Bizonytalanságban bizonytalanul. Ezzel a címmel mutatta be a napokban legújabb dokumentumfilmjét a Kárpátaljai Magyar Filmgyártásért Alapítvány. Az alkotás célja, hogy a néző a benne megszólalók tanúságán keresztül átélje mindazt a bizonytalanságot, ami az orosz-ukrán háború első heteiben jellemezte a kárpátaljai magyarok életét. A rendező történelmi szempontból is fontosnak tartotta megörökíteni az adott időszak tapasztalatait, mivel az példaként szolgálhat a jövő nemzedék számára. A film aktualitását az is bizonyította, hogy a teljes körű invázió kezdete óta eltelt ezer nap távlatából több munkácsi és környékbeli lakos is eljött a bemutatóra. A vetítésnek a kárpátaljai magyar kulturális élet egyik központja, a Munkácsy Mihály Magyar Ház adott otthont, amely a háború kitörésekor aktív részt vállalt a Kelet-Ukrajnából érkező belső menekültek ellátásában is. A filmet a tervek szerint hamarosan Beregszászon és Nagyszőlősön is megtekinthetik az érdeklődők.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) nemzeti ünnepünk alkalmából filmpremiert szervezett a Rákóczi-főiskolán. A március 15-i vetítés különlegessége, hogy szűkebb pátriánk közössége egy időben nézhette meg a Petőfi-filmet az anyaországi és erdélyi közönséggel.
A KMKSZ együttműködve a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházzal, magyarországi részről pedig a Vándormozi produkcióval, valamint a Taylor Projecttel a magyarországi és erdélyi bemutatóval egy időben vetítette le a már jó ideje várt Petőfi-filmet. A Most vagy soha! című alkotás nemcsak a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakjának, hanem a Habsburg-uralom elleni szabadságharcban betöltött szerepének is emléket állít. A filmet Lóth Balázs rendezte, a produkció kreatív producerei pedig Szente Vajk és Rákay Philip voltak, akik online köszöntötték a beregszászi filmpremieren megjelenteket. Az alkotók megköszönték a kárpátaljai magyarságnak, hogy a nehéz időkben is kitartanak.
Gulácsy Géza, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke a vetítést megelőzően köszöntve a több mint háromszáz résztvevőt kiemelte: „Minden nemzet életében megvan a nagy összefogások ideje. 1848 márciusában történelmi mércével példaadó összefogás volt, amikor a szabadságvágy egy pillanatra összekovácsolta a nemzetet, mellyel rést tudott ütni az elnyomó hatalom áttörhetetlennek gondolt páncélján. A politikus szerint egy állam stabilitásában sok tényező játszik szerepet. Az egyik legfontosabb az állampolgárok lojalitása. Az állampolgároknak érezniük kell, hogy érdemes az adott országban élni, családot alapítani, és van értelme a közös jövőért való kiállásnak. Ennek a nemzet iránti felbuzdulásnak lehettünk tanúi 1848-ban. Ahol a közös cél egy irányba állította a sok millió lélek iránytűjét. Ez az, ami hosszú távon esélyt adhat a közös hazában való együttélésre” ‒ fogalmazott. Majd hozzátette, mindezt a kárpátaljai magyarság is megtapasztalta, amikor 1989-ben a szovjet birodalom peremén a nemzetiségek összefogtak nyelvi jogaikért, amiben az ukránok is szerepet vállaltak. Együtt lelkesedve munkálkodtak azért, hogy minden nemzetiségnek joga legyen anyanyelvének szabad használatához. Az alelnök rámutatott arra is, hogy sajnos mindezt elfelejtette már az ukrán vezetés, s mára vonakodik megadni azokat a jogokat a nemzeti kisebbségeknek, melyeket egykor magának is követelt. Gulácsy Géza szerint a kárpátaljai magyarság megmaradásának kulcsa az a hármas egység, mely Isten, család és haza kapcsolatát ötvözi. Ez az a sarokkő, mely megtarthatja a közösségeket ‒ fogalmazott a KMKSZ alelnöke.
Ezt követően levetítették a már sokak által régóta várt, a márciusi ifjakat, főként Petőfi és Szendrey Júlia alakját és a március 15-i eseményeket bemutató nagyjátékfilmet. A film gazdag akciójelenetekben, melyekben néha az alkotói világ elrugaszkodik a történelmi hitelességtől, de ettől függetlenül egy lendületes, szívet megdobogtató, kiváló díszletvilággal, korhű jelmezekkel, fantasztikus digitális munkával és remek színészi teljesítményt ötvöző filmmel találkozhattunk. S talán ami számunkra még kedvesebbé teheti a filmet, hogy néhány képkocka erejéig az olasz egység vezető parancsnokaként szerepet kap benne földink, Ferenci Attila, a Pilvax pincére szerepében pedig Varga József is, akik a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színészei, valamint Katkó Ferenc, szintén kárpátaljai születésű színművész, aki Ottó Farkasch főgonosz társainak egyikét alakítja. A filmben a mélységek és akciódús jelenetek mellett a könnyed humor is felsejlik. A több mint kétórás nagyjátékfilmnek köszönhetően a néző egy nagy utazásban vehet részt a március 14-e éjszaka történései és március 15-i eseményei által.
Filmbemutatóra és közönségtalálkozóra gyűltek össze az érdeklődők a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. Az intézmény Kölcsey Filmklubjában vetítették a Debrecen környékén forgtott, a köznyelvben The Last of Us-ként emlegetett Balcsillag című filmet Pólik József rendezésében. A 2023-ban bemutatott posztapokaliptikus thriller egy olyan világba repíti a nézőket, ahol egy rejtélyes kór miatt kijárási tilalom sújtja a várost, a kivezető utakat lezárták, a néptelen utcákon halottak hevernek, a boltok üresek, a házak pedig elhagyottan állnak. A film elkészítését a koronavírus miatt bevezetett korlátozások inspirálták, sőt több helyszínen a járvány időszakában forgattak. A Balcsillag alapvető üzenete a jó melletti kitartás emberpróbáló erejéről, a veszteségek feldolgozásáról, és az ártatlanság elvesztésének mélységeiről szól. Fontosnak tartjuk, hogy teret biztosítsunk a kultúrának és művészetnek, amelynek szerves része a független filmezés, emelte ki stábunknak Molnár Krisztina, a főiskola Fodó Sándor kulturális központjának vezetője. A vetítést követően közönségtalálkozóra került sor a film rendezőjével, Pólik Józseffel, Sőreghy Ágnessel, aki a főszereplő édesanyát alakította, valamint Szántó Györgyivel, aki Arina, a nehéz sorsú ukrán lány szerepét játszotta. Bár a film utolsó percei, a posztapokaliptikus történetekhez hasonlóan nyitottak a folytatásra, a rendező elmondása szerint Máté történetét nem fogja folytatni, megadván a lehetőséget a nézőnek, hogy egyénileg gondolja tovább a forgatókönyvet. Minden film számára fontosak az elismerések és az is, hogy minél szélesebb körben legyenek elérhetőek, ezért is örültünk a főiskola meghívásának, folytatta gondolatait Pólik József, aki reményét fejezte ki, hogy a későbbiekben más Kárpátaljai intézményekben és városokban is bemutathatják a Balcsillagot.
„Csak tiszta szívvel és tiszta lélekkel lehet hozzányúlni az agyaghoz, papírhoz, ceruzához, emberhez” – vallotta a kárpátaljai magyar képzőművészet és művészeti élet meghatározó egyénisége, Beregszász egykori kiváló szobrásza és keramikusa, Horváth Anna. Az ő személyére emlékeztek és munkássága előtt tisztelegtek a Munkácsy Mihály Magyar Házban megtartott filmbemutatón és kiállításmegnyitón október 11-én.
Horváth Anna a kárpátaljai magyar képzőművészet meghatározó egyénisége volt. Beregszászban élt és alkotott. Érettségi után, 1946-tól a beregszászi téglagyárban dolgozott, ahol megismerte kerámiáinak és érmeinek alapanyagát, az agyagot. Autodidakta művész volt, aki mestereinek Erdélyi Bélát, Manajló Ferencet és Boksay Józsefet tartotta. A kárpátaljai és magyarországi népművészet hagyományaira épülő, a népi élet jeleneteit ábrázoló zsánerszobrai ismertté tették nevét. Szerény méretű kerámiafigurái a népi élet élénk jeleneteit örökítik meg. Éremművészként rendszeresen szerepelt rangos nemzetközi kiállításokon. Sokoldalú művészként több művészeti területtel is foglalkozott, mint például a díszlettervezés, kisplasztika, monumentális szobrászat, rézdomborítás, belsőépítészet, grafika, festészet, emellett kisprózákat is írt. Alkotásai számos hazai és külföldi kiállításokon szerepeltek, munkásságát neves díjakkal ismerték el.
„Vannak művészek, akik azon túl, hogy maradandót alkottak, szűkebb pátriájuk irányadói, szellemi életének meghatározó szereplői voltak. Ilyen művész és kivételes egyéniség volt Horváth Anna – ahogy a kiállítás címe is jelzi, mindenki Annuskája – szobrász, keramikus, aki munkáival messze földre elvitte Beregszász jó hírét, egyben egész életével e vidék lakóit szolgálta” – emelte ki köszöntőjében Papp Ferenc ungvári magyar konzul. „Azt mondják, hogy a nagy ember minden közegben és minden mérték szerint nagy, ezért Horváth Annára olyan emberként kell tekinteni, aki kisvárosi lányként is örök érvényűt alkotott. Munkásemberek gyermeke volt, akikhez élete végéig hű maradt, művészi szintre emelve fel az egyszerű munkásemberek életének megjelenítését” – tette hozzá a diplomata.
„Változatlanul, mozdulatlanul éltem az életem, mint egy bezárt világban. És ez egy nagyon szép élet. Közben bejött hozzám a világ” – Horváth Anna ezen gondolatai köré épül fel Fehér Rita, a Kárpátaljai Magyar Filmgyártásért Alapítvány elnökének legújabb filmje, a Mindenki Annuskája, melyet a művésznő halálának 18. évfordulóján mutattak be először a közönségnek. A dokumentumfilmben megszólalók – köztük Finta Éva és lánya, Szabó Eszter, Matl Péter, Kovács Elemér, Bárdos István, Fring Erzsébet, Csernyiga Gyula, Grica László, Máté Magdolna, Magyar Gergely – közösen idézték fel Horváth Anna sokoldalú egyéniségét. A filmben maga a művésznő is feltűnik, aki egy vele készített korábbi interjú részletein keresztül ad betekintést saját életébe.
Felszólalásában Fehér Rita elmondta, rendkívül hálás a lehetőségért, hogy ő készíthette el a Vérke-parti város újabb kiemelkedő személyét bemutató filmet. Mint fogalmazott: meggyőződése, hogy az elmúlt másfél évszázad során Beregszászban tevékenykedő kiváló emberek – köztük Linner Bertalan sebészorvos, számos tanár, iparos és művész – meghatározó hatást gyakoroltak és alakították a város szellemiségét, s jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy Beregszász a kárpátaljai magyarság szellemi-kulturális központjává vált.
A filmvetítést követően a jelenlévők a patinás épület tetőtéri galériájába vonultak át, ahol Horváth Anna kiállított festményei, grafikái, kisplasztikái és érmei között elsőként Tarpai József, a Munkácsy Mihály Magyar Ház igazgatója mondott köszöntőt. Felidézte, hogy amikor néhány évvel ezelőtt megvásárolták Erdélyi Béla, az erős magyar gyökerekkel rendelkező kárpátaljai festőiskola egyik alapítójának a vár tövében álló házát, mely ma már emlékházként, kiállítóteremként és alkotóműhelyként funkcionál, arra gondoltak, hogy ehhez hasonlóan méltó helyet kellene létrehozni Horváth Anna életművének bemutatására Beregszászban. „Az épület már áll, s reméljük, még ebben az évben meg is tudjuk nyitni a látogatók előtt” – fejezte ki bizakodását Tarpai József.
Heizer Antal, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott ukrajnai nagykövete köszöntőjében elmondta, nagy köszönettel tartozik kárpátaljai útja szervezőinek azért, hogy a helyi politikusokkal és közéleti szereplőkkel való találkozók megszervezése mellett lehetővé tették, hogy egy ilyen színvonalas kulturális rendezvényen is részt vegyen kétnapos kárpátaljai munkalátogatása alatt. A nagykövet arról biztosította a jelenlévőket, hogy Magyarország a továbbiakban is támogatni fogja a kárpátaljai magyarságot nyelvének, kultúrájának, hagyományainak megőrzésében.
Meghatódva szólt a jelenlévőkhöz Horváth Anna hagyatékának őrzője, a József Attila-díjas költő, Finta Éva, aki aláhúzta: Horváth Anna gazdag életműve tovább él, melyet a művésznő nevét viselő emlékházban a közeljövőben méltó környezetben csodálhatnak meg beregszásziak és a városba látogatók egyaránt.
Matl Péter Munkácsy-díjas szobrászművész, Horváth Anna tanítványa elismerően beszélt egykori tanáráról, akinek személyisége „tovább munkálkodik azok lelkében, akik ismerték, felnéztek rá és megfogadták útmutatásait” – fogalmazott.
A kiállítás – melynek anyagai Finta Éva, Szabó Eszter, a Beregszászi 6. Számú Horváth Anna Gimnázium és múzeuma, a Beregvidéki Múzeum, Kovács Elemér, Kovács László és Csernyiga Gyula gyűjteményeinek darabjai – november közepéig tekinthető meg a Munkácsy Mihály Magyar Házban előzetes egyeztetést követően.
Közönségtalálkozóval egybekötött filmbemutatón vehettek részt Nagydobronyban és Nagypaládon az érdeklődők, ahol az elmúlt hétvégén mutatták be a Déryné ifjasszony című filmet, melyet az említett helyszíneken a KMKSZ és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház szervezésében, az anyaországi Déryné Program hozzájárulásával mutatták be. A film után életéről, munkásságáról, a filmről, a forgatás kulisszatitkairól és szülőföldjéhez, Kárpátaljához fűződő viszonyáról is beszélt a nézők kérdéseire válaszolva a Dérynét alakító Tarpai Viktória Jászai Mari-díjas színésznő.
A Vidnyánszky Attila által rendezett film gyakorlatilag egy ugyancsak általa rendezett színházi előadást filmváltozata. A kárpátaljai származású rendező, a budapesti Nemzeti Színház vezérigazgatója, a film Uránia filmszínházbeli díszbemutatóján úgy fogalmazott: „A mű a film és a színház között helyezkedik el” – amely a koronavírus-járvány okozta kényszerű leállást kihasználva készülhetett el. Herczeg Ferenc 1925-ben írt, az 1800-as évek elején játszódó drámáját dolgozzák fel, filmen szokatlan, újszerű módon, a színészek korabeli ruhákban, festett háttér és egyszerű, stilizált diszketek között. A címszereplő Tarpai Viktória mellett Nimling szerepében láthatunk a filmben egy másik beregszászi színészt, Ivaskovics Viktort is.
Nagydobronyban a Magyar Házban mutatták be a filmet, ahol a vetítésre érkezőket az intézményt vezető Szanyi Éva köszöntötte, ismertetve a filmről a legfontosabb tudnivalókat. A hosszú, két és félórás film végén lépett be a terembe a címszerepet játszó, Dérynét alakító Tarpai Viktória, akit nagy tapssal fogadtak. A Jászai Mari-díjas színésznőt Hidi Tünde, a Karpatalja.ma hírportál újságírója kérdezte, de aktívan bekapcsolódott a beszélgetésbe a közönség is.
Nagypaládon a helyi középiskola színháztermében, a megjelenteket Illés Katalin, a KMKSZ Nagypaládi Alapszervezetének elnöke köszöntötte, név szerint is kiemelve László Beátát, a Tiszapéterfalvai Kistérségi Tanács titkárát, Virág Margarétát, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének alelnökét, járási képviselőt, Peleskei Bélát, a Máramaros-Ugocsai Református Egyházmegye főjegyzőjét, Kótunovics István nagypaládi görögkatolikus papot, Teremta Innát, a házigazda középiskola igazgatóját és Bornemissza Anton nagypaládi elöljárót. Majd a filmvetítést megelőzően az egy éve alakult Szatmár Énekegyüttest alkotó hölgyek gyönyörű népviseletben léptek a közönség elé és magyar népdalokat énekeltek.
Illés Katalin elmondta, hogy a film nagypaládi bemutatását ő szorgalmazta: „Én a magyar kultúra napján már láttam ezt a filmet Beregszászban. Fontosnak tartottam, hogy ez a kicsi magyar közösség, akik itt megmaradtak, lássák ezt a filmet. Nagyon jónak tartom a filmet és örülök, hogy Viktória is ellátogat ma hozzánk, akivel beszélgethetünk, közelebbről is megismerhetjük.”
A főszereplő Tarpai Viktóriával Nagypaládon Illés Katalin beszélgetett. A színművésznő beszélt pályájának kezdeteiről, a Déryné-program céljairól, hogy a színházi kultúrát eljuttassák olyan vidéki helyszínekre, ahol az emberek egyébként nem látnának színházi előadást. A színész szemszögéből a színházi és filmszerep különbségeiről, illetve a nyolc nap alatt leforgatott film létrejöttének részleteiről, kulisszatitkairól. A művésznőt nagy érdeklődéssel hallgatta a közönség, többen kérdeztek tőle, aki igyekezet félreérthetetlenül hangsúlyozni, hogy erőt és tartást adnak számára a kárpátaljai gyökerei, ma is haza kell jönnie pihenni, töltekezni, soha nem szakad el szülőföldjétől és szülőfalujától, Nagymuzsalytól.
A közönségtalálkozó végül hosszan elhúzódó, kellemes beszélgetéssé alakult, mely végén Tarpai Viktória tudósítónknak elmondta: „Valami olyan erővel bírnak ezek a találkozások, amelyek nagyon sok mindenben megerősítenek, hitet adnak és tovább segítenek. Az eddigi találkozókon azt tapasztaltam, hogy az embereknek igényük van arra, hogy lássanak magyar filmet, vagy akár színházi előadást, hogy összejöjjenek, közösségben legyenek, hogy meg tudják osztani a gondolataikat, kíváncsiak a másik ember gondolatára, akit esetleg a színpadon vagy a filmen látnak. A találkozók során megerősítést kaptam azzal kapcsolatban is, hogy a kárpátaljai magyarok ki fognak tartani szülőföldjükön minden nehézség ellenére.”
A Déryné ifjasszony című filmet még Nagyszőlősön is be fogják mutatni május 13-án a KMKSZ nagyszőlősi székházában, ahol a közönség ugyancsak találkozhat Tarpai Viktóriával.
A lengyelországi turné során először Krakkóban mutatták be a Zsigmond Dezső által rendezett, Nagy Zoltán Mihály azonos című könyvéből készült, Sátánfattya című filmet, melynek közelmúltban készült el a lengyel fordítása. Az alkotás az 1944 novemberi kárpátaljai történésekkel kezdődik, és a tizenhat esztendős Tóth Eszter sorsán keresztül láttatja a Málenykij robot, valamint az azzal járó szovjet megszállás borzalmait. A vetítésen a főszereplők mellett részt vett Tilki Attila országgyűlési képviselő is, a lengyelországi filmbemutató ötletgazdája egyben. Ez az első kárpátaljai színészekkel készített film a helyi magyarság legnagyobb tragédiájáról, mely a vidék kifosztásának és a magyar nemzeti kultúra eltörlési kísérletének állít emléket. A magyarokat hivatalában fogadta, és megáldotta Stanislaw Jan Dziwisz lengyel bíboros, Szent II. János Pál Pápa volt személyi titkára is. Illetve Agata Szuta a krakkói II. János Pál Interkulturális Párbeszéd Intézet igazgatója is. De ellátogattak az egykori pápa születésének helyére Wadowicébe… Majd pedig a chestohowai Jasna Gora Pálos Kolostor házfőnökével, Marian Waligoraval is találkoztak, aki a misén magyarul köszöntötte őket, majd körbevezette őket a termekben. Végül a delegáció Varsóba utazott, ahol miután fogadta őket Piotr Babinetz, a Lengyel.Magyar Baráti tagozat tagja, parlamenti képviselő, a Magyar-Lengyel Együttműködési Intézetben is bemutatták a Sátánfattya c. filmet. A Sátánfattyához hasonló témájú filmek Lengyelországban is készültek az elmúlt években, a kárpátaljaiak és a beregiek tragédiája azonban Varsóban kevésbé ismertek. A kárpátaljai és anyaországi magyar küldöttség szerint napjainkban az legfontosabb, hogy béke legyen, és az 1944-hez hasonló embertelenségek soha ne ismétlődhessenek meg.
Krakkó után Varsóban is bemutatták a Zsigmond Dezső által rendezett Sátánfattya című filmet, melynek közelmúltban készült el a lengyel fordítása. Az alkotás az 1944 novemberi kárpátaljai történésekkel kezdődik, és a tizenhat esztendős Tóth Eszter sorsán keresztül láttatja a Málenykij Robot, valamint az azzal járó szovjet megszállás borzalmait. Ez az első kárpátaljai színészekkel készített film a helyi magyarság legnagyobb tragédiájáról, mely a vidék kifosztásának és a magyar nemzeti kultúra eltörlési kísérletének állít emléket. A vetítésen a főszereplő Tarpai Viktória és Szücs Nelli Jászai Mari-díjas színészek mellett részt vett Tilki Attila magyar országgyűlési képviselő is, a lengyelországi filmbemutató ötletgazdája. A politikus a sajtónak arról beszélt, hogy a lengyel-magyar barátság szempontjából minél több közös kulturális pontot kell keresni. A Sátánfattya c. film lengyelországi turnéjáról hamarosan hosszabb riporttal jelentkezik a TV21 Ungvár csapata.
Krakkóban mutatták be a Zsigmond Dezső által rendezett, Nagy Zoltán Mihály azonos című könyvéből készült, Sátánfattya című filmet, melynek közelmúltban készült el a lengyel fordítása. Az alkotás az 1944 novemberi kárpátaljai történésekkel kezdődik, és a tizenhat esztendős Tóth Eszter sorsán keresztül láttatja a Málenykij Robot, valamint az azzal járó szovjet megszállás borzalmait. Ez az első kárpátaljai színészekkel késztett film az ottani magyarság legnagyobb tragédiájáról, mely a vidék kifosztásának és a magyar nemzeti kultúra eltörlési kísérletének állít emléket. A vetítésen a főszereplő Tarpai Viktória és Szücs Nelli Jászai Mari-díjas színészek mellett részt vett Tilki Attila magyar országgyűlési képviselő is, aki sokat segített a forgatási idő alatt a stábnak. A magyar delegáció tagjait hivatalában fogadta, és megáldotta Jan Dziwisz lengyel bíboros, Szent II. János Pápa egykori személyi titkára is. A következő bemutatóra a lengyel fővárosban, Varsóban kerül sor.
Harmadik hete vezeti az észak-amerikai kasszasikerlistát James Cameron filmje, az Avatar: A víz útja, amelynek globális mozis jegybevétele vasárnap már elérte az 1,38 milliárd dollárt.
A hétvégén a Pandora bolygón játszódó Avatar a Comscore adatai szerint 63,4 millió dollárt (23,7 milliárd forintot) keresett az észak-amerikai jegypénztáraknál, amivel amerikai és kanadai jegybevétele már 421,6 millió dollárra (157,7 milliárd forintra) rúg – írja az MTI.
A nemzetközi piacon a sci-fi folytatása 957 millió dolláros (358 milliárd forintos) jegyeladásnál tart, ebből 153 millió dollárért (57,2 milliárd forintért) Kínában váltottak rá jegyet a nézők.
A Disney 20th Century Fox stúdiója által forgalmazott több mint háromórás film globális bevétele vasárnapra már 1,38 milliárd dollár volt.
A produkció sikere jelentősen hozzájárult a 2022-es észak-amerikai mozis jegybevételek növekedéséhez: a tavalyi összbevétel végül elérte a 7,46 milliárd dollárt. Ez 63 százalékkal haladta meg a 2021-es év bevételét, amelyre még rányomta a bélyegét a pandémia miatti visszaesés.
Tíz évet kellett várni a folytatásra Az Avatar: A víz útja a James Cameron által tervezett Avatar-filmsorozat második része. A 2009-ben bemutatott, három Oscar-díjat is elnyert Avatar minden idők legnagyobb kasszasikere lett 2,9 milliárd dolláros globális jegybevételével.
Az eredeti film történetének fonalát több mint tíz évvel később folytató Avatar: A víz útja a Pandorán élő Sully család hányattatott sorsát követi. A film főbb szerepeit Sam Wothington, Zoe Saladna, Sigourney Weaver és Kate Winslet alakította.
Szakmai tapasztalatcserére és baráti beszélgetésekre egyaránt lehetőség nyílt a Tokaj-hegyaljai Tállyán megrendezett Kulturális Filmek Fesztiválján.
Az eseményen olyan magyarországi és határon túli filmesek vehettek részt, akiknek alkotásai az előzőleg meghirdetett online filmversenyen a legtöbb közösségi aktivitást érték el. Idén olyan, maximum 5 és fél perces portréfilmek versenyeztek, amelyek a magyar kultúra értékeit tovább éltető személyeket mutatnak be a Kárpát-medence és a diaszpóra helyi magyar közösségeiben.
