Ukrajnában jelenleg több mint 62 000 óvóhely működik, amelyek az ország lakosságának felét képesek befogadni, de ez nem elég, ezért folytatódni fog az új óvóhelyek létrehozása – jelentette ki Ihor Klimenko belügyminiszter a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Klimenko elmondta, hogy az óvóhelyrendszer több mint 62 000 létesítménnyel rendelkezik. Ez sok, de nem elég. Általánosságban elmondható, hogy az óvóhelyek az ország lakosságának felét tudják befogadni, de a frontvonalban lévő régiókban nincs elég ilyen létesítmény.
Olekszij Szerhejev belügyminiszter-helyettes is szólt az óvóhelyek témájáról. Elmondása szerint 2025 elejétől 2685 óvóhelyet építenek. Először is, a kidolgozott stratégia szerint óvóhelyeket hoznak létre fontos létesítményekben – oktatási intézményekben, kórházakban, nyilvános helyeken stb.
A stratégia fő célja a lakosság minden kategóriája számára óvóhelyek létrehozása, az óvóhelyekről és mobil menedékhelyekhez szükséges berendezések ukrán gyártásának elindítása, a közbiztonság kultúrájának kialakítása stb.
– mondta.
2027-re a tervek szerint minden alkalmas földalatti óvóhely építésére szolgáló helyiség elkészül. Ezenkívül 2300 új óvóhely építését is tervezik, és a jogszabályokat is frissítik, hogy az óvóhelyek kötelezőek legyenek az új lakóépületekben, szociális intézményekben és kritikus infrastrukturális létesítményekben. A második és harmadik szakaszban (2034-ig) további 11 000 védőszerkezet építését tervezik. Így a lakosság 91 %-a kap óvóhelyet.
Oroszország a holttestek cseréje során orosz katonák felesleges holttesteit szállította Ukrajnába ukrán katonák maradványainak álcázva, már legalább egy ilyen esetet azonosítottak és dokumentálta – jelentette ki csütörtökön Ihor Klimenko belügyminiszter nyilatkozatára hivatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a miniszter elmondta, hogy a legutóbbi holttestcsere során az oroszok szándékosan nemcsak halott ukrán katonákat szállítottak Ukrajnába, hanem halott orosz katonákat is közéjük rejtettek. Ukrajnának sikerült azonosítania néhányat közülük. „Igen, rendelkezünk a tényekkel. Rendelkezünk a katonák és tisztek felesleges rokonainak szokásos neveivel” – fogalmazott.
Elsősorban a 192/25. számú holttestről van szó, amelyet Ukrajnába szállítottak, és kiderült róla, hogy az orosz hadsereg katonai egyenruháját viselte. Az elhunyttal együtt a következőket találták:
orosz személyigazolvány Bugajev Alekszander Viktorovics névre kiállítva, született 1974-ben;
orosz katonakönyv a 39. Külön Gárda Motoros Lövészdandár 1. zászlóaljának katonája;
orosz katonakönyv kupon;
kivonat a 35390. számú katonai egység parancsnokának 2023. december 26-i, 52. számú parancsából;
zseton VS RUSSIA MT-146004 felirattal.
Bugajevet a rokonai 2025 márciusa óta keresik. Bugajev a Donyeck megyében található Novomihajlivkában folyt harcok során tűnt el. Az oroszok megtalálták a holttestét, de úgy döntöttek, hogy az elhunytat Ukrajnába küldik.
„Ez egy újabb bizonyítéka annak, hogy Oroszország mennyire tiszteletlenül bánik a saját népével, holttesteiket az ukrán katonák holttestei közé dobják. Ez annak a bizonyítéka, hogy mennyire jelentéktelen az emberi élet Oroszország számára. Vagy egyszerűen csak egy módja annak, hogy elkerüljék a családoknak járó kárpótlások kifizetését. De akkor is fizetnünk kell: visszaadjuk ezeket a holttesteket” – jegyezte meg Ihor Klimenko, hozzátéve, hogy az oroszok viselkedése tökéletesen mutatja a hozzáállásukat még a saját katonáik és rokonaik iránt is.
Ukrajnában már több mint 61 000 polgári védelmi létesítményt építettek, de ez nem elég, ennyi óvóhely csak a lakosság mintegy felét képes megvédeni ellenséges támadások esetén – jelentette ki pénteken Ihor Klimenko belügyminiszter erről a Városok és Régiók 3. Nemzetközi Csúcstalálkozóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Klimenko elmondta: „Aktívan dolgozunk a polgári védelmi létesítmények számának növelésén. Ma több mint 61 000 ilyen található az államunkban, de ez nem elég. Ez a szám, 61 000, az állam lakosságának csak körülbelül felét tudja lefedni és védelmet nyújtani.”
A belügyminiszter tájékoztatása szerint a Belügyminisztérium átfogóan dolgozik a lakosságvédelmi létesítmények fejlesztésén, és a korábban nem megfelelően felszerelt óvóhelyek mintegy 20 %-át készenlétbe helyezte. Több mint 40 ezer egyszerű óvóhelyet is nyilvántartásba vettek.
„Több mint 600 mobil óvóhelyet hoztunk létre. Ez Ukrajna, az egész világ számára is hasznos tapasztalat, amikor sürgősen szükség volt nemcsak földalatti, hanem föld feletti vagy félig földbe süllyesztett tárolólétesítmények és óvóhelyek telepítésére is polgáraink számára” – tette hozzá Ihor Klimenko.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Ukrajnában már több mint 61 000 polgári védelmi létesítményt építettek, de ez nem elég, ennyi óvóhely csak a lakosság mintegy felét képes megvédeni ellenséges támadások esetén – jelentette ki pénteken Ihor Klimenko. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1749246540 [modified] => 1749242937 ) [title] => Ukrajnában már több mint 61 ezer óvóhely működik, de ez nem elegendő – belügyminiszter [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=244581&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 244581 [uk] => 244574 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 244576 [image] => Array ( [id] => 244576 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-95.png [original_lng] => 551800 [original_w] => 1240 [original_h] => 697 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-95-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-95-300x169.png [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-95-768x432.png [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-95-1024x576.png [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-95.png [width] => 1240 [height] => 697 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-95.png [width] => 1240 [height] => 697 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-95.png [width] => 1240 [height] => 697 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1749232138:12 [_thumbnail_id] => 244576 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1934 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 66471579001 [_oembed_48502b6798f08f181a3dbbb55f596772] =>
Today, I held a meeting with almost everyone on our team who works on freeing prisoners and providing them with assistance. There were representatives from the Headquarters, the services involved in the exchanges, the Office team, and our people who were released from Russian… pic.twitter.com/qeTifLkU8L
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 28, 2025
A kormány jóváhagyta a sorkötelesekre, hadkötelesekre és tartalékos katonákra vonatkozó adatok automatikus ellenőrzésére vonatkozó eljárás módosítását, miáltal egyszerűsödik a személyi okmányok kiállításának szabályait – számolt be kedden az rbc.ua hírportál Ihor Klimenko belügyminiszterre hivatkozva.
Az új szabályok szerint a 18 és 60 év közötti, külföldön tartózkodó férfiaknak nem kell fizikailag bemutatniuk a katonai regisztrációs okmányaikat, hogy ukrán személyigazolványt útlevelet igényeljenek. Most a Dokument állami vállalat külföldi részlegeinek alkalmazottai ellenőrzik a katonai regisztráció állapotát a nyilvántartásban.
Ha hiányoznak az adatok, azt automatikusan beírják, és ennek megfelelően a férfiakat egy katonai regisztrációs okmány elektronikus formában történő létrehozásával regisztrálják
– írta Klimenko.
Orvosi vizsgálat nélkül is lehet majd útlevelet szerezni. „Ezt követően az ukrán állampolgár a megadott határidőn belül megkapja az igényelt okmányt” – emlékeztetett a belügyminiszter.
A Külügyminisztérium 2024 tavaszán ideiglenes korlátozást vezetett be a konzulátusok számára a külföldön tartózkodó hadkötelesek ügyeinek intézésére.
A kormány fontolóra veheti a rendőrök fizetésének emelését, a kérdés mérlegelésének feltételei még nem ismertek – jelentette ki pénteken Ihor Klimenko belügyminiszter a Legfelső Tanácsban a kormányhoz intézett kérdések órájában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Klimenko megjegyezte, hogy Ukrajnában két éve nem indexálják a rendőrök fizetését, és ennek megfelelően nem is emelték. Emlékeztetett arra, hogy a Nemzeti Rendőrség munkatársai 10 ezer hrivnya plusz fizetést kapnak. Azokban a régiókban, ahol harcok folynak, a fizetések összege 30 000 hrivnya.
A belügyminiszter szerint Ukrajnában egy rendőr átlagkeresete 34-36 ezer hrivnya. „A béremelések kérdését a jövőben valószínűleg kormányzati szinten is megfontoljuk. De ez általános differenciálatlan megközelítés lesz az egész országban” – magyarázta Ihor Klimenko.
A 2024-es év a kitartás és a bátorság éve lett a fronton lévő támadó gárdista brigádok, rendőrök és mentők számára – mondta Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter az Interfax beszámolója szerint.
Minden alkalommal igyekszem ott lenni, ahol most a Belügyminisztérium több tízezer munkatársa van – a frontvonalon, a frontvidéken, a harci övezetben. Nemcsak a támadó gárdáról van szó, hanem a rendőrök és mentők ezreiről is, akik az ellenség közelsége és a folyamatos ágyúzás ellenére a civilek közelében maradnak, és mindent megtesznek a biztonságukért – mondta a miniszter a lapnak adott interjújában.
Klimenko ezzel összefüggésben hangsúlyozta, „ez az év számukra a rugalmasság és a bátorság éve. Ezek nem nagyképű szavak, van bennük valami, amit nehéz elképzelni a hátsó régiókban.”
A toborzó központok alkalmazottai a rendőrség részvétele nélkül is végezhetik a mozgósítási tevékenységet – nyilatkozta Ihor Klimenko, a Belügyminisztérium vezetője az RBC-Ukrajina-nak adott interjújában.
„Kizárólag hatáskörünkön belül dolgozunk, védjük a közrendet. És annak ellenére, hogy a toborzó központoknak felhatalmazásuk van arra, hogy saját maguk ellenőrizzék az állampolgárok iratait, ők azt kérik – ezek hivatalosan benyújtott indítványok a Nemzeti Rendőrséghez –, hogy kísérjük a toborzó központok munkatársait”, jegyezte meg a miniszter.
Klimenko kijelentette, hogy a rendfenntartók a közrend betartását felügyelik, valamint az állampolgárok jogait.
„És ezek az egyedi esetek, amelyeken mindenki szinte csámcsog, ezeket az eseteket emelik ki, hozzák nyilvánosságra az ellenségeink. És az emberek eléggé agresszíven reagálnak erre. Egyes esetekben igazuk van – egyik vagy másik esetben a hatáskörök túllépése figyelhető meg, de ezek egyedi esetek. Az elmúlt hetekben nem volt ilyen eset, a katonai rendészeti szolgálat és a katonai parancsnokság azon dolgozik, hogy az ilyen eseteket minimalizálják”, magyarázta Klimenko.
A Belügyminisztérium vezetője a kérdést, miszerint a rendőrségnek a toborzó központokkal kell együtt lennie, vagy vannak esetleg fontosabb ügyei is, retorikusnak nevezte.
„Meg kell vizsgálni minden egyes régiót, valamint a toborzó központok minden egyes részlegének lehetőségét feladataik ellátásához ezekben a régiókban. De úgy gondolom, hogy a toborzó központok ezt a Nemzeti Rendőrség nélkül is megtehetik, ehhez megvannak az erre vonatkozó jogaik”, összegezte Klimenko.
A Nemzeti Gárda, a határőrség és a Nemzeti Rendőrség tagjai folyamatosan a frontvonalban vannak, a civil lakosság evakuálását végzik – jelentette ki hétfőn Ihor Klimenko belügyminiszter az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
A belügyminiszter elmondta, hogy egyes egységek több hónapja közvetlenül a fegyveres erőkben vannak. A Harag rendőrdandárról és a Nemzeti Gárdával együtt harcoló összevont egységekről van szó. „Ezek több ezer rendőrt jelentenek – az összes rendőrtiszt 10%-a. Körülbelül 10 000 rendőr harcos a fronton” – tette hozzá.
A tárcavezető megjegyezte, hogy 25 ezer rendőrtiszt tartózkodik állandóan a háborús övezetben. Emberek evakuálásával és útlezárásokkal foglalkoznak. „Széles a rendőri tevékenységen kívüli munka. 40-45 ezren tartózkodnak folyamatosan a harci övezetben és a frontközeli területeken. És itt a határ menti területekről van szó, ahol az Állami Határőrszolgálat és a rendőri egységek találhatók” – emlékeztetett Ihor Klimenko.
A rendőröknek saját bűnüldözési feladataik vannak, a területi toborzási és szociális támogatási központok (TCK) munkatársai a mozgósítási feladataikat rendőrök nélkül is elláthatják – jelentette ki hétfőn Ihor Klimenko belügyminiszter az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint Klimenko kifejtette: „Kizárólag a hatáskörünkön belül dolgozunk, védjük a közrendet. És annak ellenére, hogy a TCK-nak minden jogköre megvan arra, hogy saját maga ellenőrizze az állampolgárok iratait, kérik – és ez hivatalos kérés a Nemzeti Rendőrség felé –, hogy kísérjük a TCK munkatársait.” Szerinte a rendőrség a rend és az állampolgári jogok betartását ellenőrzi.
„És ezek az elszigetelt esetek, amelyeket mindenki igyekszik ízlelgetni, majd ugyanezeket az eseteket ellenségeink kiemelik, hozzájárulnak a mozgósítással való szembenállásnak. És az emberek elkezdenek elég agresszívan reagálni. Egyes esetekben igazuk van – hatósági túlkapás van az egyik vagy másik oldalon, de ezek elszigetelt esetek. Az elmúlt hetekben ilyen esetek nem fordultak elő, a katonai rendészeti szolgálat és a TCK azon dolgozik, hogy az ilyen eseteket minimalizálják” – tette hozzá a tárcavezető.
A belügyminiszter költőinek nevezte azt a kérdést, hogy a rendőrségnek a TCK-val kell-e lennie, vagy fontosabb ügyei vannak. „Meg kell vizsgálnunk az egyes régiókat és a TCK egyes egységeinek képességeit ezekben a régiókban, hogy elláthassák feladataikat. De úgy gondolom, hogy a TCK meg tudja csinálni a Nemzeti Rendőrség nélkül is, ehhez megvannak a megfelelő jogai” – mutatott rá Ihor Klimenko.
Ihor Klimenko, Ukrajna belügyminisztere közölte, ellenőrzik a bűnüldöző szervek alkalmazottai rokkantságára vonatkozó tényeket, számolt be az Interfax-Ukrajina.
„Jelenleg minden olyan tényt is ellenőriznek, amely a rendvédelmi szervek alkalmazottai rokkantságára vonatkozik. Azok pedig, akik a háború alatt megkapták a fogyatékkal élő státuszt, ismét át kell esniük az orvosi és a szakértői vizsgálaton”, jelentette be Klimenko a parlament plenáris ülésén pénteken.
Felszólította a képviselőket, hogy hívják be a bizottságba a kérdésért felelős miniszterhelyetteseket vagy a Nemzeti Rendőrség vezetőjét.
„Pár héten belül örömmel tájékoztatjuk Önöket arról, hogy milyen információkkal rendelkezünk”, tette hozzá a miniszter.
Klimenko egyben kijelentette, hogy az ukrán Nemzeti Rendőrség hivatalban lévő alkalmazottai közül senkit sem soroltak be a fogyatékkal élők csoportojaiba.
„A Nemzeti Rendőrségnek egyetlen egyenruhás, fogyatékkal élő munkatársa sincs. Ezt felelősségteljesen jelentem ki önöknek”, mondta Klimenko.
