A következő öt évben is várhatóan a rekordközeli tartományban marad a globális átlaghőmérséklet – figyelmeztet a ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) legfrissebb, csütörtökön közzétett jelentése. A jelentésről az MTI számolt be.
A WMO előrejelzése szerint – amelyet a brit meteorológiai intézet (Met Office) állított össze a világ 13 intézetének előrejelzései alapján – az éves globális átlaghőmérséklet 2026 és 2030 között várhatóan 1,3 és 1,9 Celsius-fok közötti értékkel lépi át az iparosodás előtti szintet. Mivel 2026 végére El Nino jelenséget jósolnak, Leon Hermanson, a jelentés vezető szerzője hozzáfűzte, hogy ez „növeli annak az esélyét, hogy a következő év, 2027 újabb rekordév lesz”.
A jelentés szerint 91 százalékos a valószínűsége, hogy 2026 és 2030 között legalább egy évben az átlaghőmérséklet 1,5 Celsius-fokkal meghaladja az iparosodás előtti szintet, valamint 86 százalékos valószínűséggel dől meg a 2024-es globális rekord. Annak azonban, hogy 2026 és 2030 között bármelyik évben 2 Celsius-fokos növekedés következne be, a WMO kevesebb mint 1 százalékos esélyt jósolt a BBC News közlése szerint.
A világ átlaghőmérséklete 2024-ben 1,55 Celsius-fokkal volt magasabb az iparosodás előtti szinthez képest.
A párizsi klímaegyezmény azt a célt tűzte, ki, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodás előtti korhoz képest legfeljebb 1,5 Celsius-fokra korlátozzák. A küszöbérték túllépése egyetlen évben még nem jelenti a cél meghiúsulását, de a jelentés kiemelte, hogy egyre gyakrabban kell rekordmelegekre számítani. A WMO közlése szerint a felmelegedés különösen markáns az Északi-sarkvidéken, és a tengeri jég várhatóan tovább fog csökkenni egyebek között a Barents-tengeren, a Bering-tengeren és az Ohotszki-tengeren is.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
A szaharai porfelhő elérte Görögország térségét, és különösen látványosan borította vörösfénybe az eget Kréta felett. A népszerű üdülőszigeten jégeső és homok keveréke hullott, ami fennakadásokat okozott a légi közlekedésben is. A jelenség miatt a levegő minősége jelentősen romlott, a szennyezettség mértéke pedig több helyen kritikus szintet ért el – számolt be az Index.
Vörösbe borult az égbolt Kréta szigete fölött, miután az Afrika felől érkező szaharai por elérte Görögország egyik legkeresettebb turisztikai célpontját. A szigetre jégeső csapott le, a látótávolság szinte nullára csökkent.
A The Sun arról írt, hogy a nem mindennapi időjárási jelenség következtében több repülőgép nem tudott leszállni Heraklionnál, az érintett járatokat más görög repülőterekre, például Athénba, Korfura és Haniába irányították.
Egyelőre nem lehet tudni, mikor állhat helyre a forgalom, ugyanis a vörös por továbbra is érkezik a sziget felé. A szaharai homok ellepte a kikötőket, a térségben levegőt venni sem egyszerű a por miatt. A levegő minőségét „nagyon rossznak” titulálták, valamint a légszennyezettség is határérték fölött van.
A hatóságok óvatosságra kérték a lakosságot és a turistákat is. A brit lap arról írt, hogy a viharos erejű szél felborított egy teherautót, valamint több fát is kicsavart. Az ítéletidő a lakóépületeket sem kímélte, a sár számos házat beborított. Az apokaliptikus látvány a húsvétot is erősen sújthatja a dél-európai országban.
Március végén arról írtunk, hogy Nyugat-Ausztrália égboltja mélyvörös és narancssárga árnyalatot öltött a Narelle nevű trópusi ciklon érkezése előtt, amikor az erős szél felkavarta a vasban gazdag port. A helyiek közül sokan sokan „apokaliptikusnak” írták le a látványt.
Lettországban új hidegrekordot állítottak fel. Az elmúlt hétvégén Daugavpilsben a hőmérséklet -32 Celsius-fokra süllyedt, ami az országban 2012 februárja óta a legalacsonyabb érték.
Erről a Lett Környezetvédelmi, Geológiai és Meteorológiai Központ (LVĢMC) adatai számoltak be – írja a Delfi.
Az LVĢMC adatai szerint „a daugavpilsi meteorológiai állomás -32 fokot mért, de a város nagy részén valamivel enyhébb volt a fagy”. Az A6-os főúton, a repülőtér közelében a hőmérséklet -28 fokra csökkent, ami az út menti szenzorok által mért legalacsonyabb érték. A második helyen a Stalgenében található állomás végzett, ahol szintén -28 fokot mértek.
Lettország nagy részén a hőmérséklet -16 és -26 fok között alakult. Kurzeme térségében és Kolkában valamivel melegebb volt, ott -7 fokig csökkent a hőmérséklet. Riga belvárosában -16 fokot, a repülőtéren -19 fokot, a külvárosokban pedig akár -25 fokot is mértek.
Az ország abszolút hidegrekordja -42,7 fok, amelyet 1956-ban Daugavpilsben regisztráltak.
Bár az elmúlt napokban némi enyhülést hozott az óceáni légáramlat, január második fele drasztikus fordulatot tartogat. Egy ritka, de annál kíméletlenebb időjárási jelenség, az úgynevezett Vojejkov-tengely alakul ki Európa felett, amely megnyitja az utat a sarkvidéki hideg előtt.
2026 januárja eddig sem kímélte a kontinenst: a Brit-szigetektől a Kárpát-medencéig hótakaró és kemény fagyok jellemezték az év elejét. Spanyolországban nem voltak ritkák a -10 fok alatti minimumok sem. Az elmúlt napok átmeneti enyhülése után azonban az előrejelzések szerint a tél „második hulláma” minden eddiginél keményebbnek ígérkezik – írja az Időkép.
A meteorológusok egyre magabiztosabban jósolják a Vojejkov-tengely (vagy Vojejkov-híd) kialakulását. Ez a jelenség a legbrutálisabb európai telek „főbűnöse”: utoljára 2017-ben, azt megelőzően pedig 2012-ben és 2003-ban okozott nagy hidegeket.
A jelenség lényege egy különleges légköri felállás: az Azori-anticiklon és a Szibériai-anticiklon Európa felett összekapcsolódik. Ez az összefüggő zóna egyfajta falként (hídként) funkcionál, amely megállítja az óceán felől érkező enyhébb, nedves légtömegeket (ciklonokat), amelyek így kénytelenek északra vagy délre kerülni.
Emiatt a tengely keleti oldalán akadálytalanul zúdul be a dermesztő, kontinentális szibériai levegő a kontinens belsejébe.
Ez a légtömeg rendkívül száraz, tiszta, de extrém hideg. A jelenséget Alekszandr Ivanovics Vojejkov orosz meteorológusról nevezték el, aki elsőként dokumentálta ezt a különleges összefüggést.
Fel kell készülnünk tehát arra, hogy a 2026-os év tele még korántsem mondta ki az utolsó szót. A vastag ruházat és az otthonok megfelelő szigetelése mellett érdemes figyelemmel kísérni a frissülő előrejelzéseket is.
A kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt Kárpátalján rendkívüli ülést hívott össze a technogén és rendkívüli helyzetek bizottsága. Az ülésen az megyei katonai adminisztráció első helyettese, Ivancso Vaszil meghallgatta a szakintézmények, hivatalok és az OVA alárendeltségébe tartozó egységek képviselőit az aktuális helyzetről.
A meteorológiai központ tájékoztatása szerint az elmúlt három napban a megyében az elmúlt 20 év legnagyobb havazását mérték – szinte a havi átlag felének megfelelő csapadék hullott. Jelenleg viharjelzések érvényesek a hirtelen lehűlés, a jégképződés és a lavinaveszély miatt. Éjszakai mínusz 16 °C-os fagyokat 2026. január 14-ig jeleznek, majd az időjárás fokozatosan stabilizálódik.
A kedvezőtlen viszonyokra tekintettel és a kormány döntésének megfelelően a régió bizottsága azt javasolta a helyi önkormányzatoknak, hogy hosszabbítsák meg a téli iskolai szünetet január 19-ig, vagy váltsanak online oktatásra.
Ugyanakkor a helyi hatóságok döntése alapján a megye 12 kistérségében az iskolák hagyományos, jelenléti formában működnek: a Nagyszőlősi, Volóci, Hársfalvi, Nagybereznai, Nagydobronyi, Ungvári, Viski, Felsődomonyai, Dolhai, Alsókaraszlói, Kereckei és Ilosvai kistérségeken.
52 kistérség óvodáiban ügyeleti csoportok működnek azon gyermekek számára, akiknek szülei ebben az időszakban dolgoznak.
Egyes szak- és főiskolák, valamint egyetemek január 2-ig szüneteltek, a többiek számára online folytatást javasoltak.
A helyi helyzetre való tekintettel a bizottság ajánlása szerint a vállalatok, intézmények és szervezetek működését lehetőség szerint online formába kell áthelyezni. Ez nem vonatkozik a kritikus infrastruktúrára és azokra a gazdasági szereplőkre, amelyek nem tudnak távmunkában működni a hadi állapot idején.
A rendkívüli ülésen elfogadták a helyi végrehajtó hatóságok és önkormányzatok intézkedési tervét a jégtörés, árvíz és belvíz 2026-os megelőzésére és kezelésére Kárpátalja területén.
Csehország fővárosának egyik kerületében, Prága 4-ben kedd reggeltől több ezer háztartás maradt fűtés nélkül egy hővezeték meghibásodása miatt – az ellátás legkorábban éjfélig állhat helyre. Erről a Novinky hírportál számolt be.
A városi önkormányzat tájékoztatása szerint a hővezeték meghibásodása a Psárská és az Ohradná utcák kereszteződésében, a Michle városrészben történt.
A fűtésellátás több városrészben is megszűnt.
Az említett kerületben több mint 135 ezer ember él.
Csehországot jelenleg fagyos időjárás sújtja: éjszaka a hőmérséklet –10 Celsius-fok alá süllyed, nappal pedig nem emelkedik fagypont fölé.
Tokióban szerdán új hőségrekord született: tíz egymást követő napon mértek legalább 35 Celsius-fokot a japán fővárosban. A meteorológiai szolgálat szerint 1875 óta nem volt példa hasonlóra, ezzel a 2022-ben felállított kilencnapos rekordot is megdöntötték. A helyi hatóságok hőhullámra figyelmeztették a lakosságot, kiemelve, hogy a hőstressz különösen veszélyes az idősek és a krónikus betegségekben szenvedők számára – írja az Origo.
Egyre gyakoribb a szélsőséges hőség Japánban
A szigetországban az utóbbi években egyre gyakoribbak az extrém időjárási jelenségek. Japánban a tavalyi és a tavalyelőtti nyár bizonyult a legmelegebbnek a feljegyzések 126 évvel ezelőtti kezdete óta, de 2024 őszén is rekordmeleg időszakot tapasztaltak.
A szakértők szerint a mostani rendkívüli kánikula is a globális felmelegedés közvetlen következménye.
A klímaváltozás jelei Japánban látványosan mutatkoznak meg: a világhírű cseresznyefák minden évben egyre korábban virágoznak, a Fudzsi hegyen pedig tavaly csak november elején jelent meg az első hó, egy hónappal később, mint a megszokott időszakban. A tudósok figyelmeztetnek: a tartósan magas hőmérséklet nemcsak a mindennapi életet nehezíti meg, hanem hosszú távon a gazdaságra, a mezőgazdaságra és a vízkészletekre is súlyos hatással lehet.
Szombaton és vasárnap Romániában tovább fokozódik a hőség, az ország déli részén a hőmérő higanyszála meghaladja a 40°C-ot.
A Román Meteorológiai Szolgálat figyelmeztetést adott ki a július 26-án, szombaton kezdődő hőhullám miatt, az ország déli harmadában a legmagasabb, vörös riasztási szintet rendelték el.
A vörös figyelmeztetéssel ellátott területeken a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 43°C-ot, hőérzetben pedig akár 45–46°C is lehet. Bukarestben 42°C-ot jósolnak.
Éjszaka a hőmérséklet 22–25°C között marad, nem hoz enyhülést.
A szombat várhatóan a legforróbb nap lesz, de sok térségben a szélsőséges hőség vasárnap és hétfőn is folytatódik.
Ezt követően az ország nagy részén viharos időjárásra számítanak, heves esőzésekkel, szélviharokkal és jégesővel.
Magyarország délkeleti részén szezon- és napi melegrekord dőlt tegnap délután. 0,6 fokra közelítette meg a hőmérsékletet az eddig mért legmagasabbat az országban.
Ahogy az várható volt, délkeleten elérte a hőmérséklet a 40 fokot, sőt át is lépte azt nem is kevéssel. A HungaroMet előzetes mérési adatai szerint Sarkad Malomfok állomáson 41,3 fokig emelkedett a hőmérséklet, ami új napi melegrekordot, valamint szezonrekordot is jelent – számolt be az Időkép.
Az 1921-ben, vagyis 104 évvel ezelőtt, Szerepen mért 40,4 fokos napi maximumot sikerült 0,9 fokkal túlszárnyalni, és mindössze 6 tizedfokra közelítette meg az abszolút melegrekordot.
Az Időkép mérőhálózata Kötegyánon rögzítette a legmagasabb értéket, 41,1 fokot. A délkeleti és nyugati tájak között pedig hatalmas hőmérséklet-különbség alakult ki a délután folyamán.
Más európai országok is szenvednek a hőségtől, többek között Portugália, Franciaország és Németország.
Spanyolországban, Huelva tartományban, El Granado városában június 28-án rekordmagas, 46 fokos hőmérsékletet mértek. A korábbi rekord 45,2 fok volt, amelyet 1965 júniusában Sevilla városában rögzítettek – közölte az Aemet spanyol meteorológiai ügynökség.
Spanyolország más részein is magas hőmérsékletet mértek:
Montoro (Cordoba) – 44,0 °C
Fuentes de Andalucía – 43,9 °C
Morón de la Frontera és Alconchel – 43,5 °C
Andújar – 43,4 °C.
Az előrejelzések szerint az extrém hőség legalább július 1-ig fennmarad. Az Aemet adatai szerint szombatról vasárnapra virradóra is rendkívül magas maradt a hőmérséklet: Gran Canaria egyes részein nem csökkent 30 fok alá. A Pireneusi-félsziget más régióiban is a minimum éjszakai hőmérséklet 28 fok körül mozgott.
Más európai országokban is jelentős a hőség. Június 29-én Olaszországban 21 városban hirdettek ki legmagasabb szintű figyelmeztetést.
A The Guardian szerint a legforróbb régiókban, például Toszkánában, 20 százalékkal nőtt a kórházi beutalások száma, elsősorban idősek esetében, akik kiszáradás miatt szorulnak ellátásra.
Az előrejelzések szerint a hőség még legalább 10 napig tart, és az ország déli területein, valamint a szigeteken a hőmérséklet eléri a 42°C-ot.
Néhány régióban, így Lazio, Umbria, Toszkána, Calabria és Apulia területén megtiltják a kültéri munkavégzést a legmelegebb napszakokban.
A hőség és a szél miatt erdőtüzek is keletkeztek Lazio, Szicília, Kampánia, főként Szardínia területén, ahol néhány óra alatt 24 tűzeset történt.
Franciaországban a hatóságok szinte minden régióban fokozott óvatosságra intenek, és legalább a jövő hét közepéig nem várható enyhülés.
Portugáliában (különösen a déli régiókban és Liszabon fővárosban) a legmagasabb riasztási szint van érvényben. Ott a hőség mellett rendkívül magas az erdőtüzek kockázata is.
Németországban a hőség július 2-án éri el csúcspontját, amikor a hőmérséklet 40 fok körül alakul.
