A Chagos-szigetcsoportot katonai bázisként használja az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok, lakóit 1968 és 1973 között kitelepítették.
Az 1960-as évek közepére Nagy-Britannia gyarmatbirodalmának föladása már felgyorsult. Ugyanakkor 1965-ben, ugyanabban az évben, amikor az Egyesült Királyság föladta Gambiát és a Maldív-szigeteket, új gyarmatot hozott létre. A Mauritiusszal való tárgyalások során a britek 58 kisebb szigetet szakítottak ki maguknak, és létrehozták belőlük a Brit Indiai-óceáni Területet.
1968 és 1973 között a szigetek lakosságát kitelepítették.
Ezen döntések oka a hidegháborúban keresendő. A Chagos-szigetek stratégiai jelentőséggel bírtak, hogy Nagy-Britannia biztosítsa jelenlétét az Indiai-óceánon. A legnagyobb szigetet, Diego Garciát például az amerikaiak bérelték a britektől, és katonai bázist hoztak létre itt. A 2001. szeptember 11-i terrortámadások után a bázis kulcsfontosságú volt az Afganisztán és Irak elleni légicsapások terén, manapság pedig Kína terjeszkedése miatt kikerülhetetlen.
A szigetek lakóit Mauritiusra és a Seychelles-szigetekre telepítették ki. 2002-ben Nagy-Britannia állampolgárságot biztosított mindenki számára, aki a Chagos-szigeteken született, valamint a gyermekeiknek is.
Ma körülbelül háromezer chagos-szigeteki él a londoni Gatwick-repülőtérhez közel, a hatóságok pedig további ötezer érkezővel számolnak.
2017-ben az ENSZ a Nemzetközi Bíróságra hivatkozva szavazott arról a kérdésről, hogy az Egyesült Királyság teljesen dekolonizálja-e Mauritiust. Mindössze 15 ország támogatta Nagy-Britanniát. 2019-ben a Nemzetközi Bíróság megállapította, hogy London továbbra is adminisztrációs tevékenységet folytat a Chagos-szigeteken, és kötelezte arra, hogy ezt minél előbb fejezze be.
2021-ben, amikor a Chagos-szigetek kapcsán határviták alakultak ki Mauritius és a Maldív-szigetek között, szintén a Nemzetközi Bíróságra hivatkoztak. Az ENSZ 2020-ban hivatalos világtérképén a szigetcsoportot Mauritius részeként ábrázolta. Amikor Nagy-Britannia elítélte az Ukrajna elleni orosz agressziót, Afrika politikusai jogosan tették föl a kérdést, hogy a britek mit keresnek még mindig a Chagos-szigeteken.
Korábban az Egyesült Királyság részéről az volt az indoklás, hogy akkor garantálja a szuverenitást, amikor Diego Garciára már nem lesz szüksége védelmi okokból. 2022 szeptemberében Liz Truss akkori brit miniszterelnök és Pravind Jugnauth, Mauritius kormányfőjének találkozóján ismét előkerült a téma, Nagy-Britannia pedig vállalta, hogy a nemzetközi jog alapján fog eljárni az ügyben.
A tárgyalásoknak két fordulója már lezárult. Az ezeken elhangzottak ugyan titkosak, de a legtöbben arra számítanak, hogy az Egyesült Királyság végleg föl fogja adni a Chagos-szigeteket.
Mauritius ugyanakkor továbbra is garantálja az amerikai katonai bázis működését, amelyet 99 éves lízingszerződésben állapítanának meg, míg a jelenlegi megállapodások szerint Nagy-Britannia katonai jelenléte 2036-ig lehetséges Diego Garcián.
Ukrainian tank crews have arrived in the UK to begin training for their continued fight against Russia.
The UK will provide Challenger 2 tanks to Ukraine alongside global partner nations - demonstrating the strength of support for Ukraine, internationally.#StandWithUkrainepic.twitter.com/OLKtllePzN
It was a pleasure to take the first Ukrainian Challenger 2 MBT for a spin. Such tanks, supplied by the United Kingdom, have recently arrived in our country. These fantastic machines will soon begin their combat missions. Thank you, @RishiSunak, @BWallaceMP, and the ?? people. pic.twitter.com/zoCRmKdBnN
Crowds lining the route in St James’s Park watch on as @KingsTroopRHA make their way around the Queen Victoria Memorial ahead of Trooping the Colour. pic.twitter.com/EDzaoWoA8v
God Save The King. HM King Charles III becomes the first monarch in decades to ride on horseback during Trooping the Colour, His Majesty’s Official Birthday. pic.twitter.com/V4oLbvTPyW
The @rafredarrows bring the curtain down on a very special tri-service flypast above central London, the culmination of King Charles III's first Official Birthday Parade as monarch.
The UK has helped train 32,000 Ukrainian troops for their ongoing fight for freedom. The latest cohort of soldiers has left the UK to return to the frontline in time for Christmas.
This week their new friends in the UK Armed Forces held a Christmas celebration to wish them well. pic.twitter.com/u6xuPJL6Zs
Huge security issue as Larry the Downing St. cat shelters under Donald Trump’s limo ‘’the Beast’ & refuses to move. #TrumpinUKpic.twitter.com/i9w4B6w8FK
Ahmed Abutaleb, Rotterdam polgármestere pénteken a városi közgyűlésen hivatalosan bocsánatot kért a város rabszolgaságban és gyarmatosításban játszott szerepéért – írta a helyi sajtó.
Az emberi jogok világnapján tartott beszédében a marokkói származású, munkáspárti Abutaleb kijelentette: városvezető elődei kiemelkedő szerepet játszottak a holland gyarmatosításban, a rabszolgatartásban és -kereskedelemben. Mint fogalmazott, „részben ők voltak felelősek a gyarmati elnyomásért, a Karib-térségtől Afrikán át Indonéziáig. „A gyarmatosító múltnak nyomai érzékelhetőek a volt kolóniák mai kultúrájában, építészetében és társadalmában, az ott elkövetett atrocitások és durva emberi jogi jogsértések mély sebeket hagytak maguk után” – tette hozzá.
A polgármester elmondta továbbá, hogy a városnak alapos kutatásra volt szüksége a gyarmati múltban betöltött szerepét illetően. A rotterdami vezetés 2017-ben bízta meg a holland nyelvészeti, földrajzi és néprajzi intézetet a kérdés kutatásával, amelynek eredményei három könyvben jelentek meg. Ez a kutatás megállapította, hogy 1602 és 1795 között a Holland Kelet-indiai Társaság és a Nyugat-indiai Társaság vezetői a rotterdami városi tanácsban is fontos tisztségeket töltöttek be. Maga a tanács is befektetett ezekbe a kereskedelmi társaságokba, később pedig a magán rabszolga-kereskedelembe és az ültetvényekbe.
Abutaleb bejelentette, hogy jövőre önkormányzata olyan helyi projektet indít el, amely Rotterdam gyarmati tevékenységeit tárja fel, az oktatás és kulturális párbeszéd révén. A kezdeményezés keretében olyan rotterdami lakosok számára készítenek programokat, akiknek felmenői az egykori gyarmatokról származnak.
Idén júliusban egy másik holland nagyváros, Amszterdam vezetése is bocsánatot kért a holland rabszolga-kereskedelemben való részvételéért. Mark Rutte ügyvivő holland miniszterelnök tavaly ugyanakkor visszautasította, hogy az egész állam nevében bocsánatot kérjen a gyarmati múlt miatt, arra hivatkozva, hogy „ez csak fokozná a holland társdalom megosztottságát.”
A holland birodalom a világ szinte minden pontján – Észak- és Dél-Amerikában, Afrikában, a Közel-Keleten, Délkelet-Ázsiában, valamint az indiai szubkontinensen és a karibi térségben is – rendelkezett kolóniákkal. A Holland Nyugat-indiai és a Kelet -indiai Társaság rabszolga-kereskedelme jelentősen hozzájárult az ország gazdasági világhatalmi státuszához a 17. században.
A holland kulturális minisztérium által felkért szakértői bizottság a kormánynak az egykori gyarmatokról elhurcolt műkincsek visszaadását javasolja, amelynek jelentését Hágában tették közzé.
Az igazságtalanságokat el kell ismerni, az eredeti tulajdonosoknak pedig legalábbis fel kell ajánlani a visszaszolgáltatás lehetőségét – szögezte le a testület, megállapítva, hogy állásfoglalása holland múzeumokban és gyűjteményekben lévő tárgyak százezreit érintheti.
A bizottság véleményét a holland kulturális minisztérium kérte ki, hogy segítsen eldönteni, mit tegyenek az egykori gyarmatokról származó műtárgyakkal.
A XVII. század, az ország gazdasági és kulturális fénypontja óta holland kereskedők sok kultúrtörténeti tárgyat és művészeti alkotást hoztak haza üzleti útjaikról, gyakran a helyi lakosság beleegyezése nélkül. A világon Hollandia rendelkezik például az egyik legnagyobb gyűjteménnyel indonéz kulturális relikviákból.
Az utolsó holland gyarmat, Suriname 1975-ben hirdette ki függetlenségét. A szakértői bizottság szerint Hollandiának felelősséget kell vállalnia gyarmatosító múltjáért.
„A történelmi igazságtalanság szemmel látható a gyarmati gyűjteményekben, amelyek még ma is közszemlére vannak téve holland múzeumokban” – olvasható az állásfoglalásban.
A jelentés azt javasolja, hogy Hollandia kezdjen párbeszédet az érintett országokkal a zsákmányolt műkincsek jövőjéről.
Gemeinsame Erklärung zum Umgang mit #BeninBronzen in deutschen Museen – Staatsministerin Monika #Grütters: „Wichtige Wegmarke für Verständigung und Versöhnung“. #KolonialeKontexte