Az ukránoknak tisztában kell lenniük a katonák elleni támadások következményeivel, és azzal, hogy ez végső soron mit jelenthet az egész ország számára – közölte csütörtökön Kirilo Budanov, az Elnöki Hivatal vezetője a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnöki hivatalvezető közvetlenül Ukrajna állampolgáraihoz fordult. „Ha ma megversz egy katonát a hadseregből és letéped a ruháját, gondolj arra, hogy ki fog megvédeni holnap az ellenséges hadseregtől, amely szintén téged ver meg és tépi le a ruháidat” – figyelmeztetett. Budanov azt is hangsúlyozta, hogy a rendvédelmi szervektől méltányos reakciót vár a lembergi eseményekre.
Mint ismeretes, ez egy olyan eset, amikor egy tömeg a városban felborított és megrongált egy TCK-járművet a mozgósítási intézkedés során. Ez a Cservona Kalina sugárút és a Kolomijszka utca kereszteződésében történt.
Az összecsapás azután történt, hogy a járókelők elkezdték zavarni a katonák tevékenységét és összecsaptak velük. Videofelvételek keringenek az interneten, amelyeken tömeg vesz körül egy autót. A férfiak „Szégyen!” skandálása mellett felborították. Az emberek elkezdték összetörni a járművet.
Oroszországban nincsenek technikai akadályok a mozgósítás idei elrendelése előtt – jelentette ki kedden Kirilo Budanov, az Elnöki Hivatal vezetője az rbc.ua hírportálnak adott exkluzív interjújában.
Budanov úgy vélte, hogy Oroszországban nincsenek olyan technikai okok, amelyek megakadályoznák a 2022-eshez hasonló mozgósítás végrehajtását. Akkor a lakosság részleges mozgósítását hajtották végre. „Egy év alatt körülbelül 450 000 embert mozgósítottak. Meg tudnak tenni valamit ilyen mértékben? Meg tudják tenni. Technikailag semmi nem akadályozza meg őket ebben. Az a tény, hogy nem akarják megtenni, tény. De ha látják, hogy nincs más lehetőség, akkor megteszik” – monda.
Szeptemberben Oroszországban „választásokat” tartanak az Állami Dumába. Amikor arról kérdezték, hogy a választások szerepet játszanak-e a mozgósításban, Budanov így válaszolt: „Ez egy vitatható kérdés. Fel tudok sorolni két tényezőt, ami az ő álláspontjuk mellett szól, és az ellenkezőjét is. Emlékezzenek vissza a legutóbbi, 2024-es választásukra. Semmi sem állította meg őket.” Abban az időben a művelet teljes lendülettel folyt a Belgorodi régióban és közvetlenül Belgorod városában. „És amikor mindenki látta, hogy az emberek egyszerűen oszlopokban menekülnek a városból, Belgorod városában mutatták ki a legnagyobb részvételt. Oroszország első számú városát. Ez azt jelenti, hogy nem lesznek problémáik” – magyarázta.
Oroszországban hagyományosan levonják a szükséges következtetéseket. Ugyanakkor az oroszok a hatóságok intézkedéseivel való elégedetlenségük miatt még nem állnak készen az aktív cselekvésre. Az elnöki hivatalvezető szerint a lakosság elégedetlenségét még nem lehet minőségileg jobbá alakítani. „Mennyiségileg más – most nem. Ez még messze van attól a feszültségszinttől, amely az embereket aktív cselekvésre ösztönözhetné” – mutatott rá Kirilo Budanov.
Ukrajnának nemcsak vissza kell hoznia az állampolgárait külföldről, hanem külföldi szakembereket is be kell hívnia, e nélkül lehetetlen lesz erős gazdaságot építeni – jelentette ki pénteken Kirilo Budanov, az Elnöki Hivatal vezetője a Kijev–Mohila Akadémia hallgatóival folytatott beszélgetés során, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Budanov felidézte, hogy 1995–96-ban Ukrajnának 52 millió lakosa volt. Most ez a szám jóval kisebb. „Kevesebben vagyunk most, nem akarok senkit megijeszteni, de lényegesen kevesebben vagyunk” – mondta. Szerinte ezt a problémát nem lehet pusztán a munkatermelékenység növelésével megoldani – az egy munkavállalóra nehezedő demográfiai teher már most is kritikus, a munkaerőhiány pedig még háború idején is érezhető.
Az elnöki hivatalvezető kétféle képet vázolt fel: a külföldre távozott ukránok hazatérése; külföldi szakemberek bevonzása a világ különböző részeiről. „Vissza kell majd hoznunk az állampolgárainkat, és szakembereket kell behívnunk a világ különböző részeiről. Nem lesz más lehetőségünk” – hangsúlyozta.
Budanov ugyanakkor optimizmusát fejezte ki: ha 25 év alatt emberek milliói veszhetnek el, akkor megfelelő körülmények között a folyamat visszafordítható. „Ha megteremtjük itt a megfelelő gazdasági klímát és a biztonságérzetet, akkor elkezdhetünk dolgozni rajta. Gazdaság nélkül semmi sem lesz” – mutatott rá.
Az Elnöki Hivatal vezetője a nagy port kavart történetekről is beszélt, amelyek tömeges migránsmegjelenésről szólnak Ukrajna utcáin. Szerinte Ukrajna egy toleráns ország, ahol a különböző etnikai csoportok és vallások képviselői évszázadok óta békésen élnek együtt. A migránsok elleni tüntetésekről szóló történeteket Ukrajna elleni információs különleges műveletnek nevezte. „Szükségünk van mind felvilágosító munkára, mind önismeretre. E nélkül semmi nem fog történni. Ha azt akarjuk, hogy valaki becsapjon, akkor be is csapnak” – összegezte Kirilo Budanov.
A következő napokban újabb fogolycserére kerülhet sor Ukrajna és Oroszország között – jelentette be pénteken Kirilo Budanov, az Elnöki Hivatal vezetője a Kijev-Mohila Akadémia hallgatóival folytatott beszélgetés során, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a bejelentés előtt az egyik diák megkérdezte az Elnöki Hivatal vezetőjét, hogy vannak-e számára „vörös vonalak” a csereügyekkel kapcsolatban. „Mondja meg, kérem, létezik-e értéke az emberi életnek az ön számára, vagy sem?” – kérdezte válaszul Budanov.
Miután a diák azt válaszolta, hogy az emberi élet felbecsülhetetlen, az Elnöki Hivatal vezetője így folytatta: „És ha felbecsülhetetlen, van-e bármi, amit el lehet hanyagolni?” A „nem” választ hallva azt mondta: „Nos, nekem sem.” Ekkor egy újabb fogolycserét jelentett be. „Ha Isten is úgy akarja, a napokban újabb fogolycserét láthatnak” – mondta Kirilo Budanov.
Ukrajna törvény kidolgozását tervezi a frontvonalban lévő területek különleges státuszáról, a tűzvonalban élő ukránoknak maximális támogatásra van szükségük – jelentette ki Kirilo Budanov, az Elnöki Hivatal vezetője a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Budanov kifejtette, hogy koordinációs értekezletet tartottak a frontvonalbeli területeken Julija Szviridenko miniszterelnökkel, kormánytisztviselőkkel és parlamenti képviselőkkel együtt. „Meg kell értenünk a számok világos nyelvét: ma több mint 6 millió állampolgárunk él a frontvonal 10 megyéjében. Ezek olyan emberek, akik az ellenség mindennapos terrorja és a több százezer lerombolt infrastrukturális létesítmény ellenére úgy döntöttek, hogy Ukrajnában maradnak, hogy közösségeikben dolgozzanak és éljenek” – írta.
Az elnöki hivatalvezető felhívta a figyelmet arra, hogy a frontvonalbeli területeken a következő problémákat kell megoldani: energiatermelő létesítmények védelme; helyi költségvetési hiányok; egyenlőtlen kifizetések a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeknek; az egészségügyi dolgozók, az oktatási dolgozók és a közműszolgáltatók biztonsági garanciáinak hiánya.
„Kezdeményezzük egy tárcaközi munkacsoport létrehozását, hogy haladéktalanul dolgozzanak ki egy egységes, átfogó törvényt a különleges jogállásról és a frontvonalbeli területeken folytatott tevékenységek szabályozásáról” – hangsúlyozta a hivatalvezető. Hozzátette, hogy számít a parlamenti képviselők és a kormány gyors munkájára az élvonalbeli régiók működésére vonatkozó új szabályok elfogadásában. „Azoknak az embereknek, akik ilyen közel élnek a frontvonalhoz, az állam feltétlen támogatását kellene élvezniük” – összegezte Kirilo Budanov.
Az orosz Oresnyik és Kedr komplexumok elsősorban „demonstrációs” eszközök, más orosz fegyverek nagyobb problémákat okoznak Ukrajnának – jelentette ki hétfőn Kirilo Budanov, az Elnöki Hivatal vezetője egy kijevi nemzetközi fórumon, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Budanov elmondta: „Van egy sürgetőbb problémánk – ezek a nálunk szokásos, ahogy mondani szokás, Iszkanderek, ezek földi csapásokra szánt S-400-as komplexumok, ezek légi és tengeri bázisú cirkálórakéták, és sajnos pilóta nélküli légi járművek.”
Az elnöki hivatalvezető hangsúlyozta, hogy az agresszor országnak jelenleg „abszolút elegendő” van ebből a fegyverből. „Ez megtörheti a morálunkat? Nos, ez egy költői kérdés. Mivel eddig egész évben nem tudták megcsinálni, szerintem nem is lesznek képesek rá” – mondta Kirilo Budanov.
A 18-25 éves fiatalok történő mozgósítása esetén az ukrán hatalom tönkretenné az állam és egy egész generáció jövőjét, ezért ezt a lehetőséget egyelőre nem fontolgatják – jelentette ki vasárnap Kirilo Budanov, az Elnöki Hivatal vezetője a The Timescímű brit lapnak adott interjújában.
A jelentés szerint újságírói kérdésre válaszolva, miszerint célszerű-e, hogy a TCK alkalmazottai erőszakkal rángatják be a férfiakat az autóikba, Budanov azt válaszolta, hogy bár az ilyen módszerek néha rosszul néznek ki, mindenkit bevonnak az állam védelmébe.
„Az ukrán félnek emberi tőkére van szüksége, szeretném mondani, de végső soron igazságos lenne emberi erőforrásnak nevezni. Önkéntesek toborzásával lehetetlen fedezni a hadsereg számára szükséges létszámot. Elvileg ekkora létszám esetén, 12,5 év háború után nincs miért önkénteskedni. Ez egy nemzetközi, belső háború. Vagyis mindenki részt vesz Ukrajna szuverenitásának és függetlenségének a védelmében” – mondta az elnöki hivatalvezető.
Ezért Budanov szerint ebben a helyzetben lehetetlen meglenni mozgósítás nélkül. „Ami, ahogy mondani szokás, helyenként rosszul néz ki, azzal egyetértek. Próbálunk küzdeni ellene, és dolgozom is rajta” – mondta. Ugyanakkor elismerte, hogy amíg hadiállapot és mozgósítás van, addig ilyen incidensek is előfordulnak.
Az Elnöki Hivatal vezetője a 18-25 évesek mozgósításával kapcsolatban is reagált, amiről már régóta szó esik. „Ha egyszerűen elviszünk minden 18 és 25 év közötti fiatalt a mozgósítási mechanizmuson keresztül, akkor az államunk jövőjét, egy egész generációt teszünk tönkre” – mutatott rá Kirilo Budanov.
Kirilo Budanov, az Elnöki Hivatal vezetője pénteken kijelentette, hogy a Kreml továbbra is megpróbálja meggyilkolni őt, még most is, amikor béketárgyalásokat folytat Oroszországgal – számolt be az rbc.ua hírportál Budanov The Times című brit lapnak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Budanov új pozíciója elfoglalása után az első interjúját a brit médiának adta. A megbeszélésre tokban tartott fegyverrel érkezett. Az Elnöki Hivatalban hozott fokozott biztonsági intézkedések ellenére az életét fenyegető veszély nem szűnt meg. A tábornok szerint már legalább tíz merényletet kíséreltek meg ellene. „Nem szabad senkiben megbíznom, eredményt kell elérnem” – mondta. „Teljesen normálisnak” nevezte azt a tényt, hogy a Kreml a tárgyalások alatt is tovább üldözi.
A legtöbb merényletkísérlet nem került nyilvánosságra, de néhány ismertté vált.
2019. A Budanov autója alatt elhelyezett bomba idő előtt felrobbant, és leszakította a bombát elhelyező ügynök karját. Sajtóértesülések szerint Budanov fegyverrel üldözte a második támadót, de annak sikerült elmenekülnie.
2023. A tábornok feleségét, Marianna Budanovát és több hírszerző tisztet nehézfémekkel mérgeztek meg. Kijev úgy véli, hogy ez egy orosz művelet volt Budanov belső köre ellen.
2024. Az SZBU leleplezett egy tervet, amelynek célja a tábornok konvoja elleni ballisztikus rakétatámadás volt. A cselekményben az SZBU két ezredese vett részt, akik titokban Moszkvának dolgoztak. A harmadik résztvevőnek egy FPV drónnal kellett volna elpusztítania a túlélőket. Mindhármat őrizetbe vették.
Kirilo Budanov, az Elnöki Hivatal vezetője megígérte, hogy minden lehetséges eszközzel küzdeni fog a mozgósítás során előforduló „túlkapások” ellen, de hangsúlyozta, hogy a mozgósításnak folytatódnia kell – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál Budanov a The Times című brit lapnak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Budanov elmondta, hogy az önkéntesek toborzása nem képes fedezni a hadsereg által igényelt létszámot. „Ez lehetetlen a gazdasági problémák miatt, és lehetetlen, mert 12 és fél évnyi háború után semmi nem ösztönözne ennyi embert az önkéntes csatlakozásra” – tette hozzá.
Az elnöki hivatalvezető megígérte, hogy „minden lehetséges eszközzel” fellép a toborzótisztek „túlkapásai” ellen, akiket levideóznak, amint hadköteleseket vernek, de hangsúlyozta, hogy a mozgósításnak folytatódnia kell. „Jelenleg a legszörnyűbb, teljes körű, totális háborút vívjuk. Egy olyan háborút, amelyben milliós csoportok vesznek részt. Nincs más út. Különben az ország egyszerűen összeomlik” – mutatott rá Kirilo Budanov.
Ukrajnában koordinációs központ létrehozását tervezik, hogy külföldieket vonjanak be az ukrán fegyveres erők soraiba – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az Elnöki Hivatal közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Kirilo Budanov, az Elnöki Hivatal vezetője megbeszélést tartott a védelmi erők képviselőivel és parlamenti képviselőkkel a külföldiek és hontalan személyek szerződéses katonai szolgálatban való részvételéről az ukrán fegyveres erők és a Nemzeti Gárda soraiban.
Az elnöki hivatalvezető megjegyezte, hogy jelenleg különböző struktúrák toboroznak, meghatározzák az alkalmassági szintet és kiképzik a külföldi szerződéses katonákat, ami bonyolítja az ellenőrzést, az igények összehangolását és a haderő ellátását.
„Ukrajnának egységes koordinációs központot kell létrehoznia a külföldiek katonai szolgálatra történő bevonására. Ennek egy olyan strukturális egységnek kell lennie, amely minden szakaszt lefed: a kereséstől, a kiválasztástól és a szállítástól kezdve a kiképzésen, az ellátáson és a külföldi állampolgárok egyéb szükségletein át” – jegyezte meg Kirilo Budanov.
Pavlo Palisa elnöki hivatalvezető-helyettes megjegyezte, hogy a külföldiek kiképzését és ellátását részben az ukrán fegyveres erők vagy a Nemzeti Gárda egységei is elvégezhetnék. Jelezte, hogy nemcsak a személyzet biztosításában érdekeltek, hanem a saját tapasztalataikat és módszereiket alkalmazó képzésben is.
