Egy friss litván felmérés szerint a lakosság jelentős része nincs tisztában azzal, hol található a legközelebbi óvóhely vagy menedékhely légiriadó, illetve más rendkívüli helyzet esetére. A megkérdezettek mindössze 22 százaléka tudta biztosan megjelölni a legközelebbi óvóhely helyét, míg 31 százalék egyáltalán nem tudta, hová kellene mennie veszély esetén.
A kutatás arra is rámutatott, hogy a 65 év felettiek rendelkeznek a legkevesebb információval, míg a 30–49 éves korosztály bizonyult a legtájékozottabbnak. A férfiak nagyobb arányban állították, hogy ismerik a közeli óvóhelyeket.
Martynas Katelynas belügyminiszter elismerte, hogy a lakosság tájékoztatása jelenleg nem elég hatékony. Szerinte országos tájékoztató kampányokra és egységes eljárásrendre van szükség légiriadó esetére, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az embereknek is aktívabban kell érdeklődniük saját biztonságuk érdekében.
A helyi önkormányzatok szerint az egyik legnagyobb problémát a hiányos útbaigazító rendszer jelenti, mivel az óvóhelyeket jelző táblák sokszor csak magukon az épületeken találhatók. A litván belügyminisztérium adatai szerint jelenleg 6618 óvóhely áll rendelkezésre, amelyek a lakosság mintegy 58 százalékát képesek befogadni. A cél, hogy ez az arány a következő években tovább növekedjen, miközben legalább ezer óvóhelyet korszerűsítenek.
[type] => post [excerpt] => Egy friss litván felmérés szerint a lakosság jelentős része nincs tisztában azzal, hol található a legközelebbi óvóhely vagy menedékhely légiriadó, illetve más rendkívüli helyzet esetére. A megkérdezettek mindössze 22 százaléka tudta biztosan megj... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1784220720 [modified] => 1784148456 ) [title] => Aggasztó felmérés Litvániában: minden harmadik ember nem tudja, hol van a legközelebbi óvóhely [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=291078&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 291078 [uk] => 291021 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 291022 [image] => Array ( [id] => 291022 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/1465661-381274-1287x836-1.jpg [original_lng] => 138158 [original_w] => 1254 [original_h] => 836 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/1465661-381274-1287x836-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/1465661-381274-1287x836-1-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/1465661-381274-1287x836-1-768x512.jpg [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/1465661-381274-1287x836-1-1024x683.jpg [width] => 1024 [height] => 683 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/1465661-381274-1287x836-1.jpg [width] => 1254 [height] => 836 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/1465661-381274-1287x836-1.jpg [width] => 1254 [height] => 836 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/1465661-381274-1287x836-1.jpg [width] => 1254 [height] => 836 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1784137656:5 [_thumbnail_id] => 291022 [_edit_last] => 5 [views_count] => 374 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_676122a1722080e7f92420fcfdfd9e1b] => [_oembed_time_676122a1722080e7f92420fcfdfd9e1b] => 1784137658 [_algolia_sync] => 196836541000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 1984 [1] => 8716 [2] => 109866 ) [tags_name] => Array ( [0] => felmérés [1] => Litvánia [2] => Óvóhely ) ) [1] => Array ( [id] => 285919 [content] =>
A litván óvóhely-infrastruktúra sokak szerint nem áll készen egy széleskörű menekítési akcióra. Ezt megmutatta a május 20-i drónincidens is, ami miatt óvóhelyekre, pincékbe, parkolókba kellett menekülnie a litván lakosságnak. A védelmi miniszterhelyettes szerint az eset egy teszt is volt.
Miután május 20-án a litván légvédelem Belarusz felől drónt észlelt az ország légterében, légiriadót rendeltek el: a vilniusi repteret lezárták, a kormány tagjait evakuálták, a civil lakosságot pedig óvóhelyekre vezényelték. A drónberepülés rávilágított, hogy a lakoság döntő részének nem egyértelmű, hogy mi a teendő ilyen helyzetekben.
Azzal, hogy a május végi drónincidens miatt óvóhelyekre kellett menekülnie a litván lakosságnak, a védelmi miniszterhelyettes szerint tesztelték az infrastruktúrát és a reagálóképességeiket.
„Úgy gondolom, hogy nem lehet teljesen felkészülni minden helyzetre, de amit teszteltünk és ahogy reagáltunk, azt mutatja, hogy van rendszerünk, van tudásunk, és van infrastruktúránk is. Ugyanakkor egyelőre vannak hiányosságok, amelyeken szeretnénk úrrá lenni. Úgy gondolom, hogy ez egy jó gyakorlat volt a kormánynak, az intézményeknek, a vállalkozásoknak és a civileknek” – értékelt az Euronewsnak Tomas Godliauskas.
„Ismertük a menedékhelyeket, elmentünk az egyikbe, de az tele volt pókhálóval. Úgy tűnt, hogy biztosan senki sincs ott, vagy nagyon régóta nem nyitották ki azt, nem is volt jelölve. Elhaladtunk egy másik mellett, amelyen szintén nem volt jelzés, végül elértünk ehhez, amelyik mellett állok. A térképek alapján ez a legnagyobb menedékhely. Körülbelül 18 percig nem tudtunk ide bejutni” – mondja ez a vilniusi nő.
A hozzáférhetőség sok helyen probléma volt. A litván miniszterelnök emiatt és a kommunikációs hibákért nyilvánosan elnézést kért a lakosságtól és ígéretet tett a rendszer átvizsgálására is. A litván kormány közölte, hogy kiemelt célja, hogy a lakosság döntő részét kiképezzék egy esetleges vészhelyzetre és kiépítsenek egy olyan képzési hálózatot, ami egyszerre menedékhelyként is szolgálhat.
Az Egyesült Államok megkezdte több mint ezer katona és hadi jármű kivonását Litvánia területéről – közli a litván LNK portál.
Ez a rotációs időszak lejártával kapcsolatos. Robertas Kaunas nemzetvédelmi miniszter kijelentette, hogy Washington biztosította őt arról, hogy a távozó amerikai katonákat új kontingens váltja fel, de egyelőre nem világos, hogy ez mikor fog megtörténni.
A BNS című lap beszámolója szerint 2019 óta az amerikaiak rendszeresen állomásoztatnak zászlóaljakat Litvániában. Az ukrajnai hadművelet megkezdése után pedig az amerikai csapatok rotációja folyamatosan zajlott. Mire az amerikai katonák visszatértek eredeti állomáshelyükre, Litvániába már megérkeztek az őket felváltó egységek – írja a lap.
Deividas Matulionis, a litván elnök nemzetbiztonsági tanácsadója a lapnak elmondta, hogy Litvánia az Egyesült Államoktól azt az információt kapta, hogy az amerikai csapatok az országban maradnak. Ugyanakkor nem volt hajlandó megnevezni azoknak az amerikai katonáknak a pontos számát, akik továbbra is Litvániában maradnak.
Május elején Donald Trump amerikai elnök a német kancellárral, Friedrich Merzzel kialakult nézeteltérések közben bejelentette, hogy 5 ezer amerikai katonát vonnak ki Németországból. Nem zárta ki azt sem, hogy Németország után az amerikai csapatok elhagyják Olaszországot és Spanyolországot is. Ezenkívül Washington lemondta 4 ezer katona Lengyelországba telepítését is.
A hónap végére az USA figyelmeztette NATO-szövetségeseit, hogy jelentősen csökkenteni kívánja a szövetség rendelkezésére álló fegyverek mennyiségét és a katonák számát – tudta meg a Der Spiegel.
🇺🇦🇱🇹 Ukraine has received 22 generators (13 MW total) to support hospitals and district heating and water utilities in Kyiv. Since the start of the full-scale invasion, Lithuania has provided 348 humanitarian shipments - over 5,900 tonnes of energy equipment. Lithuania’s… pic.twitter.com/9noM8UxRsf
Litvániában ismeretlen személyek 600 000 adatot másoltak ki az állami nyilvántartásokból. Az orosz hírszerzés gyanúja merül fel. A Delfi publikációja szerint a jogosulatlan hozzáférés kivizsgálását a litván bűnügyi rendőrség folytatja, amely együttműködik a Belügyminisztériummal, az Igazságügyi, a Gazdasági és Innovációs Minisztériummal, más intézményekkel és az Állambiztonsági Minisztériummal.
A bűnüldöző szervek szerint ez a csatlakozás nemcsak külföldről, hanem más litván intézmények rendszereit is igénybe véve történt. Többek között azt gyanítják, hogy jogosulatlan hozzáférés történt a Belügyminisztérium alá tartozó Migrációs Hivatal rendszerén keresztül is – onnan érkeztek a megkeresések a Nyilvántartási Központba.
Feltehetően litván hírszerzők, tisztek, egyes politikusok és köztisztviselők, valamint más magánszemélyek és jogi személyek adatait lopták el – mondta Laurinas Kasciunas, a litván Szejm tagja.
„A külföldi hírszerzés a céloktól függően többféleképpen is felhasználhatja az emberek lakóhelyére vonatkozó adatokat. Az ügynökök, tisztek, diplomaták és politikusok házainak, lakásainak, birtokainak címei különleges információnak minősülnek, mivel ezek ismerete megfigyeléshez, nyomásgyakorláshoz, sőt fizikai fenyegetéshez vezethet. Ha van pontos cím, figyelemmel lehet kísérni egy személy napirendjét, hová megy, mikor jön haza, ki látogatja meg, és milyen útvonalakat használ. Fizikai megfigyelést lehet végezni a ház közelében, hogy felfedjék kapcsolatait és gyenge pontjait, és megfigyelőberendezéseket, kamerákat és érzékelőket lehessen telepíteni. A címet kiberműveletekhez is fel lehet használni” – mondta a politikus.
Elmondása szerint bizonyos esetekben a címeket toborzásra is használják.
„A címek kiszivárogtatása nyomásgyakorlásra vagy megfélemlítésre is felhasználható – például egy címet közzétesznek az interneten, erőszakkal fenyegetve vagy más nyomást gyakorolva mind az adott személyre, mind családtagjaira” – jegyezte meg.
Szerinte nagy a valószínűsége annak, hogy a hírszerző ügynököktől és tisztekről szóló részletes adatok „fekete listák” formájában megjelenjenek az interneten. Azt is megjegyezte, hogy a hírszerzés külföldön gyűjt információkat stratégiailag fontos személyekről és objektumokról.
Elmondása szerint az ilyen adatok hasznosak lehetnek a háború első óráiban vagy egy hatalmas hibrid támadás során.
🇺🇦🇱🇹 Ukraine has received 22 generators (13 MW total) to support hospitals and district heating and water utilities in Kyiv. Since the start of the full-scale invasion, Lithuania has provided 348 humanitarian shipments - over 5,900 tonnes of energy equipment. Lithuania’s… pic.twitter.com/9noM8UxRsf
A litván határőrök 18 illegális migránst tartóztattak fel, akik egy alagutat ástak Fehéroroszországbóé a dél-litvániai Varėna járásba, majd visszakísérték őket Fehéroroszországba. Az esetről a Delfi számolt be.
A beszámoló szerint az incidens május 6-án történt. A határőrök a megfigyelőrendszerek segítségével észlelték, hogy az alagútból a litván oldalon egy nagyobb migránscsoport lépett ki. Az alagutat a határkerítés alatt ásták, amelyet Litvánia szögesdróttal is megerősített az illegális migráció megfékezésére.
A határőrök 18, az alagútból kijövő, majd az erdőbe menekülő migránst tartóztattak fel. Mindannyian fiatal férfiak voltak. A legtöbben azt állították, hogy Afganisztánból származnak, azonban közülük csak hárman rendelkeztek afgán útlevéllel, a többiek okmányok nélkül érkeztek. Egy migráns Srí Lankáról származónak vallotta magát, de ő sem tudott személyazonosító okmányt bemutatni.
A hatóságok megállapították, hogy a letartóztatottak nincsenek veszélyben. Az eset körülményeinek vizsgálata után úgy döntöttek, hogy nem engedik be őket Litvánia területére, hanem visszaküldik őket Fehéroroszországba.
Litvániában továbbra is emelkedik a szegénységi szint mutatója, különösen a távoli és határ menti területeken, ahol egyes településeken minden harmadik lakos a szegénységi küszöb alatt él. Ezt bizonyítják a Szociális Biztonsági és Munkaügyi Minisztérium adatai, jelentette az LRT, írta a Jevropejszka pravda.
A hivatalos adatok szerint közel 700 000 litván él a szegénység veszélyének kitéve, a vidéki területeken a szegénységi szint majdnem kétszer olyan magas, mint a városi területeken.
A legrosszabb helyzetről a lett határ közelében fekvő Akmen járásban számolnak be, ahol a lakosok egyre gyakrabban fordulnak jótékonysági szervezetekhez segítségért.
A Maisto Bankas önkéntesei egyre növekvő sorokról számolnak be az élelmiszercsomagokért, amelyeket néhány havonta osztanak szét.
A szervezet képviselőinek elmondása szerint a kedvezményezettek többsége idős ember, de egyre több a fiatal család, akik nem tudják kielégíteni alapvető szükségleteiket.
A helyi hatóságok a romló helyzetet a magas munkanélküliségnek, az elöregedő népességnek és az alacsony nyugdíjaknak tulajdonítják. Ugyanakkor a szociális támogatások költségei évről évre emelkednek, és a kedvezményezettek száma is növekszik.
[type] => post [excerpt] => Litvániában továbbra is emelkedik a szegénységi szint mutatója, különösen a távoli és határ menti területeken, ahol egyes településeken minden harmadik lakos a szegénységi küszöb alatt él. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1778184180 [modified] => 1778163356 ) [title] => Közel 700 000 litván él a szegénység veszélyének kitéve [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=282557&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 282557 [uk] => 282137 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 282139 [image] => Array ( [id] => 282139 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/poor-health.jpg [original_lng] => 12284 [original_w] => 360 [original_h] => 225 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/poor-health-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/poor-health-300x188.jpg [width] => 300 [height] => 188 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/poor-health.jpg [width] => 360 [height] => 225 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/poor-health.jpg [width] => 360 [height] => 225 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/poor-health.jpg [width] => 360 [height] => 225 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/poor-health.jpg [width] => 360 [height] => 225 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/poor-health.jpg [width] => 360 [height] => 225 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1778152557:12 [_thumbnail_id] => 282139 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1129 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_18c6e49d55c728b8dc0ae6dd3a6c63d6] =>
🇺🇦🇱🇹 Ukraine has received 22 generators (13 MW total) to support hospitals and district heating and water utilities in Kyiv. Since the start of the full-scale invasion, Lithuania has provided 348 humanitarian shipments - over 5,900 tonnes of energy equipment. Lithuania’s… pic.twitter.com/9noM8UxRsf
✈️ Belarusian balloons once again paralyze Vilnius Airport
Nearly 70 weather balloons launched from Belarus to smuggle cigarettes shut down Vilnius Airport overnight. It’s already the fifth forced closure of the airport this October. This time, the incident affected 95 flights… https://t.co/PlbM3Yqk1Npic.twitter.com/H8prAgni8u
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma jóváhagyta, hogy Litvánia 214 millió dollár értékben AIM-9X Block II Sidewinder légvédelmi rakétákat vásároljon. A hírt az LRT közölte.
A megállapodás nemcsak a Sidewinder rakéták szállítását tartalmazza, hanem mérnöki, műszaki és logisztikai támogatást, valamint a programhoz kapcsolódó egyéb elemeket is. Ez a beszerzés kiegészíti a korábbi, 19,5 millió dollár értékű rendelést.
A két szerződés eredményeként összesen 168 darab AIM-9X Block II Sidewinder rakéta érkezik Litvániába.
„A Sidewinder rakéták kiegészítik Litvánia már meglévő, többrétegű légvédelmi rendszerét, és erősítik az ország, valamint az egész NATO képességét a légi fenyegetések elleni fellépésben. Ez ismét bizonyítja az Egyesült Államok szilárd elkötelezettségét Európa biztonsága iránt” – mondta Robertas Kauknas litván védelmi miniszter.
The Pentagon has begun releasing new files on UFOs, saying members of the public can draw their own conclusions on “unidentified anomalous phenomena.” https://t.co/4IcXcOvien
A litván Seimas első olvasatban jóváhagyta a törvény módosításait, amelyek megerősítik a kiskorúak közösségi médiához való hozzáférésének ellenőrzését. Az erre vonatkozó döntést 65 képviselő támogatta, kilenc tartózkodott, és senki sem szavazott ellene – számolt be a litván LRT műsorszolgáltató.
A kezdeményezés értelmében a 16 év alatti felhasználók csak szüleik vagy törvényes gyámjuk megerősített hozzájárulásával regisztrálhatnak online platformokon. A törvényjavaslat bevezeti a „digitális felnőttség” fogalmát is, és előírja a platformok számára, hogy olyan eszközöket vezessenek be, amelyekkel ellenőrizhető a felhasználók valós életkora.
A jogalkotási kezdeményezésnek Daiva Ulbinaite képviselő a szerzője. Hangsúlyozta, hogy az új szabályoknak korlátozniuk kell a fiatalabb gyermekek szülői tudta nélküli hozzáférését az online platformokhoz, és egyértelműen meg kell határozniuk a digitális szolgáltatók felelősségét.
A korhatár-ellenőrzési követelmények be nem tartása közigazgatási bírságot von maga után a platformok számára: első jogsértés esetén 500-tól 1500 euróig, második jogsértés esetén pedig akár 4000 euróig.
Az első olvasat után a dokumentumot benyújtják megfontolásra az illetékes parlamenti bizottságoknak, különösen a kulturális, közrendi, szociális, emberi jogi és ifjúsági bizottságoknak.
A törvénytervezetről szóló végleges döntés várhatóan 2026 június közepén születik meg, miután a litván kormány megkapja a szakértői véleményt.
[type] => post [excerpt] => A litván Seimas első olvasatban jóváhagyta a törvény módosításait, amelyek megerősítik a kiskorúak közösségi médiához való hozzáférésének ellenőrzését. Az erre vonatkozó döntést 65 képviselő támogatta, kilenc tartózkodott, és senki sem szavazott e... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1776106740 [modified] => 1776101529 ) [title] => Litvánia a közösségi média a 16 év alatti tinédzserek számára való betiltását tervezi [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=279990&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 279990 [uk] => 279535 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 279536 [image] => Array ( [id] => 279536 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/image-131.png [original_lng] => 286980 [original_w] => 720 [original_h] => 450 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/image-131-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/image-131-300x188.png [width] => 300 [height] => 188 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/image-131.png [width] => 720 [height] => 450 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/image-131.png [width] => 720 [height] => 450 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/image-131.png [width] => 720 [height] => 450 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/image-131.png [width] => 720 [height] => 450 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/image-131.png [width] => 720 [height] => 450 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1776090730:12 [_thumbnail_id] => 279536 [_edit_last] => 12 [views_count] => 997 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_18c6e49d55c728b8dc0ae6dd3a6c63d6] =>
🇺🇦🇱🇹 Ukraine has received 22 generators (13 MW total) to support hospitals and district heating and water utilities in Kyiv. Since the start of the full-scale invasion, Lithuania has provided 348 humanitarian shipments - over 5,900 tonnes of energy equipment. Lithuania’s… pic.twitter.com/9noM8UxRsf
Ukrajna 22 generátort kapott Litvániától, összesen 13 MW teljesítménnyel, amelyeket a kijevi kórházak és a kritikus infrastruktúra számára szánnak. A generátorokat a főváros víz- és távfűtési rendszereinek biztosítására is csatlakoztatják.
🇺🇦🇱🇹 Ukraine has received 22 generators (13 MW total) to support hospitals and district heating and water utilities in Kyiv. Since the start of the full-scale invasion, Lithuania has provided 348 humanitarian shipments – over 5,900 tonnes of energy equipment. Lithuania’s… pic.twitter.com/9noM8UxRsf
Denisz Smihal, Ukrajna energiaügyi minisztere szerint a háború kezdete óta Litvánia 348 humanitárius szállítmányt küldött Ukrajnának, több mint 5900 tonna energetikai berendezéssel. Emellett Vilnius 5,7 millió eurós hozzájárulást tett az Ukrán Energiatámogatási Alaphoz.
🇺🇦🇱🇹 Ukraine has received 22 generators (13 MW total) to support hospitals and district heating and water utilities in Kyiv. Since the start of the full-scale invasion, Lithuania has provided 348 humanitarian shipments - over 5,900 tonnes of energy equipment. Lithuania’s… pic.twitter.com/9noM8UxRsf
Újabb adománygyűjtés indult Litvániában az ukrán hadsereg támogatására: robotikai védelmi és orvosi harctéri evakuációs rendszereket szeretnének vásárolni – számolt be a Jevropejszka Pravda az LRT-re hivatkozva.
A Radarom! kampányt a litván közszolgálati műsorszolgáltató, az LRT kezdeményezte a Blue/Yellow, a Laisvės TV és a Stiprūs kartu szervezetekkel közösen.
A befolyt összeget lánctalpas robotok vásárlására fordítják, amelyek mesterséges intelligencia alapú célészlelő és -felismerő rendszerrel ellátott géppuskatornyokkal vagy elektronikus hadviselési és felderítő berendezésekkel szerelhetők fel, valamint sebesültek evakuálására és rakomány szállítására szolgáló robotok, harctéri felderítésre és harcirányításra szolgáló drónok, nagy hatótávolságú drónok és elfogó drónok vásárlására.
Egy robotkészlet ára akár 250 ezer euró is lehet.
Az LRT vezetője, Monika Garbaciuskaite-Budriene köszönetet mondott a kampányhoz csatlakozó vállalkozásoknak és lakosoknak.
„Az emberek tudnak erről a kampányról, többször is találkoztunk olyan esetekkel, amikor mind gyermekek, mind idősek adományoztak” – mondta Garbaciuskaite-Budriene.
A vállalkozásokat is felszólította, hogy csatlakozzanak a gyűjtéshez.
Jonas Oman, a Blue/Yellow vezérigazgatója megjegyezte, hogy Litvánia robotrendszereket fog vásárolni Ukrajnának, amelyek mind a földön, mind a levegőben képesek működni.
„A háború forró szakasza négy éve tart. Minden nap egységekkel, katonai személyzettel dolgozunk együtt, és egyértelmű tendenciát látunk, hogy a háború egyre inkább robotizálttá válik. A robotok különféle funkciókat látnak el – az evakuálástól, a logisztikától a harci műveletekig, mindezt robotok – drónok végzik” – mondta Oman.
Megjegyezte, hogy Ukrajna robotrendszerek beszerzésének segítésével a litván fél maga is jobban megértheti a katonai ügyekben bekövetkező változásokat.
A Radarom! kampány részeként megszervezett gyűjtés február 9. és 24. között tart.
✈️ Belarusian balloons once again paralyze Vilnius Airport
Nearly 70 weather balloons launched from Belarus to smuggle cigarettes shut down Vilnius Airport overnight. It’s already the fifth forced closure of the airport this October. This time, the incident affected 95 flights… https://t.co/PlbM3Yqk1Npic.twitter.com/H8prAgni8u
🇺🇦🇱🇹 Ukraine has received 22 generators (13 MW total) to support hospitals and district heating and water utilities in Kyiv. Since the start of the full-scale invasion, Lithuania has provided 348 humanitarian shipments - over 5,900 tonnes of energy equipment. Lithuania’s… pic.twitter.com/9noM8UxRsf
