25 éve fogadta el az ENSZ Biztonsági Tanácsa az 1325-ös számú „Nők. Béke. Biztonság” című határozatot. Ennek évfordulója alkalmából rendeztek Ungváron konferenciát.
A román kormány határozatban erősítette meg a két közúti határátkelőhely megnyitásáról szóló, tavaly áprilisban Gyulán aláírt román-magyar megállapodást.
A határozat kivonatát a román kormány honlapján tették közzé. A kabinet hozzájárult ahhoz, hogy a Kisvarjaspuszta (Variasu) és Dombegyház, illetve az Ottlaka (Graniceri) és Elek közötti határátkelőhelyek hétköznapokon is nyitva tartsanak a nappali órákban. A kormányhatározat lehetővé teszi, hogy az illetékes román hatóságok megtegyék a határ megnyitásához szükséges intézkedéseket.
A határozat szerint a két határátkelőhelyen romániai idő szerint 8 és 20, közép-európai idő szerint 7 és 19 óra között válik lehetővé a román-magyar határ átlépése a személyek és a 3,5 tonna alatti áruforgalom számára. A két határátkelőhely jelenleg csak szombati napokon vehető igénybe. A határátkelőhelyek megnyitásával 12-ről 14-re emelkedik a közúti határátkelőhelyek száma a román-magyar határszakaszon. Mindkét – eddig alkalomszerűen megnyitott – határátkelő Arad és Békés megye között teremt újabb közúti összeköttetést. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly februári bukaresti látogatásán nevetségesnek és egyben szomorúnak tartotta, hogy létezik tíz olyan, a határon átvezető út, amely közelebb hozhatná egymáshoz a határ mentén élő közösségeket és településeket, de ezek használatát még nem engedélyezték. A két határátkelőhely megnyitásáról végül Szijjártó Péter és Bogdan Aurescu külügyminiszterek áprilisi gyulai találkozóján született megállapodás. A határon átvezető utak az Európai Unió forrásait felhasználva, a határ menti együttműködési program keretében épültek meg 2007 és 2013 között annak reményében, hogy Románia már 2011-től csatlakozik a schengeni övezethez. Noha Románia szerint a csatlakozás valamennyi feltételét teljesítették, egyes tagállamok ellenkezése miatt az ország még nem része a belső határellenőrzés nélküli térségnek.
A román kormány az országba érkező hulladék kezelésére vonatkozó szabályok szigorításával próbálja megfékezni az illegális hulladékimportot és az üzletszerű környezetszennyezést.
Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter a péntek esti kormányülést követően bejelentette: egy kormányhatározattal 15-re korlátozták azoknak az átkelőknek a számát, ahol az újrahasznosítható hulladékot szállító járművek átléphetik a határt, ugyanakkor kötelező lesz követhetővé tenni ezek útvonalát a határtól az újrahasznosító pontig, vagyis a szállítmányok nem közlekedhetnek GPS-nyomkövető nélkül. Az importőrök kötelesek a hulladékot – a szakhatóság által engedélyezett berendezések használatával – teljesen újrahasznosítani és értékesíteni, tehát a fel nem használt szemetet nem égethetik el vagy dobhatják el, ahogy az jelenleg sok esetben történik. A Környezetvédelmi Alap lesz az az intézmény, amely számon tartja, hogy mennyi hulladék kerül be az országba: ennek a mennyiségnek összhangban kell lennie a hulladékot átvevő cégek újrahasznosítási kapacitásával. „Románia nem lehet Európa szeméttelepe” – szögezte le a miniszter. Tánczos Barna rámutatott: az utóbbi időben megnőtt a román határátkelőknél rajtakapott illegális szemétszállítmányok száma, a hulladékkezelés és -értékesítés alacsonyabb költségei miatt Románia ugyanis kedvelt célpontjává vált az álcázott hulladékrakományoknak: a kormányhatározat erre a problémára nyújt megoldást. A miniszter egy korábbi interjúban úgy vélekedett: az üzletszerű környezetszennyezés, a „szemétmaffia” megfékezéséhez a szankciók szigorítására is szükség lesz. Míg Nyugaton bűncselekménynek minősül egy illegális szemétlerakat létrehozása, vagy egy teherautónyi hulladék elégetése, addig Romániában ez csak kihágás. „Fel kell számolnunk azokat a bűnszövetkezeteket, amelyek meggyújtják az összegyűjtött hulladékot, hogy az abból visszamaradt fémet értékesítsék. Akik ilyesmit művelnek, azokat börtönbe kell zárni! Úgy kell módosítanunk a törvényt, hogy ilyen cselekményekért a jelenleginél súlyosabb pénzbírságokat, vagy hat hónaptól egy évig terjedő szabadságvesztést lehessen kiszabni” – mondta a Digi24.ro portálnak pénteken Tánczos Barna. A miniszter kifejezte reményét, hogy jövő februárig hatályba lépnek Romániában a környezetkárosító bűncselekmények szigorított büntetőjogi szankciói.
A Legfelső Bíróság a nem szabályozott gyalogátkelőhelyekre vonatkozó határozatot fogadott el. Ezt Olekszij Bilosickij, Ukrajna Járőrszolgálatának helyettes vezetője írta Facebook oldalán.
Elmondása alapján, a bíróság a KRESZ szabályzat 18.1 cikkelyéhez fűz magyarázatot, miszerint:
a nem szabályozott gyalogátkelőhelyeken a gyalogosok élveznek elsőbbséget a járművek felett attól a pillanattól kezdve, amint leléptek az átkelőre
a jármű vezetője műveletével köteles jelezni a gyalogosnak, hogy átengedi, vagyis lelassít vagy megáll
tilos a gyalogátkelőhelyen tartózkodó gyalogost „kikerülni”, függetlenül az autó és a gyalogos közti távolságtól valamint növelni a sebességet annak érdekében, hogy „áthajtson” a gyalogos előtt a zebrán
a járművezetőnek számításba kell vennie a gyalogos „előre nem látható” manővereit, éspedig megáll, lelassul vagy éppen átszalad a „zebrán”. A járművezetőnek előrelátónak kell lennie, és mindent megtennie az ütközés megakadályozása érdekében.
