Az ukránok többsége nem támogatja Volodimir Zelenszkij elnök döntését, amellyel menesztette Mihajlo Fedorovot a védelmi miniszteri posztról – derült ki a Rating Szociológiai Csoport frissen végzett felméréséből, számolt be szerdán az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kutatás eredményei azt mutatják, hogy ukránok 72%-a nem támogatja Fedorov menesztését, 5%-uk viszont igen. Az ukránok további 17%-a válaszolta azt, hogy nem érdekli őket a dolog, és 6%-uk a „nehéz válaszolni” lehetőséget választotta. A felmérést a Rating Szociológiai Csoportjúlius 20-21-én végezte.
Mint ismeretes, Volodimir Zelenszkij elnök a múlt héten úgy döntött, hogy felmenti Mihajlo Fedorovot a védelmi miniszteri posztjáról. Helyére Jevhen Hmarát, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) korábbi megbízott vezetőjét nevezte ki.
Zelenszkij azzal magyarázta Fedorov menesztését, hogy a Védelmi Minisztérium és az ukrán fegyveres erők vezetése között hiányzott a hatékony interakció. Szerinte a felek az államfő részvétele nélkül nem tudtak együttműködni.
A lengyel állampolgárok többsége ellenzi Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Radio Zet által végzett felmérés eredményeire hivatkozva.
A felmérés során a lengyeleket arról kérdezték, hogy Ukrajnának csatlakoznia kellene-e az Európai Unióhoz. A válaszadók összesen 59,7%-a szólalt fel Ukrajna csatlakozása ellen: 27,4% válaszolta azt, hogy „valószínűleg nem”, 32,3% – „határozottan nem”. A válaszadóknak csupán 35,4%-a támogatta Ukrajna jövőbeli EU-tagságát: 8,4% válaszolt „határozott igennel”, 26,9% – „inkább igen”. A válaszadók további 5%-a nem tudott dönteni a válaszadásról.
A felmérés jelentős különbséget mutatott a válaszadók politikai nézeteitől függően. A kormánykoalíció pártjainak (Polgári Platform, Baloldal, Lengyel Parasztpárt és Lengyelország 2050) szavazóinak 64%-a támogatja Ukrajna EU-csatlakozását, míg 32%-uk ellene van. Ugyanakkor az ellenzéki erők (Jog és Igazságosság, Konföderáció, Lengyel Korona Konföderációja és Együtt) támogatóinak mindössze 24%-a támogatja Ukrajna EU-tagságát, míg 73%-uk ellene van.
A Radio Zet számára az országos felmérést az IBRiS Piac- és Társadalomkutató Intézet végezte. A kutatást 2026. június 12-13-án végezték standardizált telefonos interjúk segítségével. A felmérésben 1068 válaszadó vett részt.
Az ukránok túlnyomó többsége a Lengyelországgal folytatott történelmi viták konstruktív rendezését támogatja – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) felmérésének eredményeire hivatkozva, számolt be szerdán az rbc.ua hírportál.
A kutatás adatai szerint az ukránok 90 %-a konstruktív interakcióra törekszik Lengyelországgal. A többség (57 %) osztja azt a pragmatikus nézetet, hogy minden nemzetnek lehetnek hősei, és más nemzeteknek nem szabad beleavatkozniuk. További 33 % úgy véli, hogy a konszenzusos véleményt történészek közös bizottságai, nem pedig politikusok alkotta bizottságok révén lehet elérni.
Ugyanakkor a válaszadóknak csupán 1 %-a gondolja úgy, hogy Ukrajnának teljesítenie kellene Lengyelország összes követelését, és általánosságban tartania kellene magát a lengyel közös történelemről alkotott nézethez. További 4 % ezzel szemben arra számít, hogy Lengyelországot megfosztják a szubjektivitástól a történelmi kérdésekben.
A megkérdezett lengyelek több mint fele úgy véli, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök negatívan vélekedik Lengyelországról. Ezt bizonyítják a United Surveys újabb közvélemény-kutatásának eredményei – írta a Jevropejszka Pravda a Polsat Newsra hivatkozva.
A felmérésben résztvevők az ukrán elnök jelenlegi Lengyelországgal kapcsolatos hozzáállását értékelték. A válaszadók 58,3%-a véli úgy, hogy Zelenszkij negatívan viszonyul a lengyelekhez. A válaszadók 30,1%-a ellentétes véleményen van, és a felmérésben résztvevők 11,6%-a adta a „nehéz választ adni”.
„Véleménye szerint milyen Volodimir Zelenszkij hozzáállása Lengyelországhoz?” – kérdezték a válaszadókat. Azok közül, akik negatívan értékelték Zelenszkij Lengyelországhoz való hozzáállását, 33,7% a „meglehetősen negatív”, 24,6% pedig a „kategorikusan negatív” választ adta. Ez a lengyelek összesen 58,3%-át teszi ki.
A válaszadók 30,1%-a hisz Volodimir Zelenszkij Lengyelországhoz való jó hozzáállásban, ebből 27,4% „meglehetősen pozitívnak”, 2,7% pedig „egyértelműen pozitívnak” értékeli azt.
A United Surveys Wirtualna Polska számára készült közvélemény-kutatását még azelőtt végezték, hogy döntés született volna Volodimir Zelenszkij legmagasabb lengyel kitüntetésétől való megfosztásáról – 2026. június 12–14. között. A közvélemény-kutatásban Lengyelország különböző régióiból 1000 ember vett részt.
A legtöbb ukrán fontosabbnak tartja az állami szuverenitás és függetlenség megőrzését, mint a személyes anyagi jólétet – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) felmérésének adataiból, számolt be pénteken az rbc.ua hírportál.
A kutatásban a szociológusok kérdezték az ukránokat, hogy mi a fontosabb számukra: a szuverenitás és a függetlenség, vagy a személyes anyagi jólét. Az eredmény egyértelmű előnyt mutatott: 59% fontosnak tartotta a szuverenitást és a függetlenséget; 29% tartja a jólétet fontosabbnak a szuverenitásnál.
A kérdések egy másik része a területi integritást és a lakosság jólétét hasonlította össze. Itt a különbség kevésbé hangsúlyos: 48% a területi integritást részesíti előnyben; 40%-uk tartja fontosnak a jóllétet.
Ahogy a szociológusok megjegyezték, ez az eloszlás az ukránok eltérő hozzáállásának köszönhető ezekkel a kategóriákkal kapcsolatban. A fejtegetésük szerint „több ukrán hajlandó megvitatni az átmeneti területi veszteségeket, mint Ukrajna szuverenitásának és függetlenségének kérdését”. A válaszadók 39%-a a párban feltett kérdésre az államisági pozíciót választotta – számukra mind a területi integritás, mind a szuverenitás fontosabb, mint a jólét. Ugyanakkor a válaszadóknak csupán 21%-a részesítette előnyben az anyagi jólétet minden esetben. Így az ukránok közel négytizede számára mind a területi integritás, mind az állami szuverenitás prioritás marad háború idején is.
A KMISZ összehasonlította a 2020-as és a 2023-as közvélemény-kutatások eredményeit – az eredmények szinte azonosnak bizonyultak. 2020 októberében az ukránok 52%-a a függetlenséget és a határok sérthetetlenségét választotta a lakosság jóléte szempontjából fontosnak, 33%-uk pedig az ellenkezőjét. 2023 decemberében, a teljes körű invázió után a számok gyakorlatilag változatlanok maradtak: 53% az állami, 34% a jóléti álláspontot választotta.
Az új adatok egy fontos különbséget mutatnak: az ukránok sokkal erősebben támogatják a szuverenitást és a függetlenséget, mint a területi integritást mint különálló kategóriát.
Az ukránok többsége 2026 májusában továbbra is bízott Volodimir Zelenszkij elnökben – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésének adataiból, számolt be szerdán az rbc.ua hírportál.
A kutatás adatai szerint az ukránok 61 %-a bízik Volodimir Zelenszkijben, míg 34 %-uk bizalmatlan vele szemben. A bizalom-bizalmatlanság mérlege +27 %. 2026 áprilisához képest ezek az adatok szinte változatlanok. Az államfőt támogatók 33 %-a bízik benne „teljes mértékben”, 28 %-a pedig „inkább bízik benne”.
Más politikai és közéleti személyiségek közül a legmagasabb bizalmi mutatókkal Ihor Tyerehov, Harkiv polgármestere (52 % bizalom 19 %-os a bizalmatlanság) és Mihajlo Fjodorov védelmi miniszter (50 % bizalom és 21 % bizalmatlanság) rendelkezik. Jurij Bojko, az Élet és Béke Platform parlamenti csoportjának vezetője (mindössze 6 %) és Julija Timosenko, a Batykivscsina párt vezetője (11 %) áll a bizalmi listán.
A védelmi szektor képviselői magas támogatottsággal és pozitív bizalom-bizalmatlanság mérleggel rendelkeznek. Az ukránok 73 %-a bízik az ukrán fegyveres erők korábbi vezetőjében, Valerij Zaluzsnijban, nagy-britanniai nagykövetben (21 % nem bízik benne).
A pilóta nélküli rendszereket kezelő erők parancsnoka, Robert Brovdi 70 %-os bizalmi index-szel rendelkezik (csak 7 % nem bízik benne). Hasonlóan 70 %-os bizalmat tart fenn a katonai hírszerzés korábbi, az Elnöki Hivatal jelenlegi vezetője, Kirilo Budanov, akinek tevékenységét a válaszadók 22 %-a nem támogatja.
A KMISZ saját felmérését 2026. május 7. és június 3. között végezte. A szakértők 1015 válaszadót kérdeztek meg telefonos interjúk formájában. A mintavételi hibahatár nem haladja meg a 4,1 %-ot.
Viktor Jelenszkij, az Etnopolitikai és Lelkiismereti Szabadság Állami Szolgálatának vezetője kijelentette, hogy Ukrajnában 6500 lelkész kapott felmentést a mozgósítás alól – számolt be szerdán az Ukrajinszka PravdaJelenszkijsajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint Jelenszkij hangsúlyozta: „Az Ukrajnában lévő 35 ezer vallási szervezet közül valamivel több mint 10 ezer jelenleg kritikus infrastruktúrának minősül… A vallási szervezetek vezetői és az ezekben a vallási szervezetekben dolgozó papok halasztást kaphatnak a mozgósítás alól. 6,5 ezer ilyen pap van, akit felmentettek.” Mint kiemelte, az Ukrán Ortodox Egyházhoz (Moszkvai Patriarchátus) tartozó vallási szervezetek nem válhatnak stratégiai jelentőségűvé, a papjaik pedig nem kaphatnak halasztást.
Jelenszkij a többi között arra hívta fel a figyelmet, hogy szociológiai kutatások szerint a válaszadók 25 %-a úgy véli, hogy a papoknak ugyanúgy a hadseregben kellene szolgálniuk, mint mindenkinek, 44 %-uk pedig úgy véli, hogy lenniük kellene kivételeknek számukra, különösen, hogy ne legyenek harcosok.
Az ukránok többsége támogatná a fegyveres erők részvételét a szomszédos és a balti országok védelmében Oroszország támadása esetén – derült ki a Rating Szociológiai Csoport felméréséből, számolt be szerdán az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kutatás eredményeiből kiderült, hogy az ukránok több mint fele helyesli azt az elképzelést, hogy az ukrán hadsereget bevonják számos európai ország védelmébe, ha azokat Oroszországi megtámadná. Az egyes országok támogatásának készsége a következőképpen oszlott meg: Litvánia: 63 % támogatná, 33 % nem támogatná; Lettország: 62 % támogatná, 33 % nem támogatná; Észtország: 61 % támogatná, 33 % nem támogatná; Moldova: 60 % támogatná, 35 % nem támogatná; Finnország: 59 % támogatná, 33 % nem támogatná; Lengyelország: 58 % támogatná, 37 % nem támogatná.
A válaszadók közel háromnegyede (73 %) meg van győződve arról, hogy az ukrán fegyveres erők mind a saját népüket, mind Európa más népeit védik az orosz agressziótól. Csak 23 % gondolja úgy, hogy a hadsereg kizárólag Ukrajnáért harcol. A szociológusok megjegyezték, hogy ezek az adatok megegyeznek a négy évvel ezelőttiekkel.
Az ukrán fegyveres erők szerepéről alkotott vélemények szorosan összefüggenek az európai integrációval kapcsolatos attitűdökkel. Azok körében, akik Ukrajna EU-csatlakozása mellett szavaznának, a hadsereget egész Európa védelmezőjének tekintik. Ezzel szemben az európai integráció ellenzői között ezt a nézetet lényegesen kevesebben – 57 % – osztják.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Az ukránok többsége támogatná a fegyveres erők részvételét a szomszédos és a balti országok védelmében Oroszország támadása esetén – derült ki a Rating Szociológiai Csoport felméréséből. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1779913800 [modified] => 1779904001 ) [title] => Az ukránok közel háromnegyede meg van győződve róla, hogy az ukrán hadsereg mind Ukrajnát, mind Európát védi [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=285219&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 285219 [uk] => 285221 ) [crid] => bey5821 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 238179 [image] => Array ( [id] => 238179 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/haboru.webp [original_lng] => 30308 [original_w] => 1200 [original_h] => 719 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/haboru-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/haboru-300x180.webp [width] => 300 [height] => 180 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/haboru-768x460.webp [width] => 768 [height] => 460 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/haboru-1024x614.webp [width] => 1024 [height] => 614 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/haboru.webp [width] => 1200 [height] => 719 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/haboru.webp [width] => 1200 [height] => 719 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/haboru.webp [width] => 1200 [height] => 719 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1779893851:3 [_thumbnail_id] => 238179 [_edit_last] => 5 [views_count] => 593 [_algolia_sync] => 952697133001 [_oembed_66e14af80d92cfb8254a6a5344c17b03] => [_oembed_time_66e14af80d92cfb8254a6a5344c17b03] => 1781178567 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 7 ) [categories_name] => Array ( [0] => Uncategorized ) [tags] => Array ( [0] => 1984 [1] => 1985 [2] => 85053 ) [tags_name] => Array ( [0] => felmérés [1] => közvélemény-kutatás [2] => orosz–ukrán háború ) ) [8] => Array ( [id] => 282494 [content] =>
Az ukránok több mint 50 %-a úgy véli, hogy az állami szervekben tapasztalható korrupció nagyobb veszélyt jelent Ukrajna fejlődésére, mint Oroszország katonai agressziója – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) nemrég végzett felmérésére hivatkozva.
A KMISZ 2026 februárjában kérdéseket tett fel arról, hogy melyek Ukrajna és az ukránok előtt álló legnagyobb kihívások. Ebben a formátumban a legfőbb kihívások 65 %-a a háború, 29 %-a pedig a korrupció. Vagyis a „kérdés nélküli” és „spontán” formátumban az ukránok többnyire valóban a háborúról és az azzal kapcsolatos problémákról beszélnek.
Ugyanakkor a jelenlegi felmérésben a KMISZ megismételte 2024 májusi kérdését, amikor a válaszadókat közvetlenül arról kérdezték, hogy mi a nagyobb fenyegetés – a hatalmi korrupció vagy az orosz katonai agresszió. Vagyis a válaszadóknak e két kihívás közül kellett választaniuk az ország számára.
Ha a válaszadókat arra kérik, hogy a korrupció és a katonai agresszió közül a nagyobb fenyegetést válasszák, 54 % a korrupciót választja. A válaszadók 39 %-a tartja a katonai agressziót nagyobb fenyegetésnek (a korrupcióhoz képest). További 7 % nem tudott dönteni a válaszadásban.
2024 májusához képest kevesebben voltak, akik bizonytalanok voltak. Ehelyett valamivel többen voltak, akik mindkét értelmes választ bejelölték. „Tehát, mint láthatjuk, ha az emberek figyelmét kétféle problémára – a háborúra és a korrupcióra – irányítjuk, akkor ebben a formátumban a korrupció győz” – jegyezte meg a KMISZ.
Az ukránok több mint 60 %-a hiszi, hogy 10 éven belül Ukrajna virágzó országgá válik az Európai Unión belül – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) felmérésének eredményeiből, számolt be az rbc.ua hírportál.
A kutatásban a válaszadókat arra kérték, hogy két állítás közül válasszanak egyet, amelyek mindegyike egy lehetséges jövőt ír le 10 év múlva. Az egyik kijelentés optimistán írja le Ukrajnát, mint virágzó EU-tagot, a másik kijelentés ezzel szemben egy tönkrement ország pesszimista leírása.
A felmérés eredményei szerint az optimizmus szintje kissé csökkent 2026 januárja óta, de továbbra is meglehetősen magas. Így az ukránok 63 %-a optimista Ukrajna jövőjét illetően (januárban – 66%). Ezzel szemben a pesszimisták aránya 25% (korábban – 22%).
