Ukrajna teljes körű orosz inváziójának kezdete és a hadiállapot bevezetése óta 223 fuvarozót zártak ki a „Sljah” rendszerből, közölte az adatokat az Állami Határőrszolgálat.
„Az Állami Határőrszolgálat operatív és nyomozói egységei aktívan küzdenek a határátkelőkön elkövetett bűncselekmények ellen, amelyek többsége törvényellenes, a hadköteles férfiak az ország elhagyását célzó sémákhoz kapcsolódik”, áll a jelentésben.
A hadiállapot bevezetése óta a „Sljah” rendszert törvényellenes sémákban alkalmazzák, amelyek során férfiak sofőrként hagyják el Ukrajna területét, és nem tértek vissza.
„A teljes körű ukrán invázió kezdete óta az Ukrtranszbezpeka 223 fuvarozót zárt ki a „Sljah” rendszerből, az Ukrán Állami Határőrszolgálat adatai szerint pedig 202 engedélyt vontak vissza hadköteles férfiak által elkövetett jogsértések miatt, akik megsértették az államhatár átlépésének szabályait”, közölték a határőrök.
A 2024-es év eleje óta az Ukrán Állami Határőrszolgálat több mint 2000 bejelentést nyújtott be a bűnüldöző szerveknek atöbbek között a Btk. 332.-es és 358-as cikkelyei által előírt normák megsértésére utaló jelek feltárásáról, amelyek illegális személyszállítással és okirat-hamisítással kapcsolatosak.
A Btk. ezen cikkelyei alapján csaknem 1500 büntetőeljárás indult, több mint 1700 személy ellen emeltek vádat bűncselekmények elkövetése kapcsán. A bíróságok több mint 220 ítéletet hoztak, amelyek közül csaknem 100 személy illegális határátlépésével kapcsolatos.
A katonai alapképzésre vonatkozó eljárás előírja a hallgatók felsőoktatási intézményekből történő kizárását a képzés megtagadása esetén – közölte kedden az rbc.ua hírportál a kormány 2024. június 21-i 734. számú határozatára hivatkozva.
A dokumentum szerint a katonai alapképzést minden tulajdonformájú felsőoktatási intézmény biztosítja. „A katonai szolgálatra alkalmasnak elismert férfi hallgató az alapképzés gyakorlati képzésétől megtagadja az oktatási intézményből való kizárását” – áll a határozatban.
A dokumentum előírja, hogy az alapképzés külön tudományágként szerepel az oktatási programokban, és elméleti, valamint gyakorlati képzésből áll. Az elméleti képzés a második tanulmányi évben zajlik. A gyakorlati képzés az elméleti képzés elsajátítását követően, a folyó tanévben, május–október folyamán legfeljebb egy hónapos időtartamban valósul meg a szünidő terhére.
Amint arról a hírportál beszámolt, a kormány jóváhagyta a felsőfokú tanulmányokat folytató ukrán állampolgárok és rendőrtiszti kadétok kombinált katonai alapképzésére vonatkozó eljárást. A dokumentum szerint alapképzésben részesülnek Ukrajna férfi állampolgárai (a nők önkéntességi alapon), akik nappali vagy duális képzésben vesznek részt.
Hollandia nem vehet részt az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjén, ugyanis versenyzőjük, Joost Klein ellen nyomozás folyik. Az esetről egyelőre nem sokat tudni, csupán azt, hogy egy fotós és az énekes közt történhetett hevesebb nézeteltérés.
Joost Klein nem tudott megjelenni a dalverseny péntek esti zsűri döntőjén, élő szereplése helyett korábbi, elődöntős felvételét használták róla a műsor készítői. Ahogy arról a Deadline is beszámolt, ennek oka, hogy épp vizsgálat folyik Klein ellen egy színpadon kívüli incidens miatt.
A European Broadcasting Union (EBU) közleménye szerint: „A holland előadó idei Eurovíziós Dalfesztiválon történt incidensének ügyében még tart a nyomozás. Egyeztetések folynak továbbá az EBU és az AVROTROS, a részt vevő holland műsorszolgáltató között is.”
A nyomozás idejére az EBU nem engedélyezte Klein fellépését a verseny péntek esti fordulóján, továbbá végleg ki is zárták őt az idei megmérettetésből.
Az információk szerint a fellépő az utolsó percben esett ki.
A színpadtechnika és a csapat már készen állt a pénteki fellépésre, épp rakták össze a díszletet, amikor jelezték számukra, hogy a holland produkció helyett a következő performansznak készítsék elő a terepet.
Vita és tüntetés
Joost Klein dala, az Europapa a 2024-es műsor egyik legnépszerűbb szerzeménye, amiről többen úgy vélték, jó esélye van akár a győzelemre is. A svéd műsorszolgáltató, az SVT információja szerint az előadó ügyében egy fotóssal való összetűzés miatt nyomoznak. Szinte semmilyen konkrétumot nem tudni az esetről, annyi bizonyos csupán, hogy a két fél között „fizikai vita” alakult ki. Hogy ez pontosan mit takar, nem tudni. Az EBU reméli, hogy a hatóságok hamar az ügy végére járnak a helyzet sürgősségére tekintettel.
A 2024-es Eurovíziós Dalfesztivál azonban nem csupán a holland énekes esetével kell megbirkózzon. Sokan bírálták a versenyt, mivel engedélyezte Izrael részvételét a jelenlegi konfliktus ellenére is. A helyzetet tovább bonyolította, hogy az izraeli versenyző, Eden Golan egészen a döntőig jutott, ahol ma este fel is lép. A napokban majd 12 ezer ember gyűlt össze tüntetni Malmö (mintegy 325 ezer lakosú) városában, ahol a versenyt is tartják.
Ukrajnában 97 fuvarozót zártak ki a Sljah-rendszerből a határátlépés szabályainak megsértése miatt. A közelmúltban 12 fuvarozóval szemben született határozat, mert megszegték a hadkötelesekre érvényben lévő határátlépési szabályokat: három hónapra felfüggesztették hozzáférésüket az Ukrtranszbezpeka Egységes információs rendszeréhez.
12 vállalkozót vontak felelősségre, akik hadköteles korú férfiak külföldre való kiutazásának csatornáit szervezték meg. „Ezek a személyek gépjárművezetőként segítették elhagyni Ukrajna területét. A hadkötelesek 60 napon belül nem tértek vissza Ukrajnába, ezzel megsértették az államhatár átlépésére vonatkozó szabályokat” – áll Ukrtranszbezpeka közleményében.
A közeljövőben a bizottság több tucat olyan esetet vizsgál ki, melyek során visszaéltek a Rendszerben nyilvántartott adatokkal.
Már csaknem 9 ezren – köztük művészek, kurátorok és múzeumigazgatók – írták alá azt a petíciót, amelyben Izrael kizárását szorgalmazzák az idei Velencei Biennáléról a Gázai övezeti háború miatt – jelentette a Reuters hírügynökség kedden.
„Ha Izrael bármiféle módon hivatalosan képviseltetné magát a nemzetközi kulturális életben, akkor azzal jóváhagynánk a (palesztinokkal szembeni) politikáit és azt a népirtást, amelyet a Gázai övezetben hajt végre” – áll az ANGA nevű művészeti kollektíva internetes közleményében.
A szervezet arra hivatkozott, hogy a Velencei Biennáléról korábban kitiltották a Dél-afrikai Köztársaságot is annak apartheid politikája miatt, illetve Oroszországot sem engedik részt venni 2022-ben Ukrajna ellen indított háborúja miatt.
Gennaro Sangiuliano olasz kulturális miniszter úgy nyilatkozott, „a felhívás elfogadhatatlan és szégyenletes, olyanoknak a diktátuma, akik azt gondolják, ők az igazság letéteményesei, és arrogáns, gyűlöletkeltő módon azt hiszik, fenyegethetik a gondolati és kreatív kifejezési szabadságot”.
Közleményében a tárcavezető leszögezte, hogy Izraelnek „nemcsak joga van művészei alkotásainak bemutatásához, hanem kötelessége is, hogy tanúságot szolgáltasson”, miután „könyörtelen terroristák” támadtak rá a népére.
Az Izrael kizárását célzó kezdeményezést mások mellett aláírta Nan Goldin amerikai fényképész és aktivista és a tavalyi Turner-díjjal kitüntetett Jesse Darling brit vizuális művész is.
A „művészeti világ olimpiájaként” is emlegetett Velencei Biennále a nemzetközi kulturális élet kiemelkedő rendezvénye. Az idei „Külföldiek mindenhol” című kiállításon 90 ország mutatkozik be április 20. és november 24. között.
Michael Douglas is a legend of the silver screen. What he saw today in the south of Israel however, is no movie set. It is the scene of one of the worst crimes against humanity, carried out against peace-loving people by brutal Hamas terrorists.
Michael Douglas is a legend of the silver screen. What he saw today in the south of Israel however, is no movie set. It is the scene of one of the worst crimes against humanity, carried out against peace-loving people by brutal Hamas terrorists.
Az Ukrinform ukrán közszolgálati hírügynökség kezdeményezte a TASZSZ orosz állami hírügynökség kizárását az Európai Hírügynökségek Szövetségéből (EANA) a szervezet párizsi közgyűlésén, de a testület nem zárta ki a TASZSZ-t, viszont fenntartotta az orosz hírügynökség már érvényben lévő felfüggesztését – közölte az EANA a közgyűlést követően.
Az EANA közleményéből az is kiderül, hogy a közgyűlés csütörtökön Fabrice Friest, az AFP francia hírügynökség elnök-vezérigazgatóját választotta meg két évre a szervezet új elnökének. A testület egy új elnökségi tagot is választott: Claudia Nicolae, az AGERPRES román hírügynökség vezérigazgatója hároméves megbízatást kapott – olvasható az EANA honlapján.
Az EANA elnökségében Fabrice Fries és Claudia Nicolae mellett Elmir Huremovic, a FENA bosznia-hercegovinai hírügynökség vezérigazgatója, Stefano de Alessandri, az ANSA olasz hírügynökség vezetője és az EANA főtitkára, Alexandru Giboi foglal helyet.
Az EANA újonnan megválasztott elnöke megszólalásában kifejtette, hogy az EANA tökéletes fórum arra, hogy tagjai olyan, mindannyiukat érintő kérdésekben működhessenek együtt, mint a mesterséges intelligencia használata a szerkesztőségekben, és lehetőséget nyújt a hírügynökségek számára, hogy olyan fontos kérdésekben hallassák a hangjukat, mint a szellemi tulajdon védelme.
Claudia Nicolae az EANA jelentőségét hangsúlyozva kiemelte, hogy „a határok nélküli, többszintű együttműködés előnyös a tagok számára, és támogatja a hírügynökségeket és a hírügynökségek fejlődését egy összetett rendszerben”.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közgyűlése szerdán elfogadott egy indítványt, amelyben elítéli Oroszország Ukrajnával szembeni agresszióját, beleértve az egészségügyi létesítmények elleni támadásokat – számolt be a Reuters.
Az indítványt 80 igen szavazattal, 9 nem ellenében, 52 tartózkodás és 36 ország távolmaradása mellett fogadták el.
Az előterjesztett indítvány az orosz agresszió egészségügyi ágazatra gyakorolt hatásának kimutatását is követelte, mely ellen Oroszország ellenjavaslatot nyújtott be. Ezt azonban elutasították a résztvevő államok.
A szavazások után Oroszország képviselője közölte a közgyűlésen, hogy problémája nem a WHO ukrajnai munkájával van, hanem a szervezet politizálásával.
Ukrajna képviselője arról beszélt, hogy a szavazás „a remény jele” az egészségügyi segítségre szoruló állampolgárok számára.
A Reutes arra is emlékeztet, hogy Nagy-Britannia képviselője azzal vádolta Oroszországot, hogy dezinformációt terjesztett a közgyűlésen. Ennek kapcsán egy orosz tisztviselő megerősítette, hogy az oroszok olyan röplapokat osztogattak, amelyekben az ukrán erőket azzal vádolták, hogy az általuk ellenőrzött országrészekben egészségügyi létesítményeket támadnak.
Moszkva következetesen tagadta, hogy civil létesítményeket támadott meg az általa indított háború során – zárta cikkét a Reuters.
A Nemzetközi Újságíró Szövetség kizárta soraiból orosz tagszervezetét és annak tagjait, mivel azok Ukrajna megszállt területein is elkezdték szervezni alapszervezeteiket.
A Nemzetközi Újságíró Szövetség (IFJ) végrehajtó bizottsága megszavazta az Orosz Újságíró Szövetség tagságának azonnali hatállyal történő felfüggesztését a szervezetnek az elcsatolt ukrán területeken tanúsított tevékenysége miatt – közölte a brüsszeli székhelyű szervezet szerdán.
A nemzetközi szervezet – mely 146 ország mintegy 600 ezer újságíróját tömöríti – sajtóközleményében azt írta, „határozat meghozatalára azt követően került sor, hogy vizsgálatot folytattak az Orosz Újságíró Szövetség magatartásával kapcsolatban Ukrajna orosz megszállása óta”. Az IJF többek között azt bírálta, hogy az orosz szakmai szövetség regionális szervezeteket hozott létre Ukrajna négy megszállt megyéjében.
„Az IFJ olyan szervezet, amely a nemzetközi szolidaritásra, a tagszervezetek közötti együttműködés elveire és az újságírók jogainak tiszteletben tartására épül. Az Orosz Újságíró Szövetségnek az elcsatolt ukrajnai területeken négy fiókszervezetet hozott létre, ezzel egyértelműen megtörte ezt a szolidaritást, és megosztottságot szított a testvérszervezetek között” – hangsúlyozta a testület közleményében Dominique Pradalié, az IFJ elnöke.
Az IFJ közölte, hogy továbbra is támogatni fogja a független újságírókat Oroszországon belül és kívül, miközben segítséget nyújt ukrajnai tagszervezeteinek.
Lázadó apácákat mentett fel a Vatikán a kötelezettségük alól, mert ellenálltak az egyház kérésének, és nem voltak hajlandóak elhagyni az évszázadok óta álló ravellói kolostort, írja a Guardian.
Olaszország Amalfi-parton fekvő Ravello Santa Chiara kolostorában három apáca élt, a két, már csak lázadó apácaként emlegetett Massimiliana Panza és Angela Maria Punnackal, illetve Maria Cristina Fiore, egy 97 éves nővér, aki 1955 óta él ott.
A kolostor három lakóját azért akarták elköltöztetni egy másik zárdába vagy kolostorba, mert a Vatikán alapos vizsgálat után úgy ítélte meg, hogy nem éri meg fenntartani a Santa Chiarát csupán három apáca miatt. A Vatikán döntése után az apácák megpróbáltak tárgyalni az egyházzal, és valamilyen megoldást találni a kolostor fenntartására, mert attól tartottak, ha ők elmennek, akkor a kolostort a szomszédos templommal együtt bezárták.
Miután Panza és Punnackal szembeszálltak a Vatikán kérésével, maga Ferenc pápa írt nekik levelet, amiben közölte velük, hogy engedelmetlenségük miatt felmenti őket a „szent felszenteléssel járó kötelezettségeik alól”.
A történtek után Panza visszatért családi otthonába, a Nápoly melletti Nolába, ahol ideiglenesen befogadta az Indiából származó Punnackalt. Fiore nővérnek engedélyezték, hogy maradjon a kolostorban, mivel rossz egészségi állapota miatt ágyhoz van kötve.
I had a meaningful meeting with the Secretary of State of the Holy See @TerzaLoggia, Cardinal Pietro Parolin.
We discussed the consequences of Russia's aggression against Ukraine, the ongoing aerial terror, the difficult humanitarian situation, and the outcomes of our meeting… pic.twitter.com/toxRSoooDA
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 23, 2024
,,Tekintettel a helyzet súlyosságára és kiszélesedésére […], Irán nagykövetét nem lenne kívánatos meghívni” – vélte közleményében a Nobel Alapítvány, arra utalva, hogy Iránban keményen fellépnek az országos tömegtüntetések ellen.
Évtizedekig az volt a Nobel Alapítvány álláspontja, hogy minden, svédországi képviselettel rendelkező országot meghív a tudomány, az irodalom és a béke kitüntetettjeinek megünneplésére – írták. Most azonban „annak ellenére, hogy Svédország és a többi európai ország még nem egyeztette diplomáciai politikáját Iránnal szemben (a legújabb iráni fejleményekkel kapcsolatban), úgy véljük, hogy Irán nagykövetét nem kellene meghívni” – tették hozzá.
A hét elején az alapítvány bejelentette, hogy Oroszország és Fehéroroszország képviselőit nem hívják meg az ukrajnai háború miatt. A Nobel Alapítvány „a svéd és az európai diplomácia irányvonalát kívánja követni azzal, hogy nem hívja meg Oroszországot és Fehéroroszországot az Ukrajna elleni orosz invázió miatt” – olvasható a közleményben. A díjátadót minden évben december 10-én tartják Stockholmban, ahol az orvosi, a fizikai, a kémiai, az irodalmi és a közgazdasági Nobel-díj kitüntetettjei XVI. Károly Gusztáv svéd királytól veszik át az elismerést. A díjátadást mintegy 1200 meghívott részvételével gálavacsora követi. A Nobel-békedíjat ugyanazon a napon Oslóban adják át.
