Jelentősen, mintegy 13 százalékkal csökkent a Németországba irányuló bevándorlás tavaly, miután a legfőbb származási országokból – Szíriából, Afganisztánból és Ukrajnából – a korábbinál lényegesen kevesebben érkeztek – közölte a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis hétfőn.
A hivatal szerint a nettó migráció Szíriából 67 százalékkal, Afganisztánból 41 százalékkal, Ukrajnából pedig 21 százalékkal mérséklődött. Csökkent a Németországot elhagyók száma is, 1,25 millióra, ami 2 százalékos visszaesést jelent az előző évhez képest. A nettó migráció – azaz a kivándorlás és a bevándorlás egyenlege – 235 ezer fő volt, 45 százalékkal kevesebb, mint 2024-ben.
Mérséklődött az uniós országokból Németországba költözők száma is. A német állampolgárok 2025-ben elsősorban Svájcba, Ausztriába és Spanyolországba vándoroltak ki. Németországon belül tavaly mintegy 996 ezer költözést regisztráltak a tartományok között. A belső migráció legnagyobb vesztese Berlin, legnagyobb nyertese pedig a főváros körzetével szomszédos Brandenburg volt: előbbi 12 ezer lakost veszített, utóbbi 9 ezerrel gyarapodott.
Ebben a sislóci otthonban olyan emberek laknak, akiket a háború nemcsak az otthonuktól, hanem a megszokott életüktől is megfosztott. A lakók többsége idős. Egy részük mozgásában korlátozott, mások fekvőbetegek. A front közeli területekről evakuálták őket, a menedékhely pedig lakóival együtt kényszerű külföldi kitelepítést és visszatérést is átélt. Most ismét segítségre van szükségük.
Ukrajna lakossága a kilencvenes évek óta akár 30 millió fővel is visszaeshetett, ami szakértők szerint már demográfiai katasztrófát jelez. Will Lloyd, a brit New Statesman magazin főszerkesztő-helyettese borúlátóan nyilatkozott arról, milyen állapotban lesz az ország a következő évtizedekben.
Ukrajna lakossága mintegy 20 millió főre zsugorodhatott napjainkra – nyilatkozta Will Lloyd, a brit New Statesman magazin főszerkesztő-helyettese a lap podcastjében. Elmondása szerint egy brit tisztviselőtől hallotta ezt az adatot, amikor legutóbbi ukrajnai útjára készült – írja a Strana.
Az említett szám különösen megrázó annak fényében, hogy a kilencvenes évek elején még körülbelül 52 millióan éltek Ukrajnában, vagyis több mint 30 millió ember „tűnt el” azóta.
Will Lloyd szerint ez olyan léptékű változás, amelynek társadalmi következményeit szinte lehetetlen felmérni. Mint fogalmazott, emberek halnak meg, mások elhagyják Ukrajnát, így nehéz elképzelni, milyen állapotban lesz az ország 2040-re.
A folyamatot a szakértők is rendkívül súlyosnak tartják: Ella Libanova, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia demográfiai intézetének vezetője korábban demográfiai katasztrófáról beszélt. Becslése szerint a háború során mintegy 10 millió embert veszített Ukrajna, miközben a születésszám gyakorlatilag összeomlott. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Rosemary DiCarlo ENSZ-főtitkárhelyettes szerint az elmúlt évben meredeken nőtt a civil lakosság halálozási aránya is.
11 millió ukrán állampolgár távozott külföldre. A Külügyminisztérium hivatalos statisztikája ennél valamivel alacsonyabb – mondta Dmitro Lubinec, Ukrajna Legfelső Tanácsának emberi jogi megbízottja, melyet az Unian idézett.
11 millió ukrán állampolgár távozott külföldre. 11! Ma kaptam hivatalos választ a külügyminisztériumtól – ott 8,5 millió állampolgár szerepel. De tudjuk, hogy egy részük nem regisztrálja magát a konzulátuson, ezért az ukrán hatóságok nem látják őket – jegyezte meg Lubinec.
Az ukránok tömeges hazatérésére csak 2027 után lehet számítani. Valószínűleg ez a folyamat lassú ütemben fog zajlani – körülbelül 100 ezer fő évente, áll a Nemzeti Bank Ukrajna jelentésében.
Megjegyzik, hogy az ukránok hazatérésének gyorsaságát jelentősen befolyásolja az ukrán biztonsági helyzet, a gazdasági fellendülés üteme és az ukránok életkörülményei az európai országokban.
Az utolsó hivatalos népszámlálás Ukrajnában 2001-ben volt. Ma már csak becslések vannak, amelyek szerint a jelenleg Ukrajnában maradt lakosság körülbelül 30 millióra csökkenhetett – mondja Bendarzsevszkij Anton Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója. A háború előtt az Ukrajna által ellenőrzött területeken nagyjából 40 millióan éltek.
A csökkenés tehát 10 milliós, ebből 6-7 millió ember külföldre ment, egyfelől túlélni a háborút – a sorköteles férfiak esetében –, másfelől pedig milliók váltak földönfutóvá a harcok pusztítása nyomán. A szakértő szerint azonban megvan a remény arra, hogy ezeknek egy része haza fog térni, ha véget ér a háború. Tavaly év végén a külföldre vándorolt ukránok mintegy fele még azt tervezte, hogy hazatér – ez az arány vélhetően azóta csökkent.
A 2025 augusztusi döntés, amely engedélyezte a 18–22 év közötti férfiaknak, hogy szabadon elhagyhatják az országot, azt mutatja, az ukrán vezetés azzal számol, hogy vélhetően három éven belül a háború lezárul, és ezekre a fiatalokra nem lesz szükség, hiszen 25 év a sorköteleseknél az alsó korhatár.
Ezzel együtt azonban a munkaképes korú férfilakosság jelentős részét elvitték katonának. Ezért aztán szerepcsere is történt, hiszen mára a gyárakban, bányákban a férfimunkákat sok helyen nők vették át, egyszerűen a munkaerőhiány miatt.
Ukrajna már az invázió előtt is demográfiai válsággal küzdött, amelyet a közel négy éve tartó háború még tovább súlyosbított. A legutóbbi előrejelzések szerint az ország lakossága – amelyet a 2022-es támadás előtt 42 millió főre becsültek – 2100-ig a 9 és 23 millió fő közti tartományba eshet vissza, ennek minden problémájával együtt.
A témát a Reuters járta körbe egy cikkben, amelyben azt írták: Ukrajna népessége az orosz invázió előtti 42 millióról mostanra 36 millió alá csökkent a becslések szerint, 2051-re pedig 25 millióra csökkenhet az ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia előrejelzése szerint. Ennél is borúsabb az ENSZ 2024-es becslése, amelyben azt írták, hogy 2100-ig bezárólag az ukrán népesség 9–23 millió főre esik vissza.
A hírügynökség szerint a helyzetet jól illusztrálja, hogy egy nyugati kisvárosban, Hoscsában szinte üres szülészeti osztály, míg a halálozások és az emigráció száma továbbra is emelkedik. Mindeközben felsorolták a demográfiai válság okait is: a háborús áldozatok, az alacsony születési arány, a csökkent várható élettartam és a tömeges kivándorlás mind-mind kiüresítik a közösségeket.
Az iskolák bezárnak, a fiatalok elmennek az országból, és sok család az instabilitás és a gazdasági nyomás miatt nem mer gyermekeket vállalni.
Megjegyezték: az ukrán kormány demográfiai stratégiát dolgozott ki, amelynek célja a polgárok megtartása, a migránsok visszahozása és a külföldi munkavállalók vonzása, abban a reményben, hogy 2040-re a népesség száma visszatér a 34 millió körüli szintre. De jelentős javulások nélkül – és a harcok folytatódásával – Ukrajna kockáztatja, hogy hiányozni fognak azok a milliók, akikre szüksége lesz a gazdaság újjáépítéséhez és a jövőbeni védelméhez.
A hanyatlás pedig egyre gyorsul: a CIA World Factbook 2024-es becslései szerint Ukrajnában a világon a legmagasabb a halálozási arány és a legalacsonyabb a születési arány: minden születésre körülbelül három haláleset jut. A cikkben egy grafikont is mutattak ezzel kapcsolatban, amelyben többek közt az is látható, hogy a délkeleti Herszoni területen 11 halálozás jut egyetlen születésre, ami a legrosszabb arány az országban.
Kárpátalján jobb a helyzet, de ott sem mondható pozitívnak: a délnyugati régióban 1,7 halálozás jut egy születésre. A kormány becslései szerint Ukrajnában a férfiak átlagos élettartama a háború előtti 65,2 évről 2024-re 57,3 évre csökkent. A nők esetében ez a szám 74,4-ről 70,9-re csökkent. Szakértők és politikusok szerint Ukrajnának több millió emberre lesz szüksége a romba dőlt gazdaság újjáépítéséhez, valamint ahhoz, hogy a háború után megvédhesse magát, ha Moszkva újra támadást indít – amitől sok ukrán tart.
Los musulmanes en Francia ahora establecen nuevas reglas para las mujeres:
1. Prohibición de conducir 2. No utilizar las redes sociales 3. No se permite ropa corta. 4. Sin derecho a trabajar. 5. Prohibición de asistir a recintos deportivos mixtos.pic.twitter.com/LP58z3kLWj
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Irán az elmúlt hat hónapban mintegy 1,2 millió afgán állampolgárt utasított ki, és a tervek szerint jövő márciusig további 800 ezret toloncolnának haza – közölte hétfőn Eszkandar Momeni iráni belügyminiszter. Hangsúlyozta, hogy a kitoloncolások jogszerűek, mivel az érintettek illegálisan tartózkodnak az országban, és tagadta, hogy a hatóságok idegengyűlöletből cselekednének.
Iránban közel hatmillió afgán állampolgár él. Országukat szegénység és munkanélküliség sújtja a térségben zajló, időről időre visszatérő konfliktusok miatt, ezért minden évben sokan indulnak el az Afganisztánt Irántól elválasztó 300 kilométeres határ felé. A legtöbbüknek nincsenek irataik – írja a hvg.hu.
Az Iránban élő afgánok bizonyos része a nagyvárosokban vállal alulfizetett munkákat, például építkezéseken. Olajtartalékai ellenére Iránnak is vannak gazdasági nehézségei, ennek egy része az ország atomprogramját érintő nemzetközi szankciók miatt van.
Az utóbbi években Pakisztánban is elindult az ott élő afgánok kitoloncolása: a hatóságok 2023 szeptemberétől augusztus elejéig több mint egymillió, az országban engedély nélkül tartózkodó afgánt küldtek haza.
In a surreal twist that feels part Jackass, part propaganda, Afghanistan has released a bizarre tourism video targeting American travelers — complete with mock hostage scenes, gun-toting yoga, and grinning “tourists” handling U.S.-military rifles. The 50-second clip, created by… pic.twitter.com/KHAxw5GenT
— Afghanistan Times (@AfghanistanTime) July 12, 2025
Csaknem 45 százalékkal esett vissza a menedékkérők száma Németországban az év első felében a tavalyi év hasonló időszakához képest – írja a Welt am Sonntag.
Az év első felében 72 818 menedékkérelmet adtak be Németországban, míg a 2024-es év első hat hónapjában 123 201 volt ez a szám. Ez 44,9 százalékos visszaesést jelent a menedékkérelmek számában.
Míg az elmúlt években rendre szír állampolgárok adták be a legtöbb menedékkérelmet Németországban, az idei év első felében már valamennyivel több afgán menedékkérő volt.
A német belügyminisztérium egyes személyek – elsősorban bűnözők egy egyéb „veszélyes személyek” – esetében megkezdte a védelmi státusz megszüntetését.
[type] => post [excerpt] => Csaknem 45 százalékkal esett vissza a menedékkérők száma Németországban az év első felében a tavalyi év hasonló időszakához képest – írja a Welt am Sonntag. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1751838540 [modified] => 1751803919 ) [title] => Jelentősen csökkent a menedékjog iránti kérelmek száma Németországban [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=247426&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 247426 [uk] => 247404 ) [trid] => vik3255 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 247405 [image] => Array ( [id] => 247405 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/221997-1-large.jpg [original_lng] => 193694 [original_w] => 1140 [original_h] => 760 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/221997-1-large-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/221997-1-large-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/221997-1-large-768x512.jpg [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/221997-1-large-1024x683.jpg [width] => 1024 [height] => 683 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/221997-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 760 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/221997-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 760 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/221997-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 760 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1751793120:12 [_thumbnail_id] => 247405 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2660 [_algolia_sync] => 213517297001 [_oembed_2326901bf191cc520e32bd9fbb1888ff] =>
Márciusban az előző hónaphoz képest 2 százalékkal kevesebb, 57 925 ember nyújtott be első alkalommal nemzetközi védelem iránti kérelmet az Európai Unió valamely tagállamában. Az előző év azonos hónapjának vonatkozó számaitól (75 040) az idei márciusi adat 23 százalékkal marad el – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn.
A márciusi adatokat tartalmazó jelentés szerint a vizsgált hónapban 7430 volt azon menedékkérők száma, akik egy korábbi elutasítást követően ismételten benyújtották a kérelmüket, mintegy 3 százalékkal kevesebb a februárinál (7630), és 4 százalékkal több a tavaly februárinál (7170).
2025 első negyedévében az illetékes tagállami hatóságok 198 570 elsőfokú határozatot hoztak az EU-ban, ami 1 százalékos csökkenést jelent az előző negyedévhez (199 980), és 7 százalékos növekedést az előző év azonos időszakához (184 865) képest. Ezen elsőfokú határozatok 33 százaléka (66 315) volt kedvező a kérelmező számára.
Márciusban a venezuelaiak alkották a menedékkérők legnagyobb csoportját (8600), őket az afgán (5650) és a bangladesi (3145) állampolgárságúak követték.
A menedékkérelmek 78 százalékát négy uniós országban nyújtották be: Spanyolországban (13 335), Olaszországban (12 390), Franciaországban (10 690) és Németországban (8975).
Az EU egészében százezer emberre márciusban 12,9 olyan menedékkérő jutott, aki első alkalommal kért menedéket. Arányuk Görögországban volt a legmagasabb (39,6), megelőzve Ciprust (31) és Spanyolországot (27,4).
A vizsgált hónapban 1595 – felnőtt kísérő nélküli – kiskorú fordult a hatóságokhoz nemzetközi védelemért az Európai Unió valamely tagállamában, míg számuk februárban 1720 volt. A kiskorúak legtöbbje szíriai (250), afgán (240) és venezuelai (150) volt.
Közülük a legtöbben Németországba (485), Spanyolországba (330) és Görögországba (160) érkeztek – tájékoztatott az uniós statisztikai hivatal.
