A volhíniai mészárlás újabb helyszínein kezdődik meg a kutatás a meggyilkolt lengyeleket rejtő tömegsírok után – jelentette be hétfőn a varsói Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN).
A nacionalista Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) mintegy százezer lengyelt mészárolt le 1943 és 1945 között a volhíniai mészárlásnak nevezett etnikai tisztogatás során a háború előtt Lengyelországhoz tartozó Volhíniában és az egykori Kelet-Galíciában.
A helyszínen 1992 és 2015 között 674 lengyel áldozat maradványait tárták fel, majd ünnepélyesen újratemették őket. Ukrajna 2017-ben leállította a tömegsírok feltárását, 2024-ben azonban újra készséget mutatott a lengyel kutatási kérvények pozitív elbírálására.
Tavaly tavasszal több mint negyven áldozatot hantoltak ki Kijev engedélyével a Ternopil régióbeli Puzsniki faluban, idén márciusban pedig a Rovno régióban található Uhli faluban is megkezdődött a munka. 2025 végén Ukrajna engedélyezte, hogy idén Puznikiben további ásatásokat végezzenek, februárban pedig arra a területre és környékére vonatkozóan hagyták jóvá a kutatást Lviv régióban, ahol az egykori Huta Penyacka falu volt. A település éppen lakóinak akkori kiirtásával szűnt meg.
A most bejelentett kutatás célja, hogy feltárják a földi maradványait annak a több mint 350 lengyelnek, akit az ukrán nacionalisták megöltek a nyugat-ukrajnai Osztrovki és Volja Osztrovecki faluban 1943-ban.
A munkát az IPN egy ukrajnai régészeti céggel együttműködve fogja elvégezni, és jelen lesznek a lengyel kulturális és örökségvédelmi minisztérium munkatársai is – áll a közleményben.
Varsó és Kijev eltérő módon tekint a történtekre: a lengyel fél népirtásnak minősíti őket, Ukrajna viszont – a lengyel részről elkövetett, az ukrajnainál nagyságrendekkel kisebb mértékű megtorlásra hivatkozva – a két felet arányosan terhelő felelősségről beszél.
A Kulturális Minisztérium engedélyt adott a kutatási munkálatokra az egykori Huta Peniacka falu területén, amely ma Zsarkiv és Golubica falvak közelében helyezkedik el a Lembergi régióban, számolt be a Kulturális Minisztérium.
A munkálatok célja a második világháborúban elesett helyi lakosok temetkezési helyeinek azonosítása.
A kutatómunkát egy közös ukrán–lengyel expedíció végzi majd, amely megpróbálja megállapítani a temetkezési hely pontos helyét, és ha maradványokat találnak, exhumálást és azt követő újratemetést végzi el.
A munka elvégzéséről szóló döntést az ukrán–lengyel történelmi emlékezettel foglalkozó munkacsoport megállapodásai alapján hozták meg, és az ukrán–lengyel elnökök 2025 decemberi találkozóján erősítették meg.
2026-ban Ukrajna és Lengyelország további kutatómunkát is tervez, többek között a Volinyi, Ternopili és Rivnei területeken, valamint folytatja a kutatást Lengyelországban.
Ukrajna kész folytatni a kutatási és exhumálási munkálatokat a Lengyelországgal való együttműködés keretében a bonyolult történelmi kérdéseket illetően – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Kulturális és Stratégiai Kommunikációs Minisztériumra hivatkozva.
A jelentés szerint az első lépés ebben az irányban a Ternopil megyében található Puznyiki faluban nemrégiben elvégzett exhumálási munkálatok voltak. Ugyanakkor a lengyel fél engedélyt adott hasonló munkálatok elvégzésére Lengyelországban, Jureckova faluban. Ukrajna a közeljövőben várhatóan megkezdi a keresést.
A 20. századi konfliktusok áldozatainak eltemetéséről, az ukrán-lengyel történelem érzékeny lapjairól van szó. 1939-ben lengyel katonákat temettek el az egykori Zbojiszka faluban (ma Lemberg része), és most Ukrajna hivatalosan is engedélyezte Lengyelországnak, hogy ott exhumálási munkálatokat végezzen.
Az minisztérium a konstruktív interakció példáit is hangsúlyozza, mindenekelőtt a Monasztir-hegyen történt vandalizmus közös elítélését és az ásatási engedélyek visszavonásával kapcsolatos álhírek elleni fellépést. „A közös emlékezés és az egymás felé tett lépések egyesítik népeinket egy közös európai jövő nevében” – hangsúlyozta a Kulturális és Stratégiai Kommunikációs Minisztérium.
A lengyel határőrség arra kérte a kormányt, hogy küldjön további 1000 katonát a belorusz határra, hogy könnyebb legyen megakadályozni az illegális határátlépési kísérleteket – írja a CNN.
A hatóságok szerint idén már legalább tizenkilencezer ember próbálta átlépni illegálisan a lengyel határt.
A lengyel határszolgálat csak júliusban, amikor Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér bejelentette, hogy megkezdte a belorusz hadsereg kiképzését, hogy a világ második legerősebb hadseregévé váljon közel háromezer-kilencszáz határsértést regisztráltak.
A lengyel védelmi minisztérium az elmúlt hetekben már több mint ezer katonát küldött a négyszáz kilométer hosszú határszakaszra, amit a Wagner-csoport belaruszi jelenléte indokolt.
