Az Európai Bizottság szakértői találkozót tartanak az uniós tagállamokkal, hogy megvitassák az új határregisztrációs rendszer (EES) működését és a határokon kialakuló problémák kezelésének módjait – jelentette be Markus Lammert, az Európai Bizottság szóvivője.
A cél a rendszer hiányosságainak elemzése és a fejlesztési lehetőségek meghatározása, többek között a határellenőrzések során kialakuló sorok és késedelmek csökkentése érdekében.
Arról a rendszerről van szó, amely körülbelül 1500 határátkelőhelyet fed le 29 EU-tagállamban. Már körülbelül 110 millió belépést és kilépést regisztrált, ami hetente több mint 2 milliót jelent.
„Némely repülőterek által tapasztalt kihívások többsége nem magát a belépési-kilépési rendszert érinti, hanem inkább az új rendszer bevezetése előtt fennálló strukturális kihívásokat” – magyarázta Lammert.
Elmondása szerint például egyes repülőtéren személyzethiány van, egyes helyeken az infrastruktúra nincs felkészítve, máshol nincs elég hely az új műszaki létesítményeknek. A repülőtér teljes áteresztőképességét is figyelembe kell venni.
Brüsszelben hangsúlyozzák, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, a Frontex készen áll arra, hogy személyzetet küldjön a legforgalmasabb átkelőhelyekre, és segítséget nyújtson az új eszközök, többek között az online előzetes regisztrációs alkalmazás bevezetésében.
A szóvivő külön megemlítette Svédország példáját, amely már sikeresen használja az előzetes regisztrációs rendszert.
Ugyanakkor az egyes átkelőhelyeken fellépő túlzott terhelés esetén a biometrikus adatok gyűjtése ideiglenesen felfüggeszthető.
Az ukránok több mint 33%-a úgy véli, hogy az Oroszországgal kötendő békemegállapodáshoz fel kell szabadítani Ukrajnát a megszállóktól az 1991-es határokon belül, míg 25% ezt a 2022. február 24-i határok között – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Kijevi Biztonsági Fórum által közzétett szociológiai felmérés adataira hivatkozva.
A kutatás adatai szerint az ukránok véleménye megoszlik az Oroszországgal kötendő béke minimálisan szükséges feltételeiről. A válaszadók többsége (33,2%) úgy véli, hogy Ukrajnát az 1991-es határokon belül kell felszabadítani az oroszoktól, míg 25,5% úgy gondolja, hogy Ukrajnát a 2022. február 24-i határokon belül kell felszabadítani az oroszoktól. Ugyanakkor a válaszadók 3,7%-a véli úgy, hogy az ukrán fegyveres erőket teljesen ki kell vonni Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja megyékből.
2024 júniusában az ukránok 51,5%-a támogatta az 1991-es határokhoz való visszatérést. Ugyanakkor megnőtt azoknak a válaszadóknak a száma, akik a frontvonal mentén lévő határok rögzítését javasolják – a 2024 júniusi 9,4%-ról 2026 februárjára 23,5%-ra.
A felmérés adatai azt mutatják, hogy az állampolgárok 73,1%-a nem hajlandó lemondani Ukrajna biztonságának valódi garanciáiról, 73,3%-uk pedig az ország gazdasági fellendülésében nyújtott segítségről. A megkérdezett ukránok 72%-a meg van győződve arról, hogy Oroszországnak felelősséget kell vállalnia a háborús bűncselekményekért, és 69,3%-uk támogatja, hogy az agresszor országtól jóvátételt követeljenek Ukrajna javára. Emellett a megkérdezettek 62,7%-a úgy véli, hogy Ukrajna nem adhatja fel a Donbász feletti ellenőrzését.
A Tejútrendszer spirális korongja nagyjából 100 ezer fényév átmérőjű. Ehhez képest a galaxis széle tízszer ilyen messze van a középponttól – figyelték meg kutatók.
A Tejútrendszerről ma már sok mindent tudnak a szakemberek, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne még jó néhány megválaszolatlan kérdés a galaxisunkkal kapcsolatban. Az egyik ilyen például, hogy valójában mekkora objektumról beszélhetünk. A csillagászoknak most ezt is sikerült meghatározniuk – írta meg az EurekAlert tudományos portál.
A Kaliforniai Egyetem tudósai a Tejútrendszer külső határainak keresése során 208 új csillagot fedeztek fel. Ezek a galaxis peremén helyezkednek el, a tőlünk legtávolabbi pedig nagyjából 1 millió fényévre van – fele olyan messzire, mint az Androméda-galaxis.
A 208 új csillag RR Lyrae-típusú csillag, amely annyit jelent, hogy a fényerejük a Földről nézve változhat. Ezek az égitestek jellemzően öregek, időnként világosabbak lesznek, aztán elhalványulnak. Ennek köszönhetően a tudósok kiszámíthatják, hogy milyen messzire vannak.
Raja GuhaThakurta, a tanulmány egyik szerzője szerint a mostani számítások megmutatták, hogy a Tejútrendszer és az Androméda is olyan nagyok, hogy alig van hely a két galaxis között.
A kutatók szerint a spirális korong, amelynek egyik karján a Naprendszer is található, nagyjából 100 ezer fényév. A Tejútrendszert azonban körülveszi egy belső és egy külső halo (glória), amelynek legszélső határa 1,04 millió fényévre van a galaxis középpontjától. Jelenlegi ismereteink szerint ez jelenti a Tejútrendszer határát.
