Ukrajna, Magyarország, Románia és Szlovákia a jövőben együtt fog küzdeni a határokon átterjedő, állatok által hordozott fertőző betegségek visszaszorításáért. Erről tanácskoztak az adott országok szakemberei Kisvárdán. Jelenleg a veszettség az, amely a legjobban terjed a régióban. A „Protect” program kiemelt feladata, hogy erősítse a zoonózisokra vonatkozó járványügyi felkészültséget és az együttműködést.
A Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció tájékoztatása szerint a járványügyi helyzet a régióban továbbra is feszült, különösen az ivóvíz minőségével és a területek higiéniai állapotával kapcsolatos fertőzések tekintetében.
2025 első negyedévében 785 fertőző betegséget regisztráltak a régióban, amelyek közül az alábbiak domináltak:
Akut bélfertőzések – az esetek 37%-a (beleértve a gyomor-bélhurutot, szalmonellózist, dizentériát, hepatitis A-t);
Hepatitis A – 54 eset;
Szalmonellózis – 14 eset;
Dizentéria – 6 eset;
Gastroenteritis és protozoonális fertőzések – 220 eset;
Tuberkulózis – folyamatosan magas arányokat tart fenn;
A meningococcus fertőzés és a kanyaró – aggodalomra adnak okot Ukrajna más régióihoz képest.
Különös figyelmet fordítanak az ivóvízforrások állapotára:
A vízvezetékek 30%-a nem felel meg a vízminőségi követelményeknek
A nem központosított vízellátó források (kutak, vízgyűjtők, fúrólyukak) 14%-a mikrobiológiailag szennyezett
A régió egyes járásaiban az eltérések szintje eléri a 67%-ot
A rossz minőségű víz fogyasztása miatt fennáll a fertőző betegségek kitörésének veszélye, különösen nyáron.
Felhívják a környék lakóinak figyelmét, hogy:
Kizárólag forralt vagy bevizsgált vizet használjanak
Időben tisztítsák a kutakat, gyűjtőmedencéket és egyéb vízforrásokat
Tartsák be a személyes higiéniai szabályokat
A szemét felhalmozódásának és a környezetszennyezés megakadályozása
Figyelemmel kísérni az udvarok, iskolák, óvodák és nyilvános helyek higiéniai állapotát.
A múlt évben 100 ezer lakosra 69,5 fertőzöttet regisztráltak az orvosok Kárpátalján. Ugyanakkor tavaly 12%-kal nőtt a HIV teszten átesett személyek száma. Csaknem 46 600 embert, kárpátaljai lakost és belföldi menekültet teszteltek különböző módszerekkel, számolt be a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció sajtóközpontja.
A tuberkulózis és az emberi immunhiány vírus elleni küzdelemre irányuló intézkedések tavalyi eredményeit, valamint a 2025-ös munkatervet a tuberkulózis és a HIV terjedése elleni intézkedések koordinációjával foglalkozó frissített megyei bizottság ülésén vitatták meg.
Ezek a betegségek gyakrabban fordulnak elő a régiónk sűrűn lakott alföldi területein, és ritkábban a hegyvidéki területeken. A gyermekek, serdülők és idősek hagyományosan fokozottan vannak kitéve a tuberkulózis kialakulásának, míg az immunhiányt okozó vírus gyakrabban érinti a kockázatos viselkedésű embereket.
A meglehetősen magas mutatók fő okai változatlanok – a betegségek idő előtti felismerése, a rendszeres kivizsgálás hiánya, valamint a lakosság elégtelen ismerete az ingyenes, államilag garantált diagnosztika és kezelés lehetőségeiről.
A szakosított megyei bizottság ülésén a tbc-szolgáltatások igénybevétele előtt álló akadályok azonosítása és reagálása, az SD-politika megvalósítása a kárpátaljai egészségügyi intézményekben, a Nyugati Addiktológiai Intézmény közszervezet tevékenysége stb.
Tavaly csaknem annyi dengue-, vagy más néven csonttörő lázas esetet regisztráltak, mint az előző 11 évben összesen.
Az európai járványügyi hivatal (ECDC) friss adatai szerint a klímaváltozással és a vírusokat hordozó szúnyogok terjedésével összefüggésben drámaian megemelkedett Európában a dengue-lázas megbetegedések száma: tavaly csaknem annyi esetet regisztráltak, mint az előző 11 évben összesen.
Olykor halálos kimenetelű
Míg az általában lázzal és izomfájdalommal járó, olykor halálos kimenetelű vírus 2010 és 2021 között a hivatalos adatok szerint összesen 74 embert betegített meg Európában javarészt Franciaországban, csak 2022-ben már 71 megbetegedést jelentettek kontinens-szerte – közölte az ECDC.
A hivatal csütörtöki tájékoztatóján arra figyelmeztetett, hogy Európában is fokozottabban fognak terjedni egyes, szúnyogok által terjesztett vírusos betegségek, mint a dengue-, a Zika-, a chikungunya- és a nyugat-nílusi láz.
Ám míg más kontinensekkel szemben ezek aránya Európában nem emelkedett drámaian az elmúlt években – a malária és a Zika-vírus esetszámai ráadásul csökkentek –, addig más vírusos megbetegedések, elsősorban a dengue-láz esetében markáns növekedés tapasztalható.
Andrea Ammon, a szervezet igazgatója szerint az intézkedéseknek a szúnyogpopulációk szabályozására, a megfigyelések és az egyéni óvintézkedések fokozására kell összpontosítaniuk.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán arra figyelmeztetett, hogy a 2023-ban és 2024-ben nagy valószínűséggel jelentkező El Nino-hatás tovább növelheti a fertőzések számát.
A klímaváltozás fokozza a szúnyogok szaporodását
Az időjárási jelenség következtében az év második felében szélsőséges időjárási jelenségekre, köztük a csendes-óceáni szigeteken trópusi ciklonokra, Dél-Amerikában heves esőzésekre, Ausztráliában és Ázsia egyes részein pedig szárazságra lehet számítani.
A WHO közlése szerint a klímaváltozás fokozza a szúnyogok szaporodását, és a szúnyogok által terjesztett dengue-vírus előfordulása például máris drámaian emelkedett az utóbbi évtizedekben, különösen Amerikában.
Peruban idén már vészhelyzetet hirdettek az ország legtöbb régiójában, és az egészségügyi miniszter múlt héten lemondott a dengue-lázas esetek számának emelkedése miatt.
Szúnyogok terjesztik
A dengue-vírust szúnyogok, többek között az Ázsiai tigrisszúnyog terjeszti. A dengue-lázat csonttörő láznak is nevezik, mivel olyan erős fájdalmat okozhat, hogy a beteg úgy érzi, mintha eltörnének a csontjai. A dengue-láz tünetei többek között láz, fejfájás, a kanyaróhoz hasonló bőrkiütés, valamint az izom- és ízületi fájdalmak.
The United States deployed a "doomsday plane" to Europe
E-6B Mercury air command post arrived in Iceland. The aircraft is designed to communicate with nuclear submarines, it can take part in exercises in the Arctic. pic.twitter.com/OcxJ12d2aM
A koronavírus járvány ellenére az emberiség továbbra is fejlődik. Természetesen a hatása érezhető, de szakértők szerint ez a járvány nem az első, és természetesen messze nem az utolsó. Tehát hova tartunk? Mint kiderült, nemrégiben a Nemzetközi Jövőügyi Bizottság a Covid-19 mellett tíz, az emberiséget fenyegető lehetséges katasztrófát határozott meg.
Bár ezek a potenciális fenyegetések elszigeteltnek tűnhetnek, és nem érintik egyidejűleg az egész emberiséget, a valóságban egymással összefüggő részek. Tehát mi is vár ránk:
természeti tartalékok, különösen a víz csökkenése;
az ökoszisztémák összeomlása és a biológiai sokféleség csökkenése;
lakosság növekedése, amely nem lesz összhangban a bolygó meglévő tartalékaival;
globális felmelegedés és antropogén klímaváltozás;
a bolygó, az óceánok és a légkör vegyi szennyezettsége;
az élelmiszerhiány, az étkezés minőségének romlása;
nukleáris fegyverek és más, tömegpusztító fegyverek számának növekedése;
új, ellenőrizetlen technológiák megjelenése, nemzeti és globális félreértések, megelőző intézkedések elfogadása ezekkel a kockázatokkal kapcsolatban;
új, gyógyíthatatlan betegség megjelenése.
Számos szakértő – futuristák, politológusok, mérnökök, informatikai szakemberek, demográfusok és közgazdászok szerint a közeljövőben az alábbi változások várhatóak:
A Föld lakossága 2057-ben 10 milliárd lesz.
2100-re az emberiség átlagéletkora 41,9 év lesz.
Az agytumor a 2080-as évek közepéig 100%-an ötéves kezeléssel túlélhető lesz.
2100-ra az emberek átlagosan heti 20 óránál kevesebb dolgoznak.
Világszerte 100 és 800 millió közötti munkahely lesz automatizálva 2030-ig.
Jeanne Kalman francia nő 122 évet és 164 napot élt – a legidősebb ember a Földön, és az egyetlen, aki hivatalosan túllépte a 120 éves határt. 2100-ig azonban Madame Kalman rekordja többször is megdől.
A gyártási ágazatokban 57 szakma tűnik el 2030-ra a „robotizáció” eredményeként, helyüket 180, alapvetően új szakma váltja fel.
2034-ig 1 milliárd szerviz-robot jelenik meg (személyes használatra és a szolgáltatási ágazatban) – ez tíz-szerese annak, amennyi most van.
10 dollár-billiókkal rendelkező kerül be a Forbes listájára a 2070-es évek elején.
180%-al, vagyis háromszorosára nő a világ minden táján a középosztályba tartozó emberek száma (2040-ig).
A globális crowdfunding piac 2025-re eléri a 100 milliárd dollárt. Crowdfunding – közösségi finanszírozás, előleg felvétele termékre vagy szolgáltatásra egy online oldal segítségével.
Az Egyesült Államok egész területén a jelenleg működő bevásárlóközpontok 50%-a 2030-ig bezár az online kereskedelem fejlődése és az új generáció viselkedési modelljének változásai miatt. Hasonló folyamatok zajlanak le a világ számos más országában is.
2058-is 1 milliárd emberi agynak felel majd meg a föld legerősebb szuperszámítógépének termelékenysége.
A 2068-as év történelmet írhat – stabil kereslet mellett a Földön elfogyhat a jelenleg ismert összes olajkészlet.
Tehát csak annyit kell tennünk, hogy vigyázzunk az egészségünkre és megvárjuk ezeket a változásokat…
