„Krasznahorkai László Báró Wenckheim hazatér című regény orosz fordítása várhatóan 2026-ban kerül a könyvesboltok polcaira, Vjacseszlav Szereda és Olga Szerebrjanaja fordításában” – közölte az Indexszel az orosz AST kiadó szépirodalmi igazgatója, Szergej Rubisz.
Az Index azért kereste meg az orosz AST kiadót, mert a közelmúltban nagy port kavart, hogy az ultrakonzervatív Szorok Szorokov nevű aktivista csoport levelet küldött az AST Kiadónak – ezzel az orosz hatóságok felé is jelezve –, amelyben azt kérte, hogy tagadja meg az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László műveinek, köztük Az ellenállás melankóliája, Sátántangó és Báró Wenckheim hazatér kiadását.
Báró Wenckheim hazatér orosz nyelven
Szergej Rubisz az Indexnek azt írta, hogy Oroszországban Krasznahorkai Lászlót főként azok ismerik, akik érdeklődnek az intellektuális irodalom és az íráskísérletek iránt. Szerinte a szerző művei meditációs élményt nyújtanak: a koncentrációt igénylő szövegek mélységgel és gondolati összetettséggel jutalmazzák az olvasót.
Krasznahorkai Nobel-díjas szerző mesterien alkot nagyszabású filozófiai tablót, ahol a szereplők próbálják megérteni a valóságot a világrend összeomlásának kontextusában. Emellett az irodalmi forma innovatív megközelítése is kulcsfontosságú: kiterjesztett szintaktikai konstrukciók, szokatlan elbeszélői technikák jellemzik a műveket. A komor fátyolon át is folyamatosan előretör a humanista üzenet, az erkölcsi iránytű keresése és az igazság felé való törekvés – fogalmazott az orosz AST kiadó szépirodalmi igazgatója, aki arról is beszámolt, hogy a Báró Wenckheim hazatér című regény (Vjacseszlav Szereda és Olga Serebrjanaja fordításában) megjelenését 2026-ra tervezik.
Rubisz szerint ez a mű a társadalmi szatíra, a filozófiai elmélkedések és a mély pszichologizmus sikeres összefonódása.
Hipnotikus ritmus
Az orosz olvasók már találkozhattak a Sátántangó és Az ellenállás melankóliája című regényekkel (mindkettőt Vjacseszlav Szereda fordította). „Ezek a művek lehetőséget adtak arra, hogy az olvasók közelről találkozzanak a szerző egyedi stílusával: a hosszú, díszített mondatokkal, a részletekre való figyelemmel és a szöveg szinte hipnotikus ritmusával” – fogalmazott Szergej Rubisz, aki szerint a témák egyetemessége különösen vonzóvá teszi Krasznahorkai irodalmát az orosz olvasók számára.
Szereplői hétköznapi emberek, akiket a történelmi események vagy érzelmi drámák sodrása kap el; viselkedésük és tetteik mindenki lelkében visszhangra találnak. A szerző stílusában sikeresen keveredik a hagyományos mondatszerkezet és a letisztult filozófia – írta az orosz AST kiadó szépirodalmi igazgatója, aki szerint a magyar mester irodalmi öröksége a filozófiai forradalom, a társadalmi és művészi innováció szintézise. Az orosz olvasók számára műveinek megismerése lehetőséget ad arra, hogy bekapcsolódjanak a modern irodalmi folyamatba, ahol egy egyedi szerzői hang szövi össze az intellektuális tartalmat és az esztétikai élvezetet.
A kiadót arról is megkérdezték, mi a véleményük a Szorok Szorokov által kiadott felhívásról, amely Krasznahorkai műveinek Oroszországban történő betiltását kéri, ám erre a kérdésre nem kaptak választ.
Krasznahorkai László kapta az idei irodalmi Nobel-díjat. Krasznahorkai Lászlót már hosszú évek óta az esélyesek között tartják számon.
Bejelentette a Nobel-bizottság, hogy a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat a magyar író, Krasznahorkai László kapta „apokaliptikus rémület közepette is a művészet erejét megerősítő, lenyűgöző és látomásos életművéért.”
Ahogy az Origo is beszámolt róla, Krasznahorkait már egy évtizede a Nobel-díj esélyesei között említik a Sátántangó íróját.
A 71 éves Krasznahorkai László 2015-ben elnyerte a rangos Nemzetközi Man Booker-díjat, azóta a fogadóirodák minden évben az irodalmi Nobel-díjak várományosai között tartották számon.
Krasznahorkai László élete
Krasznahorkai László 1954. január 5-én született Gyulán, ahol gyerekkorát is töltötte. Már fiatalon erős érdeklődést mutatott az irodalom iránt, és korán megmutatkozott kivételes nyelvi érzéke. Tanulmányait Szegeden kezdte, majd Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen fejezte be, ahol a humán tudományok felé fordult. Az egyetemi évek során bontakozott ki benne az a sajátos világlátás, amely későbbi műveit is áthatja – a világ rendezetlenségének, az emberi létezés szorongásainak és az értelem utáni kutatásnak a kérdései.
Első regénye, a Sátántangó 1985-ben jelent meg, és rövid idő alatt kultikus státuszt vívott ki magának a magyar irodalomban. A könyv zárt falusi közegben játszódik, de univerzális kérdéseket vet fel: mi történik, ha a közösség elveszíti hitét a rendben és az erkölcsben. A szöveg sűrű, a mondatok szinte végtelenül hömpölyögnek – ez a stílus vált Krasznahorkai védjegyévé. A Sátántangó után olyan művekkel folytatta pályáját, mint Az ellenállás melankóliája vagy a Háború és háború, amelyekben a világ széthullásának tapasztalata mindig együtt jár az újrateremtés vágyával.
Az 1990-es évektől neve egyre ismertebbé vált nemzetközi szinten is.
Műveit számos nyelvre lefordították, és különösen az angolszász és német nyelvterületen alakult ki körülötte hűséges olvasótábor.
Szoros alkotói kapcsolat fűzte Tarr Bélához, akivel több filmadaptáción dolgozott együtt – közülük a Sátántangó és a Werckmeister harmóniák különösen emlékezetesek. Krasznahorkai prózája a filmekhez hasonlóan lassú, meditatív és vizuálisan erős, mégis mélyen filozofikus.
Írásmódját gyakran nevezik „apokaliptikusnak”, de ez nem pusztán a pusztulásról szól: a káosz mögött mindig ott rejlik valami transzcendens rend iránti vágy. A remény, ha meg is törik, sosem tűnik el teljesen. Nyelvezete hipnotikus, mondatai szinte belső zsoltárként hömpölyögnek, miközben a civilizáció végpontjait kutatja. Műveiben az emberi lét határhelyzetei – őrület, magány, megváltás – újra és újra visszatérnek.
Jon Fosse – awarded the 2023 #NobelPrize in Literature – has much in common with his great precursor in Norwegian Nynorsk literature Tarjei Vesaas. Fosse combines strong local ties, both linguistic and geographic, with modernist artistic techniques. He includes in his… pic.twitter.com/FkoP8j737R
Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda idén az Osztrák Állami Díj az Európai Irodalomért elismerést.
Krasznahorkai „egyedülálló stílusú, lenyűgöző képi kifejező erővel rendelkező, a valós és szürreális jelenetek megtalálásában gátlástalan, hűvös iróniával és éles elmével megírt regényei és elbeszélései jól átgondoltak, tökéletesen megírtak és világosan megkomponáltak” – indokolta a zsűri a 25 ezer euró pénzjutalommal járó díj odaítélését.
Az 1964-ben alapított, a művészeti, kulturális, közszolgálati és sportminisztérium által gondozott Osztrák Állami Díj az Európai Irodalomért elnevezésű díjjal olyan európai szerző irodalmi összmunkásságát ismerik el, aki nemzetközileg is jelentős figyelmet kapott. Feltétel, hogy művei németül is elérhetők legyenek.
A 67 éves Krasznahorkai László írásai közül megjelent németül egyebek közt a Sátántangó, Az ellenállás melankóliája, Az urgai fogoly, az Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó vagy a Báró Wenckheim hazatér.
A magyar írók közül már megkapta az osztrák elismerést Esterházy Péter (1999), Nádas Péter (1991) és Weöres Sándor (1974).
