik a szeretetet. Mint mondta, a szeretet az élet alapja, olyan, mint az üzemanyag a jármű számára: nélküle nem tudunk működni.
Zán Fábián Sándor püspök arra biztatta a pedagógusokat, hogy minden erejükkel támogassák a gyermekeket mind a tanulásban, mind a nevelésben. Hangsúlyozta, hogy a diákok példaként tekintenek tanáraikra, ezért fontos, hogy az iskola minden dolgozója felelősen és lelkiismeretesen végezze a munkáját. Arra kérte a pedagógusokat és a diákokat egyaránt, hogy ragadják meg a lehetőségeket: a tanár igyekezzen tanítani, a diák pedig tanulni, mert így lehet a legtöbbet kihozni az iskolai közösségből.
Demkó Ferenc püspöki helynök szavaiban példaként Jézus engedelmességét és önfeláldozó szeretetét említette, amely az emberiség jövőjét formálta. Kiemelte: a pedagógusok és a lelkipásztorok kezében is a jövő alakítása van, hiszen hivatásuknál fogva közvetítik és továbbadják ezt az örökséget a következő nemzedéknek.
A hivatalos megnyitó elején Pfeifer Anita és Sztankovics Anna-Mária, a Munkácsi 3. Számú II. Rákóczi Ferenc Középiskola tanárai köszöntötték a pedagógusokat és vendégeket, kiemelve a tanévkezdés jelentőségét. „A mai napon a KMPSZ közössége is együtt hallja meg a képzeletbeli csengőszót, amely nemcsak az osztálytermekbe hív, hanem ide, a székesegyház szívébe. A tanévkezdés egyszerre remény és felelősség” ‒ hangzott el.
Az ünnepség hivatalos részét a Himnusz közös eléneklésével kezdték, majd köszöntötték a számos meghívott vendéget. A jelenlévők között volt Maruzsa Zoltán, Magyarország Belügyminisztériumának köznevelésért felelős államtitkára, Ferenc Viktória európa parlamenti képviselő, Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, valamint a kárpátaljai önkormányzati, egyházi, oktatási és civil szervezetek számos képviselője.
A vendégek köszöntését követően Schink István, a Munkácsi 3. Számú II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatója és a KMPSZ alelnöke a munkácsi magyar oktatás több mint másfél évszázados történetét idézte fel, és kiemelte, hogy „ez a történet nem csupán egy iskola krónikája, hanem a munkácsi magyarság kitartásának és megújulni kész szellemének hű tükörképe is”. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közösség mindig képes volt újrakezdeni és megőrizni anyanyelvű iskoláit, még akkor is, amikor politikai hatalmak elnyomni próbálták. Szavai szerint napjainkban is „a magyarság és a magyar oktatás helyzetét folyamatosan próbálják nehezíteni és elnyomni”, ám a szülők, pedagógusok és diákok összefogása reményt ad. Beszédét így zárta: „Hisszük, hogy sosem fog megszűnni Munkácson és Kárpátalján a magyar nyelvű oktatás, amihez kérjük a jó Isten segítségét és áldását.”
Ezt követően a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola első osztályos diákjainak rövid műsorára került sor, majd a történelmi egyházak képviselői áldást kértek rájuk és pedagógusaikra. A tanulók számára a Pedagógusszövetség idén is ajándékot készített, amelyeket Ferenc Viktória képviselő asszony és Schink István alelnök adott át.
Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke beszédében egyszerre adott számvetést a Pedagógusszövetség munkájáról és üzent a közösségnek a háborús évek súlya alatt. Hangsúlyozta, hogy bár „immár negyedik éve, hogy háborúban kezdjük a tanévet”, a kárpátaljai magyar iskolák többsége „többé-kevésbé nyugodtan tudott tanítani”, és a közösség életképességét nem sikerült megtörni.
Részletesen ismertette a KMPSZ előző tanévi programjait, tantárgyi versenyeit, táborait és pedagógus-konferenciáit, majd kitért arra is, hogy a magyar oktatás ellen az elmúlt évtizedben sok támadás irányult. Felelevenítette a kisebbségek elleni atrocitásokat, a jogszűkítéseket és az iskolák ellen irányuló nyomásgyakorlásokat, de kiemelte: a közösség mindig törvényes keretek között, békésen védte érdekeit.
Beszéde végén reményt fogalmazott meg: „Reméljük, hogy hamarosan véget ér a háború, és a béke végre kiszámítható jövőt, jogegyenlőséget és azonos lehetőségeket hoz számunkra.” Útravalóul Placid atya túlélési szabályait idézte, amelyek közül az egyik így szól: „Akinek van hova kapaszkodnia, annak könnyebb elviselnie a szenvedést. Mi, hívő emberek, a Jóistenbe kapaszkodunk.”
Maruzsa Zoltán államtitkár beszédében ünnepi hangulatot és biztatást hozott a kárpátaljai magyar pedagógusok és diákok számára. A munkácsi székesegyház történelmi falai között arra emlékeztetett, hogy bár „országok, kormányok, háborúk jönnek és mennek, de ez a templom és a benne imádkozók – maga a változatlanság, maga a történelem”.
Kiemelte, hogy az iskola nem pusztán a tudás átadásának, hanem a nevelésnek is színtere. „Átadjuk-e nemcsak a tantárgyi tudást, hanem az identitás, a kultúra hagyományos elemeit is?” – tette fel a kérdést, rámutatva, hogy a pedagógusok felelőssége óriási, hiszen a gyermekek a jövőt jelentik.
Beszédében hangsúlyozta az anyaország támogatását is: immár a külhoni pedagógusok is igényelhetik a magyar pedagógusigazolványt, amely kedvezményeket és a szakmai összetartozás érzését adja.
A tanévkezdés kapcsán külön szólt a gyerekekhez is, akik előtt új fejezet nyílik. „Jól döntöttetek és jól döntöttek a szüleitek is, hogy az anyanyelveteken, magyarul is tanultok majd. Ez egy jó alap… Tanuljatok hát eredményesen, szeressétek az iskolát, boldoguljatok az életben, és vigyétek sokra” – fogalmazott.
Ferenc Viktória képviselő asszony köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a tanévkezdés „jóval több egyszerű ünnepnél. Ez egy hitvallás is a számunkra. Bizonyságtétel arról, hogy közösségünk élni akar, hogy az anyanyelvünkhöz és az identitásunkhoz, a kultúránkhoz hűségesen ragaszkodjunk”.
Szavai szerint a kárpátaljai magyarság mindennapjait ma is meghatározza a jogfosztások sorozata és a háború árnyéka: „Mindennapjainkat légiriadók szakítják meg, az oktatásban a tantermeket gyakran óvóhelyek váltják fel, az emberek közel négy éve élnek félelemben és bizonytalanságban.” Ugyanakkor kitartásra és helytállásra buzdította a jelenlévőket, példaként állítva azokat, akik minden nehézség ellenére is a szülőföldön maradnak.
Beszédében külön köszönetet mondott az anyaország támogatásáért, amely erőt és reményt ad a folytatáshoz. Végül bibliai idézettel bátorított: „Hiszen tudom, milyen terveket gondoltam el felőletek – mondta az Úr. Ezek a tervek a békére vonatkoznak, nem a pusztulásra, mert reménységgel teli időt szánok nektek.”
Szász Jenő, az NSKI elnöke beszédében kiemelte, hogy a szeretet legmagasztosabb formája a hűség, amely megmutatkozik egymás, a család, a közösség és a Kárpát-medence iránti elköteleződésben: „Hűségesnek lenni egymáshoz, hitvestársként, szülőként, gyermekként, testvérekként – itthon és mindenütt a Kárpát-medencében […] a hűség a legtöbb, amit a szeretet jegyében megtehetünk.”
A felelősséget a Jóistentől kapott küldetésként értelmezte, és mindenkinek köszönetet mondott: „Köszönöm ezt a hűséggel és felelősséggel teli szolgálatot, életet, küldetést minden itt élő magyar testvérünknek, szülőknek, nagyszülőknek, pedagógusoknak, gyerekeknek.” Végezetül áldást kért a közösségre, és kiemelte, hogy a kárpátaljai magyarok kitartása példaként szolgál a teljes Kárpát-medencében.
A rendezvény további részében a pályakezdők pedagógusokat is bemutatták, akik a 2025/2026-os tanévet a katedrán kezdik. Számukra a KMPSZ emléklapjait Bak Éva és Schink István alelnökök adták át. A szokásokhoz híven egy nyugalmazott pedagógus is köszöntötte útravaló üzenettel a fiatalokat. Idén Koroly Mária, a Munkácsi 3. Számú II. Rákóczi Ferenc Középiskola nyugalmazott tanára osztotta meg jótanácsait a pályakezdőkkel. „Ebben a nehéz és bizonytalan időszakban öröm látni, hogy van, aki átveszi a stafétabotot” – mondta. Hangsúlyozta, hogy a pedagógusok nem csupán tudást adnak át, hanem példát is mutatnak, és bátorítják a gyerekeket a kérdezésre, a hibázásra és a tanulás vágyára. Arra buzdította a tanárokat, hogy legyenek bátrak és kitartóak, higgyenek abban, amit tanítanak, és soha ne feledjék, hogy a tanári pálya legnagyobb ajándéka a diákok sikerében és a közösség fejlődésében rejlik.
A tanévnyitó ünnepség során különleges elismerésben részesültek a nyugalmazott kárpátaljai pedagógusok: Magyarország Belügyminisztériuma pedagógus szolgálati emlékérmekkel jutalmazta őket a gyermekek és tanulók neveléséért végzett kiemelkedő munkájukért. Az érmeket Orosz Ildikó elnök asszony és Maruzsa Zoltán államtitkár adták át a díjazottaknak, akik évtizedeken át áldozatosan dolgoztak a kárpátaljai magyar oktatás és közösség építésén, példát mutatva a pedagógusi hivatás iránti elkötelezettségről és értékéről.
Az esemény zárásaként Székely Gusztáv, a KMPSZ alelnöke szólt a magyar iskolákhoz. Beszédét Szent-Györgyi Albert idézetével vezette fel: „Ahogy ma tanítunk, olyan lesz a holnap.” Hangsúlyozta, hogy a pedagógusok legfontosabb feladata a tanítás, a diákok formálása és a jövő alakítása. Elmondta: „A ma elvégzett munka, az, amit az iskolákban teszünk, meghatározza a holnapunkat.”
Kiemelte, hogy minden ember szerepe fontos a történelem alakításában, nemcsak a feltalálóké vagy a politikusoké: „Mindenkire egyformán szükség van, s nekünk tanároknak mindenkit fel kell készíteni a holnapra.” Beszédét a pedagógusoknak szóló jókívánsággal fejezte be: erőt, egészséget és kitartást kívánt az előttük álló tanévhez, valamint a béke mihamarabbi eljövetelét az országban.
A rendezvényen több kárpátaljai iskola diákjai is közreműködtek, színesítve a programot és bemutatva tehetségüket. A Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola beregrákosi kihelyezett szakkörének citerás növendékei gelénesi népdalokat adtak elő. A Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola diákja, Pónitz Emma, Vass megyei népdalokat énekelt. A Munkácsi Szent István Líceum kiskórusa a Magyar vagyok és a Hej, tulipán című dalokat szólaltatta meg, míg Somkó Karina Szabó T. Anna Az ég zsoltára című versét szavalta el.
A tanévnyitón a résztvevők a Szózat közös eléneklésével fejezték be a hivatalos programot. Az ünnepséget állófogadás és kötetlen beszélgetés követte a Munkácsy Mihály Magyar Házban, ahol a résztvevők tapasztalatot cserélhettek és a következő tanévhez erőt meríthettek.
Munkácson a II. Rákóczi Ferenc Középiskolában tartott egyeztető megbeszélést a kárpátaljai magyar szervezetek vezetőivel Ferenc Viktória, Európai parlamenti képviselő. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség központi tanévnyitója előtt megtartott megbeszélésen elsősorban az anyanyelvi oktatás és a kárpátaljai magyarok jogai kerületek előtérbe, de szó esett a Kárpátok pusztulásáról, amit a nagyszámú szélturbina telepítése okoz. Ferenc Viktória hangsúlyozta, hogy munkájában kiemelt hangsúlyt kapnak a helyi magyarságot érintő kérdések, ezért is tartja fontosnak a folyamatos és tartalmas megbeszéléseket a helyi szervezetekkel, valamint azt, hogy naprakész információi legyenek a kárpátaljai magyarság helyzetének alakulásáról.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) június 14-én tartotta meg soron következő választmányi ülését a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékpark konferenciatermében. A tanácskozás során a résztvevők napirendi pontok szerint vitatták meg a közösséget érintő aktuális szociális, kulturális és társadalmi kérdéseket, valamint a Szövetség legfontosabb tevékenységi irányait.
Az eseményt Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke és a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány elnöke nyitotta meg ismertetve a jelenléti adatokat. A közgyűlésen 80 választmányi tagból 65-en jelentek meg, így a testület határozatképesnek bizonyult, hiszen a határozatképességhez 53 fő részvétele szükséges. A bevezető után külön üdvözölte a megjelent vendégeket, majd átadta a szót Brenzovics Lászlónak, a KMKSZ elnökének.
Az elnöki beszámoló aktuális kérdések átfogó elemzését nyújtotta, egyúttal értékelte a Szövetség tevékenységét és a kárpátaljai magyarság jelenlegi helyzetét. A beszéd kiindulópontja az volt, hogy szimbolikus helyszínen, a honfoglalás korából származó magyar temetőnél és emlékhelynél gyűltek össze a közgyűlés résztvevői, hiszen a KMKSZ az elmúlt években tudatosan építette ki az emlékparkot, az Árpád- és Szent István-emlékművet, majd létrehozta a látogatóközpontot és a múzeumot.
Brenzovics László a háborús helyzet súlyos következményeiről is beszélt, különösen az orosz–ukrán konfliktus elhúzódásáról, annak nemcsak helyi, hanem európai és globális hatásairól. Utalt korábbi krízisekre, mint a klímaválság, a COVID–19-járvány és a migrációs nyomás, amelyek mára háttérbe szorultak, miközben a háborús pszichózis került előtérbe. „A rossz idők erős vezetőket termelnek ki, a jó idők viszont gyengéket” – idézte az ismert mondást, utalva arra, hogy Európa jelenlegi vezetői nem képesek megoldani a válságokat.
Kitért a magyar belpolitikai viszonyokra is, különösen a választási kampány hangulatára. Bírálta azokat a hangokat, amelyek szerint „teljesen mindegy, ki vezeti az országot, csak ne Orbán Viktor legyen az”, mivel ez szerinte felelőtlen és a nemzeti érdeket figyelmen kívül hagyó álláspont.
A magyar–ukrán kapcsolatok jelenlegi mélypontját is szóvá tette. Véleménye szerint a helyzet nem váratlan, hiszen hosszú ideje tapasztalható a viszony romlása. Úgy látja, ultimátumok helyett diplomáciai párbeszédre lenne szükség, ám a kisebbségi jogokat érintő tárgyalások is megszakadtak. Beszéde végén Brenzovics László megköszönte az Európai Parlamentben, valamint az önkormányzatokban és a civil szervezetekben dolgozók munkáját, akik a nehéz körülmények ellenére is próbálják érvényesíteni a kárpátaljai magyarság érdekeit. Végül felhívta a figyelmet arra, hogy a kárpátaljai magyarságnak a jelenlegi nehéz helyzetben is hűnek kell maradnia önazonosságához, és folytatnia kell közössége építését. Mint fogalmazott: „Nemcsak él ezen a helyen a kárpátaljai magyarság, hanem megtartotta önazonosságát, és igyekszik helytállni – ahogyan helytálltak ősei is.”
Ferenc Viktória európai parlamenti képviselőként tájékoztatást adott a kárpátaljai magyarság helyzetének európai képviseletéről, és kiemelte: bár a háborús helyzet, a nyomásgyakorlás és a támadások mindennapossá váltak, a munkát továbbra is következetesen végzik. Mint mondta: „Nem mondhatjuk, hogy nem fáradtunk el ettől a helyzettől, de mégis azt gondolom, hogy valamilyen láthatatlan erő megsegít minket.” Beszámolt egy májusban megrendezett brüsszeli konferenciáról, mely a hátországban maradt nők mentális egészségére irányult. Hangsúlyozta, hogy céljuk a kárpátaljai magyar közösség számára elérhető anyanyelvi mentális egészségügyi szolgáltatások biztosítása. Ennek érdekében írásbeli kérdéssel fordultak az Európai Bizottsághoz. Kritikusan szólt az Ukrajna által elfogadott kisebbségi cselekvési tervről, amelyről csak közvetetten, egy uniós jelentésből értesültek. Mint fogalmazott: „Ez azt mutatja, hogy sajnos nem úgy történnek a dolgok az Európai Unió felé haladó úton Ukrajna számára, ahogy ennek történnie kellene.”
Hangsúlyozta, hogy több módosító indítványt is benyújtottak az Ukrajna-jelentéshez, ezek a KMKSZ kizárását, a kisebbségi jogok védelmét és a csatlakozási feltételek betartását érintik. Megerősítette: nemcsak a magyar delegáció fogalmaz meg bírálatokat, hanem más európai politikai pártok is. Végül kitért a Minority SafePack elutasítására, mely szerinte súlyos politikai üzenet az őshonos nemzeti kisebbségek számára. Mint mondta: „Tudomásul kell vennünk, hogy nem hogy hátszelünk nincs a kisebbségi kérdésekben, hanem erős szembe széllel kell számolnunk.” Beszéde végén ígéretet tett arra, hogy továbbra is minden fórumon kiáll a kárpátaljai magyarság jogai mellett, és a következő uniós vitákon is képviseli a közösség érdekeit.
Gulácsy Géza, a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány vezetője beszédében részletes áttekintést adott a szervezet 2025. évi tevékenységéről, különös tekintettel a pályázati programok állására. Elmondása szerint az alapítvány továbbra is azokat a programokat valósítja meg, amelyeket már hosszú évek óta eredményesen működtet, és a Magyarország által nyújtott támogatási rendszerek – ígéret szerint – a jövőben is fennmaradnak.
Elmondta: a szociális célú Zrínyi Ilona Program három szakaszban valósul meg. Az első kör, amely az oktatási intézmények dolgozóit célozza, már majdnem lezárult, de az eddig beérkezett pályázatok még csak a tavalyi mennyiség 68%-át érik el, így a jelentkezési határidő előtt fontos, hogy minél többen éljenek még a lehetőséggel. A következő szakasz június végén kezdődik. Ekkor olyan szakmacsoportok dolgozói pályázhatnak, mint az egészségügyi alkalmazottak, könyvtárosok, művészek, sportiskolai pedagógusok, valamint gyermekjóléti intézmények munkatársai. Ezt augusztusban követi a gyermekétkeztetési támogatás pályázati fordulója.
A beszéd egyik fontos eleme az egészségügyi támogatási rendszer helyzete volt. A program újraindítása az év elején csúszott, mivel a tavalyi év végére az előző keretösszeg kimerült. Az újabb kérelmek befogadása azonban időközben elindult, és már folyamatban van a következő keret jóváhagyása. Beszéde zárásában megerősítette, hogy az alapítvány készen áll a további munkára és a beérkező kérdések megválaszolására. „Magyarország megígérte, továbbra is fenntartja azokat a támogatási rendszereket, amelyek eddig működtek” – fogalmazott, jelezve ezzel, hogy a közösség számíthat a rendszeres és célzott segítségre.
Rezes József, a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának igazgatója a szervezet Planning4U névre keresztelt EU-s projektben való részvételéről szólt, kiemelve annak stratégiai jelentőségét a kárpátaljai magyar közösségek számára. A fejlesztési terv célja, hogy hosszú távú fejlesztési stratégiák szülessenek a határ menti kárpátaljai önkormányzatok számára. „Ez a mi jövőnk előremutatása kell, hogy legyen” – fogalmazott, kiemelve, hogy nem pusztán elméleti terveket, hanem konkrét, megvalósítható programokat kívánnak kidolgozni, amelyek illeszkednek a helyi valósághoz és szükségletekhez. A beszéd végén együttműködésre és közös gondolkodásra kérte a KMKSZ megyei frakcióját és tagszervezeteit annak érdekében, hogy „a helyi lépések összhangba kerüljenek a megyei és nemzetközi szintű fejlesztési tervekkel”.
Mester András, a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács elnöke egy sürgető kulturális problémára hívta fel a figyelmet: a Beregvidéki Múzeum megszűnésére. Ismertette, hogy a múzeum igazgatója nyugdíjba vonulásával a gyűjtemény 80%-át – ami saját tulajdonában volt – magával vitte, így a múzeum „megszűnt létezni”. Az állami tulajdonban maradt anyag csupán „igen szerény kiállítási anyagot” képez, így a közösség fontos kulturális emlékhelye funkcióját vesztette el. A KMKSZ Elnöksége ezt a hiányt szeretné pótolni, és még időben lépni, mert – mint fogalmazott – „az utolsó előtti pillanatban vagyunk”, amikor még lehetőség van arra, hogy értékeket mentsenek meg. Ebből kiindulva ismertette a Kárpátaljai Magyar Helytörténeti Múzeum létrehozásának koncepcióját. A tervek szerint az intézmény célja a magyar közösségek múltjának, hagyományainak és tárgyi emlékeinek méltó megőrzése, valamint bemutatása lesz.
Sin József, a KMKSZ alelnökének beszéde egy súlyos természeti katasztrófára, valamint az arra adott közösségi és anyaországi válaszokra hívta fel a figyelmet. Elmondása szerint a Székelyföldön található, turizmusból élő település, Parajd, komoly károkat szenvedett el egy árvíz következtében. Hangsúlyozta, hogy az anyaország gyorsan reagált: „a magyar kormány is egy jelentős összeggel járult hozzá a település gondjainak a megoldásához”. Ugyanakkor a kárpátaljai közösségek is saját felelősségüknek érezték a segítségnyújtást. Mint mondta, „három kárpátaljai történelmi egyházunk vezetői összeültek és gyűjtést indítottak”. A példaként állított egyházi összefogás és a gyors reagálás egyaránt azt jelzi, hogy a kárpátaljai magyar közösség felelősséget vállal a határon túli magyarság más régióiért is. Ezért az alelnök a gyűjtésbe való bekapcsolódásra szólította fel a jelenlévőket. A választmány tagjai egyhangúlag támogatták a jótékony célt, hangsúlyozva a nemzeti összetartozás fontosságát.
Molnár László, a KMKSZ kulturális titkára beszédében kiemelte, hogy a közgyűlés helyszínének választása nem véletlen, hiszen „minden év júniusában megemlékezünk arról, hogy Tiszacsomán honfoglalás kori sírokat tártak fel”, ezért a választmányi üléshez koszorúzás és kulturális program is társult.
A nyárra tervezett események sorában kiemelte a Déryné Program Határtalanul alprogramjának kárpátaljai rendezvényeit, amelyek célja a külhoni magyar közösségek nemzeti identitásának erősítése. A rendezvények komplexek: óvodás mesefoglalkozásoktól kezdve középiskolás tréningeken át felnőtt színházi előadásokig minden korosztályt megszólítanak.
A kulturális programok mellett egy másik közösségi kezdeményezésre, a Magyarok Kenyere ‒ 15 millió búzaszem elnevezésű jótékonysági akcióra is felhívta a figyelmet, amelyhez idén is csatlakozik a KMKSZ. Zárásként beszámolt arról is, hogy a Szövetség több nyertes pályázattal rendelkezik a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával, ezek nyomán újabb közösségi és ifjúsági programokat tudnak megvalósítani. Megemlítette, hogy a korábbi Határtalanul program mintájára „idén újra lehetőség nyílik arra, hogy magyar tanulók utazhassanak külhoni területekre”.
A napirendi pontok zárásaként egyéb javaslatok és hozzászólások is elhangzottak, melyek a KMKSZ munkájának hatékonyabbá tételét célozták. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke és a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője a határátkelők kérdéséről számolt be, amely „KMKSZ által előkészített folyamodvány formájában került napirendre a megyei tanácsban.” A javaslat három fő pontja: a meglévő határátkelők éjjel-nappali nyitva tartása, új gyalogos átkelők létesítése, valamint új határátkelők megnyitásának vizsgálata magyar, illetve szlovák és lengyel irányokba is.
A választmányi ülés konstruktív hangulatban zárult. Brenzovics László záróbeszédében a közösség erejéről szólt: „a KMKSZ és a kárpátaljai magyarság él, és próbálja elvégezni feladatát” – vagyis megőrizni az eddigi eredményeket, támogatni a közösségi intézményeket és a magyar oktatást.
Az Európai Mentális Egészség Hete alkalmából Brüsszelben tartott konferencián a résztvevők a lelki egészség megőrzésének módjairól és a hatékonyabb támogatás lehetőségeiről folytattak eszmecserét. A konferencia szervezője Ferenc Viktória, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője, a Patrióták Európáért frakció tagja volt, aki elkötelezetten támogatja a kárpátaljai nők ügyét és sorsukat különös figyelemmel kíséri. A rendezvény során ismertették azokat a finanszírozási lehetőségeket, amelyek részben mentálhigiénés projektek megvalósítását is szolgálhatják, különösen Kárpátalján, ahol a közösségi támogatás kiemelt jelentőséggel bír.
Brüsszelben szervezett konferenciát Ferenc Viktória, a Fidesz–KDNP kárpátaljai származású európai parlamenti képviselője. Az eseményt az Európai Mentális Egészség Hete apropóján rendezték meg, amelynek középpontjában az Ukrajnában élő nők lelki egészsége, ellenálló és megújuló képessége állt. A tanácskozáson kárpátaljai és magyarországi mentálhigiénés szakemberek osztották meg tapasztalataikat a háborús helyzet nőkre gyakorolt pszichés hatásairól.
