Hollandiában a klinikák évtizedek óta megsértik a spermium adományozására vonatkozó szabályokat, ami növeli a genetikai kockázatokat, tekintettel az ország kisszámú lakosságára. A holland Nemzeti Nőgyógyászati és Szülészeti Szervezet (NVOG) szerint legalább 85 spermadonor 25-ször vagy többször lett apa.
Ez egy új regisztrációs rendszer bevezetése után került napvilágra, miután kiderült, hogy a meddőségi klinikák egy évtizede megsértik a sperma adományozás szabályait.
Az NVOG szerint egyes klinikák több mint 25 alkalommal használtak fel szándékosan egyetlen donortól származó spermát megfelelő dokumentáció vagy a donorok tudta nélkül. Azt is lehetővé tették, hogy ugyanazok a donorok különböző klinikákon adjanak le spermát.
„Az úgynevezett „sokszoros donorok” számának nullának kell lennie. Az egész szakma nevében elnézést kérünk. Nem tettünk meg mindent úgy, ahogy kellett volna”, mondta Marike Schoonenberg nőgyógyász a Nieuwsuur tévéműsor adásában.
Hollandiában 1992-ben fogadták el a nem szándékos vérfertőzés és beltenyésztés kockázatának csökkentését célzó törvényt. Ez megtiltja, hogy a donorok 25 gyermeknél több szülővé váljanak. Ám a szigorú adatvédelmi törvények miatt nehéznek bizonyult a megvalósítás.
2018-ban ezt a limitet 12 gyermekre mérsékelték, de a határérték érvényesítésének eszköze – a donorok és anyák nemzeti nyilvántartásának kódrendszere azt biztosítja, hogy egy donor spermáját legfeljebb 12 alkalommal használják fel – csak idén áprilisban lépett életbe.
„Ennek eredményeként most először tudjuk meg az egy donorra jutó gyermekek pontos számát. 2004 óta, amikor eltörölték a donorok névtelenséghez való jogát, az adatok azt mutatták, hogy Hollandiában legalább 85 „sokszoros donor” van, akik esetében legkevesebb 25 megtermékenyítés történt”, mondta Schoonenberg.
Hozzátette, hogy a 85 ember többsége 26-40 gyermek biológiai szülője lett, néhányuknak 50-75 gyermeke született. A spermadonorok közül legalább 10 reproduktív orvos, köztük Jan Karbaat, aki törvénytelenül legalább 81 gyermek apja lett saját klinikáján.
A legtermékenyebb adományozó Jonathan Jacob Meyer volt, a Netflix „The Man with 1000 Children” című dokumentumfilmjének alanya, akiről ismertté vált, hogy világszerte legalább 550 gyermek apja. Meyer több mint száz gyermeke holland klinikákon fogant meg.
Thies van der Meer, egy alapítványtól, amely segít a gyerekeknek megtalálni donor szüleiket, elmondta, hogy az adatok „egészségügyi katasztrófának” minősülnek. Szerinte ez azt jelenti, hogy Hollandiában legalább 3000 olyan gyerek él, akinek 25 vagy több testvére van apai ágon.
Megjegyezte, hogy ez elkerülhetetlenül még nagyobb stresszt okozna a gyerekeknek és egyes donoroknak. Sőt, a jövőben más problémák is várhatnak rájuk.
„Amint elkezdenek randevúzni valakivel, DNS-tesztet kell végezniük, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy nem egy közeli hozzátartozóval randevúznak.”
A háború és a korlátozott források ellenére a lakosság számára garantált egészségügyi szolgáltatások mértéke nem csökkent. Éppen ellenkezőleg, 2024-ben bővült az Egészségügyi Garanciák Programja, ami idén már 44 szolgáltatáscsomagot tartalmaz. Új szolgáltatások is megjelentek, többek között a meddőség kezelése reprodukciós technológiák segítségével (in vitro megtermékenyítés).
A projekt elindult. Most bonyolult a demográfiai helyzet, az országban háború dúl… A probléma sürgősségére való tekintettel idén 1,8 milliárd hrivnyát különített el az állam ennek a programnak a megvalósítására. A mai adatok szerint a 30 000 páciens közül, akiknek lehetősége van ezen szolgáltatások igénybevételére, mindössze 346 beteg részesült. Örömteli hír, hogy már 130 nő szült. Ez eddig térítéses szolgáltatás volt, amelyet csak fizetős egészségügyi intézményekben lehetett igénybe venni. Sokba kerül, több mint 100 000 hrivnya. Most mindenki, akinek ilyen problémája van, kihasználhatja a további reprodukciós technológiák programját. Mi kell ehhez? Lépjen kapcsolatba nőgyógyászával, és kérje, hogy ezen program keretében kezeljék – mondta Ljubov Mandzics, a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció egészségügyi igazgatóságának igazgatója.
Jelenleg a Nemzeti Egészségügyi Szolgálattal a közelmúltban szerződött 18 egészségügyi intézmény (oroszlánrésze magán) nyújt ingyenes meddőségi kezelést az Egészségügyi Garanciák Program keretében az alábbi régiókban: Lemberg, Kijev, Dnyipropetrovszk, Odessza, Csernyivci, Rivne és Ivano-Frankivszk.
Kárpátalja sajnos még nem szerepel ezen a listán. A kárpátaljaiak azonban jogosultak a fenti régiók egészségügyi intézményeihez fordulni, hogy részt vegyenek a programban.
A program minden nőnek lehetőséget biztosít arra, hogy anya legyen. Nagyon jól ki van dolgozva, mert nem kell sok időt szánni a különböző vizsgálatok elvégzésére, az orvosi jelentésekre, ma ez nem tart tovább 1 hónapnál. Korábban 3-4 éves meddőségre utaló jelek alapján lehetett igénybe venni a reprodukciós technológiákat. Jelenleg ez 1 év – jegyezte meg Hanna Palahuszinec nőgyógyász, a Novák Endre Kárpátaljai Megyei Klinikai Kórház családtervezési osztályának vezetője.
A „Meddőség kezelése asszisztált reprodukciós technikákkal” csomag szerinti orvosi szolgáltatás a „Női meddőség” vagy „Férfi meddőség” diagnózis megállapítását követően történik. A páciens életkora a ciklus kezdetén nem lehet több 40 évnél.
Először is, egy nőnek fel kell vennie a kapcsolatot egy olyan szakosodott intézmény szülész-nőgyógyászával, amely szerződést kötött a Nemzeti Egészségügyi Szolgálattal a „Megelőzés, diagnosztika, megfigyelés és kezelés ambuláns alapon” csomagra. Ehhez nem kell beutaló. A szülész-nőgyógyász elvégzi a vizsgálatot, és meghatározza a mesterséges megtermékenyítéshez szükséges mutatókat. Ebben a szakaszban fekvőbeteg kezelésre vagy további vizsgálatokra lehet szükség. A szülész-nőgyógyász szakorvos multidiszciplináris intézménybe vagy perinatális központba utalhatja a nőt, amely ingyenes szolgáltatásokat nyújt a „Fekvőbeteg-ellátásban lévő felnőttek és gyermekek sebészeti beavatkozásai” és a „Fekvőbeteg-ellátás felnőttek és gyermekek számára műtéti beavatkozás nélkül” csomagok keretein belül.
A kiegészítő vizsgálatot követően a szülész-nőgyógyász multidiszciplináris konzultációra vagy multidiszciplináris szakintézetbe, illetve perinatális centrumba utalja a beteget. A meddőség kezelése okainak meglétéről és az ellenjavallatok hiányáról az orvosbizottság dönt.
A betegnek joga van önállóan megválasztani a szolgáltatás igénybevételének helyét azon intézmények listájáról, amelyek az Nemzeti Egészségügyi Szolgálattal az erre vonatkozó egészségügyi szolgáltatási csomag keretében megállapodást kötöttek.
A statisztikák szerint Kárpátalján a nők 10-12%-a küzd meddőségi problémával, Ukrajnában 15%. Ukrajnában összesen 1 millió családot tartanak nyilván ezzel a problémával.
Érdemes megjegyezni, hogy a program keretében egy nő két alkalommal ingyenesen kipróbálhatja a reprodukciós technológiákat.
Tudósoknak sikerült elérniük a világ első mesterséges megtermékenyítés általi orrszarvú vemhességét, miután egy laboratóriumban létrehozott északi fehér orrszarvú embriót sikeresen átültettek egy béranyába.
A világon már csak két nőstény északi fehér orrszarvú él. A 30 éves Najin és a lánya, a 19 éves Fatu. Mindkét egykori állatkerti állatot szigorúan őrzik a kenyai Ol Pejeta Természetvédelmi Területen. Mivel nem képesek szaporodni, a faj technikailag kihalt. Most azonban a Biorescue csapata a radikális termékenységtudományhoz fordult, hogy visszahozza ezt az állatfajt a szakadék széléről.
Technikailag ez a faj már kihalt
Az északi fehér orrszarvúak egykor egész Közép-Afrikában megtalálhatóak voltak, de az illegális orvvadászat, amelyet az állat szarva iránti kereslet táplált, kiirtotta a vadon élő populációt. Az északi fehér orrszarvú legközelebbi rokona a déli fehér orrszarvú. Az északi fehér orrszarvúak e közeli unokatestvére több ezres populációval rendelkezik – ami a természetvédelem sikertörténetének számít, bár az illegális vadászat még mindig veszélyt jelent rájuk.
A Biorescue csapata a munkát a déli fehér orrszarvúakkal kezdte. A projekt évekig tartott, és számos kihívást kellett leküzdeniük: a két tonnás állatok petéinek begyűjtésétől kezdve a legelső orrszarvú-embriók laboratóriumi létrehozásán át annak megállapításáig, hogyan – és mikor – lehet beültetni az embriókat.
13 sikertelen kísérlet után áttörés
13 kísérletre volt szükség ahhoz, hogy az első életképes IVF-terhesség déli fehér orrszarvúak bevonásával létrejöjjön. „Nagyon nagy kihívás egy ekkora állatnál, hogy egy embriót helyezzünk el majdnem 2 méter mélyen az állat belsejében” – mondta Susanne Holtze a BBC Newsnak. Az embriót, amelyet egy belgiumi állatkertből származó nőstény déli fehér orrszarvú petesejtjéből állítottak elő, és egy ausztriai hím spermájával termékenyítettek meg, egy kenyai déli fehér béranya nősténybe ültették be, aki teherbe esett.
A sikert azonban tragédia követte. Hetven nappal a vemhesség után a béranya elpusztult, miután megfertőződött Clostridia baktériummal – ez a talajban található, és halálos lehet az állatokra. A boncolás során kiderült, hogy a 6,5 cm-es hím magzat jól fejlődött, és 95%-os esélye volt arra, hogy élve születik meg.
Tavaly novemberben készítették a képet a magzatról:
A kísérlet, mégha tragédiával végződött is, megmutatta, hogy a technika működőképes és hogy lehetséges egy orrszarvút mesterséges megtermékenyítéssel vemhessé tenni.
„Az első sikeres embrióátültetés elérése orrszarvúnál hatalmas lépés” – mondta Susanne Holtze, a németországi Leibniz Állatkerti és Vadvilági Kutatóintézet tudósa, aki a Biorescue projekt tagja. „Úgy gondolom, hogy ezzel az eredménnyel már bízhatunk abban, hogy ugyanilyen módon képesek leszünk északi fehér orrszarvúakat létrehozni, és hogy képesek leszünk megmenteni a fajt.”
A béranya révén születő orrszarvút meg kell tanítani fajtársai „nyelvére”
Északi fehér embrióból mindössze 30 létezik, amelyeket folyékony nitrogénben tárolnak Németországban és Olaszországban. Ezeket a fiatalabb kenyai Fatu nősténytől begyűjtött petesejtek és két hím északi fehér orrszarvútól haláluk előtt begyűjtött sperma felhasználásával hozták létre. Egy északi fehér borjú születéséhez azonban újabb tudományos előrelépésre lesz szükség. Az utolsó két, még élő északi fehér orrszarvú egyike sem tud magzatot kihordani, mivel ezt sem a koruk, sem az egészségügyi állapotuk nem teszi lehetővé. Ezért az embriót egy déli fehér orrszarvú béranya méhébe ültetik be. A Biorescue csapata reméli, hogy a következő hónapokban beültethetik az embriókat. Azt szeretnék, ha a borjú addig születne meg, amíg még néhány északi fehér orrszarvú életben van. „Meg akarjuk őrizni a kommunikációt, az északi fehér orrszarvú szociális örökségét azzal, hogy az első borjú megtanulhassa a nyelvet az utolsó két orrszarvútól, megtanulhassa tőlük, hogyan kell viselkedni” – magyarázta Thomas Hildebrandt professzor, a Liebniz IZW igazgatója és a Biorescue konzorcium projektvezetője.
Hatalmas eredmény, de mégsem elég
A kutatók tisztában vannak azzal, hogy néhány további lombikbébi nem fogja megmenteni ezt a fajt – hiszen ez nem jelent elég genetikai változatosságot egy életképes populáció létrehozásához. Ezért ezzel párhuzamosan egy még kísérleti jellegű technikán dolgoznak: őssejtekből próbálnak orrszarvú spermát és petesejtet kinyerni, hogy aztán embriókat hozzanak létre. Ez is időbe telik, és sok tudományos kihívást kell leküzdeni. Egyes vadvilági szakértők azzal is érvelnek, hogy nem érdemes több pénzt és erőforrást ölni egy olyan fajba, amely már gyakorlatilag kihalt, és szerintük jobban fel lehetne használni ezeket a forrásokat több még életképes faj megmentésére.
Jan Stejskal, a BioRescue projekt koordinátora a csehországi Dvur Kralove Safari Parkból, ahonnan Najin és Fatu eredetileg származik, azonban azt mondta: Egy dolgot meg kell értenünk: az északi fehér orrszarvú kihalása mögött az ember áll Jan Stejskal a BioRescue projekt koordinátora
Nem valamilyen evolúciós nyomás miatt halt ki ez a faj, hanem a kapzsiság, az orrszarvú szarvának megszerzése miatt. Tehát bizonyos értelemben felelősek vagyunk, és ha valóban van egy olyan technikánk, amely segíthet megmenteni őket, akkor szerintem kötelességünk, hogy használjuk, és megpróbáljuk megmenteni őket.”
