A glasgow-i COP26 csúcstalálkozón megállapodás született a veszélyes klímaváltozás megelőzéséről.
A Glasgow-i Klímaegyezmény a történelem során az első olyan megállapodás, amelyben egyértelműen meg van határozva a szén, az üvegházhatású gázok kibocsátását illetően legrosszabb fosszilis tüzelőanyag felhasználásának csökkentésének terve.
A megállapodás emellett sürgős kibocsátás csökkentést ír elő, és több pénzbeli támogatást helyez kilátásba a fejlődő országok számára az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatására.
A dokumentum 1,5°C-ra korlátozza a hőmérséklet-emelkedést.
Az előzetes tárgyalások tervezetében szereplő, a szén alkalmazásának fokozatos megszüntetésére vonatkozó kötelezettségvállalás megvitatása drámai véget ért, miután India ellenezte.
India klímaminisztere, Bhupender Yadav azt kérdezte, hogyan ígérhetik meg a fejlődő országok a szén és a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának fokozatos megszüntetését, ha „még mindig nem tudnak megbirkózni fejlesztési programjaikkal és a szegénység felszámolásával”.
Végül az országok abban állapodtak meg, hogy nem végleg mondanak le a szénről, hanem fokozatosan csökkentik annak alkalmazását. Alok Sharma, a COP26 elnöke azt mondta, hogy „nagyon sajnálja”, hogy így alakultak a dolgok.
COP26: New ‘Glasgow Climate Pact’ agreed but last-minute weakening of coal phase-out, reports @AlastairDalton from the conference https://t.co/K3imiyPUFa
COP26: New ‘Glasgow Climate Pact’ agreed but last-minute weakening of coal phase-out, reports @AlastairDalton from the conference https://t.co/K3imiyPUFa
Szombat este az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgow-ban rendezett 26. ülésén (COP26) részt vevő 197 ország küldöttei elfogadták az új globális klímaegyezményt.
A csaknem kétheti tárgyalássorozat után, a tervezett határidőnél egy nappal később, komoly kompromisszumokkal jóváhagyott megállapodás a Glasgow-i Klímaegyezmény (Glasgow Climate Pact) címet viseli.
COP26: New ‘Glasgow Climate Pact’ agreed but last-minute weakening of coal phase-out, reports @AlastairDalton from the conference https://t.co/K3imiyPUFa
Ez az első globális környezetvédelmi megállapodás, amely konkrétan megnevezi a szenet olyan fosszilis fűtőanyagként, amelynek használatát az energiatermelésben hosszú távon csökkenteni kell.
Az első brit sajtóreakciók szerint azonban kompromisszumos megoldás született, amely elmarad a várakozásoktól.
Az eredeti határozattervezetben ugyanis a szénfelhasználás szakaszos megszüntetése szerepelt, ám az utolsó pillanatban, India szombat este előterjesztett kifogása nyomán a végleges szövegbe ehelyett a szakaszos csökkentés kifejezés került.
António Guterres ENSZ-főtitkár szerint a világnak „vészhelyzeti üzemmódba kell kapcsolnia” az éghajlatváltozással kapcsolatban, mivel a megállapodás nem megy elég messzire – írta a BBC News.
The #COP26 outcome is a compromise, reflecting the interests, contradictions & state of political will in the world today.
It's an important step, but it's not enough. It's time to go into emergency mode.
Ugyanakkor elismeri, hogy a megállapodás „fontos építőköveket hoz létre az előrelépéshez”, és olyan kompromisszum, amely tükrözi a világ „érdekeit, ellentmondásait és a politikai akarat álláspontját”.
A fiataloknak, az őslakos közösségeknek és az éghajlatváltozás elleni aktivizmusban élenjáró más embereknek szóló üzenetében Guterres azt mondta: „Tudom, hogy csalódottak vagytok, de a haladás útja nem mindig egyenes vonalú. Néha vannak kitérők, néha vannak árkok. De tudom, hogy eljuthatunk oda.”
COP26: New ‘Glasgow Climate Pact’ agreed but last-minute weakening of coal phase-out, reports @AlastairDalton from the conference https://t.co/K3imiyPUFa
COP26: New ‘Glasgow Climate Pact’ agreed but last-minute weakening of coal phase-out, reports @AlastairDalton from the conference https://t.co/K3imiyPUFa
Nyilvánosságra hozták a Glasgow-i klímacsúcs (COP26) házigazdái a konferencián született vállalások alapján készült nyilatkozattervezetet.
A tervezet szövegében hangsúlyozták: jelenleg még egy nagy szakadék van az államok vállalásai közt, valamint aközött, hogy a szakértők szerint mire lenne szükség a klímaválság következményeinek megakadályozásához. Épp ezért arra kérik a konferencián részt vevő államokat, hogy teljesítsék hamarabb azok a vállalásaikat, amelyeket 2030-ra ígértek, annak érdekében, hogy 2022-re sikerüljön elérni azokat a célokat, amelyeket a párizsi egyezmény rögzített.
A tervezet szövegében arra is felszólították az országokat, hogy ahol csak lehetséges, ott az energiahordozók helyett próbáljanak meg másfajta energiaforrásokat alkalmazni. Itt azonban nem szabtak meg semmilyen dátumot arra vonatkozóan, hogy ezt meddig kellene megtenniük az államoknak.
A tervezetben leírtakat a konferencián részt vevő 200 állam képviselői a következő napokban fogják megvitatni. Alok Sharma, a konferencia elnöke ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: a tárgyaló felekre még komoly munka vár annak érdekében, hogy létrejöjjön egy olyan egyezség, amely által megfelelően lehet kezelni a globális felmelegedést.
A végleges nyilatkozat kiadására hétvégén kerülhet sor, a Greenpeace azonban a leírtakkal szemben már most erős kritikát fogalmazott meg.
„Ez a tervezet nem arra szolgál, hogy megoldjuk a klímaválságot. Ez egy egyezség arról, hogy keresztbe tesszük az ujjainkat és bízunk a legjobban. Egy udvarias kérés, hogy az országok talán, ha lehetséges, tegyenek többet a következő években” – írták. A Climate Action Tracker nevű kutatócsoport ugyancsak arra hívta fel a figyelmet, hogy az eddigi, 2030-ra tervezett vállalások nem elengedőek, azok által a 2100-as évig még mindig 2,4 fokkal nőhetne a globális átlaghőmérséklet az ipari forradalom előtti időkhöz képest.
COP26: New ‘Glasgow Climate Pact’ agreed but last-minute weakening of coal phase-out, reports @AlastairDalton from the conference https://t.co/K3imiyPUFa
COP26: New ‘Glasgow Climate Pact’ agreed but last-minute weakening of coal phase-out, reports @AlastairDalton from the conference https://t.co/K3imiyPUFa
Az ENSZ a skót Glasgow-ban megrendezésre kerülő kéthetes klímacsúcsa (KC26, más néven COP26) szinte biztosan kudarccal fog végződni – még ha a világ vezetői ezt nem is ismerik el. Ennek számos oka van.
A csúcstalálkozó fő iránytűje a 2016-os Párizsi „a norma – 1,5 fok” megállapodás. Vagyis 2030-ra a globális felmelegedés nem haladhatja meg az 1,5 Celsius-fokot az iparosodás előtti korszakhoz képest. Más esetben viharok, tüzek, szárazság és hőhullámok várnak ránk, amelyek egyre súlyosabbak és potenciálisan halálosak lesznek abban az esetben, ha a 1,5 fokot meghaladja a felmelegedés.
Vajon reális ez a cél? Ennek kapcsán nagyon komoly kételyek merülnek fel, mert az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése a termelés és a megélhetés globális átalakítását követeli meg.
És az esélye annak, hogy a közel 200 ország, aki elküldte képviselőit Skóciába, megállapodik abban, hogy gazdasági és politikai „megrázkódtatásnak” teszik ki magukat annak érdekében, hogy elérjék a cél eléréséhez szükséges radikális kibocsátás csökkentését, abszolút minimális.
„Ez nagyon valószínűtlennek tűnik. Még csak jele sincs annak, hogy a nagy játékosok meg akarnák ezt tenni”, véli Oliver Heden, a Német nemzetközi kapcsolatok és biztonsági Intézet a klímaváltozás politikai gazdaságtanának szakértője.
És maga a 1,5 fokra való korlátozás célja is egy „járó szellem”, mert valójában nincs életalapja, de nem lehet eltemetni, az ENSZ klímapolitikájának alapja, amely viszont némi reményt ad arra nézve, hogy az emberiség valaha is meg tudja majd menteni magát a globális katasztrófától.
Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete szakértői – a témával foglalkozó legmagasabb tudományos testület – legutóbbi átfogó tanulmánya kimutatta, hogy abban az esetben, ha a globális kibocsátás ebben az évtizedben való meredek csökkenése ellenére is túllépi az 1,5-ös küszöböt, majd ismét leereszkedik a szén légkörből való eltávolítására irányuló nagyszabású erőfeszítések segítségével. Ma azonban semmi jele annak, hogy egy ilyen mentési terv kidolgozása megkezdődött volna.
Ezen kívül a világ országainak több mint fele bemutatta a környezetvédelmi terveit, és a világ gazdaságának mintegy 75%-nak, beleértve Kínát, a bolygó legnagyobb „szennyezőjét”, jelenleg az a célja, hogy a század közepére elérje a nulla kibocsátási szintet.
De sok ígéret nincs is alátámasztva kibocsátás csökkentési tervekkel ebben az évtizedben, és együtt sem érik el a 1,5 fokos célt. Ráadásul még a világ leggazdagabb, folyamatosan a globális felmelegedés elleni küzdelemről nyilatkozó országokban sincs elég politikai akarat, hogy többet tegyenek ezen ügyben.
És ahogy az lenni szokott, a globális problémák megvitatása során a valódi cselekedeteket a felelősség végtelen elhárításai váltják fel. A Nyugat például a fejlődő országokra mutat, különösen a nagyokra, mint például Kína, India és Indonézia, és azzal érvel, hogy nem tesznek eleget a kibocsátás csökkentéséért. A maguk részéről ezek a fejlődő országok, valamint a szegényebbek azzal vádolják a gazdag államokat, hogy nem tesznek elegendő intézkedést a saját kibocsátásuk csökkentéséért és nem különítenek el elegendő forrást a szegényebb országok gazdaságának „kizöldítésére” és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre.
A pénzügyi támogatás kérdése az egyik fő ellentét a tárgyalások során. A gazdag országok ígéretet tettek arra, hogy évente 100 milliárd dollárt utalnak ki az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására, de most azt mondják, hogy 2023-ig nem tudják ezt az összeget biztosítani. Pénz nélkül pedig egyes fejlődő országok nem akarják csökkenteni a kibocsátást.
Ha a gazdagok a „szellemet” akarják hajszolni, akkor gyorsabban kell csökkenteniük saját kibocsátásuk szintjét, jelentette ki Radjani Radjan Rashmi, egykori indiai klímatárgyaló hozzátéve: „A 1,5 fokos plafont minden esetben elértük. Nem számít, hogy akarjuk-e vagy sem”.
Eközben néhány vezető európai tisztviselő már arra készül, hogy elmagyarázza a társadalomnak, miért nem jelent teljes kudarcot az 1,6 vagy 1,7 fok. Azok a politikusok, akik a KC26-ot „az utolsó esélynek a 1,5 éves cél eléréséhez” nevezték, már azt tervezik, hogy a KC27 2022-ben találkozik az egyiptomi Sharm el-Sheikh-ben. Több mint valószínű, ez lesz a „legeslegutolsó esély”.
NEWMAKER
[type] => post
[excerpt] => Az ENSZ a skót Glasgow-ban megrendezésre kerülő kéthetes klímacsúcsa (KC26, más néven COP26) szinte biztosan kudarccal fog végződni – még ha a világ vezetői ezt nem is ismerik el. Ennek számos oka van.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1635712980
[modified] => 1635694105
)
[title] => Miért van kudarcra ítélve az ENSZ glasgow-i globális klímakonferenciája?
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=77425&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 77425
[uk] => 77110
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 77112
[image] => Array
(
[id] => 77112
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/0-20.jpg
[original_lng] => 226241
[original_w] => 650
[original_h] => 340
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/0-20-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/0-20-300x157.jpg
[width] => 300
[height] => 157
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/0-20.jpg
[width] => 650
[height] => 340
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/0-20.jpg
[width] => 650
[height] => 340
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/0-20.jpg
[width] => 650
[height] => 340
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/0-20.jpg
[width] => 650
[height] => 340
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/0-20.jpg
[width] => 650
[height] => 340
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1635700862:12
[_thumbnail_id] => 77112
[_edit_last] => 12
[views_count] => 7319
[_oembed_d1e62d11132f36e3f2575d2e17c4a518] =>
[_oembed_time_d1e62d11132f36e3f2575d2e17c4a518] => 1635700864
[_oembed_3ac7abd4ec7af6e89f034df2ed63213e] =>
[_oembed_time_3ac7abd4ec7af6e89f034df2ed63213e] => 1635700864
[_oembed_8e9e1d558afb5ce39224db66657fd576] =>
COP26: New ‘Glasgow Climate Pact’ agreed but last-minute weakening of coal phase-out, reports @AlastairDalton from the conference https://t.co/K3imiyPUFa
The destruction of the #KakhovkaDam, a consequence of Russia’s invasion of Ukraine, has led to a dire humanitarian crisis in flooded communities downstream, compounding existing war effects.
It will have also significant long-term impacts on a larger area and population.
Private jets in Munich on the way to Dubai global warming conference are literally frozen on the runway, which has turned into a glacier. https://t.co/Q2s9J5cLkE
Private jets in Munich on the way to Dubai global warming conference are literally frozen on the runway, which has turned into a glacier. https://t.co/Q2s9J5cLkE
