Egy nyolcvanas éveiben járó férfi azt állítja, hogy egészen az Adriai-tenger partjáig követte a GPS-ét, közel 2000 kilométerre az otthonától.
Igen hosszú út ez ahhoz képest, hogy csak az orvosához indult. Amikor megérkezett, az Adria látványa fogadta a Franciaországban található Haut-Poitou őszi tájai helyett – írja a Le Figaro.
A lap beszámolója szerint a múlt héten a rendőrség Horvátországban találta meg a Deux-Sèvres megyéből származó férfit, mintegy 1900 kilométerre az otthonától, miközben eredetileg mindössze 20 kilométert kellett volna megtennie egy orvosi vizsgálat miatt.
A férfi egy francin kisvárosból, Poitiers nyugati részéről indult, de nem adott életjelet magáról, és nem jelent meg annak az egyesületnek a találkozóján, amelynek a tagja.
GPS-hiba okozta a kalandot?
A helyi lapok beszámolói szerint a nyugdíjas férfi 20 órán át vezetett, míg végül a horvátországi Brela városában kötött ki, az Adria partján, miközben csak orvosi vizitre indult volna. A parthenay-i tűzoltóknak sikerült kapcsolatba lépniük a 85 éves férfival, miután több órán át aggódtak érte, és ellátogattak a házához, ahol egyedül él.
Értesítették a rendőrséget is, amely végül bemérte az autós telefonját, majd felhívta őt. A férfi ekkor már egy szállodában tartózkodott, és elmondta, hogy „a GPS-re hagyatkozott, amely meghibásodott, és nem érti, hogyan történhetett meg mindez.”
Korábban semmi jele nem volt annak, hogy a férfinak mentális- vagy tájékozódási problémái lennének, ezért különösen meglepő volt az eset. Végül a családja Horvátországba utazott, hogy ott találkozzanak vele, és biztonságban hazahozzák.
A rendbontó, ittas fiatal turisták miatt szigorítaná az alkoholértékesítés szabályait 2026-tól a horvát gazdasági minisztérium. A törvénymódosítással az éjszakai utcai italozást szeretnék visszaszorítani a tengerparti városokban.
A horvát gazdasági minisztérium a kereskedelmi törvény módosítását készíti elő, amely szigorúbb szabályokat vezetne be az alkoholértékesítésre 2026-tól. A tervezett változtatások célja a turistaközpontokban egyre gyakrabban tapasztalható részeg viselkedés visszaszorítása – írja a Croatia Wee nyomán a Portfolio.hu.
A tervek szerint nagyobb ellenőrzési jogkört adnának a helyi hatóságoknak az alkoholárusítás idejének és helyének szabályozására. A javaslat a lakosok és városi tisztviselők ismétlődő panaszai nyomán született, akik a rendbontó, gyakran ittas fiatal turisták miatt aggódnak olyan népszerű helyeken, mint Split és Zadar.
Zadar fő sétálóutcáján, a Kalelargán jelenleg számos üzlet árusít alkoholt néhány száz méteren belül. Hasonló a helyzet más tengerparti városokban is, ahol az üzletekben olcsón vásárolt alkohol táplálja az éjszakai utcai italozást.
Több európai ország már alkalmaz hasonló korlátozásokat. A horvát döntéshozók a hideg italok értékesítésének korlátozását fontolgatják a turisztikai övezetekben, a trafikokban és benzinkutakon történő árusítás betiltását, vagy időalapú korlátozások bevezetését.
Zadar polgármestere, Sime Erlic támogatja, hogy a városok szabályozhassák az alkoholértékesítést, szerinte ez összhangba hozná Horvátországot a nyugat-európai gyakorlattal és segítene helyreállítani a rendet. Split polgármestere, Tomislav Suta egyetért ezzel, kiemelve, hogy a részeg turistákkal kapcsolatos problémák egész nyáron láthatók voltak, és az új szabályok mind a lakosok, mind a vendéglátóipari vállalkozások számára előnyösek lennének.
A horvát munkáltatók szövetsége egyelőre tartózkodik a véleménynyilvánítástól, a zadari kereskedők szövetsége viszont arra figyelmeztet, hogy a kisebb üzleteket érintené leginkább hátrányosan a szigorítás, mivel a hűtött sör értékesítése a kisüzletek forgalmának 30-40 százalékát teszi ki.
A zadari kereskedők szövetségének álláspontja szerint a korlátozások a nagy szupermarketláncokhoz terelnék a vásárlókat, miközben a kis üzletek bezárásra kényszerülnének.
Horvátországban lépfene okozott hirtelen elhullást a marhaállományban Split-Dalmát és Sibenik-Knin megyében, a hatóságok korlátozási zónákat hoztak létre és megkezdték az állatok oltását – közölte hétfőn a horvát mezőgazdasági minisztérium.
A zárlat több járásra is vonatkozik mindkét megyében. A horvát állatorvosi intézet (HVI) péntek este jelentette be, hogy lépfenefertőzést erősítettek meg Vrlika járásban, szombaton pedig két újabb pozitív eredményt regisztráltak a Maovica település környékéről származó elhullott szarvasmarhákból vett mintákban.
A horvát sajtó először két hete számolt be a szarvasmarhák hirtelen, látható klinikai tünetek nélküli elhullásáról.
Az erre felhatalmazott állatorvos vizsgálatot végzett az állatállományon, és az elhullott szarvasmarhák tetemét további mintavételre küldte, hogy kizárják a betegség bakteriális és vírusos eredetét.
A minisztérium hétfői közleményében emlékeztet arra, hogy a lépfenét a Bacillus anthracis baktérium okozza, amely arról ismert, hogy rezisztens spórákat termel, amelyek évtizedekig is életben maradhatnak a talajban. A betegség házi- és vadon élő állatokban (szarvasmarha, juh, kecske, ló, sertés és vad) fordul elő, de emberre is átterjedhet.
Kérődzőknél a betegség nagyon gyors és halálos lefolyású, gyakran egyértelmű tünetek nélkül. Támolygás, remegés, légzési és emésztési zavarok figyelhetők meg az állatoknál. Az elhullás után a tetemek felfújódnak és véres váladékozás látható a testnyílásokból. A fertőzött állatokat nem kezelik. A betegség terjedésének megfékezése érdekében ellenőrző intézkedéseket vezetnek be a hatóságok: elrendelik a mozgáskorlátozást, az elhullott állatok tetemének ártalmatlanítását, a tisztítást és fertőtlenítést, valamint a rágcsálóirtást és a kötelező oltást.
A lépfene szennyezett élelmiszer (fű, széna) fogyasztásával vagy a környezetből származó spórák belélegzésével terjed. A spórák akkor képződnek, amikor a baktériumok oxigénnel érintkeznek, és évekig aktívak maradhatnak a talajban és a vízben.
A lépfene ritkán az embert is megfertőzi (zoonózis), ha érintkezésbe kerül a beteg állattal, annak szövetével vagy a lépfene spóráival.
Két, közvetlenül a második világháború után, a kommunista rezsim idején ásott tömegsírt fedeztek fel Horvátországban, a Zágrábhoz közeli Sveta Nedelja településen – közölte pénteken a veteránügyi minisztérium.
A tájékoztatás szerint 49 ember – főként 20 és 40 év közötti férfiak – maradványai kerültek elő a Lipje erdőben, valamint a Trebez-Pakovica lelőhelyen.
A lehetséges tömegsírokról egy túlélő szemtanú, Ivan Muzinic tájékoztatta az illetékes minisztériumot.
Az utóbbi kilenc évben több mint hatszáz helyszínen végeztek kutatást, és több mint 2100 maradványt találtak. Ebből 1232 ember holttestét már eltemették, és augusztus 23-án további 814 áldozatot temetnek el.
„A bűntettek nem évülnek el, és nem lehet őket sem ideológiával sem a körülményekkel indokolni, hanem a legszigorúbban el kell ítélni. A kommunista rezsim számos rejtett kivégzési helyszínt és tömegsírt hagyott maga után. A horvát állam nem hallgathatja el ezeket a tényeket. Az igazsággal történő szembenézés minden valós demokrácia alapja”- hangsúlyozta Tomo Medved, veteránügyi miniszter, a horvát kormány alelnöke. Hozzátette: a háború utáni bűncselekmények feltárása nem politikai kérdés, hanem alapvető morális és civilizációs kötelesség.
„Függetlenül attól, hogy melyik oldalhoz tartoztak, a háború utáni elnyomás áldozatai elsősorban emberi lények voltak. A becsületüket taposták el, amikor ítélet nélkül végezték ki és titokban temették el őket” – tette hozzá.
Tizenhét év szünet után Horvátország ismét bevezeti a kötelező sorkatonai szolgálatot, az első újoncok kiképzése már az ősszel elindul – számolt be az Index.
Ivan Anusic horvát védelmi miniszter szerdán bejelentette, a felkészítés két hónapig tart majd Kninben, Slunjban és Pozsegán (Pozega), az ottani laktanyákban, és évente összesen öt generáció kiképzését tervezik, azaz generációnként 800 sorkatonáét.
Minden 18. évét betöltött férfi behívót kap, az újoncokat pedig abban a naptári évben küldik alapkiképzésre, amelyben betöltik 19. életévüket. A két hónap alatt megtanulják a fegyverhasználatot, a mozgás- és reakciótaktikát a csatatéren, a kommunikációt, a védelmet és a katonai szolgálatot, valamint fizikai felkészültséget szereznek – magyarázta a miniszter.
A sorkatonák 1100 euró fizetést kapnak havonta, és a szolgálat miatt nem lesznek elbocsáthatók a munkahelyükről. A kiképzés beleszámít majd a nyugdíjra jogosító szolgálati időbe, és a sorkatonai szolgálatot végzett fiatalok elsőbbséget fognak élvezni az állami vagy közszolgálati munkakörök betöltésénél.
A tárcavezető rámutatott, a sorkatonai szolgálatra 19-től 30 éves korukig önkéntesek is jelentkezhetnek, köztük nők. Utóbbiak számára nem kötelező a szolgálat.
A miniszter emlékeztetett, hogy a kötelező sorkatonai szolgálatot Horvátországban 2008-ban töröltek el, részben arra való tekintettel, hogy sokan elutasították a fegyverviselést.
Azok, akik behívót kapnak, lelkiismereti okokra hivatkozva továbbra is elutasíthatják a fegyverviselést.
Nekik polgári szolgálatot kell teljesíteniük, amely három hónapig tart. De ugyanúgy pótlólagos tartalékosok lesznek, mint azok, akik katonai kiképzésen estek át
– húzta alá a védelmi miniszter.
A megváltozott globális geopolitikai és biztonsági körülmények, az egyre gyakoribb éghajlatváltozások, a természeti katasztrófák és hasonló kihívások miatt azonban Horvátország úgy döntött, újra bevezeti a kötelező sorkatonaságot, hogy katonai készségekre és a válsághelyzetek kezelésére képezze ki a fiatalokat – mondta Anusic, akit a zágrábi kormány 2024 februárjában kért fel arra, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, milyen formában állítható vissza a sorkatonai szolgálat.
Októberben fogadhatja el a horvát parlament a katonai sorkötelességről szóló törvényt. A tervezet szerint évi 4 ezer főt soroznának be, havi nettó 1100 eurós fizetésért. Amennyiben valaki nem vállalja a katonai kiképzést, annak az állam további lehetőségeket is felajánl.
Várhatóan júniusban mutatják be a kötelező katonai szolgálat bevezetéséhez szükséges jogszabályi keretet a horvát parlamentnek, melyet októberben fogadhatnak el. Ez azt jelenti, hogy az első újoncok kiképzése a knini, slunji és pozegai laktanyákban még az idei év vége előtt, de legkésőbb a jövő év elején megkezdődhet – írja a horvát Index.
A kiképzéshez szükséges feltételek a knini, slunji és pozegai laktanyákban már most is adottak, de még módosítani kell a kötelező alapkiképzést bevezető jogszabályi keretet. Nem hivatalos kormányzati források szerint a legtöbb kérdésben már megállapodtak, de még finomítják a lelkiismereti okokból katonai szolgálatot megtagadók polgári szolgálatával kapcsolatos részleteket.
A hét elején találkozott Andrej Plenkovic miniszterelnök a védelmi, a belügy- és a külügyminiszterrel, valamint a fegyveres erők képviselőivel. A találkozót követően pedig két dokumentumot továbbítottak Zoran Milanovic köztársasági elnöknek és főparancsnoknak, melyek a védelmi stratégia és a fegyveres erők hosszú távú fejlesztési tervének tervezetét tartalmazták.
1100 eurós nettó fizetést kapnak az újoncok A kötelező alapkiképzés két hónapig tart, amiért az újoncok havi 1100 euró nettó fizetést (körülbelül 450 ezer forint) kapnak, szállással és étkezéssel együtt. A kiképzést munkaviszonyként ismerik el, és előnyt jelent majd az állami és közszolgálatban való elhelyezkedésnél, ami motiváló tényező lehet a katonai szolgálat teljesítésére.
A munkaviszonnyal rendelkezőknek nem mondhatnak fel, a felsőoktatásban résztvevők pedig legkésőbb 29 éves korukig elhalaszthatják tanulmányaikat.
Azok, akik nem vállalják a katonai kiképzést, két lehetőség közül választhatnak. Részt vehetnek egy három hónapig tartó polgári védelmi kiképzésben, ahol a természeti katasztrófák körüli munkálatokban való részvételre tanítják őket meg. Második opcióként négy hónapig, napi nyolc órában kommunális munkát kell végezniük a helyi önkormányzatoknál.
A katonai kiképzést megtagadók juttatása jelentősen alacsonyabb lesz, de a polgári szolgálat részleteit még nem véglegesítették. Az állam évente öt alkalommal hívna be 800-800 újoncot alapkiképzésre, ami évi 4000 főt jelentene.
[type] => post
[excerpt] => Októberben fogadhatja el a horvát parlament a katonai sorkötelességről szóló törvényt. A tervezet szerint évi 4 ezer főt soroznának be, havi nettó 1100 eurós fizetésért. Amennyiben valaki nem vállalja a katonai kiképzést, annak az állam további le...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1745059500
[modified] => 1745005355
)
[title] => Visszatér a sorkötelezettség Horvátországban, még idén megkezdődhet az újoncok kiképzése
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=239338&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 239338
[uk] => 239514
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 239339
[image] => Array
(
[id] => 239339
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/horvat-katonasag-kotelezo.webp
[original_lng] => 181590
[original_w] => 1740
[original_h] => 1156
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/horvat-katonasag-kotelezo-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/horvat-katonasag-kotelezo-300x199.webp
[width] => 300
[height] => 199
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/horvat-katonasag-kotelezo-768x510.webp
[width] => 768
[height] => 510
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/horvat-katonasag-kotelezo-1024x680.webp
[width] => 1024
[height] => 680
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/horvat-katonasag-kotelezo-1536x1020.webp
[width] => 1536
[height] => 1020
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/horvat-katonasag-kotelezo.webp
[width] => 1740
[height] => 1156
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/horvat-katonasag-kotelezo.webp
[width] => 1740
[height] => 1156
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1745225533:2
[_thumbnail_id] => 239339
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 2549
[translation_required_done] => 1
[_oembed_818805858b499b3b393b60c94e8f1d70] => {{unknown}}
[_algolia_sync] => 876744078002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 3141
[1] => 1234797
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Horvátország
[1] => sorkatonaság bevezetése
)
)
[6] => Array
(
[id] => 237291
[content] =>
Kevesebb mint egy év múlva, 2026. március 1-jére teljesen aknamentessé válik Horvátország – jelentette be Davor Bozinovic horvát belügyminiszter.
„Közel három évtizednyi fáradságos és felelősségteljes munka után közeledünk a célhoz, hogy teljesen aknamentes országgá váljunk” – mondta a tárcavezető a horvát parlamentben, a 2024-es aknamentesítési terv végrehajtásáról szóló jelentés benyújtásakor.
Emlékeztetett: Horvátországban az 1990-es évek első felében lezajlott háború után 650 civil sérült meg aknarobbanásban és 207-en vesztették életüket. Ugyanakkor elégedettségének is hangot adott, hogy tavaly már egyetlen baleset sem történt.
„Ez visszaigazolása a rendszerünk hatékonyságának és professzionalizmusának” – mondta Bozinovic, megjegyezve, hogy az ország aknával szennyezett területe tavaly év végére 49,3 négyzetkilométerre csökkent, és mindössze már csak három megyére, 16 városára illetve járásra terjed ki. A hivatalos adatok szerint Horvátországban mintegy 1174 négyzetkilométer aknagyanús területet kellett átvizsgálni.
Bozinovic kulcsfontosságú pillanatnak nevezte a horvát aknamentesítő központ (HCR) létrejöttét 1998-ban, amellyel – mint mondta – megteremtődtek az aknamentesítés rendszerszintű és intézményesített feltételei.
Horvátország nem várt mások segítségére az aknamentesítés megkezdésével, hanem egyedül oldotta meg – mondta a miniszter, hangsúlyozva, hogy 2024 végéig a munkálatok 67 százalékát saját forrásból finanszírozta.
Az 1990-es évek első felének délszláv háborúiból visszamaradt aknák és robbanószerek hatástalanítására Horvátország eddig egymilliárd eurót költött, ebből 260 millió eurót az Európai Unió támogatott.
Horvátország 1997-ben az elsők között írta alá az ottawai egyezményt, amely tiltja gyalogsági aknák gyártását, kereskedelmét és telepítését, valamint előírja az aknakészletek megsemmisítését és az aknamezők felszámolását.
Az ország területén jelenleg is 2215 tábla hívja fel a figyelmet az aláaknázott területekre.
A napokban Horvátország bejelentette a DOK-ING MV-4 robot aknamentesítő rendszer átadását Ukrajnának. A hírt az Ukrinform közölte.
Megjegyzendő, hogy a vonatkozó dokumentumot Ivan Anušić horvát miniszterelnök-helyettes és védelmi miniszter, valamint a gyártó cég vezetői adták át az ukrán fél képviselőinek a Globsec Forum nemzetközi konferencián, amelyet Prágában tartottak.
Megjegyezték, hogy Ukrajna aknamentesítésének folyamata sok időt és sok pénzt igényel.
„Az aknamentesítés óriási feladat, és itt nagy szükség van a nemzetközi támogatásra. Ukrajna nincs egyedül, addig fogunk együtt dolgozni, amíg szükséges” – hangsúlyozta a horvát miniszter.
Anušić bejelentette a donorkonferencia eredményeit is, amelyre 2023-ban Zágrábban került sor. Elmondása szerint ott csaknem félmilliárd dollár gyűlt össze.
Mint a horvát kormány képviselője hozzátette, ez hozzájárul a fellendülés sikeréhez, mert a humanitárius aknamentesítés előfeltétele az újjáépítésnek, a gazdasági fejlődésnek és az emberek hazatérésének.
Our diplomats from the Consulate General in Lviv are currently transporting a shipment of dryers provided by Ukraine to Czechia. Ukraine is at war, yet it does not forget its friends in need.
Ukraine has initiated an urgent UN Security Council meeting in response to Russia’s latest escalation of terror, which led to the killing of people and damage in Kyiv.
An emergency meeting of the UN Security Council under the agenda item “Maintenance of peace and security of…
Jövő év januárjától ismét két hónapos kötelező sorkatonai szolgálatot vezet be Horvátország – írta meg az AP hírügynökség.
A balkáni országban 2008 óta nem volt kötelező sorkatonaság, hivatásos és önkéntes katonák alkották a hadsereget.
Ivan Anusic védelmi miniszter az RTL helyi csatornájának elmondta, a katonák bérét és egyéb juttatásait egyaránt megemelték, és további fejlesztéseket is terveznek a haderőt illetően.
„Hadseregünk és hadi felszerelésünk modernizációja a terveiknek megfelelően halad, ez pedig összhangban van a szövetségeseinkkel és a NATO-val kötött megállapodásokkal” – fogalmazott a tárcavezető.
A 2022 februárja óta zajló orosz–ukrán háború miatt megnövekedett feszültségek nyomán más európai országokban is komolyan felmerült, hogy visszahoznák a sorkatonaságot: Lettország tavaly már meg is tette ezt, Szerbia pedig a hírek szerint ugyancsak fontolóra vette, hogy követi a balti állam példáját.
Ahogy arról néhány napja megjelent összeállításunkban mi is írtunk, az elmúlt hónapokban a közép- és kelet-európai régió számos országa masszív haderőfejlesztésekbe kezdett, Szlovákia, Szerbia, Lengyelország és Románia is ezerrel fegyverkezik, Horvátország pedig sosem látott mértékben erősíti a légierejét.
A Gazdasági Oktatási Központ (CEO) nevű nonprofit szervezet pénteken több mint 5000 aláírást tartalmazó petíciót nyújtott be a kormánynak és a védelmi minisztériumnak a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítása ellen tiltakozva Horvátországban – írta az Index.hr című horvát hírportál.
A védelmi minisztérium még nem tájékoztatott a teljes sorkatonai kiképzési programról, de a lehetséges modellekről szóló hírek felkeltették a nyilvánosság érdeklődését – írta közleményében a CEO.
A szervezet kiemelte: a beadványban felsorolják politikai, gazdasági és jogi érveiket a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítása ellen, amire az állami szerveknek most kötelességük lesz válaszolni.
Egyben felhívta a figyelmet a védelmi minisztérium munkatársai és a parlament védelmi bizottságának tagjai nyilatkozataira, amelyekben a kötelező sorkatonai szolgálatot helyettesítő polgári szolgálatot – amely kétszer annyi ideig tartana –, úgy mutatták be, mint bevett „gyakorlatot egyes európai országokban és NATO-tagállamokban”.
Hrvoje Markovic, a CEO ügyvezető igazgatója elmondta: Finnország az egyetlen olyan NATO- és EU-tagország, amely kétszer hosszabb polgári szolgálatot ír elő a hadkötelesek egy viszonylag kis része számára, és ami ellen éppen Horvátország szólalt fel két éve.
Zágráb akkor arra kérte Helsinkit: tegyen intézkedéseket annak érdekében, hogy a katonai szolgálatot helyettesítő polgári szolgálat ne legyen büntető vagy diszkriminatív jellegű a tartalmát vagy időtartamát tekintve.
Markovic végül úgy értékelte: a katonai szolgálat sérti az alkotmányban biztosított törvény előtti egyenlőség jogát, továbbá negatív gazdasági következményekkel jár a munkaerőpiacra nézve is.
Ivan Anusic védelmi miniszter a horvát közszolgálati televíziónak nyilatkozva június végén azt mondta: minden készen áll arra, hogy Horvátország 2025. január 1-jétől bevezesse a sorkatonai szolgálatot, amelyet két-három hónapra terveznek, de konkrét részleteket nem említett. Mint jelezte, azok számára, akik a polgári szolgálatot választják, a szolgálati idő hosszabb lesz, és kevesebb lesz az engedmény is.
Horvátországban 2008-ban törölték el a kötelező sorkatonai szolgálatot, részben arra való tekintettel is, hogy akkori felmérések szerint a fiatalok csaknem 90 százaléka lelkiismereti okokra hivatkozva elutasította a fegyverviselést.
