A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) szervezésében idén július 12. és 17. között ismét megrendezésre került a kilencvenes évek hőskorában jurtatáborként útnak induló Mikes Kelemen Hagyományőrző Alkotótábor, melynek a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum adott otthont. A szép múltra visszatekintő rendezvényt a pandémia miatt fokozott egészségügyi óvintézkedések közepette tartották meg.
–A pedagógusszövetség harminc főben maximalizálta a részt vevő gyermekek számát, akik az idén is különböző csapatokat alkottak. A pandémia miatt szigorúbban kellett venni az egészségügyi feltételeket, pl. a helyszínen egész napos orvosi felügyelet valósult meg dr. Papp Károly családorvos személyében. A KMPSZ fertőtlenítő- és tisztálkodó szerekkel, valamint papír kéztörlőkkel is bőségesen ellátta a tábort, ahová a résztvevőkön kívül senki sem léphetett be, s a megjelentek is csak egy honismereti kirándulás alkalmával hagyhatták el annak területét – tájékoztat dr. Kész Barnabás történész, néprajzkutató, a tábor vezetője.
– A rendezvény évről évre különböző történelmi korszakokkal is megismerteti a gyermekeket. Idén melyekkel foglalkoztak?
–A honfoglalás, illetve a Rákóczi-szabadságharc korával. S miért épp ezekkel? A tábort – mely eredetileg jurtatábor volt – legelőször a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából rendeztük meg, s bár a nevét később Mikes Kelemen Hagyományőrző Alkotótáborra változtattuk, minden évben felállítunk egy jurtát, melynek összeállítása külön program a gyerekek számára, berendezésével pedig betekintést nyújt a honfoglaló magyarság életébe. Őseink íjásztudománya, illetve a lovasoktatás is kedvelt program, melyre minden évben sort kerítünk. A lovasoktatást Bota Sándor karácsfalvai fiatalember tartotta a saját lovaival, a szakmai felügyeletem mellett. Az íjászattal pedig a fiam, ifj. Kész Barna doktorandusz ismertette meg a gyermekeket. A honfoglalás korához kapcsolódott a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban és Látogatóközpontban tett kirándulás is, ahol a gyerekek megtekintették a Rákóczi-főiskola történelem szakos tanárai és hallgatói által készített cserépégető kemencét, illetve a vidékünkön feltárt honfoglalás kori magyar régészeti leleteket, s megismerkedtek a honfoglalás és az Árpád-kori magyarok életével, a viseletükkel, a fegyverzetükkel, a hitvilágukkal, a temetkezési szokásaikkal. Emellett útközben felkerestük a tiszaújlaki Turul-emlékművet is. A Rákóczi-szabadságharc korával pedig azért foglalkoztunk, mert ez a szabadságküzdelem nagyon szorosan kapcsolódott vidékünkhöz. A gyerekek fényképezkedhettek is, beállva egy kuruc vitézt ábrázoló paraván mögé, melyet Fülöp Gábor egykori táborlakónk, volt főiskolai történészhallgató készített. Egy felöltöztetett bábuval bemutattuk a szabadságharc katonájának a viseletét és a fegyverzetét. Az esti tábortüzeknél dr. Kész Margit néprajzkutató honfoglalás kori, illetve Rákóczi-mondákat mesélt, míg Kész Réka doktorandusz népdalokra és kuruc dalokra tanította a résztvevőket. Történelmi és irodalmi ki-kicsoda játékokat is játszottak a gyerekek, de a lovagkorról és a trubadúrköltészetről is elbeszélgettünk velük, illetve balladákat is meséltünk.
– Milyen hagyományőrző kézműves-foglalkozásokra került sor?
–Id. Hidi Endre keramikusművész az agyagozással ismertette meg a gyermekeket, akik haza is vihették az általuk készített, megszárított agyagtárgyakat, s emellett meg is csodálhatták az Endre bácsi mesterműveiből álló kiállítást. A szövés-fonás foglalkozásokat Ilosvay Borbála egykori táborozó, volt történészhallgató vezette. Kalanics Évával, a Salánki KMKSZ-alapszervezet elnökével rongybabákat, csuhéfigurákat alkothattak a gyerekek, de makramé technikával készült ékszerek is születtek a tábor ideje alatt. Kész Réka pedig nemezelésre, nemezből való ékszerek és játékok készítésére tanította őket.
– Két tematikus délelőttünk is volt – veszi át a szót Kész Réka. – Az egyiken Kész Barnabás a címerekről, a heraldikáról (címertanról) tartott előadást, mely után a táborozó gyermekcsapatok mindegyike elkészítette a választott nevének megfelelő saját csapatcímerét. A másik tematikus délelőttön pedig ugyancsak Kész Barnabás a várakról, a várépítészet fejlődéséről beszélt. Ezt követően pedig mindegyik csapat elkészítette a saját várát a kapott alapanyagokból, majd a várukat, annak elképzelt történetét és a csapatcímerüket bemutatták a tábor zsűrije előtt.
– Elképzelt erősségek voltak, de valósághű elemeket is beépítettek a makettekbe – magyarázza Kész Barnabás. – A zsűri aztán külön díjazta a legvalósághűbb, a legbevehetetlenebb, a legkomfortosabb, a csapat szellemiségét legjobban tükröző, valamint a legesztétikusabb várat.
– Az idén új szálként jelent meg a táborban a néprajzi foglalkozás – közli dr. Kész Margit. – Meséltem a gyerekeknek a magyar népszokásokról, hiedelmekről, a magyar hiedelemlényekről, és kellemes meglepetésként ért, hogy a résztvevők nagyon sok szokást ismertek, melyeket ráadásul nem is könyvekből, hanem otthoni közegükben, belevésődés útján sajátítottak el.
– Ugyancsak újdonság volt, hogy ifj. Kész Barna népi furfangos játékokkal és képességfejlesztő társasjátékokkal ismertette meg a résztvevőket – fűzi hozzá Kész Barnabás. – Emellett a gyerekek sportolhattak, használhatták az iskola sportpályáját, a játszóterét, és erőfejlesztő gépekkel is gyakorolhattak. Nagy segítséget nyújtottak a táborozás során a Rákóczi-főiskola gyakornokai, öt történelem, illetve egy óvodapedagógus hallgató: Darcsi Szabina, Domokos Alexandra, Füleki Henrietta Anna, Orbán Dániel Ödön, Sipos Adrienn és Sztegura Szabina.
– Miben látja a Mikes Kelemen Hagyományőrző Alkotótábor fontosságát?
–Ezek a táborozások történelmi, néprajzi hagyományőrző jellegűek, melyek célja az, hogy kötetlen, szórakoztató formában fejlesszük a gyerekek történelmi és néprajzi tudását, erősítsük az identitásukat, és biztosítsuk számukra a tartalmas kikapcsolódást.
Reméljük, jövő nyáron ismét – és ha esetleg még a Covid–19-járvány is lecseng, immár korlátozások nélkül – gyerekzsivajtól lesz hangos a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum területén megrendezett következő Mikes Kelemen Hagyományőrző Alkotótábor.
