Az iráni háború miatt számos közel-keleti országra vonatkozóan az Egyesült Államok külügyminisztériuma szigorította a folyamatosan frissülő, világszerte érvényes utazási figyelmeztetéseit, aminek köszönhetően néhány állam a legveszélyesebb osztályba került. A rangsor szerint Magyarország a négy kategória közül a legbiztonságosabb országok közé tartozik.
A listát az amerikai külügyminisztérium segédeszköznek szánja állampolgáraik számára a külföldi utazásaik hatékonyabb megtervezéséhez: nem csak abban segítenek, hogy biztonságosabb országot válasszanak, hanem egyértelművé teszik, hogy az egyes úti célok mely részei jelentenek kockázatot, és hogyan lehet a legjobban megvédeni magukat. Amióta az Egyesült Államok és Izrael február 28-án összehangolt csapásokat indított az iráni rezsim katonai és stratégiai célpontjai ellen, az utazási frissítések figyelmeztetnek a Közel-Keletre irányuló utazással járó kockázatokra.
A Newsweek összeállította azoknak az országoknak a négy kategóriából álló listáját, amelyekre a legmagasabb szintű utazási tanácsok vonatkoznak, és hogy ezek mit jelentenek áprilisra nézve. Azokba az országokba, amelyekre 4-es szintű – a legmagasabb fokozatú – utazási figyelmeztetés van érvényben, így egyáltalán nem javasolt az utazás, mivel az ott-tartózkodás kiemelten magas kockázatot jelent a személyes biztonságra nézve. Nem meglepő módon ebbe a kategóriába tartozik Oroszország, Ukrajna és Irán, de idesorolják többek között Észak-Koreát, Szomáliát és Afganisztánt is.
A 3. szintű utazási figyelmeztetés alá tartozó országok esetében az állampolgároknak azt javasolják, hogy alaposan gondolják át az utazást, mivel ezekben az államokban fokozott a bűncselekmények, emberrablások és terrorcselekmények kockázata, valamint az egészségügyi ellátás hiányosságai is problémát jelenthetnek. Ebbe a kategóriába tartozik többek között Izrael, Azerbajdzsán, Etiópia, Nigéria, Pakisztán, Venezuela, Katar és az Egyesült Arab Emírségek.
A 2. szintű figyelmeztetésnél már fokozott óvatosságra intenek. Idetartozik több nyugat-európai állam is, például Franciaország, Belgium, Németország, Olaszország, Hollandia, az Egyesült Királyság és Monaco.
Ezenkívül ide sorolják Kínát, Grönlandot, Indiát, Svédországot és Dániát, Albániát, Bosznia-Hercegovinát, Brazíliát, Egyiptomot, Törökországot és a kissé meglepő módon Vatikánt is.
Magyarország a legbiztonságosabb országok között
Az 1. szint a legalacsonyabb biztonsági kockázati kategória: az ide sorolt országok esetében az állampolgároknak csupán a szokásos óvintézkedések betartását ajánlják. Ebben a csoportban található a legtöbb közép-európai állam, köztük Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Csehország és Románia is, de idetartozik Görögország, Ciprus, Málta, Norvégia, Argentína, Finnország és Japán is.
Hosszú évtizedek után végre Magyarországra került a világhírű erdélyi író szellemi örökségének egy jelentős része. A Wass Albert hagyatéka mostantól az Országos Széchényi Könyvtárban válik kutathatóvá és látogathatóvá, ahol kéziratok, eddig ismeretlen írások és személyes dokumentumok is a közönség elé kerülnek. Az Egyesült Államokból hazaszállított gyűjtemény különleges betekintést ad az író életébe és munkásságába.
Történelmi jelentőségű kulturális eseményként érkezett meg Wass Albert írói hagyatéka Magyarországra, amelyet az Országos Széchényi Könyvtár március 26-tól tesz látogathatóvá.
Megérkezett Magyarországra Wass Albert hagyatéka, amelyet az Országos Széchényi Könyvtárban mutatnak be a nagyközönségnek.
Megérkezett Wass Albert hagyatéka – kéziratok és eddig ismeretlen írások kerültek elő
A diaszpórában őrzött magyar írói örökségek közül a legnagyobb gyűjteménynek számító anyag kéziratokat, gépelt műveket, jegyzeteket, könyveket, folyóiratokat és eddig ki nem adott írásokat is tartalmaz.
Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter beszédében hangsúlyozta, hogy a hagyaték hazatérése a magyar nemzet összetartozásának jelképe. Mint fogalmazott, a történelmi esemény nem csupán egy irodalmi életmű fizikai megérkezése, hanem a nemzeti öntudat és a kulturális folytonosság megerősítése is. Wass Albert gondolatai a magyarság szellemi gyökereiről és küldetéséről ma is irányt mutatnak a közösség számára.
A hagyaték szállítása március 12-én hajnalban indult az Egyesült Államokból. Jacksonville-ből két nagy ládában, összesen huszonnégy kisebb egységben érkeztek meg az anyagok, amelyek Memphis és Párizs érintésével jutottak el a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre. A miniszter meghatottságról beszélt, amikor először megérinthették az értékes dokumentumokat, majd másnap már az Országos Széchényi Könyvtár falai között szemlélhették azokat.
Hankó Balázs köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a hagyaték hazahozatalához, kiemelve, hogy a magyar kultúra megerősítése és a nemzeti egység ápolása az elmúlt másfél évtized egyik legfontosabb állami törekvése volt. A projekt megvalósításában kiemelt szerepet játszott a Czegei Wass Albert Alapítvány és Takaró Mihály Széchenyi-díjas irodalomtörténész.
A miniszter beszédében utalt arra is, hogy a kormány az elmúlt években mintegy 650 milliárd forintot fordított a magyar kulturális értékek megőrzésére és fejlesztésére a Kárpát-medence egész területén. Hangsúlyozta, hogy a határokon átívelő nemzeti összetartozás gondolata nemcsak történelmi örökség, hanem jelenkori feladat is.
A hagyaték bemutatását kísérő kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban nyílik meg, ahol a látogatók betekintést nyerhetnek Wass Albert életművének eddig kevéssé ismert részleteibe. A rendezvény célja, hogy a magyar irodalom kiemelkedő alakjának szellemi örökségét szélesebb közönség számára is hozzáférhetővé tegye, és hozzájáruljon a nemzeti kulturális emlékezet erősítéséhez.
The Pentagon has begun releasing new files on UFOs, saying members of the public can draw their own conclusions on “unidentified anomalous phenomena.” https://t.co/4IcXcOvien
2026. március 16-án sajtótájékoztatóra került sor a magyar Országos Széchényi Könyvtárban, amelyen Vincze Máté közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár, Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója és Köbli Gyula, a Libri-Bookline Zrt. vezérigazgatója bejelentette a Széchényi Ferenc Könyvprogram elindítását. A projekt keretében a Kárpát-medence magyar nyilvános és iskolai könyvtárai számára 349 könyvcím 80 000 példányát ajánlják fel 320 000 000 forint értékben. A kezdeményezés célja, hogy a magyarországi és határon túli magyar könyvtárak naprakész, jó állapotú és a nagyközönség által kedvelt kiadványokkal gazdagíthassák állományukat, térítésmentesen.
A program részleteiről Rózsa Dávid főigazgató számolt be. Mint elmondta, az OSZK és a Libri-Bookline Zrt. együttműködésének köszönhetően a következő hónapokban 80 ezer kötet jut el a Kárpát-medence magyar nyilvános és iskolai könyvtáraiba. A 320 millió forint értékű adományért a nemzeti könyvtár külön köszönetét fejezte ki. Kiemelte, hogy a Széchényi Ferenc Könyvprogram több intézmény és szervezet együttműködésével valósul meg, így példát mutat az állami intézmények, a civil szervezetek és a piaci szereplők közös munkájára.
A lebonyolításban a Corvina Alapítvány is részt vesz, a határon túli könyvtárakba történő eljuttatást pedig a három regionális könyvtár (a győri Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér, a kecskeméti Katona József Könyvtár és a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtár), valamint a Nemzetstratégiai Kutatóintézet segíti. A győri intézmény a burgenlandi és a felvidéki könyvtárakba juttatja el a köteteket, a kecskeméti könyvtár a muravidéki, a drávaszögi és a vajdasági könyvtárak ellátásáról gondoskodik, míg a debreceni intézmény a partiumi és a székelyföldi könyvtárakba szállítja a kiadványokat. A kárpátaljai könyvszállítást az Országos Széchényi Könyvtár vállalja.
Az érdeklődő könyvtárak március 16-ától regisztrálhatnak és igényelhetik a számukra szükséges köteteket az erre a célra kialakított oldalon. A program 2026. november 30-ig tart, három fordulóban. Az első körben a felajánlott 349 címből 110 címre adhatnak le igénylést az intézmények. A projekt vezetője Rényi Mátyás.
Köbli Gyula, a Libri-Bookline Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy a könyvkiadás és a könyvkereskedelem felelőssége nem merül ki a könyvek megjelentetésében és értékesítésében. „Az, hogy dolgunk van a könyvekkel, dolgunk van az olvasással, nem áll és nem állhat meg ott, hogy kiadunk könyveket és értékesítjük azokat” – fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy az olvasás jelentős hatással van az emberek mindennapi életére: már napi néhány perc olvasás is csökkenti a stressz szintjét, a szépirodalom segíti a jobb döntéshozatalt, és aktiválja azokat az agyi területeket, amelyek mások érzéseinek megértésében játszanak szerepet. A történetek és élethelyzetek megismerése fejleszti az empatikus képességeket, miközben a közös olvasás és a könyvekről folytatott beszélgetések közösségeket formálnak.
Köbli Gyula kiemelte a gyermekek olvasóvá nevelésének fontosságát is. Mint mondta, azok a gyerekek, akiknek születésüktől kezdve rendszeresen olvasnak mesét, öt-hat éves korukra jelentős előnyre tesznek szert társaikkal szemben. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az olvasási élmények egyre gyakrabban a képernyőkön keresztül jutnak el a fiatalokhoz, ami nem helyettesíti a mélyebb, elmélyült olvasás élményét. A Libri-Bookline Zrt. ezért az olvasás népszerűsítését stratégiai feladatának tekinti. Felidézte, hogy 2025-ben elindult az Olvasás Éve program, amelynek keretében az olvasók saját olvasmányélményeiket osztották meg. A 2026-os évben új együttműködések indultak a mentális fenntarthatóság jegyében, amelyek az analóg közösségi programokra épülnek, és partnerségeket hoznak létre óvodákkal, iskolákkal, orvosokkal és kulturális szereplőkkel. A most induló könyvprogram kapcsán hangsúlyozta: „80 ezer kötetből álló adománnyal szeretnénk gazdagítani a könyvtárak kínálatát”, és hozzájárulni ahhoz, hogy minél többen váljanak rendszeres olvasóvá.
Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára beszédében a kormányzat hosszú távú kulturális céljait ismertette. Felidézte: stratégiai cél, hogy Magyarország a 2030-as évekre Európa öt legtöbbet olvasó nemzete közé kerüljön, és az elmúlt évek intézkedései ezt a törekvést szolgálják. Mint fogalmazott, a viselkedéskutatók és pszichológusok egyetértenek abban, hogy „olvasni jó; aki olvas, az több lesz általa, és gazdagabb életet tud élni”.
A helyettes államtitkár beszélt a tavaly elindított Könyvtári Kihívás programról is, amely azokat a könyvtárakat díjazza, amelyek innovatív módon, közösségszervező tevékenységgel szólítják meg az olvasókat, és nem csupán hagyományos könyvkölcsönzést kínálnak. A kezdeményezéshez kapcsolódik a Minősített Könyvtár címek és a Könyvtári Minőségi Díjak rendszere, amelyet a Könyvtári Intézet felügyel.
Vincze Máté kitért az újraindított Márai Programra is, amely 200 millió forintos keretet biztosít a magyarországi és a határon túli magyar könyvtárak számára, hogy megszerezzék a legjobb és legérdekesebb kiadványokat. Hangsúlyozta, hogy a Széchényi Ferenc Könyvprogrammal együtt a könyvekhez való hozzáférés támogatására fordított forrás már évi 520 millió forintra emelkedik, amelyben az állam és a magánszféra egyaránt szerepet vállal.
A kötetek igénylésére az Országos Széchényi Könyvtár egy kifejezetten erre a célra létrehozott online rendelési felületet biztosít, amely a nagy hazai könyvkereskedelmi webáruházak működéséhez hasonló módon teszi lehetővé a kiválasztást és a megrendelést. A könyvek a készlet erejéig térítésmentesen igényelhetők. A kínálat három ütemben, 2026 márciusa és májusa között válik elérhetővé, a három kör lezárását követően pedig egy úgynevezett maradéklista is megjelenik, amelyről az utolsó példányok rendelhetők meg.
A felajánlott könyvállomány rendkívül sokszínű. A hazai klasszikus szerzők – Arany János, Márai Sándor, Faludy György, Örkény István, Nemes Nagy Ágnes, Hajnóczy Péter és Térey János – művei mellett a világirodalom jelentős alkotói, köztük Robert Merle, Kurt Vonnegut, José Saramago, Mario Vargas Llosa és Margaret Atwood kötetei is megtalálhatók a kínálatban. A válogatásban helyet kaptak egyházi szerzők, például Ferenc pápa és Böjte Csaba művei is. Kiemelkedően gazdag a gyermek- és ifjúsági könyvek választéka, emellett számos ismeretterjesztő kötet áll rendelkezésre a történelem, a néprajz, a társadalomtudomány és a politikatörténet témakörében, valamint gasztronómiai és életmóddal foglalkozó kiadványok is szerepelnek a listán. A kötetek így a közművelődési, iskolai és helyismereti gyűjtemények számára is értékes állománygyarapítási lehetőséget kínálnak.
A Széchényi Ferenc Könyvprogram példaértékű együttműködési modellként valósult meg a forprofit szféra és a nemzeti intézmények között. A Libri-Bookline Zrt. adománya, az Országos Széchényi Könyvtár koordinációs szerepe, valamint a Regionális Könyvtárak Kollégiuma és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet közreműködése együtt biztosítja, hogy a minőségi könyvtári tartalom minél több magyar közösséghez eljusson Magyarországon és a határokon túl egyaránt.
Március 15-én a magyar nemzet az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kezdetére emlékezik. Az európai forradalmi hullám részeként 1848. március 15-én Pest-Budán vér nélkül győzött a forradalom, amely a nemzeti szuverenitás és a polgári átalakulás eszméit hirdette. A fiatal értelmiségiekből álló Pilvax-kör – köztük Petőfi Sándor, Jókai Mór és Vasvári Pál – mozgósította az egyetemi ifjúságot, felolvasták a 12 pontot, majd cenzúra nélkül kinyomtatták a Nemzeti dalt és a követeléseket, megteremtve a sajtószabadságot. Délután a Nemzeti Múzeumnál több ezres tömeg gyűlt össze, majd Budára vonultak, ahol a Helytartótanács elfogadta a követeléseket és szabadon engedte Táncsics Mihályt. Este a Nemzeti Színházban a korábban betiltott Bánk bán előadásával ünnepelték a forradalom győzelmét. A szabadságharc leverése után hosszú ideig titokban ápolták az emlékét. Március 15-e végül a rendszerváltozás után vált hivatalos nemzeti ünneppé. Magyarországon ezen a napon zászlófelvonással és megemlékezésekkel tisztelegnek a forradalom hősei előtt, a Kárpát-medencében és a szórványban élő magyarság pedig koszorúzásokkal és ünnepi rendezvényekkel emlékezik a 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeire.
A háború kitörése óta Magyarország példátlan humanitárius összefogásról tett tanúbizonyságot. Az állami, a civil és az egyházi szereplők közösen léptek fel, hogy segítséget nyújtsanak Ukrajnának és az otthonukat elhagyni kényszerülő embereknek. Az ingyenes ellátások, valamint a több mint százmilliárd forintot meghaladó segítség mind azt bizonyítja, hogy az ország szolidaritása és elkötelezettsége a diplomáciai viták ellenére is töretlen maradt.
„Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akcióját nyújtottuk az ukránoknak, és adjuk folyamatosan” – hangsúlyozta washingtoni sajtótájékoztatóján Orbán Viktor miniszterelnök.
A magyar–ukrán diplomáciai feszültségek és politikai nézetkülönbségek ellenére Magyarország a háború kirobbanása óta humanitárius eszközökkel segíti Ukrajnát.
A Miniszterelnökség Sajtóirodája megerősítette az Ukrajnának és az ukrán menedékkérőknek nyújtott történelmi léptékű humanitárius támogatást.
A kormány közlése szerint az Ukrajnából menekülők megsegítésére mintegy százmilliárd forintot adott Magyarország, amelynek összege folyamatosan emelkedik.
Mint írták, Magyarországon minden Ukrajnából érkező menekülő – az ukrán–magyar kettős állampolgárokat is beleértve – biztonságra talál, valamint igényelhetnek menedékes státuszt, és munkát is vállalhatnak.
Ingyenes egészségügyi ellátás, utazás és oktatás
A háború kitörése óta több tízezer ukrajnai gyermek vehetett részt táboroztatási programokban, míg a beilleszkedést speciális felzárkóztató programok segítik. A magyar kormány ingyenes oktatást biztosít a tanulók számára, és már három ukrán iskola is működik Magyarországon.
A menekülők ingyenes egészségügyi szolgáltatásokra és bizonyos szociális juttatásokra jogosultak, valamint a lakhatásuk megoldásához is támogatást kapnak.
A tájékoztatás szerint az elmúlt négy évben a magyar–ukrán és a román–magyar határt több mint 14,8 millió ukrán állampolgár lépte át, akik közül több mint 14,6 millióan a háború elől menekültek. A magyar hatóságoktól vagy karitatív szervezetektől eddig csaknem 700 ezer alkalommal kértek segítséget, és mintegy 56 ezren igényeltek menedékes státuszt.
Hozzátették, hogy a ténylegesen Magyarországon tartózkodók száma ennél is magasabb lehet, mivel a háború kitörése után számos ukrán–magyar kettős állampolgár érkezett. Emellett a biometrikus útlevéllel rendelkező ukrán állampolgárok a menedékes státusz megigénylése nélkül is vízummentesen maradhatnak.
Magyar összefogás Ukrajnáért: a civil szervezetek humanitárius segítsége
A háború kezdete óta a magyar civil és egyházi szervezetek is kulcsszerepet vállalnak az ukrajnai menekültek és a rászorulók támogatásában. A segítségnyújtásban hat nagy karitatív szervezet vesz részt, köztük a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Baptista Szeretetszolgálat, a Magyar Vöröskereszt, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Katolikus Karitász és a Magyar Református Szeretetszolgálat.
Az ukrajnai konfliktus a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet történetének is legnagyobb humanitárius programját hozta el.
Tájékoztatásuk szerint az elmúlt négy évben több mint 50 millió dollár, közel 19,5 milliárd forint értékű segélyprogramot valósítottak meg, és összesen 911 ezer rászorulót támogattak Ukrajnában és Magyarországon.
„A segélyszervezet nemzetközi, egyházi és kormányzati partnerségben Ukrajnában 23 megyében, a kárpátaljai Beregszásztól egészen a kelet-ukrajnai Dobropilljáig és a dél-ukrajnai Herszonig hajtott végre segélyakciókat, a legmagasabb szinten koordinálva a segítségnyújtást” – részletezték a hirado.hu kérdésére.
Az elmúlt években 2400 tonna segélyszállítmányt juttattak el a háború sújtotta területekre, több mint 300 Ukrajnában lévő menedékhelyet támogattak, valamint 57 ezer embernek adtak közvetlen készpénzes segítséget.
A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet már 28 éve jelen van Ukrajnában, ahol többek között szociális védelmet, pszichoszociális támogatást és jogi segítségnyújtást is biztosít.
A humanitárius fejlesztések és újjáépítések keretében több mint 3,9 milliárd forint értékben újultak meg és épültek fel oktatási és szociális intézmények, menekültszállók és óvóhelyek. Kormányzati együttműködésben Zahalciban konténeróvodát alakítottak ki és egy iskolát is felújítottak, Synyakban multifunkciós szolgáltatóközpont létesült, míg Bucsa városában mentőállomást adtak át.
Átfogó támogatás Kárpátalján és Magyarországon
A segélyszervezet beregszászi központján keresztül átfogó támogatást nyújt a helyi rászorulóknak és a Kárpátaljára érkező belső menekülteknek. A családokat rendszeresen segítik tüzelővel, élelmiszerrel és beiskolázási támogatással, emellett gyermek-, óvoda- és kórházfejlesztési programjaik is hozzájárulnak a térség életminőségének javításához.
Több mint száz szálláshely működését támogatják, Nagyszőlősön új menekültszállót hoztak létre, Beregszászon pedig anyaotthonokat tartanak fenn. Emellett programot indítottak a kárpátaljai veteránok társadalmi visszailleszkedésének elősegítésére is.
Magyarországon az Ukrajnai Menekülteket Támogató Központon keresztül segítik a menekülteket. Többek között élelmiszer-, gyermekápolási és higiéniai csomagokat osztanak, de a szálláskeresésben is támogatást nyújtanak.
A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet emellett segít az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz és a munkavállaláshoz való hozzáférésben, közreműködik az állami ügyintézésben, és pszichológiai és jogi segítséget is biztosít a nehéz helyzetbe került családoknak.
A segélyszervezet az Ukrajnai Menekülteket Támogató Központban a kapcsolaton belüli erőszak menekült áldozatai számára krízisambulanciát üzemeltet az Európai Unió ESF alapjának támogatásával.
Habár az összefogás jelentős eredményeket hozott, a háború elhúzódása és a növekvő szükségletek miatt a jövőben is kiemelt fontosságú lesz a segítségnyújtás.
A több mint négy éve tartó konfliktus azonban súlyosbítja a humanitárius helyzetet, miközben a globális forráshiány is komoly kihívást jelent – közölte portálunkkal a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet.
A Baptista Szeretetszolgálat már több mint 4 milliárd forintnyi támogatást nyújtott
A Baptista Szeretetszolgálat szintén a háború kitörése óta támogatja a menekülteket, amely a magyarországi magánszemélyek és vállalatok adományainak, a Miniszterelnökség, a Hungary Helps program, a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács, továbbá amerikai és európai baptista közösségek célzott támogatásának is köszönhető.
Magyarországon és Ukrajnában összesen mintegy 4,41 milliárd forint értékű humanitárius programot valósítottak meg, miközben közel 40 ezer rászorulónak nyújtottak támogatást.
A szervezet az ukrajnai háború első napjától folyamatos és intenzív humanitárius munkát végez a Magyarországra érkező menekültek támogatására. Tevékenységét a Karitatív Tanács tagjaival és a nemzetközi segélyszervezetekkel együttműködve látja el.
„A konfliktus kezdetén kormányzati felkérésre a tiszabecsi határátkelőnél információs és segítőpontot működtettünk, ahol menekülők ezreit fogadtuk. Az érkezők számára információt, élelmiszert és ideiglenes szállást biztosítottunk, valamint segítséget nyújtottunk tovább utazásuk vagy elhelyezésük megszervezésében” – ismertette a Baptista Szeretetszolgálat a hirado.hu kérdésére.
Hozzátették, hogy ezzel párhuzamosan nyolcvan férőhelyen biztosítottak szállást a háború elől menekülőknek, ahol főként családokat helyeztek el, de egyedülálló férfiak is éltek az intézményben. A felnőttek többsége munkát vállalt, a gyermekek pedig bekapcsolódtak a magyar oktatási rendszerbe.
Mint írták, állami felkérésre részt vettek a budapesti BOK Csarnokban kialakított központi tranzitváró működtetésében.
Az utalványprogram keretében mintegy ötszáz menekült részesült célzott támogatásban a Baptista Szeretetszolgálattól, emellett sok rászorulónak albérleti hozzájárulást is biztosítottak.
Rendszeresen osztottak élelmiszer-adományokat, a különböző humanitárius programokon keresztül pedig mintegy kétezer Ukrajnából érkezett menekültet értek el az elmúlt években.
A határon túli munkát a beregszászi és ungvári irodákon keresztül szervezték, valamint logisztikai támogatást nyújtottak, köztük az Egyesült Államokból érkező orvoscsoportoknak.
A Baptista Szeretetszolgálat a közép-ukrajnai, háború sújtotta térségekbe generátorokat is eljuttatott. Kárpátalján két éven át közel harminc településen több mint kétezer belső menekült napi élelmezését biztosították. Emellett nyári táborokat szerveztek a menekült gyermekeknek, a szülők és az ismételten menekülni kényszerülő idősek pedig pszichoszociális támogatást kaptak.
A tiszabecsi és budapesti helyszíneken összesen mintegy 33 ezer menekült kapott támogatást. Az utalványprogramban mintegy ötszáz ember részesült célzott segítségben, sokakat albérleti hozzájárulással és rendszeres élelmiszer-adománnyal támogattak.
Nemzetközi szempontból Magyarország pozíciója világos, katonai támogatást nem nyújt, ugyanakkor a humanitárius segítségnyújtás terén rendkívül aktívan vesz részt.
A magyar állam és a civil szervezetek példátlan összefogása azt mutatja, hogy Magyarország a diplomáciai viták ellenére is szolidaritást vállal Ukrajna és Kárpátalja támogatásában. A segítségnyújtás hosszú távú elkötelezettség, amely az elhúzódó háború közepette egyre nagyobb kihívás elé állítja a humanitárius szervezeteket és a rendelkezésre álló forrásokat.
További egy évig érvényes a menedékesek okmánya – közölte pénteken az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az MTI-vel.
Mint írták, az orosz–ukrán háború elől menekülő, Magyarország által menedékesként elismert külföldi állampolgárok tartózkodásiengedély-okmányainak érvényességi ideje az okmányon fizikailag megjelenített érvényességi idő helyett 2027. március 4. napja.
Hozzátették: ennek értelmében függetlenül attól, hogy a kiállított menedékes tartózkodási okmányon milyen dátum – 2023., 2024., 2025. vagy 2026. március 4. – szerepel érvényességi időként, az okmány érvényessége a jogszabály erejénél fogva 2027. március 4-e.
Ezen okmányokkal kapcsolatban sem a menedékes jogállású ügyfeleknek, sem a menekültügyi hatóságnak nincs további teendője.
Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság kéri az érintetteket, hogy a főigazgatóság weboldalán kísérjék figyelemmel a Hírek menüpontot, ahol a menekültügyi hatóság naprakész információkkal szolgál az érdeklődőknek.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
A kárpátaljai magyarságra és az ukrán népre való tekintettel Magyarország nem állítja le az elektromos áram tranzitját Ukrajnába. Ezt annak ellenére sem teszi, hogy Kijev január 27-e óta nem indítja újra a Barátság kőolajvezetéket. Erről Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke beszélt legutóbb. Orbán Viktor leszögezte: a határ másik oldalán is magyarok élnek és az ő ellenségük nem az ukrán nép, hanem – a szerinte – rossz ukrán politika. Magyarország az elmúlt 4 évben erején felül segítette Ukrajnát humanitárius téren. Emellett számos – az orosz csapatok által megsemmisített – intézmény újjáépítését vállalta magára.
A Diaszpóra Program idén ezer, tíz és huszonöt év közötti, a nagyvilágban élő magyar vagy magyar gyökerű fiatalnak teremt lehetőséget magyarországi táborozásra, arra, hogy megerősítse kapcsolatát a magyar nyelvvel, kultúrával és közösséggel, közölte a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a sátoraljaújhelyi Rákóczi táborban tartott sajtótájékoztatón. Nacsa Lőrinc emlékeztetett, a program tíz éve indult, célja hogy a diaszpórában élő fiatalokat, akiknek jelentős része még soha nem járt az anyaországban, eljuttassa ide, és közösségben, egy értékes program keretében egy hetet eltöltsenek. Sok esetben olyan fiatalokról van szó, akik akár több ezer kilométerre élnek Magyarországtól.
Hatalmas köszönet jár Magyarországnak azért, hogy olyan nehéz sorsú ukrán gyerekeket üdültetnek, akiknek édesapja jelenleg is katonai szolgálatot teljesít a háborús övezetben, többen pedig sajnos már el is estek a harcokban, mondta a budapesti ukrán nagykövet Sátoraljaújhelyen, a Rákóczi Szövetség Téli Táborában. Ukrajna 11 megyéjéből 205 ukrán gyermeket fogad január 19. és 23. között a Rákóczi Szövetség. A fiatalok nagy része a frontvonalhoz közeli városokból érkezett. Az ukrán gyerekek magyarországi téli táboroztatásának célja, hogy a kísérő tanáraikkal közösen kiszakadjanak a háborús hétköznapokból.
