Ukrajna törvény kidolgozását tervezi a frontvonalban lévő területek különleges státuszáról, a tűzvonalban élő ukránoknak maximális támogatásra van szükségük – jelentette ki Kirilo Budanov, az Elnöki Hivatal vezetője a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Budanov kifejtette, hogy koordinációs értekezletet tartottak a frontvonalbeli területeken Julija Szviridenko miniszterelnökkel, kormánytisztviselőkkel és parlamenti képviselőkkel együtt. „Meg kell értenünk a számok világos nyelvét: ma több mint 6 millió állampolgárunk él a frontvonal 10 megyéjében. Ezek olyan emberek, akik az ellenség mindennapos terrorja és a több százezer lerombolt infrastrukturális létesítmény ellenére úgy döntöttek, hogy Ukrajnában maradnak, hogy közösségeikben dolgozzanak és éljenek” – írta.
Az elnöki hivatalvezető felhívta a figyelmet arra, hogy a frontvonalbeli területeken a következő problémákat kell megoldani: energiatermelő létesítmények védelme; helyi költségvetési hiányok; egyenlőtlen kifizetések a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeknek; az egészségügyi dolgozók, az oktatási dolgozók és a közműszolgáltatók biztonsági garanciáinak hiánya.
„Kezdeményezzük egy tárcaközi munkacsoport létrehozását, hogy haladéktalanul dolgozzanak ki egy egységes, átfogó törvényt a különleges jogállásról és a frontvonalbeli területeken folytatott tevékenységek szabályozásáról” – hangsúlyozta a hivatalvezető. Hozzátette, hogy számít a parlamenti képviselők és a kormány gyors munkájára az élvonalbeli régiók működésére vonatkozó új szabályok elfogadásában. „Azoknak az embereknek, akik ilyen közel élnek a frontvonalhoz, az állam feltétlen támogatását kellene élvezniük” – összegezte Kirilo Budanov.
Ukrajna fokozza a logisztikai útvonalak drónvédelmét a frontvonalbeli régiókban, az év eleje óta több mint 820 kilométernyi utat tettek biztonságossá – jelentette ki Mihajlo Fedorov védelmi miniszter a Telegram-csatornáján, számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint miniszter közölte, hogy csak májusban az Állami Különleges Szállítási Szolgálat szakemberei több mint 211 kilométernyi drónvédelmet telepítettek a logisztikai útvonalakra. Ezenkívül közel 38 kilométernyi védőszerkezetet állítottak helyre a sérült útszakaszokon. Ezzel párhuzamosan útfelújítási munkálatok folynak a frontvonalbeli régiókban. Az elmúlt hónapban 115,5 kilométernyi utat újítottak fel.
Ahogy Fedorov megjegyezte, a védelmi rendszerek bővítése kritikus fontosságú a front számára. Ez lehetővé teszi a stabil logisztikát és a szükséges erőforrások gyors eljuttatását a frontra, a sebesült ukrán katonák biztonságos evakuálását, valamint a védelmi erők védett mozgását az ellenséges dróntámadások állandó fenyegetése alatt. „Minden védett kilométer biztonságos logisztikát és megmentett életeket jelent” – hangsúlyozta.
Általánosságban elmondható, hogy az év eleje óta jelentősen felgyorsult az infrastruktúra-fejlesztés üteme. Az Állami Különleges Közlekedési Szolgálat eddig már 822 kilométernyi drónvédelmet telepített a fontos útvonalakon. A frontvonalban több mint 170 kilométernyi, bombázások és nehézfegyverek által megrongált útfelületet állítottak helyre.
Az ellenség rohamcsoportokkal próbálja támadni az ukrán katonák által tartott állásokat – mondta Andrij Demcsenko.
Az Oroszországgal közös határ gyakorlatilag frontvonallá alakult, ahol aktív harcok zajlanak, valamint intenzív légicsapások, tüzérségi támadások és drónbevetések történnek – jelentette ki az Ukrán Állami Határőrszolgálat szóvivője.
A legaktívabban az ellenség a Krasznopilljai és Miropilljai községek térségében, valamint a Sosztkai járásban próbálja kiterjeszteni az ellenőrzési zónáját. Ugyanakkor az orosz állítások egy úgynevezett „pufferzóna” létrehozásáról nem felelnek meg a valóságnak – hangsúlyozta a tisztviselő.
A határ tehát ténylegesen frontvonallá vált, ahol folyamatos harcok és intenzív támadások zajlanak légi erőkkel, tüzérséggel és drónokkal – ismételte meg a határőrség szóvivője.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka utasította a hadseregcsoport- és hadtestparancsnokokat, hogy május 20-ig ellenőrizzék a katonai állomány logisztikai ellátottságának szervezését – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az ukrán fegyveres erők vezérkarának közleményére hivatkozva.
A jelentés szerint az első védelmi vonalban lévő harcosok logisztikai ellátottságának ellenőrzéséről van szó. „Szirszkij azt is elrendelte, hogy tegyenek meg minden intézkedést a szállítás, az evakuálás, a földi robotkomplexumok és egyéb felszerelések biztosítására” – tette hozzá a vezérkar.
A napokban botrány robbant ki a médiában a 14. gépesített lövészdandár katonáinak ellátásával kapcsolatban, akik Kupjanszk térségében teljesítenek harci feladatokat. Kiderült, hogy a katonák hetek óta élelem és víz nélkül voltak harci feladatok végrehajtása közben. A helyzet odáig fajult, hogy esővizet kellett inniuk és 10, 14, sőt 17 napig is várniuk kellett az élelemre.
Lesoványodott és rendkívül kimerült férfiak fotói jelentek meg az interneten, akik 80-90 kilogrammot nyomva mentek a frontra, majd körülbelül 50 kilogrammra fogytak.
Volodimir Zelenszkij elnök csütörtökön hős város címmel tüntetett ki 14 várost, amelyek ellenállnak a folyamatos tüzérségi támadásoknak és segítik a frontot – számolt be az rbc.ua hírportál az elnök Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij az Ukrajna hős városa kitüntetést adományozta azoknak a közösségeknek, amelyek továbbra is ellenállnak az orosz támadásoknak és támogatják a hadsereget.
A kitüntetettek között van: Donyeck megyében: Druzskivka, Kosztyantinivka, Kramatorszk, Pokrovszk, Slavjanszk; Zaporizzsja megyében: Huljajpole, Orihiv; Harkiv megyében: Kupjanszk; Dnyipro megyében: Marganec, Nikopol, Pavlohrad; Hmelnickij megyében: Sztarokosztyantiniv; Szumi megyében: Trosztyanec, Szumi.
Az elnök állami kitüntetéseket is átadott a helyi önkormányzatok és a katonai közigazgatás képviselőinek. „Köszönöm a felelősségvállalást és a munkát, amit az emberekért tesznek még a legnehezebb időkben is” – írta Volodimir Zelenszkij.
A gázellátással kapcsolatos helyzet jelenleg Ukrajna frontvonalbeli régióiban a legnehezebb, és a legrosszabb Herszonban, ahol az orosz légitámadások következtében jelentős mértékben megsemmisültek az energiatermelő létesítmények – jelentette ki szombaton Julija Szviridenko miniszterelnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Szviridenko Szerhij Koreckijjel, a Naftohaz vezérigazgatójával tárgyalt a zavartalan gázellátás biztosításának kérdéséről, elsősorban a frontvonalbeli régiókban. „Továbbra is összehangoljuk az energiarendszer minden elemének munkáját az orosz tüzérségi támadások és a súlyos fagyok miatti vészhelyzetben” – jegyezte meg.
A kormányfő elmondása szerint országszerte 474 gázelosztó hálózat vészhelyzeti egysége dolgozik fokozott üzemmódban. Összesen több mint kétezer gázipari munkás vesz részt a munkában: közvetlen javításokat végeznek a létesítményekben, és a lakosság hívásait fogadják a nap 24 órájában. Az állandó ellenséges támadások után mindent megtesznek a frontvonalhoz közeli falvak és városok gázellátásának gyors helyreállításáért, ahol a javítócsapatok gyakran célzott támadások alatt dolgoznak.
„Különös figyelmet fordítanak most a frontvonalon fekvő Csernyihiv, Harkiv, Szumi, Donyeck, Zaporizzsja, Mikolajiv, Herszon és Dnyipropetrovszk megyékre. Herszonban különösen nehéz a helyzet, az energiatermelő létesítményeket jelentős mértékben megrongálta az ellenséges légitámadás” – közölte Szviridenko. Megjegyezte, hogy a Naftohaz 1750 elektromos és gázfűtőberendezést, valamint gázpalackokat biztosított a helyi lakosoknak, és folyamatosan további berendezéseket importál.
„Megbeszéltük a további gázimporttal kapcsolatos helyzetet is. Az állami költségvetésből elkülönített 8 milliárd hrivnyának és a nemzetközi partnerek segítségének köszönhetően a kormány a Naftohazzal együttműködve 2025-ben 5,7 milliárd köbméter importot biztosított a fűtési szezon stabil lebonyolításához” – mondta a miniszterelnök.
A kormányfő szerinte ez lehetővé tette a hatalmas rakétacsapások miatt elvesztett hazai termelési mennyiségek pótlását. „Egyértelmű importparamétereket határoztunk meg a következő időszakra, hogy átvészeljük az idei, példátlanul nehéz fűtési időszakot télen” – tette hozzá Julija Szviridenko.
Az elmúlt 5 hónapban 121,5 ezer embert evakuáltak Ukrajna frontvonal melletti területeiről, köztük mintegy 14 ezer gyermeket és csaknem 4 ezer mozgáskorlátozott személyt – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a Közösségi és Területfejlesztési Minisztérium Facebook-oldalára hivatkozva.
A jelentés szerint a minisztérium régiónkénti adatokat szolgáltatott az evakuálásról: a legtöbb embert – több mint 84 ezer embert Donyeck megyéből evakuálták; Dnyipropetrovszk megyéből több mint 23,9 ezer embert; Harkiv megyéből 5,1 ezer embert; Szumi megyéből több mint 4 ezer embert; Herszon megyéből 3,45 ezer embert; Zaporizzsja megyéből több mint 800 embert.
Jelentések szerint jelenleg 20 tranzitközpont működik Ukrajna több régiójában. Ott az embereknek lehetőségük van átfogó segítségnyújtásra: humanitárius, orvosi, pszichológiai, jogi és szociális támogatásra. Segítséget kapnak dokumentumaik helyreállításában, juttatások és szociális szolgáltatások igénylésében, valamint pénzügyi támogatást kaphatnak az államtól és a humanitárius szervezetektől.
A minisztérium megjegyezte, hogy a tranzitközpont után a kitelepítettek ingyenes ideiglenes szálláslehetőségeket vehetnek igénybe. Ukrajnában több mint 1100 ilyen található. 80,5 ezer férőhelyet biztosítanak a belső menekültek számára. A helyek közel 10%-a jelenleg üresen áll – jegyezte meg a minisztérium.
A koordinációs törzs döntése értelmében 2024. május 2-án megkezdődött Donyeck megye lakosainak kötelező evakuálása a Voliny megyébe.
Június 1. óta csaknem 108 ezer embert evakuáltak Ukrajnában a frontvonalhoz közeli térségekből, köztük mintegy 13 ezer gyermeket és csaknem 3,7 ezer mozgáskorlátozott személyt – közölte az Ukrán Közösség- és Területfejlesztési Minisztérium.
A legtöbb evakuált Donyeck megyéből származik – több mint 77 ezer ember, köztük majdnem 8 ezer gyermek.
A Koordinációs Törzs jóváhagyta a Donyeck Megyei Katonai Közigazgatás döntését, amely kötelező, kényszerített gyermekevakuálást ír elő a Kramatorszki kistérség egyes településein. Hasonló döntést hagytak jóvá a Harkivi Megyei Katonai Közigazgatás részéről is a Kupjanszki járás egyes településeire vonatkozóan.
Tranzitpontok és segítségnyújtás
Jelenleg 20 tranzitpont működik Ukrajnában: a Dnyipropetrovszki, Szumi, Harkivi, Volinyi, Mikolajivi és Zaporizzsjai területeken. Átfogó szolgáltatásokat biztosítanak többek között Pavlohradban, Voloszke településen és Lozovában. A Kijevi Városi Katonai Közigazgatás feladata egy tranzitközpont megnyitása Kijevben.
A tranzitpontokon 10 800 hrivnyás pénzbeli támogatást, valamint élelmiszer- és higiéniai csomagokat, továbbá orvosi, jogi és pszichológiai segítséget biztosítanak az érkezőknek.
Fokozatosan kivonják a frontról azokat az ukrán katonákat, akik 2022 óta vesznek részt az Oroszország elleni harcokban – jelentette ki Ivan Havriljuk altábornagy, védelmi miniszterhelyettes a Legfelső Tanácsban a kormányhoz intézett kérdések órájában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Havriljuk elmondta: „A jelenleg harcterületeken feladatokat ellátó csapatok kiképzéséhez és pótlásához szükséges humánerőforrás-beérkezés esetén befejeződik a mechanizmus kialakítása. Ami a fokozatos pótlást illeti, kezdve azokkal a katonákkal, akik már 2022 óta látnak el feladatokat.” Mint kifejtette, ez csak akkor fog megtörténni, ha rendelkezésre áll az emberi erőforrás a harcoló egységek kiképzésére és pótlására. „A buszifikáció szégyenletes jelenség, és mindent megteszünk annak elkerülése érdekében” – tette hozzá.
A tábornok elmondása szerint jelenleg is folyik a munka a frontállásokban lévő csapathiány fedezésének lehetséges módjain. Megfontoljuk annak lehetőségét, hogy a 18 és 24 év közötti, szerződés alapján a hadsereghez csatlakozott katonákból jöjjenek létre egységek tette hozzá.
„Ezenkívül megnyíltak a toborzóközpontok, és folynak a munkálatok azon, hogy külföldieket toborozzanak feladatok ellátására a területünkön lévő frontokon. Ma már több mint 50 toborzóközponttal rendelkezünk Ukrajna régióiban és városaiban, amelyek önkéntes alapon toborozzák az ukrán állampolgárokat. Folyik az ez irányú munka” – hangsúlyozta Ivan Havriljuk.
Volodimir Zelenszkij elnök hétfőn a harkivi frontra, Vovcsanszk térségébe érkezett, ahol kitüntetéseket adott át a különleges műveleti erők napja alkalmából a katonáknak – számolt be az rbc.ua hírportál az Elnöki Hivatal sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Szeretném megköszönni a hősies hadműveleteiteket mind az ellenséges vonalak mögött, mind a területeink, városaink és falvaink védelme érdekében és megszállás során, kezdve Hosztomellel 2014-ben, majd a Herszon és Harkiv megyékben végrehajtott hadműveletekkel. Kérlek, vigyázzatok magatokra, ma olyan úton jártok, ami valószínűleg az egyik legnehezebb. Az egész ország számít rátok, biztosan győzünk.”
Zelenszkij és Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka meghallgatta Olekszandr Trepaknak, a különleges műveleti erők parancsnokának a jelentését az ukrán fegyveres erők fejlesztésének stratégiájáról, valamint az elvégzett és tervezett feladatokról. Trepak dandártábornok a különleges műveleti erők három fő tevékenységi területéről beszélt: pszichológiai hadműveletek és nem kinetikus akciók, ellenállási mozgalom az ideiglenesen megszállt területeken és a különleges alakulatok akciói.
Szóba került a különleges műveleti erők képességeinek további reformja, fejlesztése a modern kihívásoknak megfelelően, a 2014 óta megszerzett legjobb globális és hazai tapasztalatok felhasználásával – közölte az elnöki sajtószolgálat.
Az ukrán fegyveres erők különleges műveleti erői az ukrán hadsereg elitjét alkotják. A fegyveres erők külön típusa, amely magasan képzett szakemberekből áll, akik a legnehezebb és legveszélyesebb feladatokat látják el. Gyakran „néma gyilkosoknak” vagy „a háború árnyékának” nevezik őket.
Today, Olena @ZelenskaUa and I visited the National Specialized Children's Hospital “Okhmatdyt”. We spoke with the children who are undergoing treatment.
Despite everything, the institution is resuming its normal operations and rebuilding its strength after the Russian attack. I… pic.twitter.com/iAZGYy2OCG
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 27, 2024
The Vatican Secretary of State is received in Kyiv by Ukrainian President Volodymyr Zelensky, to whom he conveys the Pope's solidarity and the Holy See's commitment to help find "a just and lasting peace".
