A szovjet űrverseny egyik relikviája 1972 óta keringett a Föld körül, bár az eredeti tervek szerint a Vénuszra kellett volna eljutnia. Ambiciózus célokkal indult a Koszmosz 482 nevű szovjet űrszonda küldetése bő ötven évvel ezelőtt. Testvérszondája, a Venyera 8 sikeresen elérte a Vénuszt, és 50 percen keresztül küldött haza adatokat a bolygó felszínéről. Hasonló volt a terv a Koszmosz 482-vel is, az azonban végül nem jutott ilyen messzire.
A szonda sikeresen állt Föld körüli pályára 1972 áprilisában. Innen a fedélzeti hajtőművének kellett volna elszállítania a Vénuszig, ezek beindításakor azonban egy kritikus hiba következett be. A Koszmosz 482 nem tudott elindulni a Naprendszer második bolygója felé, hanem egy Föld körüli, ellipszis alakú pályán ragadt, melynek legközelebbi pontja 210 kilométerre, legtávolabbi pedig 9800 kilométerre volt a földfelszíntől.
A NASA szerint az űrszonda összesen négy darabra vált szét. Ezek közül kettő kisebb alkatrész alacsony Föld körüli pályán maradt és 48 órán belül megsemmisült (az alkatrészek beléptek a Föld légkörébe, és elégtek), a másik két darab (feltehetően a leszállóegység és a hajtóműegység) pedig a fent említett ellipszis alakú pályára került.
A Vénuszon uralkodó kegyetlen körülményekre, így az óriási nyomásra és a perzselő hőségre felkészített leszállóegység 1972 óta, több mint ötven éven keresztül keringett a Föld körül. Eközben azonban folyamatosan egyre közelebb került a Földhöz annak tömegvonzása miatt, május 2025. május 10-én pedig elérkezett a pillanat, amikor belépett a légkörbe, és lezuhant. A Roszkoszmosz szerint a szonda végül az Indiai-óceánba esett bele szombat reggel.
A Koszmosz 482 egyike volt a hidegháborús űrverseny során indított Vénusz-szondák hosszú sorának. Bár gyakran kudarcot vallottak, végül a Szovjetunió lett az egyetlen ország, amelynek sikerült működőképes műszereket juttatnia a Föld legközelebbi bolygószomszédjának felszínére.
Az Indiai Haditengerészet január 15-én egyszerre helyezett ki az Indiai-óceánra egy tengeralattjárót, egy rombolót és egy fregattot, ezzel is hangsúlyozva atérség védelmének fontosságát az erős kínai jelenlét miatt, számolt be az Associated Press.
Rajnath Singh indiai védelmi miniszter megjegyezte, hogy az Atlanti-óceán jelentősége fokozatosan áthelyeződik az Indiai-óceánra, amely a nemzetközi befolyásért folytatott küzdelem központjává válik.
India kereskedelmének 95%-a az Indiai-óceánon keresztül bonyolódik.
„India rendkívül fontosnak tartja haditengerészetének megerősítését érdekeinek védelme érdekében”, mondta.
Miközben Narendra Modi indiai miniszterelnök a hajók vízre bocsátásakor az állami tulajdonú Mazagon Hajógyárban Mumbaiban hozzátette, hogy három nagy haditengerészeti hadihajó üzembe helyezése jelentős előrelépést jelent India azon elképzelésének megvalósításában, hogy globális vezetővé váljon a védelmi gyártás és tengeri biztonság területén.
Rahul Bedi védelmi elemző szerint az Indiai-óceán térségében bonyolult a helyzet, mivel India fő riválisának számító kínai haditengerészet exponenciálisan növekszik.
[type] => post [excerpt] => Az Indiai Haditengerészet január 15-én egyszerre helyezett ki az Indiai-óceánra egy tengeralattjárót, egy rombolót és egy fregattot, ezzel is hangsúlyozva a térség védelmének fontosságát az erős kínai jelenlét miatt, számolt be az Associated Press. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1737134220 [modified] => 1737111567 ) [title] => India bővíti védelmi képességeit az Indiai-óceánon [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=229683&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 229683 [uk] => 229551 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 229552 [image] => Array ( [id] => 229552 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-132.png [original_lng] => 207772 [original_w] => 630 [original_h] => 360 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-132-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-132-300x171.png [width] => 300 [height] => 171 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-132.png [width] => 630 [height] => 360 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-132.png [width] => 630 [height] => 360 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-132.png [width] => 630 [height] => 360 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-132.png [width] => 630 [height] => 360 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-132.png [width] => 630 [height] => 360 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1737104368:12 [_thumbnail_id] => 229552 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1924 [_oembed_3ffb1159bd3c207a64e1c7d6e740f198] => [_oembed_time_3ffb1159bd3c207a64e1c7d6e740f198] => 1737104371 [_oembed_a0b28d1b1364c569cca0af467b70a7ab] =>
Poland has started construction of the Eastern Shield on the border with Belarus and Russia, – Prime Minister Donald Tusk.
The Eastern Shield involves the construction of fortifications, barriers and military facilities on NATO's eastern borders.
