Array ( [count_posts] => 3 [cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjE5OTQ0O319fXM6MTE6ImFmdGVyTG9ja2VyIjtpOjA7fQ== [has_result] => 1 [posts] => Array ( [0] => Array ( [id] => 188141 [content] =>Amerikai kutatók a héten számoltak be arról, hogy sikerült egy olyan bolygót azonosítaniuk szinte tőszomszédságunkban – legalábbis kozmikus távokban –, ami elképesztő hasonlóságot mutat a Földdel. Az alig 40 fényévre felfedezett Gliese-12b-nek ugyanis mérete és összetétele is rendkívül közel van a Földéhez, és olyan távolságban kering központi csillagától, ami alkalmas lehet az élet fenntartására. Bár az elmúlt évtizedek során a kutatóknak már több mint 5600 darab, a Naprendszeren kívüli bolygót sikerült már azonosítaniuk, de még egyetlen olyat sem találtak közöttük, ami ekkora hasonlóságot mutatna a Földdel. A legtöbb eddig felfedezett exobolygó mérete ugyanis jelentősen nagyobb a Földénél, vagy olyan távolságban kering csillaga körül, ahol túl meleg vagy túl hideg van a földihez hasonló élet lehetővé tételéhez.
Ugyanakkor egy fontos kérdés még nem tisztázott a frissen azonosított bolygóval kapcsolatban. Ez pedig az, hogy van-e légköre neki, és az milyen összetételű. Ez nem csak abból a szempontból fontos, hogy az lélegezhető-e, de abból is, hogy a bolygó légköre nem-e olyan pokoli katlant alakított ki, mint amilyen a Vénuszon is található. Utóbbi bolygó méreténél és távolságánál fogva szintén képes lehetne az élet megtartására – de légköre az üvegházhatás miatt elképesztő forróságot és légnyomást alakított ki, ami miatt ez a gyakorlatban kizárt. A Gliese-12b egyébként a Földnél jóval közelebb kering központi csillagához – annyira, hogy konkrétan rajta egyetlen év alig kicsit több mint 12 földi napig tart csak. Az ok, amiért mégis alkalmas lehet az élet befogadására az az, hogy a csillag, amihez ennyire közel kering, egy ún. vörös törpe, ami sokkal kisebb és sokkal hűvösebb, mint a Föld Napja. Ezért a szűkebb keringési pálya ellenére is a földihez hasonló hőmérsékletek uralkodhatnak a bolygón – feltéve, hogy légköre megfelelő ehhez.
A kutatók most azt remélik, hogy a James Webb űrteleszkóp segítségével közelebbről is meg tudják majd vizsgálni a frissen felfedezett exobolygót, és azt, hogy rendelkezik-e légkörrel, illetve az milyen összetételű. „A JWST valószínűleg képes lesz tiszta képet adni arról, hogy milyen a légköre. Jelenleg egy bolygó légköre valószínűleg a legnagyobb jelentős ismeretlen, ami a lakhatóságát eldönti”, közölte a tudóscsoport egyik tagja.” A feltételezés, hogy ez a bolygó lakható lehet, nagyon izgalmas – de még izgalmasabb, hogy ezt a hipotézist valóban egyértelműen tesztelni is tudjuk”.
[type] => post [excerpt] => Amerikai kutatók a héten számoltak be arról, hogy sikerült egy olyan bolygót azonosítaniuk szinte tőszomszédságunkban – legalábbis kozmikus távokban –, ami elképesztő hasonlóságot mutat a Földdel. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1716503100 [modified] => 1716493174 ) [title] => Elképesztően hasonlít a Földre egy bolygó és még lakható is lehet [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=188141&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 188141 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 188142 [image] => Array ( [id] => 188142 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/exoplanet-around-red-dwarf-shared-under-cc-by-nasa-dyn-fullwidth-tablet.jpg [original_lng] => 33055 [original_w] => 728 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/exoplanet-around-red-dwarf-shared-under-cc-by-nasa-dyn-fullwidth-tablet-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/exoplanet-around-red-dwarf-shared-under-cc-by-nasa-dyn-fullwidth-tablet-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/exoplanet-around-red-dwarf-shared-under-cc-by-nasa-dyn-fullwidth-tablet.jpg [width] => 728 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/exoplanet-around-red-dwarf-shared-under-cc-by-nasa-dyn-fullwidth-tablet.jpg [width] => 728 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/exoplanet-around-red-dwarf-shared-under-cc-by-nasa-dyn-fullwidth-tablet.jpg [width] => 728 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/exoplanet-around-red-dwarf-shared-under-cc-by-nasa-dyn-fullwidth-tablet.jpg [width] => 728 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/exoplanet-around-red-dwarf-shared-under-cc-by-nasa-dyn-fullwidth-tablet.jpg [width] => 728 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1716482374:12 [_thumbnail_id] => 188142 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1843 [_oembed_096d207b8f84261b3942580584dfd4b8] => [_oembed_time_096d207b8f84261b3942580584dfd4b8] => 1716482377 [_oembed_4ee9c1a63611b6369343aeefc7c7392a] => [_oembed_time_4ee9c1a63611b6369343aeefc7c7392a] => 1716482377 [_oembed_23efafcab807df6c664c5599020a93be] => [_oembed_time_23efafcab807df6c664c5599020a93be] => 1719521235 [_oembed_965ed9f12f7a2f9a396661e77d266a27] => [_oembed_time_965ed9f12f7a2f9a396661e77d266a27] => 1719521235 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 596 [2] => 49 [3] => 592 [4] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Érdekes [2] => Hírek [3] => Társadalom [4] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 22515 [1] => 2746 [2] => 1017620 [3] => 19944 ) [tags_name] => Array ( [0] => exobolygó [1] => Föld [2] => Gliese-12b [3] => légkör ) ) [1] => Array ( [id] => 97584 [content] =>A Mars légkörében másként terjednek a hangok, mint a Földön. A NASA szakemberei kiszámolták, ez pontosan mit jelent.
Valamivel több mint egy évvel ezelőtt landolt a NASA új Mars-járója, a Perseverance a vörös bolygón, azóta pedig nemcsak képeket készít ott, de hangokat is rögzít. Ezeket elemezve a szakemberek arra jutottak: a hang másként terjed a Marson, mint a Földön.
A Nature-ben megjelent tanulmány szerint a ritka szén-dioxid-légkör miatt a hang lassabban terjed a bolygón, mint itt, a sebességét pedig a hangmagasság is befolyásolja. A Földön általában 1235 km/h sebességgel terjed a hang (ezt persze befolyásolja a hőmérséklet és a közeg), a Marson azonban más a helyzet: a mély hangok 865, míg a magas hangok 900 km/h sebességgel haladnak.
Sylvestre Maurice, a tanulmány szerzője szerint ez azt jelenti, hogy ha a Marson hallgatna valaki egy koncertet, akkor a magas hangok hamarabb érnének el hozzá, mint a mélyek, így elcsúszva lehetne hallani a kettőt. Persze ehhez elég messzire kellene ülni a feltételezett színpadtól.
A NASA egyébként össze is állított egy meghallgatható listát arról, miként hallanánk a különböző hangokat a Marson.
[type] => post [excerpt] => A Mars légkörében másként terjednek a hangok, mint a Földön. A NASA szakemberei kiszámolták, ez pontosan mit jelent. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1649196240 [modified] => 1649117257 ) [title] => Megvizsgálták a Marson rögzített hangokat [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=97584&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 97584 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 97586 [image] => Array ( [id] => 97586 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/mars.jpg [original_lng] => 118616 [original_w] => 1024 [original_h] => 450 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/mars-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/mars-300x132.jpg [width] => 300 [height] => 132 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/mars-768x338.jpg [width] => 768 [height] => 338 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/mars.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/mars.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/mars.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/mars.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1649106669:12 [_oembed_de2cab78f30097905fa3838a24f05e3e] => [_oembed_time_de2cab78f30097905fa3838a24f05e3e] => 1649106338 [_thumbnail_id] => 97586 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2805 [_oembed_46abdc17400367dbbca951f7f8c533b3] =>[_oembed_time_46abdc17400367dbbca951f7f8c533b3] => 1649106462 [_oembed_69c7a6f3422bc2baabcc41024424858a] =>A tri of dust devils in Jezero Crater caught on camera by @NASAPersevere on sol 372 pic.twitter.com/bFd9BMp24D
— Kevin M. Gill (@kevinmgill) March 10, 2022[_oembed_time_69c7a6f3422bc2baabcc41024424858a] => 1649106462 [_oembed_f73389d4a56b6973b8ef21bf5a795789] => [_oembed_time_f73389d4a56b6973b8ef21bf5a795789] => 1671011870 [_oembed_6d80054a2a165daa3b00545a76d7a2e6] =>China National Space Administration releases latest high-definition Mars images taken and sent back by #Zhurong, the country's first Mars rover. #Tianwen1 #Tianwen #祝融 #天问 pic.twitter.com/64wVWYs8jF
— WatchTower 环球瞭望台 (@WatchTowerGW) June 11, 2021[_oembed_time_6d80054a2a165daa3b00545a76d7a2e6] => 1683630399 [_oembed_eab5644198e7637d4f057ae939d6a551] =>Starship is ready for launch ?
— Elon Musk (@elonmusk) April 9, 2023
Awaiting regulatory approval[_oembed_time_eab5644198e7637d4f057ae939d6a551] => 1683630400 [_oembed_fb00ea73631483fce2d4abf7ab0c1d60] => [_oembed_time_fb00ea73631483fce2d4abf7ab0c1d60] => 1719719790 [_oembed_f9ae9abb0d4fce11c520b492a5fcd1c5] =>Starship fully stacked at Starbase. Team is working towards a launch rehearsal next week followed by Starship’s first integrated flight test ~week later pending regulatory approval pic.twitter.com/9VbJLppswp
— SpaceX (@SpaceX) April 6, 2023[_oembed_time_f9ae9abb0d4fce11c520b492a5fcd1c5] => 1721114682 [_oembed_10a812f7c83641a3ae60ce61420ff494] =>NASA just released the clearest view of Mars ever. (sound of Mars)
— Science (@ScienceGuys_) June 17, 2024
pic.twitter.com/XNIYJ0f15R[_oembed_time_10a812f7c83641a3ae60ce61420ff494] => 1721114682 [_oembed_cb76a33d4042f3b100e75479a14d80d4] =>Starship is ready for launch 🚀
— Elon Musk (@elonmusk) April 9, 2023
Awaiting regulatory approval[_oembed_time_cb76a33d4042f3b100e75479a14d80d4] => 1721114683 [_oembed_c88148efbe1c9c8d5c12f0136891b3ab] => [_oembed_time_c88148efbe1c9c8d5c12f0136891b3ab] => 1721114683 [_oembed_399ad795235db89e01f77babb17efbf2] => [_oembed_time_399ad795235db89e01f77babb17efbf2] => 1729697678 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 592 [2] => 598 [3] => 25 [4] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Társadalom [2] => Tudomány [3] => Videók [4] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 19944 [1] => 10322 ) [tags_name] => Array ( [0] => légkör [1] => Mars ) ) [2] => Array ( [id] => 29366 [content] =>Starship fully stacked at Starbase. Team is working towards a launch rehearsal next week followed by Starship’s first integrated flight test ~week later pending regulatory approval pic.twitter.com/9VbJLppswp
— SpaceX (@SpaceX) April 6, 2023Rádióteleszkópok segítségével sikerült kimutatniuk a tudósoknak, hogy a Vénusz légkörében foszfin található – adta hírül a HVG.
Nagy bejelentést tettek hétfő délután brit és amerikai kutatók: rádióteleszkópok segítségével vizsgálták a Vénusz légkörét, és foszfint, vagyis szervetlen foszformolekulát azonosítottak. A tudósok szerint ez komoly felfedezés, mert akár arra is utalhat, hogy mikrobák lehetnek a bolygó légkörében.
Mindez azért is fontos felfedezés, mert jelenlegi tudásunk szerint a Föld-típusú, azaz a kőzetbolygókon – mint amilyen a Vénusz is – úgynevezett anaerob, vagyis az oxigéntől elzárt mikrobák képesek létrehozni a foszfint. A csillagászok régóta feltételezik, hogy a Vénusz nagy magasságba nyúló felhői mikrobáknak adhatnak otthont, mert azok a magaslégkörben lebegve elkerülhetik a felszín perzselő hőségét, ugyanakkor el kell viselniük a rendkívül savas környezetet. A kimutatott foszfin ilyen földönkívüli lebegő életformák jele is lehet.
A tudósok két műszerrel: a Hawaiin található JCMT teleszkóppal, valamint a chilei ALMA rádióteleszkóp-rendszerrel figyelték meg a Vénusz légkörét, mindkét műszerrel az egy milliméter körüli hullámhossztartományban vizsgálódtak. Ez azért fontos, mert a foszfin az ebben a tartományban érkező hullámok egy részét képes elnyelni. A szakemberek sejtése beigazolódott: a hullámjel valóban eltért a megszokottól. Ahogy az az alábbi képen is látszódik, egy V alakot formázó adatot kaptak. Ha a légkörben nem lenne ott a foszfin, a piros vonal egyenes lenne.
Az amerikai, brit és japán tudósokból álló nemzetközi csoport mérései szerint a foszfin csak rendkívül alacsony koncentrációban van csak jelen a Vénusz légkörében: egymilliárd molekula között mindössze húsz található belőlük.
A szakemberek a felfedezés után megvizsgáltak minden olyan lehetséges verziót, ami miatt foszfin kerülhetett a légkörbe – például vulkanikus tevékenységet vagy a nap sugárzását –, ám arra jutottak, hogy egyik folyamat sem képes ilyen koncentrációban előállítani a szervetlen foszformolekulát.
A kutatócsoport becslése szerint a hidrogénből és foszforból álló foszfin Vénuszon kimutatott koncentrációban való megtermeléséhez a földi organizmusok teljes kapacitásának mindössze 10 százalékára volna szükség.
Clara Sousa Silva, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) munkatársa korábban már vizsgálta a foszfin alkalmazhatóságát biomarkerként, vagyis olyan vegyületként, amely biológiai folyamatokról árulkodhat távoli csillagok körül keringő exobolygók oxigénmentes környezetében. „Váratlan meglepetés volt a foszfin felfedezése a Vénuszon! Az eredmény azonnal felvet több kérdést is, például hogy hogyan maradhat ott életben bármilyen organizmus. A földön egyes mikrobák akár 5% savat is elviselhetnek a környezetükben, de a Vénusz felhői lényegében teljesen savakból állnak!” – idézte szavait az Európai Déli Obszervatórium (ESO) híroldala.
A kutatóknak meggyőződésük, hogy jelentős felfedezést tettek, hiszen a foszfin keletkezésére vonatkozó számos alternatív lehetőséget ki tudtak zárni. Ugyanakkor elismerik, hogy az élet Vénuszon való jelenlétének igazolásához még rengeteg munkára lesz szükség. Habár a bolygó magaslégkörében lebegő felhőkben kellemes 30 Celsius-fokos hőmérséklet uralkodik, a környezet rendkívül savas – mintegy 90 százalékban kénsavból áll – ami komoly kihívást jelent minden ott életben maradni szándékozó mikroba számára.
(hvg.hu)
[type] => post [excerpt] => Rádióteleszkópok segítségével sikerült kimutatniuk a tudósoknak, hogy a Vénusz légkörében foszfin található. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1600294800 [modified] => 1600215607 ) [title] => Élet lehetséges nyomaira bukkantak a Vénuszon [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=29366&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 29366 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 29369 [image] => Array ( [id] => 29369 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/venusz2.jpg [original_lng] => 30333 [original_w] => 800 [original_h] => 450 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/venusz2-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/venusz2-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/venusz2-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/venusz2.jpg [width] => 800 [height] => 450 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/venusz2.jpg [width] => 800 [height] => 450 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/venusz2.jpg [width] => 800 [height] => 450 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/venusz2.jpg [width] => 800 [height] => 450 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1600204808:4 [_thumbnail_id] => 29369 [_edit_last] => 4 [views_count] => 5836 [_oembed_de2cab78f30097905fa3838a24f05e3e] => [_oembed_time_de2cab78f30097905fa3838a24f05e3e] => 1649778501 [_oembed_fb00ea73631483fce2d4abf7ab0c1d60] => [_oembed_time_fb00ea73631483fce2d4abf7ab0c1d60] => 1719689651 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 41 [2] => 596 [3] => 23 [4] => 598 [5] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Cikkek [2] => Érdekes [3] => Fotók [4] => Tudomány [5] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 19943 [1] => 19944 [2] => 19942 ) [tags_name] => Array ( [0] => foszfin [1] => légkör [2] => Venusz ) ) ) [model] => Array ( [lang] => hu [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 19944 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [_model] => Array ( [lang] => hu [domains] => Array ( [0] => life ) [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 19944 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [domains] => Array ( [0] => life ) [_domains] => Array ( [life] => 1 ) [status] => 1 [from_cache] => )