A Londoni Queen Mary Egyetem kutatói meglepő eredményeket közöltek: egy kísérleti rákellenes gyógyszer, a rapalink-1 nemcsak a daganatos betegségek kezelésében lehet ígéretes, hanem az öregedés lassításában is szerepet játszhat.
A Communications Biology folyóiratban megjelent tanulmány szerint a rapalink-1 képes meghosszabbítani az élesztősejtek élettartamát, miközben lassítja növekedésüket.
A vizsgálat középpontjában a TOR (Target of Rapamycin) jelátviteli útvonal állt, amely az élőlények széles körében – az élesztőtől az emberig – megtalálható, és kulcsszerepet játszik a sejtnövekedés és az öregedés szabályozásában. A kutatók szerint a rapalink-1 hatása a TORC1 komponensen keresztül érvényesül, amely a sejtnövekedést serkenti.
A kutatás során váratlan felfedezés is született: az úgynevezett agmatináz enzimek, amelyek az agmatint poliaminokká alakítják, egy eddig nem ismert „metabolikus visszacsatolási körben” vesznek részt. Amikor az agmatináz működése megszakadt, az élesztősejtek gyorsabban növekedtek, de korai öregedés jeleit mutatták.
Ez rávilágít arra, hogy a gyors növekedés és a hosszú távú sejttúlélés között kompromisszum áll fenn. „Azáltal, hogy kimutattuk, az agmatinázok nélkülözhetetlenek az egészséges öregedéshez, egy új rétegét tártuk fel a TOR metabolikus szabályozásának – olyat, amely valószínűleg az emberben is megőrződött. Mivel az agmatint a táplálkozás és a bélmikrobák is előállítják, ez a munka segíthet megérteni, hogyan befolyásolja az étrend és a mikrobiom az öregedést.” – mondta Dr. Charalampos Rallis a Science Daily cikkében.
A kutató ugyanakkor óvatosságra intett az agmatin étrend-kiegészítők használatával kapcsolatban. „Óvatosnak kell lennünk az agmatin fogyasztásával, akár növekedés, akár hosszú élettartam céljából. Adataink azt mutatják, hogy az agmatin-kiegészítés csak akkor lehet előnyös a növekedésre, ha bizonyos, az arginin lebontásához kapcsolódó metabolikus útvonalak épek. Emellett az agmatin nem mindig vált ki kedvező hatásokat, mivel bizonyos kórképekhez is hozzájárulhat.”
A tanulmány eredményei új összefüggéseket tárnak fel a TOR jelátvitel, az anyagcsere és a hosszú élettartam között. A kutatók szerint a jövőben olyan stratégiák születhetnek, amelyek a TOR-gátló gyógyszereket étrendi vagy mikrobiom-alapú megközelítésekkel kombinálják, ezzel új utakat nyitva az egészséges öregedés, a rákbiológia és a metabolikus betegségek kutatásában.
Hollandiában az emberek évente mintegy 900 millió eurót költenek kábítószerekre a KWR nevű holland vízügyi kutatóintézet legújabb, csatornából vett minták alapján készített tanulmánya szerint, amelyet az NlTimes című holland hírportál idézett csütörtökön.
Ez az első alkalom, hogy csatornákból származó minták alapján igyekeznek feltérképezni a lakosok kábítószer-fogyasztási szokásait.
A 2015 és 2022 között, 30 – városi és vidéki – szennyvíztisztító-telepnél végzett kutatás során a csatornákba kerülő kokain-, speed- és ecstasy-nyomokat elemezték.
Mivel a kábítószerek tisztaságáról meglehetősen sok információ áll a holland hatóságok rendelkezésére, a vizsgálat során hitelesen meg tudták állapítani a minták alapján a felhasznált kábítószerek mennyiségét is.
Thomas ter Laak, a KWR egyik munkatársa a Trouw című holland napilapnak nyilatkozva kiemelte, hogy közölt eredményeik mindössze óvatos becslések, és hozzátette: a csatornákat szándékosan nem vizsgálták jelesebb napokon, például fesztiválok idején.
Azt is szem előtt tartották, hogy bűnbandák rendszeresen kidobják a csatornákba a kábítószerek maradékait – húzta alá.
Mint mondta, az analízis során bebizonyosodott ama feltételezés is, amely szerint a városokban több kábítószert fogyasztanak, mint a vidéki térségekben: az eredmények szerint az előbbi helyeken ötször annyi kokain és ecstasy maradékát találták meg a környező csatornákban.
Ter Laak kiemelte továbbá, hogy a minták elemzése alapvető fontosságú a kábítószerekkel kapcsolatos kutatásokban, a többi között azért, mert ennek segítségével a feketepiacon forgalomba hozott kábítószerek mennyiségéről is többet meg lehet tudni.
Elmondta, hogy az eredményekkel átfogóbb képet nyújtanak a kábítószer-kereskedelemről, a felhasználókkal készített interjúk során pedig azt is meg lehet tudni, mely rétegekből kerülnek ki a fogyasztók.
mti.hu
[type] => post
[excerpt] => Hollandiában az emberek évente mintegy 900 millió eurót költenek kábítószerekre a KWR nevű holland vízügyi kutatóintézet legújabb, csatornából vett minták alapján készített tanulmánya szerint, amelyet az NlTimes című holland hírportál idézett csüt...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1726180200
[modified] => 1726174084
)
[title] => Hollandiában a lakosság csaknem egymilliárd eurót költ évente kábítószerekre
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=214404&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 214404
[uk] => 214604
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 116268
[image] => Array
(
[id] => 116268
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/marihuana.jpg
[original_lng] => 178054
[original_w] => 1024
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/marihuana-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/marihuana-300x132.jpg
[width] => 300
[height] => 132
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/marihuana-768x338.jpg
[width] => 768
[height] => 338
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/marihuana.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/marihuana.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/marihuana.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/marihuana.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1726307354:2
[_thumbnail_id] => 116268
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 2370
[_oembed_fae7bd6023fa781b126fd4eff52e3f9f] =>
Kutatók egy csoportjának sikerült egy olyan molekuláris jelzést felfedezni, ami erőteljes szőrnövekedést eredményez mindkét nem tagjainál. A SCUBE3 jelzőmolekulának köszönhetően előfordulhat, hogy gátat tudunk szabni a kopaszodásnak. A felfedezés szerint a dermális papillasejtek felelősek az új szőrszálak növekedéséért, ezek a speciális jelképző fibroblasztok (kollagént termelő sejtek) megtalálhatók minden szőrtüsző alján. Noha a tudósok eddig is tisztában voltak azzal, hogy a dermális papillasejteknek jelentős szerepük van a szőrnövekedésben, mostanáig nem volt világos és egyértelmű képük a mögöttes genetikai folyamatokról – írja a Study Finds.
„A szőrtüsző életciklusának különböző időpontjaiban a dermális papillasejtek küldik azokat a jeleket, amelyek vagy nyugalmi állapotban tartják a tüszőket, vagy új szőrnövekedést indítanak el” – mondja Maksim Plikus, PhD, az UCI fejlődés- és sejtbiológiai professzora.
Felfedtük, hogy a SCUBE3 egy olyan jelzőmolekula, amelyet a dermális papillasejtek maguktól termelnek. Ez a molekula úgynevezett hírvivőként funkcionál, amely a szomszédos szőrsejteknek üzeni, hogy kezdjenek osztódni, ami újbóli szőrnövekedést eredményez – közölte.
Jelenleg csak két olyan, kopaszodás elleni gyógyszer van, amely megkapta az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatalának jóváhagyását, azonban mindkét gyógyszer ellentmondásos eredményeket produkál.
Száz független szakértő, köztük orvosok, kutatók, nikotinnal és dohányzással foglalkozó tudósok kérik az Egészségügyi Világszervezet (WHO) dohányzás-ellenőrzési keretegyezményében részt vevő tagországokat, hogy gondolják újra a dohánypolitikai szemléletüket, és támogassák az ártalomcsökkentés jobb befogadását. A szakemberek összegyűjtötték az átfogó, kutatásokra és tényekre alapozott érveiket, pontokba szedve saját javaslataikat is megfogalmazták.
A fejlődés kulcsa a megfelelő tájékoztatás
Számos kutatás alátámasztja, hogy az elektronikus nikotinbeviteli rendszerek, mint például az e-cigaretta, valamint a hevítéses dohánytermékek hozzájárulnak a cigarettázók számának csökkenéséhez, a dohányzók és a leszokni vágyók azonban nem mindig kapnak megfelelő tájékoztatást az ártalomcsökkentés lehetőségeiről. A szakértők egyetértenek abban, hogy ezek a termékek ugyan a nikotintartalmuk miatt nem veszélytelenek, sikeresebben működnek, mint a nikotinpótlásra bevezetett tapaszok vagy egyéb nikotinpótlók, a cigarettázás folytatásánál pedig egyértelműen kevesebb károsanyag-kitettséggel járnak. A cigarettázás visszaszorításához pedig elengedhetetlen, hogy ezeket a technológiákat a WHO-keretegyezmény figyelembe vegye.
A tiltásnak komoly negatív következménye is lehet
Azt már biztosan tudjuk, hogy a dohányzás okozta betegségek elkerülésének legmegbízhatóbb módja az, ha leszokunk a cigarettáról. A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, nem feledkezhetünk meg azokról sem, akik valamilyen oknál fogva nem szoknak le a dohányzásról. Esetükben ugyanis jelentősen csökkentheti a kockázatot az ártalomcsökkentett alternatívákra való átállás. Szintén beszédes adat, hogy van olyan ország, ahol a hevítéses dohánytermékek bevezetését követően 40 százalékos csökkenés következett be a hagyományos a dohánytermékek piacán.
Nem lehet vonzó a fiatalok számára
A szakértők és az Egészségügyi Világszervezet is egyetértenek abban, hogy sem a dohányzás, sem az ártalomcsökkentett alternatívák használata nem lehet vonzó a fiatalkorúak számára. Egy átfogó tanulmány eredményei ennek ellenére azt mutatják, hogy a fiatalkorúak e-cigaretta-használata ritka, és a nikotinpárát kibocsátó termékeket elsősorban azok használják, akik korábban már dohányoztak.
Minden lépés számít
Az ártalomcsökkentés nemcsak a dohányzáshoz kapcsolódik, hanem a közegészségügy számos területén alkalmazzák. Nem véletlen tehát, hogy a világon több százmillió ember él, akik számára ezek a technológiák meghatározó eszközök a céljaik eléréséhez. A változás az egyén szintjén, kis lépésekkel kezdődik, azonban jelentős orvosi és tudományos támogatás nélkül egyre nehezebben megvalósítható. A szakértők többek között olyan lépéseket sürgetnek az Egészségügyi Világszervezet számára, mint a kontraproduktív akadályok elhárítását a csökkentett kockázatú termékek elől, független felülvizsgálatokat a jelenlegi dohánypolitikai megközelítésekkel kapcsolatban, valamint az érdekelt felek, fogyasztók és forgalmazók közötti nyitott és transzparens tárgyalási lehetőségek megteremtését.
Pleased to meet with ?? Premier Li Keqiang. We discussed #COVID19 and the need for an aggressive effort on #VaccinEquity this year to vaccinate 70% of all populations. Solidarity is key to ensuring access and affordability of vaccines. pic.twitter.com/9aMgWR2j7R
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
This is not an ordinary cargo, it carries 37 metric tons of life-saving: ◾critical trauma kits ◾medical supplies ◾medicines to be distributed to health facilities in #Türkiye & #Syria.@WHO has released $16+ million from the Contingency Fund for Emergencies for the response. pic.twitter.com/2AjgFPYk67
Tavaly fedezték fel a szibériai tundrán azt a hatalmas krátert, melynek keletkezését egy metángázrobbanás okozta. A kutatás eredményeit a múlt héten hozták nyilvánosságra, mely tudományos bizonyítékként szolgál a tudósok hipotézisére.
Ez volt a tizenhetedik lyuk, mely az orosz sarkvidéken a távoli Jamal- és Gyda-félszigeten jelent meg. Az első ilyen képződményt 2013-ban észlelték, a tudósok akkor értetlenül álltak a jelenség előtt – írták a CNN hírportál honlapján.
A tudósok úgy vélik, hogy a kráterek az éghajlatváltozáshoz kapcsolódnak. A megoldásban a kutatók segítségére voltak a drónfotózások, a 3D modellezések és a mesterséges intelligencia is.
Mindezek mellett szerencséjük is volt, hiszen a tavaly felfedezett kráterben még nem gyűlt fel a talajvíz, így azt minden akadály nélkül tudták tanulmányozni.
Ez volt az első alkalom, hogy a kutatók egy drónt tudtak leereszteni mélyen egy kráterbe, melynek segítségével meg tudták állapítani a föld alatti üreg alakját, ahol a metán felhalmozódott.
A drón körülbelül nyolcvan képet készített, lehetővé téve a kutatók számára, hogy elkészítsék a kráter 3D-s modelljét.
A modell segítségével feltárták a kráter alsó részén található kisebb barlangokat, ami nagyrészt megerősítette a tudósok feltételezését, miszerint a metángáz a jég üregeiben gyűlik össze, ennek következtében pedig egy domb jelenik meg a talaj felszínén. Itt egyre több gáz termelődik, míg fel nem robban, magából szikla- és jégdarabokat kivetve.
A permafroszt – ami egy olyan talaj, amely legalább két éven keresztül fagyott állapotban van – egy hatalmas metántartály. Az Északi-sarkvidék területe a globális átlagnál kétszer gyorsabban melegszik, így meggyengült a permafroszt réteg a térségben, ami egyfajta sapkaként működve a gázokat a talajban tartja. Azonban a felmelegedés következtében a nyári hónapokban a hó elolvadt, és a napsugarak felmelegítették a talaj felső rétegét, aminek a következménye a metángázkitörés.
Egyes szakértők becslései szerint a permafroszt régió talaja kétszer annyi szén-dioxidot tartalmaz, mint a légkör, így a régiónak kiemelt szerepe van a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Műholdképek felhasználásával a kutatók meg tudták állapítani, hogy mikor keletkezett a fentebb is említett kráter, azt azonban, hogy a jövőben hol és mikor alakulhatnak ki újak, még nem tudják megjósolni. Már dolgoznak egy algoritmus kifejlesztésén, ami több tényező figyelembevételével – például a dombok magassága és a tavak tágulása vagy zsugorodása – képes lesz előre megmondani, hogy hol következhet be egy ilyesfajta robbanás.
A 2020 augusztusában végzett kutatás eredményeit múlt héten Evgeny Chuvilin, a Skolkovo Tudományos és Technológiai Intézet tudósa publikálta a Geosciences folyóiratban.
This massive crater is at least the ninth spotted in Siberia since 2013.
Scientists are not sure exactly how the huge hole formed, but believe it could be linked to warming temperatures in the region: https://t.co/9FR6DWwxqL
