Szeptember 3-án reggel átlagosnak volt mondható Kijev légszennyezettsége. A sugárzási háttér az egész városban normális.
Kijevben a levegő minőségének átmeneti romlását és kellemetlen szagot észleltek. Az ok az ökoszisztémákban keletkezett tüzek, különösen a tőzegégés 6 helyszínen. Erről a megyei adminisztráció számolt be szeptember 3-án.
A megyei vezetés azt javasolta a lakosságnak, hogy zárják be az ablakokat, s tartózkodjanak a hosszú sétáktól és a szabadban végzett fizikai aktivitástól.
A klímaváltozás hatásai ellen a legszennyezőbb forrásokkal védekezik az ágazat. A légkondicionálás és az AI-fejlesztések miatt megnövekedett villamosenergia-keresletet ugyanis a megújuló energiaforrások és a kihalófélben lévő atomerőművek sem tudják kiszolgálni, így a termelésben újra megnőtt a szénfogyasztás szerepe.
A globális villamosenergia-fogyasztás közel két évtizede a legnagyobb ütemben fog növekedni az idén a hőhullámok miatt szükségessé vált légkondicionálás és az AI-fejlesztések elterjedésének következtében, melyek miatt jelentősen növelni kell a klímaváltozást erősítő szénerőművek termelését, hogy a hálózatok lépést tudjanak tartani a kereslettel – figyelmeztetett a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) a pénteken közzétett jelentésében.
Ez a trend, amely várhatóan legalább 2025-ig fog folytatódni, a megújuló energiaforrások alacsony kapacitása miatt a sokkal szennyezőbb termelési formák használatát követeli meg. A keresletnövekedés fő hajtóereje továbbra is a légkondicionáló berendezések használatának növekedése lesz, miután az emberiségnek világszerte tartós hőhullámokkal és rekordhőmérsékletekkel kell szembenéznie.
„A globális áramfogyasztás növekedése idén és jövőre az elmúlt két évtized leggyorsabb növekedése lesz, megerősítve a tiszta energiatermelés kibővítésének fontosságát”– mondta Keisuke Sadamori, az IEA energiapiacokért és energiabiztonságért felelős igazgatója a Reutersnek. Mint kiemelte, a jelenlegi helyzet az orosz–ukrán háború kirobbanását követő energiaválsághoz hasonlítható, és szerinte a nyugati atomerőművek elhanyagolása is súlyos problémákat fog okozni.
A szervezet szerint a légkondicionálás mellett a mesterséges intelligencia magas energiaigénye és a fejlesztéseket támogató adatközpontok elterjedése is rávilágít az áramtermelés jelenlegi hiányosságaira, amely nem tud lépést tartani a kereslettel fosszilis tüzelőanyagok használata nélkül.
Az IEA előrejelzése alapján a globális energiafogyasztás idén várhatóan mintegy 4 százalékkal fog emelkedni, ami 2007 óta a legnagyobb növekedési ütem lenne, és várhatóan jövőre is folytatódik majd. Ezzel szemben a 2023-as keresletnövekedés csak 2,5 százalék volt.
Energiaéhségben India vezeti a listát, ahol idén várhatóan 8 százalékkal fog megnövekedni a fogyasztás, amelyet Kína követ 6 százalékos bővüléssel – igaz, ez az ázsiai nagyhatalom gazdasági problémái miatt alacsonyabb lesz, mint 2023-ban. Ehhez képest az Egyesült Államoknak az enyhe időjárás miatt mindössze 3 százalékkal kell felpörögnie.
A viszonylag erős termelés és a fejlett infrastruktúra miatt az Európai Unióban csak 1,7 százalékkal emelkedne a fogyasztás.
Ilyen kereslet mellett a megújulóenergia-termelésnek a következő években szintén növekednie kell majd: az IEA számításai szerint jelenleg a termelés 35 százalékát biztosítják, ami 5 százalékkal magasabb, mint tavaly. A várakozások szerint a nap- és szélenergia idén együtt megelőzhetik a vízerőművek részesedését a globális mixben.
Az előrejelzések szerint a teljes megújulóenergia-termelés 2025-ben szintén megelőzi a széntüzelésű erőműveket, azonban a környezetszennyezőbb erőforrás még évtizedekig nem fog kiesni a hálózatból. Ennek eredményeképpen a globális villamosenergia-ágazat szén-dioxid-kibocsátásában idén enyhe növekedés várható, majd 2025-ben visszaesésre lehet számítani.
Egyre többet hallani arról, hogy mennyire rossz hatással van az egészségre a fizikai inaktivitás, illetve a helyhez kötött tevékenységek, legutóbb pedig két brit kutatóintézet, az NIHR (National Institute for Health and Care Research) és a BRC (Leicesteri Orvosbiológiai Kutatóközpont) tudósai állapítottak meg kapcsolatot a környezetszennyezésnek való rendszeres kitettség és az említett inaktivitás között.
Az persze ma már köztudott, hogy a levegőszennyezés kardiometabolikus és légúti betegségekhez kapcsolódik. Ami ijesztő: 2019-ben az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének becslése szerint a világ lakosságának 99 százaléka nagy mennyiségű szennyezőanyagot tartalmazó levegőt lélegzik be. Most viszont az is kiderült, hogy a légszennyezettség szintje befolyásolhatja az emberek testedzési képességét vagy a testedzés élvezetét. Kockázati tényezőnek is tekinthető az ülő viselkedés növelésében, mivel ösztönzi a bent töltött időt, és elriasztja a szabadban való aktív tartózkodást, tovább növelve a krónikus betegségek kockázatát egyfajta a visszacsatolási körben.
A tanulmány készítésekor a kutatók 664 olyan, 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő páciensre fókuszáltak, akik részt vettek egy olyan programban, amely a gyaloglást ösztönözte. A kutatásba bevontak egy hétig viseltek gyorsulásmérőt, ami lehetővé tette a szakembereknek, hogy három éven keresztül nyomon kövessék fizikai aktivitásukat és azt, hogy mennyit ülnek. A kutatócsoport ezután összevetette ezeket az adatokat az előző három év légszennyezettségi szintjeivel, a szemcsés anyagokra és a nitrogén-dioxidra összpontosítva, amelyek az egészségügyi kutatások gyakori szennyezőanyagai. Emellett a tanulmány más befolyásoló tényezőket is figyelembe vett, például a társadalmi nélkülözést és az épített környezetet.
A megállapítások önmagukért beszéltek. Bár a szennyező anyagok szintje nem befolyásolta a mérsékelttől az erőteljesig tartó fizikai aktivitást vagy a lépésszámot, korrelált az ülőmunkaidő növekedésével. A legmagasabb nitrogén-dioxid expozíciós szintek például napi 22 plusz percnyi inaktivitást jelentettek – írja az earth.com.
A kutatók mindebből arra a következtetésre jutottak, hogy ha a levegőszennyezettség okozza az ülőidő növekedését, akkor a környezeti levegő szennyezettségének csökkentésére irányuló beavatkozások, például az alacsony kibocsátású zónák pozitív hatással lehetnek az egyén ülő viselkedésének szintjére, és jelentős hatással lehetnek a közegészségügyre.
Egy hét alatt közel 200 ezer ember fordult orvoshoz légszennyezettség miatt ezen a héten Thaiföldön a hivatalos adatok szerint.
Az ország fővárosa, Bangkok 11 millió ember otthona és a világ egyik népszerű turisztikai célpontja, így a metropoliszt beborító füstköddel a nemzetközi sajtó is foglalkozik.
A levegő minősége olyan rossz, hogy több toxikus összetevő meghaladja az egészségügyi határértéket, a bangkokiak egyszerűen mérgezőnek mondják.
Míg Magyarországon télen a fa- és széntüzelésű fűtés, tavasztól őszig pedig a közlekedés a fő oka az egészségre káros légszennyezés kialakulásáért az év számos napján, Bangkokban az elavult járműpark mellett az ipari és a mezőgazdasági szennyezőforrások is a fő okok között vannak.
A közegészségügyi minisztérium közölte, hogy Bangkok 50 kerületében március 8-án, szerdán a legveszélyesebb szállópor méretű szennyező részecskék ártalmas szintjét regisztrálták.
Ezek olyan aprók, hogy bejuthatnak a véráramba. Bizonyos szennyezőanyagok, mint például a szén-monoxid százszor könnyebben kötődnek a vérben oxigént szállító hemoglobinhoz, így a keringés oxigén helyett jelentős mértékben mérgező anyagokat áramoltat tisztán oxigén helyett.
A bangkoki füstköd tartósságát jelzi, hogy bár a hét második felében csökkentek a szintek, de jóval az Egészségügyi Világszervezet irányelveiben meghatározott limitek felett maradtak.
Rosszabb volt a helyzet Chiang Mai északi városában, egy olyan mezőgazdasági régióban, ahol a gazdák tarlót égetnek ebben az évszakban.
Helyi idő szerint dél körül a népszerű turisztikai célpontot a világ harmadik legszennyezettebb városának minősítette az IQAir megfigyelőcég.
A közegészségügyi minisztérium szerint az év eleje óta több mint 1,3 millió ember betegedett meg a királyságban a légszennyezés következtében, és csak ezen a héten közel 200 ezren szorultak kezelésre.
A hónapok óta tartó súlyos légszennyezés idején a városi hatóságok arra szólították fel az embereket, hogy otthonról dolgozzanak, a terhes nők és a gyerekek ne menjenek a szabadba, az óvodákban pedig pormentes helyiségeket igyekeztek kialakítani.
A bangkoki kormányzó, Chadchart Sittipunt nehéz helyzetben van, hiszen azzal az ígérettel választották meg, hogy javítja a városi környezet minőségét. Javulás helyett viszont a korábbiakhoz képest is károsabb a főváros levegője hónapok óta.
Egy új tanulmány szerint közel hatmillió koraszülés és majdnem 3 millió újszülött alacsony súlya függhetett össze a légszennyezéssel a világon 2019-ben.
A Kaliforniai Egyetem San Franciscó-i intézménye (UCFS) és a Washingtoni Egyetem kutatói a betegségek globális terhét tanulmányozták, valamint a beltéri és kültéri légszennyezés hatásairól szóló, a világ minden tájáról származó munkákat elemezték, eredményeiket a PLoS Medicine című szaklap közölte kedden.
A tanulmány az eddigi legmélyebb elemzése annak, hogyan befolyásolja a légszennyezés a várandósság számos kulcsfontosságú mutatóját, köztük a kis születési súlyt és a koraszülést.
Emellett a kutatás az első globális betegségteher-vizsgálat ezekről a mutatókról, amely magában foglalja az – elsősorban a konyhai tűzhelyekről származó – beltéri légszennyezés hatásait is, amelyek számlájára a mért hatások kétharmada írható.
A koraszülés világszerte az újszülöttkori halálozás vezető oka, évente több mint 15 millió csecsemőt érint. Az alacsony súllyal születő vagy koraszülött babák között magasabb a súlyos betegségek aránya egész életükön át. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) becslése szerint a világ népességének több mint 90 százaléka él szennyezett levegőjű területen, a fele beltéri légszennyezésnek is ki van téve, mert otthonában szenet, fát vagy mást éget.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a koraszülés és az alacsony születési súly globális előfordulása majdnem 78 százalékkal lenne csökkenthető, ha Délkelet-Ázsiában és Afrika Szaharától délre fekvő területén minimalizálnák a légszennyezést. Ezeken a területeken gyakori a beltéri légszennyezés, és a koraszülés aránya a legmagasabb a világon.
A tudósok a világ fejlettebb részein is komoly légszennyezési kockázatot találtak, az Egyesült Államokban 2019-ben a becslések szerint csaknem 12 ezer koraszülésben játszott szerepet a rossz levegő.
„Az új, globális és szigorúbban megalapozott bizonyítékok alapján ma már a csecsemőkori megbetegedések és halálozások egyik fő tényezőjének kell tekinteni a légszennyezést” – mondta Rakesh Gosh, a Kaliforniai Egyetem közegészségügyi szakembere, a tanulmány vezető szerzője.
Szmogtorony kezdte meg működését az indiai fővárosban azzal a céllal, hogy csökkentsék az évente több ezer ember idő előtti elhalálozását okozó légszennyezést. A szállópor koncentrációja Újdelhi levegőjében rendszeresen hússzorosan lépi túl az egészséges értéket, különösen télen: akkor mintegy 20 millió lakost sűrű szürke füstköd fed be.
A 25 méter magas torony tetején 40 hatalmas ventillátor másodpercenként ezer köbméter levegőt pumpál filtereken át, amivel felére csökkentik az egészségre káros szállópor mennyiségét egy négyzetkilométernyi körzetben. A szmogtorony „kísérleti jelleggel kezdte meg működését. Elemezzük az adatokat, és ha hatékonynak bizonyul, még több tornyot építünk Delhi-szerte” – mondta Arvind Kezsrival főminiszter.
A torony kétmillió dollárba került, és a projekt bírálói úgy vélik, hogy jelentős számú torony építése hatalmas mennyiségű közpénzt emészt fel, amelyet inkább a szmog forrásainak a felszámolására kellene fordítani.
Indiában van a világ 15 legpiszkosabb levegőjű városa közül 14 az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint. A The Lancet című tudományos folyóiratban 2020-ban megjelent tanulmány szerint 1,67 millió halálozás volt köthető a dél-ázsiai országban a légszennyezéshez 2019-ben, 17 500 Újdelhiben. 2018-ban a kínai Hszianban egy még magasabb, 60 méteres szmogtornyot állítottak működésbe, de az ottani kísérletet eddig nem terjesztették át más városokra.
A madárbirs-félék cserjéi fogják fel a legjobban a légszennyezést a nagy forgalmú térségekben, míg más növények jelentős szerepet játszhatnak az épületek hűtésében, az áradások mérséklésében – állapították meg brit botanikusok.
A Királyi Kertészeti Társaság (RHS) kutatói a sövények hatékonyságát vizsgálták a légszennyezés elnyelésében, összehasonlítva különböző cserjéket, köztük a madárbirsféléket, a galagonyát és az óriástuját.
A nagy forgalmú utak mentén a madárbirs (Cotoneaster franchetii) volt az a faj, amely más fajokhoz képest 20 százalékkal hatékonyabban szívta magába a légszennyezést – mutatták ki a szakemberek. Egy kevésbé forgalmas utcán azonban nem találtak ilyen különbséget.
„A városok nagy forgalmú főútvonalain azt találtuk hogy a sűrűbb lombozatú, érdesebb és bolyhosabb levelű fajok, köztük a madárbirsfélék a leghatékonyabbak” – idézte Tijana Blanusát, a kutatás vezetőjét a The Guardian brit napilap honlapja.
„Tudjuk, hogy hét nap alatt egy 1 méter széles, jól ápolt, sűrű bokor annyi szennyezőanyagot nyel el, mint amennyit egy gépkocsi 800 kilométert haladva kibocsát” – tette hozzá.
Ezért a madárbirs ideális növény a forgalmas, légszennyező utak mentén, míg más térségekben a fajok vegyítése javasolt – magyarázta.
„Folyamatosan azonosítunk új szupernövényeket páratlan tulajdonságokkal, amelyek más fajokkal kombinálva még hasznosabbak, miközben a mindennapos élőhelyet biztosítják a vadvilág számára” – tette hozzá Alistair Griffiths professzor, az RHS tudományos igazgatója.
Például azt találták, hogy a vadborostyán falra futtatva kiválóan hűti az épületeket, a galagonya és a fagyal segít az intenzív nyári esőzések hatásainak enyhítésében és csökkenti a helyi áradásokat – fűzte hozzá.
Narendra Modi indiai miniszterelnök virtuális eseményen, a Twitteren jelentette be azt a metróépítési projektet, amelynek egyik célja, hogy a jelenleginél jobban védje a Tádzs Mahalt a légszennyezéstől – adja hírül a bbc.com írása alapján a Travelo.
Az Agra városában épülő hálózat a XVII. századi emlékművet más történelmi látnivalókkal, valamint vasútállomásokkal és buszmegállókkal köti majd össze. Az építkezések várhatóan öt évig tartanak, emellett más beruházásokra is sor kerül, például 10 millió házat szeretnének felhúzni a szegényebb rétegeknek.
2018-ban az indiai Legfelsőbb Bíróság kritizálta a kormányt, amiért nem védi megfelelően a Tádzs Mahalt, és arra utasította, hogy kérjen külföldi segítséget az épület „aggasztó színváltozásának” orvoslásához. A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a fehér márványból és más anyagokból készült épület színe a légszennyezés, építési munkálatok és rovarirtószerek hatására vesz fel sárgás-barnás-zöldes elszíneződést.
#WATCH 18 people found travelling in the mixer tank of a concrete mixer truck by police in Indore, Madhya Pradesh. DSP Umakant Chaudhary says, "They were travelling from Maharashtra to Lucknow. The truck has been sent to a police station & an FIR has been registered". pic.twitter.com/SfsvS0EOCW
They were wedded in 2016 in hopes of having grandchildren. We didn't care about gender, just wanted a grandchild: SR Prasad, Father pic.twitter.com/mVhk024RG3
Residents of Jagtial town in #Telangana witnessed a rare weather phenomenon as fish ‘rain’ from the sky. The phenomenon, known as 'animal rain', happens when small water animals such as frogs, crabs or small fish are swept into water spouts. #Telanganafloodspic.twitter.com/JN9P1fzG5C
From new releases like season 2 of #She on @NetflixIndia to older shows still going strong like #Aashram on @MXPlayer, here’s a list of the most-viewed shows and movies from the Indian streaming space of last week.https://t.co/bh08GncZ0J
China has been the world’s most populous country for hundreds of years. But it is now suffering from a demographic slump #WorldAheadhttps://t.co/Y7x3r6zcJM
14th July 2023 will always be etched in golden letters as far as India’s space sector is concerned. Chandrayaan-3, our third lunar mission, will embark on its journey. This remarkable mission will carry the hopes and dreams of our nation. pic.twitter.com/EYTcDphaES
In a tragic incident in southern India, a mother was arrested for allegedly throwing her six-year-old disabled son into a crocodile-infested canal following an argument with her husband.
This heartbreaking event underscores the critical need for increased care and empathy… pic.twitter.com/0quOrnKaTk
In a tragic incident in southern India, a mother was arrested for allegedly throwing her six-year-old disabled son into a crocodile-infested canal following an argument with her husband.
This heartbreaking event underscores the critical need for increased care and empathy… pic.twitter.com/0quOrnKaTk
A koronavírus-világjárvány mégsem állította feje tetejére teljesen a világot: a földi atmoszféra üvegházgáz-koncentrációja májusban rekordmagasságba emelkedett. A világszerte bevezetett lezárások csökkentették valamelyest az emelkedés ütemét, de a trendet messze nem változtatták meg.
Az emberi tevékenység folyományaként az atmoszféra szén-dioxid-koncentrációja évtizedek óta töretlenül emelkedik. A San Diegó-i Scripps Oceanológiai Intézet adatai azt mutatják, hogy májusban érte el a koncentráció a valaha mért legmagasabb értéket. A múlt hónapban a legfontosabb üvegházhatású gáz mennyisége 417 ppm (milliomodrész) volt a légkörben.
A légköri szén-dioxid-koncentráció emelkedése az utóbbi évtizedben egyre gyorsul. Bár sokan azt várták, hogy a kibocsátásban a koronavírus-járvány a II. világháború óta a legnagyobb visszaesést fogja hozni, ez egyáltalán nem látszik az adatokon. Valójában a világjárvány összes hatását elmosta a szén-dioxid-kibocsátás természetes ingadozása.
A pandémia hatására bekövetkezett kibocsátáscsökkenés nem volt elegendő ahhoz, hogy kiugorjon a széndioxid-koncentráció természetes ingadozásából, amit például a talajbéli aktivitás, a növények és az időjárás működése okozhat. Bár az emisszió 17 százalékkal csökkent április elején, legalább egy évig fenntartott 20-30 százalékos csökkenésre lenne szükség már ahhoz is, hogy a koncentrációemelkedés ütemét mérsékelni lehessen
A koronavírus-járvány feltartóztatására Kínában elrendelt karantén nem csak a betegség terjedését gátolta meg, hanem a jelentősen javította a levegő minőségét, elejét véve ezáltal több ezer elhalálozásnak a világ egyik leginkább légszennyezett országában – írja az MTI.
A Yale Egyetem kutatói a The Lancet Planetary Health tudományos folyóiratban csütörtökön publikált tanulmányukban a kutatók arról írtak, hogy a tisztább levegő több – becslésük szerint 12 125 – elhalálozást akadályozott meg, mint a koronavírus-járványban május 4-ig meghaltak – 4633 – száma.
Ez egy nagyon meglepő eredmény. A járvány borzasztó mind Kína, mind az egész világ számára, de a vele járó károsanyagkibocsátás-csökkenés pozitív eredményeket hozott az egészségre nézve
– mondta a tanulmány vezető szerzője, Kai Chen ajunktus.
A kutatók kimutatták, hogy a nitrogén-dioxid-kibocsátás 37 százalékkal csökkent a karantén előtti időszakhoz képest, a szállóporé 30 százalékkal Kína 367 városában.
A nitrogén-dioxid-kibocsátás a karantén előtt – január 5. és 20. között – köbméterenként 40,5 mikrogramm volt például Vuhanban, a járvány kínai gócpontjában, a karantén idején – február 10. és március 14. között – köbméterenként 18,8 mikrogrammra esett vissza.
A 2,5 mikrométer, vagy annál kisebb szállópor szintje 62,5 mikrogramm volt a karantén előtt sok kínai városban, a karantén idején ugyanezen városokban 36,5 mikrogrammra csökkent.
Ezen károsanyagkibocsátás-csökkenések alapján becsülték meg a kutatók, hogy mennyi légszennyezéssel összefüggő, idő előtti elhalálozásnak vette elejét a javuló levegőminőség. A kutatáshoz 272 kínai várost érintő korábbi járványtani tanulmányok elhalálozási adatait és a 2018-as kínai statisztikai évkönyv halálozási adatait használták fel.
A szerzők kimutatták, hogy a több mint 12 ezer haláleset mintegy kétharmadát szív- és érrendszeri betegségek, valamint a krónikus obstruktív tüdőbetegség okozta volna.
A ptychoparioid trilobite Phantaspis auritus gen. et sp. nov. from the middle Cambrian (Miaolingian, Wuliuan) Mantou Formation, Longgang section, Shandong Province, North China. Scale bars 5 mm
Pleased to meet with ?? Premier Li Keqiang. We discussed #COVID19 and the need for an aggressive effort on #VaccinEquity this year to vaccinate 70% of all populations. Solidarity is key to ensuring access and affordability of vaccines. pic.twitter.com/9aMgWR2j7R
For 1.4 billion Chinese citizens that had the government dictate their movements since the pandemic began, the past six weeks have forced them to suddenly figure out how to survive on their own https://t.co/ERgSldpAME
