Az ukrán tárgyalóküldöttség már régen átadta Oroszországnak az amerikai elnök kezdeményezte fogolycserére vonatkozó listákat, de Moszkva akadályozza a folyamatot, miközben ezért Ukrajnát hibáztatja – jelentette ki Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa egy szerdai tévéműsorban.
Donald Trump amerikai elnök május 8-án jelentette be, hogy megállapodás született egy másnap kezdődő háromnapos tűzszünetről Ukrajna és Oroszország között, valamint fogolycseréről, amelyben mindkét ország ezer-ezer foglyot adna át egymásnak. Vlagyimir Putyin orosz elnök viszont azt állította, hogy Kijev semmilyen javaslatot nem tett a fogolycserére vonatkozóan. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn azt közölte, Ukrajna átadta az érintett foglyok listáját.
Az ombudsman hangsúlyozta, hogy a csere folyamata nem állt le, de akadályok lassítják.
„Amikor még valamiben meg is állapodsz az oroszokkal, soha nem lehetsz száz százalékig biztos abban, hogy azt az orosz fél be fogja tartani. Valójában a munka nem állt le, napi szinten folynak a tárgyalások” – fejtette ki Lubinec.
A biztos hozzátette, hogy Ukrajna minden kötelezettségét teljesítette: a listákat átadták, a tárgyalóküldöttség elvégezte minden vállalását. „Most a döntés Oroszországon múlik, azonban az késlelteti a folyamatot, és megpróbál manipulálni” – tette hozzá.
Az ukrán elnöki hivatalnál az UNIAN hírügynökségnek a napokban azt mondták, hogy Putyin azon kijelentése, amely szerint Ukrajna nem áll készen az ezer-ezer fős fogolycserére, nem felel meg a valóságnak. Valószínűleg a Kreml meg akarja hiúsítani a vonatkozó megállapodásokat – tették hozzá.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig kijelentette, hogy jelenleg még folyamatban van a fogolycsere részleteinek egyeztetése Ukrajna és Oroszország között.
Történelmi pillanatnak számított az idei moszkvai győzelem napi felvonulás: először vonultak át észak-koreai katonák a díszszemle részeként a Vörös téren. A Koreai Néphadsereg egységei nem a külföldi delegációk között, hanem közvetlenül az orosz katonák mellett masíroztak.
Észak-Korea katonái menetelnek a moszkvai Győzelem Napja katonai parádén, 2026. május 9-én, szombaton, a Szovjetunió náci Németország felett aratott második világháborús győzelmének 81. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek során.
A győzelem napi felvonuláson most először vonult át egy észak-koreai katonai különítmény az orosz katonai személyzetből álló díszszemle részeként a Vörös téren.
A Koreai Néphadsereg katonái az orosz katonák mellett vonultak át a Vörös téren, ahelyett, hogy a külföldi felvonulás résztvevőihez hasonlóan a hátvédsorban haladtak volna.
Ezt megelőzően észak-koreai katonák orosz egységekkel együtt részt vettek az ukrán fegyveres erők elleni harcban a Kurszki régióban.
Ahogy Kim Dzsongun észak-koreai vezető hangsúlyozta, a koreai hadsereg katonái még idegen földön is emlékeztek hazájukra; a támadásba lendültek, a becsületre emlékezve − számolt be róla az orosz Gazeta.
A kínai „Safe Campus” magazin, amely az állami tulajdonú „People’s Daily” újság irányítása alatt áll, cikket közölt, amelyben bírálta a kínai diákok részvételét a vlagyivosztoki gyermekfelvonuláson. A nemzeti emlékezet megsértésének nevezte, számolt be a tajvani Központi Hírügynökség és a szingapúri Zaobao kínai nyelvű kiadvány.
A „Safe Campus” című, „Kinek fognak szurkolni a kínai gyerekek Vlagyivosztok utcáin?” című cikkben arról írtak, hogy egy csoport kínai első osztályos tanuló Vlagyivosztokba utazott, hogy részt vegyen a „Győzelem ükunokái” elnevezésű nemzetközi gyermekfelvonuláson.
Oroszországból és Laoszból érkező gyerekek is csatlakoztak hozzájuk a felvonuláson. A helyi tisztviselők a „három országból érkező, egymás mellett álló gyermekek” szimbólumának nevezték. Egy kínai magazin azonban „igazán szívszorítónak” nevezte a „szimbólumot”.
„Vlagyivosztok nem egy olyan helynév, amelyet könnyen el lehetne választani a történelemtől. Van egy másik neve is: Haishenwai.
Ezen három szimbólum mögött a cári Oroszország 19. század közepén egyenlőtlen szerződések révén történő kínai földfoglalásának megalázó emléke, valamint e földről egykoron a kínai lakosok kiűzésének, lemészárlásának és elpusztításának véres és könnyes története húzódik meg. Ez a elfelejthetetlen és mély „szimbólum”, amit ez a hely ad nemzetünknek!” – áll a szövegben.
Bírálták azokat a tanárokat és szülőket, akik ellopott földre vitték gyermekeiket, és arra kényszerítették saját gyermekeiket, hogy mások hátterévé váljanak. A cikkben hozzátették, hogy a diplomácia pragmatizmust igényel, és ösztönözni kell a nemzetközi cseréket, de ez, mondják, „nem történhet a nemzeti méltóság és a történelmi emlékezet rovására”.
„A gyermekek közvetlen bevonása valaki más győzelmi narratívájába, különösen egy érzékeny helyen, messze túlmutat a „baráti tevékenységek” keretein” – írta a Safe Campus.
A cikket később törölték a Safe Campus hivatalos WeChat fiókjáról, de a közösségi médiában továbbra is széles körben vita tárgyát képezi.
Nem vonultatnak fel szárazföldi nehéz haditechnikai eszközöket, és kadétok sem lesznek a május 9-i moszkvai Győzelem napi parádén – közölte az orosz védelmi minisztérium. A Vörös téren tartandó ünnepséget így először rendezik meg harcjárművek nélkül 2007 óta.
A minisztérium tájékoztatása szerint idén a Szuvorov katonai iskolák, a Nahimov tengerészeti iskola növendékei, a kadétképző intézmények hallgatói, valamint a katonai járműoszlop sem vesz részt a felvonuláson „a jelenlegi műveleti helyzetre tekintettel” – közölte a Meduza orosz híroldal.
Hozzátették ugyanakkor, hogy a légi bemutatót megtartják, így repülőgépek lesznek az eseményen.
Orosz kormányzati és független források szerint már hetek óta terjedtek hírek arról, hogy az idei díszszemlét korlátozott formában rendezik meg. A beszámolók szerint a program rövidebb lesz, és a katonai egységek technikai eszközök nélkül vonulnak fel.
A Győzelem napi parádé Oroszország egyik legfontosabb állami ünnepi eseménye, amelyet minden évben május 9-én tartanak a náci Németország felett aratott második világháborús győzelem emlékére.
A döntés hátterében több elemző szerint a biztonsági helyzet állhat. Az elmúlt hónapokban Ukrajna több oroszországi ipari és energetikai létesítményt támadott drónokkal, köztük balti-tengeri kikötőket és a tuapszei olajfinomítót is.
Robert Brovgyi, az ukrán dróncsapatok parancsnoka nemrég úgy fogalmazott: „Másfél-kétezer kilométerre Oroszország belsejében sincs már nyugodt hátország”.
[type] => post [excerpt] => Nem vonultatnak fel szárazföldi nehéz haditechnikai eszközöket, és kadétok sem lesznek a május 9-i moszkvai Győzelem napi parádén – közölte az orosz védelmi minisztérium. A Vörös téren tartandó ünnepséget így először rendezik meg harcjárművek nélk... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1777481220 [modified] => 1777476707 ) [title] => Harcjárművek nélkül rendezik meg a Győzelem napi díszszemlét Moszkvában [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=281703&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 281703 [uk] => 281794 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 281705 [image] => Array ( [id] => 281705 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/moszkva-1.png [original_lng] => 1319877 [original_w] => 1324 [original_h] => 802 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/moszkva-1-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/moszkva-1-300x182.png [width] => 300 [height] => 182 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/moszkva-1-768x465.png [width] => 768 [height] => 465 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/moszkva-1-1024x620.png [width] => 1024 [height] => 620 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/moszkva-1.png [width] => 1324 [height] => 802 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/moszkva-1.png [width] => 1324 [height] => 802 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/moszkva-1.png [width] => 1324 [height] => 802 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1777533873:8 [_thumbnail_id] => 281705 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 669 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 859006937002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 596 [2] => 49 [3] => 592 [4] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Érdekes [2] => Hírek [3] => Társadalom [4] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 3900389 [1] => 542050 [2] => 658 ) [tags_name] => Array ( [0] => Győzelem napi felvonulás [1] => május 9. [2] => Moszkva ) ) [4] => Array ( [id] => 281621 [content] =>
Az elmúlt fél évszázad legnagyobb április végi havazása ideiglenes áramkimaradásokat okozott a moszkvai régió déli és keleti részén, valamint Oroszország középső régióiban – közölte kedd reggel a Roszszetyi áramszolgáltató.
A hétfői heves havazás, a kidőlt fák okozta villamosvezeték-szakadások a moszkvai, a leningrádi, a pszkovi, a tveri, a tulai, a kalugai és a rjazanyi régióban okoztak károkat az elektromos hálózatban. Kedd reggelre a Roszszetyi 753 brigádot 2200 fővel és 832 műszaki eszközt vezényelt ki az áramellátás helyreállítására.
Tavaly május elején egy havazással és erős széllel járó ciklon az utóbbi évtizedek legnagyobb áramkimaradásait okozta Moszkva környékén, elsősorban a régió északnyugati részén. Akkor 760 település maradt áramszolgáltatás nélkül, és 4400 ezer alállomás áramellátása szűnt meg.
Az Izvesztyija című lap szerint a fagyok és az ítéletidő miatt el kell halasztani a vetést Oroszországban, ami terméskiesés kockázatával jár. Egyes régiókban a rendkívül sok csapadék miatt felázott a talaj, emiatt a vetés előtti előkészítése több mint kéthetes késésben van. A lap szerint különösen kedvezőtlen időjárási helyzet alakul ki a Központi, a Volga-menti és részben a Déli szövetségi körzetben.
„Az utolsó hasonló tavasz, amikor ilyen kedvezőtlen körülmények voltak, és áprilisban havazott, 1987-ben volt. Jelenleg szinte minden régióban nehézségek vannak Közép-Oroszországban, sőt a Volga-vidéken is” – nyilatkozott Nyikita Tokmakov voronyezsi gazda a lapnak.
A Covid-járványt leszámítva 30 év után először törölhetik vagy elhalaszthatják a Kremlben a győzelem napi parádét május 9-én, mert az új gyártású ukrán rakéták elérhetik Moszkvát − írja a The Moscow Times.
Ilja Tumanov orosz blogger a Solovjov című élő műsorban azt mondta, hogy információi szerint a légi parádét már lemondták, illetve április 5-én a földi rész gyakorlatára készültek, de a vezetés értesítette a katonákat, hogy „külön utasításig” térjenek vissza állomáshelyükre. Hozzátette, hogy a parádét ettől függetlenül áttehetik egy másik időpontra, ahogyan az 2020-ban is történt.
Az értesülést a Kreml viszont nem erősítette meg, sőt, Dmitrij Peszkov azt nyilatkozta, hogy a győzelem napjának megünneplésére készülnek. A lap kiemelte, hogy az ukrajnai háború kezdete óta jelentősen csökkent a moszkvai katonai parádék száma, 2022-ben a légi show-t lemondták, valamint a felvonultatott haditechnika száma is csökkent a korábbi évekhez képest.
Fél évszázados napi rekordot döntött meg a Moszkvában pénteken lehullott csapadékmennyiség – közölte az Oroszországi Föderáció Hidrometeorológiai Központja szombaton a TASZSZ hírügynökséggel.
Január 9-én a főváros fő meteorológiai állomásán 22 milliméter csapadék hullott. A csapadékmennyiség előző abszolút maximuma ezen a ugyanezen a napon 12,9 milliméter volt, és 1976-ban regisztrálták – állt a központ által kiadott tájékoztatásban, amely rámutatott, hogy a januári abszolút rekord, amelyet 1970-ben mértek 23 milliméterrel, nem dőlt meg.
A hóréteg vastagsága Moszkvában elérte a 39 centimétert ebből az elmúlt egy nap alatti növekedés 24 centiméter volt. A régióban 51 centiméter havat is mértek. 12 óra alatt a havi csapadékmennyiség 42 százaléka hullott le.
Az orosz fővárosban a hó eltakarításán 130 ezer ember és 15 ezer munkagép dolgozik, a moszkvai régióban pedig 29 ezer ember és mintegy 10 700 munkagép.
A seremetyjevói repülőtéren több légitársaságnak módosítania kellett a menetrendjét az érkező járatok fogadására szombaton 5 és 11 óra között bevezetett korlátozások miatt. Pénteken a poggyászkiadás egyes esetekben több mint 7 órát késett és több járat utasai a leszállás után órákat várakoztak, amíg a lépcsőt a repülőgéphez hozták. Az Aeroflot és a Rosszija légitársaság átmenetileg a feladott poggyász házhoz szállítása mellett döntött.
Szombatra a hóesés gyengült és az előrejelzés szerint elkövetkező napokban nem fog erősödni, így pénteken kiadott a narancsszínű időjárási figyelmeztetést sárgára csökkentették. A hidrometeorológiai központ szerint a hófelhőket hozó ciklon után a Julianus-naptár szerinti vízkereszti fagyok közelednek és a hőmérséklet szerdától várhatóan mínusz 20 fok alá süllyedhet. Moszkva távfűtési rendszerét fokozott üzemmódra készülnek átállítani.
😱Снежный апокалипсис на Камчатке: в магазинах — пустые полки, на улицах из громкоговорителей предупреждают о возможном сходе лавин с крыш pic.twitter.com/EEcxtxH9no
Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője Moszkvába menekülhet, ha a rezsim erői nem tudják felszámolni a tömeges tüntetéseket, számolt be a The Times brit újság hírszerzési jelentésekre hivatkozva.
A dokumentumok szerint az iszlám forradalom 86 éves vezetője mintegy 20 fős kíséretével, köztük családjával és legközelebbi tanácsadóival elhagyja Iránt.
Köztük lehet fia, Mojtaba is, akit Hamenei legesélyesebb utódjának tartanak.
A tervet annak alapján dolgozták ki, hogy Bassár el-Aszad diktátor, akit 2024 decemberében megbuktattak, és ezt követően Szíriából Moszkvába utazott.
A Hamenei-rezsim vezetése nem zárja ki, hogy a rendőrség és a katonaság egy része átállhat a lázadók oldalára.
Az orosz diplomaták fel fognak lépni a Lengyelországban őrizetbe vett Alekszandr Butyagin orosz régész jogainak védelmében, a legfontosabb most a szabadon bocsátásának elérése – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára pénteken Moszkvában.
Butyagint, a szentpétervári Ermitázs múzeum régészét Kijev kérésére vették őrizetbe múlt héten a lengyel hatóságok, miután ukrán részről azzal vádolták meg, hogy ásatásokat végzett az Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krím félszigeten.
„Diplomáciai csatornákon keresztül fogjuk követelni állampolgárunk érdekeinek védelmét. Diplomatáink természetesen dolgozni fognak ezen. (…) A legfontosabb most, hogy elérjük ennek az orosz állampolgárnak a szabadon bocsátását” – hangsúlyozta a Kreml képviselője.
Andrej Ordas, Oroszország ideiglenes varsói ügyvivője a Rosszija 24 televíziós csatornán azt mondta, Butyagin tisztában van vele, hogy az ellene felhozott vádak abszurdak. Hangsúlyozta, hogy az orosz nagykövetség törekedni fog a tudós feltétlen szabadon bocsátására és arra, hogy eltávozhasson Lengyelországból. Közölte, hogy az orosz diplomaták folyamatos kapcsolatban állnak a varsói körzeti ügyészséggel és Butyagin ügyvédjével. A diplomata arra figyelmeztette az orosz állampolgárokat, hogy csak akkor utazzanak Lengyelországba, ha feltétlenül szükséges.
A RIA Novosztyi hírügynökség a lengyel RMF FM kereskedelmi rádióállomásra hivatkozva közölte, hogy a tudós Hollandiából a Balkánra tartott, amikor Lengyelországban elfogták.
A rádió úgy tudja, hogy Butyagin nem tett vallomást, a varsói bíróság elrendelte 40 napos letartóztatását, és a lengyel fél Kijev hivatalos kiadatási kérelmét várja.
Az ukrán hatóságok távollétében 2024 novemberében emeltek vádat egy, a Krímben ásatásokat végző orosz régész ellen, aki hivatalosan nem neveztek meg, de több ukrán médiaforrás szerint az Ermitázs szakértőjéről, Alekszandr Butyaginról volt szó, aki Kercsben vezetett egy régészeti expedíciót. A RIA Novosztyi a varsói ügyészségre hivatkozva azt írta, hogy a tudóst tíz évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik.
Kirilo Budanov, a Védelmi Minisztérium hírszerzési főosztályának (HUR) vezetője kijelentette, hogy a HUR képes lehallgatni a Kreml magas rangú tisztviselőinek a beszélgetéseit – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a Budanovval készített interjúja nyomán.
A beszélgetés során Ukrajna katonai hírszerzőfőnöke megerősítette a HUR lehallgatási képességeit. „Képesek vagyunk rá, igen. Pénzt kapunk érte” – mondta.
A Budanov kijelentése annak tükrében hangzott el, hogy számos nyugati médiumban megjelentek publikációk, amelyek azt állították, hogy Ukrajna bocsáthatta az újságírók rendelkezésére Putyin tanácsadója, Jurij Usakov és Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló közötti beszélgetések felvételeit.
