Ismét a nyílt vizekre küldte Ankara az Oruç Reis török kutatóhajót, amely augusztusban és szeptemberben energetikai feltárást végzett a Földközi-tenger keleti medencéjében – jelentették be a török fővárosban.
A hajó korábbi útja heves tiltakozást váltott ki Görögországban és a térségben, várhatóan most sem lesz másként. A Navtex tengerészeti hírportálon keresztül közzétett török bejelentés szerint az Oruç Reis ma futott ki, és október 22-ig abban az övezetben fog tartózkodni, ahol már korábban is végzett méréseket, beleértve a Kastellorizo nevű görög szigettől délre eső területet. A kutatóhajóhoz Kastellorizo térségében másik két hajó – az Ataman és a Cengiz Han – is csatlakozik.
Athén és Ankara között komoly feszültséget váltott ki az, hogy a hajó az említett görög sziget térségében, a török partoktól két kilométerre egy olyan területen tevékenykedett, amely feltehetően földgázban gazdag. A hajó augusztus 10-től szeptember közepéig végzett feltárásokat a Földközi-tengeren, amelynek során hadihajók kísérték. Útját Görögország élesen bírálta, akárcsak a szankciókat kilátásba helyező Európai Unió. Athén szerint az Oruç Reis olyan vizeken végezett feltárást, amelyeket Görögország saját különleges gazdasági övezetének tart. Ankara akkor azt mondta, a kutatóhajó a szeizmikus tevékenységet vizsgálja.
Miután az Oruç Reis szeptember közepén visszatért Törökországba, mindenki azt hitte, vége a politikai feszültségnek.
Ezt erősítette Recep Tayyip Erdoğan török elnök akkori kijelentése is, amely szerint ad még egy esélyt a vitás kérdés diplomáciai rendezésére. Ugyanakkor török tisztviselők azt közölték, hogy a hajó tervezett karbantartásra érkezett vissza, s amint ezzel végeztek, visszatér a tengerre.
Az elmúlt években több part menti ország, így Görögország, Ciprus, Törökország, Egyiptom és Izrael is szemet vetett a Földközi-tenger keleti medencéjében felfedezett, nagy kiterjedésű földgázmezőre. A törökök számos feltáró fúrást végeztek, amivel kiváltották a térség országainak haragját. Az Európai Unió állásfoglalása szerint ezek a kutatások sértik a nemzetközi jogot. Új remény ébredt a rendezésre, amikor két héttel ezelőtt a NATO kezdeményezésére Athén és Ankara beleegyezett egy konfliktuskezelő mechanizmus létrehozásába. Később a török és a görög külügyminiszter találkozott is egy pozsonyi biztonsági konferencia alkalmával.
Az Európai Unió október eleji csúcsértekezletén Brüsszel szankciókkal fenyegette meg Törökországot, amennyiben nem hagy fel „az illegális energiafeltárással” a Ciprus és Görögország által maguknak követelt vizeken. Heiko Maas német külügyminiszter szerdára tervezett ankarai látogatásán valószínűleg ismét terítékre kerül a téma.
