A Jezero-kráterben a tudósok szerint 3,5 milliárd éve egy mély tó terült el, olyan környezettel, amely megteremthette a földönkívüli élet feltételeit.
Begyűjtötte az első kőzetmintát a vörös bolygón az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Perseverance marsjárója az után, hogy a múlt hónapban az első mintavétele sikertelennek bizonyult. Adam Stelzner, a marsjáró főmérnöke szerint „tökéletes kőzetmintát” sikerült begyűjteni.
„Soha nem voltam annál boldogabb, mint amikor megláttam egy lyukat egy kőben” – írta Twitter-üzenetében. Múlt hónapban a Perseverance egy szokatlanul puha, porszerű talajréteget fúrt meg, és a minta szétporladt, vagy a töredékek eleve a furatban maradtak, illetve kihullottak a begyűjtéskor, így nem tudott semmit abba a gyűjtőcsőbe helyezni, amelyben majdan a Földre hozzák azt.
A marsjáró azóta mintegy 800 méter megtéve egy jobb mintavételi helyre vándorolt, ahol megpróbálta az újabb mintagyűjtést. A misszió irányítói elemezték a marsjáró által küldött adatokat és felvételeket az előtt, hogy bejelentették a sikeres talajmintagyűjtést. A kutatási program 31 kőzetminta gyűjtését irányozza elő, ezek a tervek szerint néhány év múlva érkeznek vissza a Földre elemzésre.
A kutatás célja az ősi élet jeleinek, például megkövesedett mikrobák nyomainak kutatása a Mars földrajzának alaposabb megismerése céljából. A marsjárót egy éve indították útjára Floridából. A városi terepjáró méretű modul februárban szállt le a Marson, a Jezero-kráterben, amelyben a tudósok szerint 3,5 milliárd éve egy mély tó terült el, olyan környezettel, amely megteremthette a földönkívüli élet feltételeit.
Forrás: 168.hu
[type] => post [excerpt] => A Jezero-kráterben a tudósok szerint 3,5 milliárd éve egy mély tó terült el, olyan környezettel, amely megteremthette a földönkívüli élet feltételeit. [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1630703040 [modified] => 1630627826 ) [title] => Sikeresen begyűjtötte az első kőzetmintát a vörös bolygón a NASA marsjárója [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=70010&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 70010 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 70011 [image] => Array ( [id] => 70011 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/000-97p3xk-copy-focuspointscale-w846-h418-fx0-fy0.jpg [original_lng] => 91590 [original_w] => 846 [original_h] => 418 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/000-97p3xk-copy-focuspointscale-w846-h418-fx0-fy0-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/000-97p3xk-copy-focuspointscale-w846-h418-fx0-fy0-300x148.jpg [width] => 300 [height] => 148 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/000-97p3xk-copy-focuspointscale-w846-h418-fx0-fy0-768x379.jpg [width] => 768 [height] => 379 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/000-97p3xk-copy-focuspointscale-w846-h418-fx0-fy0.jpg [width] => 846 [height] => 418 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/000-97p3xk-copy-focuspointscale-w846-h418-fx0-fy0.jpg [width] => 846 [height] => 418 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/000-97p3xk-copy-focuspointscale-w846-h418-fx0-fy0.jpg [width] => 846 [height] => 418 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/000-97p3xk-copy-focuspointscale-w846-h418-fx0-fy0.jpg [width] => 846 [height] => 418 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1630617136:4 [_thumbnail_id] => 70011 [_edit_last] => 4 [views_count] => 2861 [_oembed_32ad9bceb80ac416f137edab8bd4d590] => [_oembed_time_32ad9bceb80ac416f137edab8bd4d590] => 1630692250 [_oembed_7bc330963e31d1d74790bcca9101ce07] => [_oembed_time_7bc330963e31d1d74790bcca9101ce07] => 1630692250 [_oembed_69c7a6f3422bc2baabcc41024424858a] =>
Starship fully stacked at Starbase. Team is working towards a launch rehearsal next week followed by Starship’s first integrated flight test ~week later pending regulatory approval pic.twitter.com/9VbJLppswp
Starship fully stacked at Starbase. Team is working towards a launch rehearsal next week followed by Starship’s first integrated flight test ~week later pending regulatory approval pic.twitter.com/9VbJLppswp
🇷🇺 RUSSIA's NEW PLASMA ENGINE COULD REDUCE MARS 🔴 TRAVEL TIME TO 30 DAYS!
A faster journey to Mars would not only increase efficiency but also minimize the risks associated with prolonged exposure to cosmic radiation for astronauts.
Közel öt év űrben töltött idő után a NASA OSIRIS-REx űrszondája útban van vissza a Föld felé a Bennu aszteroidán gyűjtött kőzetmintákkal. Az OSIRIS-REx az induláshoz hét percig teljes erővel működtette a hajtóműveit, aminek következtében sikerült 1000 kilométer/órás sebességgel elhagynia az aszteroidát.
Az amerikai kisbolygókutató űrszondát 2016. szeptemberében indította útjára a NASA az 1999-ben felfedezett Bennu kisbolygó vizsgálatára, ami az egyiptomi mitológia madár formájú istenségéről kapta a nevét.
A tudósok bíznak benne, hogy a Naprendszerünk első időszakából származó aszteroida a földi élet kialakulásának nyomait is magán hordozhatja. Így nagyon érdekes lehet majd megvizsgálni az összegyűjtött anyagot.
Az OSIRIS-REx tavaly landolt a Bennun. A mintavétel igazán különleges volt, már rögtön a leszállás közben megtörtént. Az űrszonda fokozatosan közelítette meg a felszínt, és közben kinyújtotta négyméteres robotkarját. Ennek végén volt a mintagyűjtő eszköz, ami a földet érés közben egy nagynyomású gázrobbanás segítségével lazította meg a kőzeteket, és gyűjtötte a mintákat.
A Bennu felszíne meglepően laza volt, ezért a művelet közben jóval több mintát sikerült gyűjteni, mint azt a kutatók várták.
Azért ne gondoljunk túl nagy mennyiségre, a becslések szerint 60 grammnyi anyag érkezik vissza a Földre.
Az alábbi rövid videóban megnézhetik a landolás a közben lezajló mintavétel felvételeit:
A NASA szakemberei már nagyon várják a minták visszaérkezését, Jason Dworkin a küldetés egyik kutatója így jellemezte a küldetés indulása óta eltelt hosszú időszakot: „2004-ben kezdtem el ezt a munkát, akkor a lányom még pelenkás volt, most pedig már végez a középiskolában.”
Az űrszonda visszatéréséhez több mint két év kell.
A tervek szerint 2023. szeptember 24-én az Egyesült Államok Utah állama felett dobja majd ki a mosogatógép méretű mintagyűjtő kapszuláját.
Az OSIRIS-REx űrszonda a minták visszajuttatása után még az űrben marad, ha sikerül elég üzemanyagot megőriznie, akkor a NASA lehet, hogy a jövőben felhasználja egy következő küldetésen is.
Érdekesség, hogy a két év múlva megérkező mintáknak csak a 25 százalékát vizsgálják meg a tudósok, 75 százalékát elteszik a jövő tudósai számára, akik még lehet, hogy meg sem születtek.
