2025. június 5-én megtartotta plenáris ülését a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma Budapesten, melyen részt vett Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke és Péter Csaba, a KMKSZ-frakció megyei képviselője. A plenáris ülés eredményeként közzétett állásfoglalásában a KMKF kifejtette, hogy aggodalommal figyeli a háború sújtotta Kárpátalján élő magyarság helyzetét, és támogatásáról biztosította a közösségünket az elvett jogaink visszaszerzéséért vívott küzdelemben. Kiemelték az oktatási, kulturális és önkormányzati intézmények megőrzésének fontosságát, valamint a szülőföldön való megmaradás jogát. A Fórum a háború befejezését és a tartós béke megteremtését szorgalmazta, felkérve a magyar kormányt, hogy minden diplomáciai eszközt használjon fel ennek érdekében. A nemzeti kisebbségek jogainak rendezését a hosszú távú béke kulcselemének tekintik. A Fórum kiállt az autonómiaformák mellett, beleértve a regionális, önkormányzati és kulturális autonómiát, melyek kárpátaljai alkalmazására is példaként tekint. Nyilatkozatukban üdvözlték az EU-s színtéren tartott konferenciákat, amelyek ráirányítják a figyelmet a kisebbségi jogokra. Üdvözölték „A nemzeti kisebbségek védelme az Európai Unióban” című dokumentum megjelenését is, amely konkrét javaslatokat tesz az identitás és a szülőföldön élés jogának biztosítására. A KMKF szerint egy kötelező érvényű európai szabályozás képes lehet megteremteni a teljes egyenlőséget a kisebbségek és a többségi társadalmak között. A Fórum továbbra is támogatja a Minority SafePack és a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezéseit, még akkor is, ha azokat uniós szinten elutasították. Az állásfoglalásba belekerült az is, hogy a KMKF szerint szükség lenne egy európai nemzeti kisebbségi biztos pozíciójának létrehozására. Továbbá pedig fontosnak tartják, hogy az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója, röviden a FUEN munkacsoportjai – köztük a kárpátaljai magyar közösség – továbbra is láthatók maradjanak az európai színtéren, és hatékonyan képviseljék érdekeiket. A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának állásfoglalása ismételten megerősíti a külhoni magyar közösségek iránti szolidaritást, a nemzeti önazonosság védelmének fontosságát, valamint azt a közös felelősséget, hogy minden magyar békében, biztonságban és méltóságban élhessen szülőföldjén.
Újraválasztották Vincze Lorántot az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója élére szombaton, a kisebbségi ernyőszervezet berlini közgyűlésén. Vincze Loránt további három évig vezetheti a több mint száz kisebbségi szervezetet tagjai között tudó európai kisebbségi ernyőszervezetet. Vincze egyedüli jelöltként pályázott a tisztségre. Mint fogalmazott: az a célja, hogy harmadik és utolsó mandátumomban az elnökséggel közösen úgy irányítsák a FUEN-t, hogy megteremtsék a hosszú távú pénzügyi és intézményi stabilitását, hiszen így képviselhetik a leghatékonyabban az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek érdekeit. Vincze Loránt 2013-2016 között a FUEN alelnöke volt, 2016 óta a szervezet elnöke. 2019-ben az RMDSZ színeiben európai parlamenti képviselői mandátumot szerzett. A közgyűlésen a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség küldöttei is részt vettek. A KMKSZ, mely 1993 óta tagja a FUENNEK ezentúl az Európai Dialógus Fórumban is képviselteti magát. A FUEN berlini kongresszusán az ukrajnai háború is visszatérő téma volt, hiszen külön beszélgetéseket szenteltek a konfliktushelyzetben lévő kisebbségek helyzetének is.
Pozitívan fogadta az
Európai Bizottság a nyolc éve elindított Minority SafePack európai
kisebbségvédelmi kezdeményezés alapján kidolgozott javaslatokat, amelyek
alapján július 10-éig hoz majd döntést arról, hogy megindítja-e a jogalkotási
folyamatot – közölte Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség
(RMDSZ) európai parlamenti képviselője, az Európai Nemzetiségek Föderatív
Uniójának (FUEN) elnöke Brüsszelben szerdán.
A képviselő az RMDSZ és a FUEN által indított kezdeményezés
európai bizottsági bemutatása után magyar újságíróknak nyilatkozva elmondta, a
megbeszélésen világossá tették, hogy az Európai Unió tagországaiban
asszimilációnak kitett kisebbségi nyelvek és kultúrák részei az európai
kulturális örökségnek, ezért védeni kell őket.
„A kisebbségek jogainak védelme az EU feladata is, nem
kizárólag a tagállamok hatáskörébe tartozónak kellene tekinteni” – fogalmazott.
Vincze Loránt arra emlékeztetett, hogy a tagjelölt
országoknak meg kellett felelniük olyan politikai kritériumoknak, amelyek
betartását csatlakozásuk után nem kérték számon rajtuk, de a régebbi
tagországok maguk sem teljesítenek. Ezzel összefüggésben kiemelte, a Vera
Jourovával, az európai értékek védelméért felelős biztossal, valamint Marija
Gabriel kultúra- és oktatásügyi biztossal folytatott megbeszélésen hangsúlyozták:
az egyes tagállamokkal szemben indított jogállamisági vizsgálatok esetén fontos
volna, hogy a kisebbségi jogok védelme is a „csomagba tartozzon”.
A képviselő kijelentette, a bemutatott kezdeményezés célja,
hogy az EU erősítse a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek
védelmét, támogatva a közösség sokszínűségét. Uniós szintű védelmet és
támogatást kér az őshonos európai kisebbségek, nemzeti közösségek, nyelvi
csoportok számára. A javaslatok legfontosabb elemei a kisebbségi nyelvek és
kultúrák, a kisebbségi nyelvű oktatás védelmére vonatkoznak. Kitér az
audiovizuális médiára is, egyebek mellett az adások külföldi sugárzását
korlátozó szabályok eltörlése tekintetében, továbbá a kohéziós politika olyan
átalakítására, hogy az kedvezőbbé váljon a nemzeti kisebbségek számára is.
Továbbá új intézmény felállítását is javasolja annak feltárása érdekében, hogy
milyen megoldások, törvényi keretek léteznek az egyes tagállamokban a
kisebbségi nyelvekre vonatkozóan.
„Ideje volna egy olyan polgári kezdeményezésnek, amely a
végére ér, és sikeressé válik. Reméljük, hogy az őshonos kisebbségek védelmét
célzó javaslat nyomán elkezdődhet a törvényalkotás az új összetételű Európai
Bizottság segítségével” – fogalmazott.
Winkler Gyula, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ)
EP-képviselője reményét fejezte ki, hogy a bemutatott javaslatok valóban az
európai irányelvek részeivé válnak majd.
Fontosnak nevezte, hogy az Európai Parlament a
kisebbségvédelmi kezdeményezés javaslataira épülő jelentést fogadjon el,
ugyanis az új Európa Bizottság ősszel vállalta, hogy oda fog figyelni a
képviselőtestület álláspontjára.
Vincze Loránt végezetül arról tájékoztatott, hogy a
javaslatról április 10. előtt meghallgatás várható az Európai Parlamentben illetékes
szakbizottságában, amelyet később az EP a plenáris ülésén is megvitathat.
Az Európai Bizottság arról tájékoztatott, hogy az EP
meghallgatását követően kiértékeli a kezdeményezést, majd tudatja, hogy milyen
lépéseket kíván tenni, és milyen érvek indokolják döntését. A brüsszeli
testület előtt alapvetően három lehetőség áll: vagy úgy határoz, hogy
jogszabályjavaslatot dolgoz ki a kezdeményezés ügyében, vagy egy úgynevezett
nem jogalkotási intézkedést hoz, de úgy is dönthet, hogy semmilyen további
lépést nem tesz az ügyben.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Pozitívan fogadta az Európai Bizottság a nyolc éve elindított Minority SafePack európai kisebbségvédelmi kezdeményezés alapján kidolgozott javaslatokat, amelyek alapján július 10-éig hoz majd döntést arról, hogy megindítja-e a jogalkotási folyamat...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1580926786
[modified] => 1580926830
)
[title] => A Minority SafePack kezdeményezés alapján az EU júliusban indíthat törvényalkotási folyamatot
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=4031&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 4031
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 4033
[image] => Array
(
[id] => 4033
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/minority.jpg
[original_lng] => 361307
[original_w] => 2560
[original_h] => 1706
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/minority-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/minority-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/minority-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/minority-1024x682.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/minority-1536x1024.jpg
[width] => 1536
[height] => 1024
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/minority-2048x1365.jpg
[width] => 2048
[height] => 1365
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/minority.jpg
[width] => 2560
[height] => 1706
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1580919631:12
[_thumbnail_id] => 4033
[_edit_last] => 12
[views_count] => 4634
[_oembed_0bc8b927f81470d6d06da056d15e4f04] =>
Today, we adopt a binding acceptance period of 9 months for vaccination certificates for intra-EU travel.
A harmonised validity period for #EUCOVIDCertificate is a necessity for safe free movement and EU level coordination.
?? Whether a snack or a food ingredient, did you know there are currently three insects authorised in the EU 'novel food'?
‘House cricket’, ‘yellow mealworm’ and ‘migratory locus’ are the three types of insects authorised as ‘novel food’ in the EU market. ? pic.twitter.com/PIvWNVWtBr
