Spanyolországban júniusban több mint ezer ember veszthette életét a kivételes hőséggel összefüggésben – közölte statisztikai becslését a III. Károly Egészségügyi Intézet szerdán.
A napi halálozási monitoringrendszer (MoMo) adatai alapján készített jelentés szerint ez az eddigi legmagasabb szám azóta, hogy 2015-ben elkezdték figyelni az összefüggést a halálozás és az időjárás között.
A hónapban június 23-a volt a legforróbb nap, az átlaghőmérséklet 29,6 Celsius-fok volt, ami 0,1 fokkal meghaladta az előző, tavaly június 29-én felállított rekordot. Ezen a napon a lakosság 73 százaléka, 35,7 millió ember volt kitéve egészségügyi kockázatoknak a magas hőmérséklet miatt.
A spanyol meteorológiai szolgálat (Aemet) szerint a dél-európai ország az elmúlt 65 év második legforróbb júniusát tudhatja maga mögött, a hőmérséklet 26 egymást követő napon maradt az évszakra jellemző átlag felett.
A hónap legmagasabb hőmérsékletét, 45,1 Celsius-fokot az andalúziai Andújarban mérték június 22-én, ami a nyár első hőhullámának idejére esett.
A június 20-tól június 24-éig tartó hőségepizód alatt 6,5 fokkal volt az átlaghőmérséklet az ilyenkor szokásos felett.
A közegészségügyi szakértők szerint az évszak első hőhulláma gyakran azért a legveszélyesebb, mivel az emberi szervezet még nem alkalmazkodott a magas hőmérséklethez.
Spanyolországban 1975 óta 12 hőhullám fordult elő júniusban, ebből hat 2015 óta.
„Ez bizonyíték arra, hogy a hőhullámepizódok gyakrabban jelentkeznek nyár elején, mint az előző évtizedekben” – magyarázta az Aemet szóvivője.
Rubén del Campo szerint a hőhullámok időtartama évtizedenként körülbelül három nappal nőtt, míg intenzitásuk tízévente 0,3 fokkal emelkedett. Tavaly nyáron Spanyolországban minden harmadik nap extrém hőséget tapasztaltak – tette hozzá.
A meteorológiai szolgálat becslése szerint Spanyolországban az átlagos éves hőmérséklet az 1960-as évek óta körülbelül 1,8 fokkal emelkedett, ennek hatása különösen a nyári hónapokban érezhető.
Kijevben gyásznappá nyilvánították pénteket azok emlékére, akik az orosz csapatok által a főváros ellen elkövetett eddigi legsúlyosabb támadás következtében vesztették életüket, a városban félárbocra eresztik a nemzeti zászlókat, és minden szórakoztató rendezvényt lemondanak – jelentette be csütörtökön Vitalij Klicsko kijevi polgármester, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a polgármester közölte, hogy ezen a napon Kijev összes önkormányzati épületén félárbocra eresztik az állami zászlókat. A városi hatóságok az állami és magánépületeken is javasolják a zászlók levonását. Ezenkívül tilos bármilyen szórakoztató rendezvényt tartani a fővárosban.
Vitalij Klicsko arról is beszámolt, hogy a Darnyica kerületben található, megrongálódott lakóházban még folyamatban van a kutató-mentő akció. A mentők továbbra is keresik a romok alatt lévő embereket. A legfrissebb jelentések szerint 13 ember halt meg a mai orosz támadásban.
2026 májusában Spanyolországban 11 éve nem tapasztalt, az extrém hőséghez köthető rekord számú halálesetet regisztráltak, közölte a Reuters, számolt be a Jevropejszka Pravda.
A spanyol egészségügyi minisztérium adatai szerint májusban 101 halálesetet regisztráltak, amelyek a magas hőmérséklet hatásával voltak összefüggésben.
Ez több mint háromszorosa az elmúlt évtized májusi átlagának, és a legmagasabb adat ebben a hónapban, mióta 2015-ben elkezdték vezetni az erre vonatkozó statisztikákat.
2015 és 2025 között összesen 27 564 halálesetet regisztráltak Spanyolországban, amelyek okai között a hőség döntő tényező lehetett.
Az eddigi legrosszabb év továbbra is 2022 – akkor a hivatalos becslések szerint 4789 ember halt meg extrém hőmérséklet miatt.
Az Orvosok Határok Nélkül (MSF) szombaton arra figyelmeztetett, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén tomboló ebolajárvány gyorsabban terjed, mint ahogy a védekezés lépést tudna tartani vele. A tesztelési és logisztikai hiányosságok miatt a járvány valódi kiterjedése továbbra sem ismert – számolt be az Anadolu.
Az MSF a közleményét az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatójának, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusznak a buniai látogatása idején adta ki. A szervezet szerint az Ituri tartományban kialakult helyzet „mélyen aggasztó”, ráadásul eltér a korábbi járványoktól, mivel a vészhelyzet kihirdetést követően az esetszám rendkívül gyorsan emelkedett.
„Soha korábban nem regisztráltak ennyi ebolás megbetegedést ilyen rövid idővel a járványhelyzet kihirdetése után” – mondta Alan Gonzalez, az MSF operatív igazgatóhelyettese.
Az MSF közlése szerint több száz gyanús minta vár feldolgozásra. Eközben a határ- és repülőtéri korlátozások lassítják az alapvető orvosi felszerelések, valamint a szakképzett személyzet beérkezését. Gonzalez hangsúlyozta: jelenleg senki sem ismeri a járvány tényleges kiterjedését és súlyosságát.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a megbetegedéseket az ebolavírus Bundibugyo törzse okozza. Ezen variáns ellen jelenleg nem áll rendelkezésre engedélyezett vakcina, és célzott kezelés sem létezik. Az MSF arra is figyelmeztetett, hogy a túlterhelt intézmények egyre nehezebben tudják fenntartani az alapellátást. Ez a hiányosság az ebolán túlmutató egészségügyi kockázatokat is felvet.
A szervezet a tesztelési kapacitások sürgős bővítését, a humanitárius erőforrások gyorsabb mozgósítását, valamint a nemzetközi segítségnyújtás jobb koordinálását szorgalmazta. Kiemelték, hogy a helyi közösségek bevonása elengedhetetlen a védekezés sikeréhez.
„A járványügyi intézkedéssorozat nem lehet eredményes, ha azt a közösségekre kényszerítik, ahelyett, hogy velük együtt építenék fel” – áll az MSF közleményében.
A WHO legfrissebb adatai szerint a két érintett országban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Ugandában összesen legalább 134 megerősített ebolás esetet tartanak nyilván. Ebből kilencet Ugandában regisztráltak. A megerősített esetek közül 18 végződött halállal. A kongói egészségügyi hatóságok szerint a járvány kihirdetése óta az összesített gyanús esetek száma meghaladta az ezret, és folyamatosan újabb betegeket azonosítanak.
Az Egyesült Államokban a Covid–19 elleni oltást összefüggésbe hozták legalább 10 gyermek halálával, akik szívgyulladás miatt veszítették életüket. Ugyanakkor kétségbe vonták az oltások előnyeit, annak ellenére, hogy ezek világszerte milliók életét mentették meg.
A vakcinázás és a gyermekek körében történt halálesetek közötti kapcsolatot az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) jelentése tárgyalja, amelynek tartalmával a Reuters újságírói ismerkedtek meg – adta hírül az Ukrajinszka Pravda.
„Ez mélyreható felismerés. Először ismerte el az FDA, hogy a Covid–19 elleni vakcinák amerikai gyermekek életét követelték” – állította az ügynökség fő orvosi és tudományos igazgatója, Vinay Prasad egy hivatalos feljegyzésben.
A következtetések előzetes elemzésen alapulnak, amely 96 halálesetet vizsgált 2021 és 2024 között. A dolgozók nem kaptak tájékoztatást a gyermekek egészségi állapotáról vagy a vakcinagyártókról, amelyekhez az esetek köthetők.
„Nehéz olvasni, hogy 7 és 16 év közötti gyermekek a Covid–19 elleni oltás miatt halhatnak meg” – írta Prasad, és a légúti betegségek elleni vakcinák módosítására szólított fel.
Az FDA dolgozóihoz intézett felhívásában Prasad azt állítja, hogy állítólag nincs mód annak megállapítására, hogy a vakcina előnyei meghaladják-e a kockázatokat.
Ezzel szemben az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központjának (CDC) adatai szerint 2020 januárjától 2023 júniusáig több mint ezer, 5–18 év közötti gyermek halt meg Covid–19 következtében. A szakértők nagyra értékelik az oltás hatékonyságát a betegség ellen.
A The New York Times megjegyezte, hogy az FDA következtetéseit nem lektorálták, tehát nem jelentették meg tudományos folyóiratban.
A kaliforniai egyetem jogi professzora, Dorit Reiss, aki a vakcinákkal foglalkozik, kritizálta Prasadot amiatt, hogy módosítási javaslatot tett a vakcinákra egy még nem publikált vizsgálat alapján.
„Ez különösen problémás, tekintve, hogy Prasad nem vakcina-szakértő, de problémás lenne akkor is, ha az lenne” – nyilatkozta a jogász.
Prasad szeptember 2025-ben kapta meg az FDA fő orvosi és tudományos igazgatói pozícióját. A tisztségviselő nyíltan kritizálta a Covid–19 elleni kötelező oltást és a maszkviselést.
Ukrajnában egy hét alatt több mint 201 ezer ember betegedett meg akut légúti fertőzés, influenza és Covid–19következtében, s 23 személy hunyt el a betegségek szövődményei miatt – tájékoztatott az Egészségügyi Minisztérium.
A minisztérium közleménye szerint a betegek között 108 375 gyermek, ami 16%-kal kevesebb, mint az előző héten.
A MOZ adatai szerint a csúcsfertőzöttség februárban volt, és most, márciusban a regisztrált új esetek száma csökken. Jelenleg az influenza vírusa 21 régióban cirkulál Ukrajnában.
Az elmúlt hét során 6 176 ember került kórházba, közülük 3 567 17 év alatti gyermekek.
A járványszezon kezdete óta, 2024. szeptember 30. és 2025. március 23. között összesen 3 703 067 ember betegedett meg, ami 4,9%-kal kevesebb, mint a 2023–2024-es szezon hasonló időszakában.
A novemberi ukrajnai veszteségek hozzávetőleg 42%-a Oroszország nagy hatótávolságú fegyvereinek a következménye. 2022 februárja óta az Egyesült Nemzetek Szervezete hivatalosan több mint 12 300 civil ember halálát regisztrálta az orosz agresszió következtében, valamint több mint 27 800 személyek sérültek meg – nyilatkozta Izumi Nakamitsu, az ENSZ leszerelési ügyekért felelős főtitkár-helyettese, írta az Ukrinform.
„A 2022. február 24. és 2024. november 30. közötti időszakban az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala több mint 12 340 halottat és 27 836 sebesültet regisztrált Ukrajnában” – mondta Nakamitsu.
Elmondása szerint a polgári lakosság körében a legtöbb áldozatot az Oroszország által alkalmazott nagy hatótávolságú fegyverek okozták.
„Novemberben az ilyen támadások a halottak és sebesültek mintegy 42%-át okozták – ez több, mint az előző hónapokban” – mondta.
Nakamitsu emellett megjegyezte, hogy 2024. január 1. és november 30. között 341 civil vesztette életét, és 1803 ember sérült meg légibombák bevetése következtében, ami többszöröse a tavalyi adatoknak.
Nakamitsu emellett megjegyezte, hogy 2024. január 1. és november 30. között 341 civil vesztette életét, és 1803 ember megsérült légibombák bevetése következtében, ami többszöröse a tavalyi adatoknak.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
A német kormány megerősítette, hogy az ország tíz állampolgára halt meg az ukrajnai háborúban.
A német kormány arról számolt be, hogy 2022 februárja óta tíz német halt meg Ukrajnában.
„A szövetségi kormánynak biztosítania kell, hogy német állampolgárok ne vegyenek részt az ukrajnai háborúban” – mondta az oroszbarát Gunko képviselő a Frankfurter Rundschau lapnak, írja az n-tv.de.
Azt követelte továbbá, „hogy Németország végre tegyen erőfeszítéseket a tűzszünetről szóló tárgyalások megkezdésére, hogy ne haljanak meg többen”.
Kijevben a mentők szombaton további három ember holttestére bukkantak, akik a tegnapi orosz terrortámadásban vesztették életüket, így már 16-ra nőtt az áldozatok száma, amiért január 1-jét hivatalos gyásznappá nyilvánították a fővárosban – közölte az rbc.ua hírportál a Kijevi Városi Katonai Adminisztráció Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint az elmúlt órákban a mentők további három ember holttestére bukkantak a romok alatt. 12 óra 40 perckor 16 halottról lehet tudni az ukrán fővárosban. A kutatási és mentési műveletek folytatódnak. „A kutatási és mentési munkálatok vasárnap is folytatódnak” – jelentette be Vitalij Klicsko polgármester.
Az áldozatok nagy száma miatt január 1-jét gyásznappá nyilvánították a hatóságok Kijevben.
Today is World Cancer Day. I visited Ukraine’s National Cancer Institute to support our young patients, their parents, and everyone fighting this terrible disease. They are all very strong, with a strong belief in our defenders and Ukraine.
I filmed these videos in Lviv two days ago. I was about 300 meters from the church hit by a Russian drone and witnessed the moment of impact. Putin’s war machine is once again targeting civilians— not even a place of worship is safe. This must not be forgotten. #Lvivpic.twitter.com/Mp0cVOYjef
