Kambodzsa visszaszerezte 70 ősi khmer műkincsét, amelyeket korábban külföldi múzeumokban és magángyűjteményekben őriztek – jelentette be csütörtökön a kambodzsai kulturális és művészeti minisztérium.
A királyságba különböző eljárások révén kerülhettek vissza a műkincsek: egyes darabokat önként küldtek vissza a gyűjtemények, másokat tárgyalásos vagy jogi úton szereztek vissza – írták a közleményben.
A hetven műkincs darabjai egyebek mellett a Lindemann család művészeti gyűjteményéből, a Jim Clark-gyűjteményből, a New York-i Metropolitan Múzeumból és más amerikai magángyűjteményekből érkeztek Phnompenbe. A kambodzsai főváros Békepalotájában megrendezett ceremónián Hun Manet miniszterelnök ünnepi beszédében emlékeztetett, a béke teremtette meg annak feltételeit, hogy az ország visszaszerezhesse értékes ősi műkincseit.
„Ezek az őseinktől örökölt kulturális kincsek a háború, a műkincslopás és illegális kereskedelem miatt hosszú évekig voltak külföldön” – mondta kiemelve, hogy értékük felbecsülhetetlen valódi tulajdonosai, a kambodzsai emberek számára.
A kormányfő hozzátette, hogy 1996 óta 1098, az országból ellopott műkincset követeltek vissza az Egyesült Államoktól, Franciaországtól, Ausztriától, Nagy-Britanniától, Thaiföldtől, Japántól, Indonéziától, Hollandiától, Svájctól, Kanadától, Dániától, Németországtól, Magyarországtól és Norvégiától.
A most hazatért khmer kulturális kincsek között néhány értékes hindu és buddhista mestermű is szerepel az Angkort megelőző időkből és az Angkor periódusaiból. A kőszobrok egyebek között Sivát és Umát, illetve a hindu Mahábhárata eposz mitológiai hősét ábrázolják, de köztük van egy Ardhanarishvara szobor az ősi fővárosból, Koh Kerből, és Lokeshvara bronz szoborfeje is, amit így egyesíteni tudnak a phnompeni Nemzeti Múzeumban őrzött testével.
Az olasz parlament csütörtökön elfogadta a műemlékek és kulturális jelentőségű helyszínek megrongálóinak szigorúbb bírságolásáról szóló törvényt radikális klímaaktivisták akcióit követően.
A római parlament alsóháza 138 szavazattal 92 ellenében fogadta el Gennaro Sangiuliano kulturális miniszter előterjesztését, amelyet a felsőház már tavaly nyáron jóváhagyott, és az most így hatályba is léphet.
Az utóbbi hónapokban az Utolsó Nemzedék nevű klímavédelmi csoport aktivistái festékkel, illetve egyéb módon csúfítottak el műemlékeket, épületeket, illetve műalkotásokat Olaszország-szerte, így célpontjaik között volt egyebek között a római Trevi-kút, a firenzei Palazzo Vecchio és a milánói La Scala operaház.
Az új jogszabály értelmében 40 ezer euróig terjedő bírságot szabhatnak ki a műemlékek elcsúfítóira, amely összeg 60 ezer euróig emelhető, amennyiben a kulturális örökségben károkat okoznak. A jelenlegi szabályozás 1500-tól 15 ezer euróig terjedő bírságok kiszabását teszi lehetővé.
A törvény ezen felül rendelkezik arról is, hogy a kulturális minisztérium a befolyó bírságok összegét felhasználhatja a műemlékek tisztítására, illetve renoválására.
„A mai egy csodálatos nap az olasz kultúra, különösen pedig a nemzet művészeti és építészeti öröksége számára” – hangsúlyozta Sangiuliano közleményében az „ökovandálokról” szóló törvényként ismertté vált jogszabály elfogadására utalva.
🚧 Bei der Station Hietzing und vorm Schloss Schönbrunn bringen wir den Verkehr friedlich zum Stillstand.
‼️ Wir alle sind die letzte Generation, die eine Klimahölle noch verhindern kann – wenn wir jetzt entschlossen handeln. #Tempo100pic.twitter.com/BaPyWMIIeC
🚧 Bei der Station Hietzing und vorm Schloss Schönbrunn bringen wir den Verkehr friedlich zum Stillstand.
‼️ Wir alle sind die letzte Generation, die eine Klimahölle noch verhindern kann – wenn wir jetzt entschlossen handeln. #Tempo100pic.twitter.com/BaPyWMIIeC
Mintegy hetven műkincset menekítettek ki Ukrajnából a háború elől és a madridi Thyssen-Bornemisza Múzeumban állítják ki őket.
A kiállítás keddtől áprilisig várja látogatókat Madridban, ezután a kölni Ludwig múzeumban lesz látható júniustól szeptemberig.
A képek széles skálát ölelnek fel a figuratív művészettől a kubizmuson, konstruktivizmuson át a szocialista realizmusig. Olyan mesterek alkotásai szerepelnek a tárlaton, mint Olekszandr Bohomazov, Vaszil Jermovolov és Anatol Petrickij.
Az alkotásokat november 15-én szállították el Kijevből. A várost azon a napon is lőtték az orosz erők, a képeket szállító teherautók szerencsére már Kijevtől kétszáz kilométernyire voltak, amikor az első találatok érték az ukrán fővárost – mondta el Francesca Thyssen-Bornemisza, Hans Heinrich Thyssen-Bornemisza műgyűjtő lánya, akinek a gyűjteménye a madridi múzeumban látható.
Tizenkét órával később a teherautók átlépték a határt, és folytathatták útjukat Spanyolország felé – mondta el a műgyűjtő, az ukrajnai művészet segítségére siető múzeumokat és alapítványokat tömörítő Múzeumok Ukrajnáért kezdeményezés szervezője.
A műalkotások biztonságba helyezésén túl a kiállítás bemutatja Ukrajna kulturális és művészeti sokszínűségét is – hangsúlyozta Katya Deniszova, a kiállítás egyik kurátora.
A tárlat időrendben vonultatja fel az anyagot az 1910 évektől – amikor Ukrajna az orosz birodalomhoz tartozott – az 1920-as évekig, amikor az ország a Szovjetunióhoz csatlakozott, majd az 1930-as évekig, amikor egyes művészek a sztálini tisztogatások áldozataivá váltak és a szovjet realizmus lett az egyetlen engedélyezett stílus – mondta el a kurátor.
A látogatók megtekinthetik Vadim Meller Kompozíció (1919–1920) című, kubista ihletésű vásznát, Anatol Petrickij Rokkantak (1924) című, okker tónusú, neobizánci stílusú, valamint Kosnztyantin Jeleva 1920-as évek végén készült, Képmás című, katonát ábrázoló realista alkotását.
Nagy történelmi értékű, 17. századi lopott műkincseket adott vissza a spanyol rendőrség Olaszországnak – közölte a La Razón spanyol napilap pénteken.
A két műtárgyra, egy mellszoborra és egy olajfestményre Spanyolországban bukkantak a hatóságok.
Az aranyozott mellszobrot az olaszországi Lecce városának egyik templomából tulajdonították el még 2019-ben. Az Aniello Stellatónak tulajdonított alkotás Szent Kelemen pápát ábrázolja, és egyben ereklyetartó is.
A szobor egy madridi régiségkereskedő boltjából került elő, akitől a rendőrség beszámolója szerint sikerült olyan információkhoz jutni, amelyek segíthetnek tisztázni a lopás körülményeit, ezért ezeket továbbították az olasz hatóságoknak.
Az Étkezés címet viselő olajfestmény 2000-ben tűnt el egy bolognai magángyűjteményből, majd több mint húsz év után egy ismert spanyol aukciósház árverési katalógusában tűnt fel. 1600-ban készült, ismeretlen művész alkotása.
A műkincseket a spanyol rendőrség főigazgatója ünnepélyes keretek között adta vissza Olaszország madridi nagykövetének.
Confiscato a Torino il «Ritratto di Gentiluomo con berretto nero»: era scomparso dal 2004 e portato in Svizzera. I carabinieri l'hanno rintracciato in un laboratorio dov' era arrivato con un corriere: vale 7 milioni di euro pic.twitter.com/Uc9GBhrqWx
More good news. #Spain increasing its supply of air defenses to #Ukraine. It's training of ?? military on the Aspide anti-aircraft missile system finishes tomorrow (first pic). And today #NATO announced Spain will also provide 4 Hawk missile launchers. https://t.co/L22CfCPZPfpic.twitter.com/vTrGFiXjup
Siamo libere, e nessuno può toglierci quella libertà, nessuno può pensare che siamo nel loro possesso. Nella Giornata internazionale per l’eliminazione della violenza contro le donne, voglio dire alle donne italiane che non sono sole, e che quando hanno paura 1522 è il numero da… pic.twitter.com/AKJPtz2agN
Siamo libere, e nessuno può toglierci quella libertà, nessuno può pensare che siamo nel loro possesso. Nella Giornata internazionale per l’eliminazione della violenza contro le donne, voglio dire alle donne italiane che non sono sole, e che quando hanno paura 1522 è il numero da… pic.twitter.com/AKJPtz2agN
Csaknem fél évszázaddal később, hogy számos afrikai ország követelte a gyarmatosítás évei alatt eltulajdonított művészeti alkotások visszaszolgáltatását, Franciaország, az Egyesült Királyság és Németország fokozatosan kezd megválni múzeumai afrikai kincseitől. Ugyanakkor a tudósok alapos munkát végeznek az európai múzeumokban őrzött afrikai tárgyak eredetének meghatározásán, mivel Afrika kulturális örökségének 90%-a a kontinens határain kívül van.
Például a nigériai kormány közel 50 éve követeli, hogy az európai országok adják vissza a gyarmati korszakba elszállított kulturális örökséget. Ebben az évben Berlin tette meg az első lépést – április 29-én Németországban hivatalos szinten közölték, hogy a XIX. század végi Benini bronz gyűjtemény számos tárgya jövőre „hazatér”. A Benini bronz – több ezer tárgyból álló 16. századi egyedülálló gyűjtemény, amelyek a Benini Birodalom (a Niger folyó alsó folyásának történelmi állama, a mai Nigéria területe) királyi palotáját díszítették.
Benini bronz kollekció tárgyai nemcsak Németországban, hanem más, egykori gyarmatosító államban is megtalálható. 2021 márciusában Skócia Abesszíniai Egyeteme bejelentette a benini bronz műtárgyainak visszaszolgáltatását. Korábban a cambridge-i diáktanács megszavazta a benini bronz kakas, a londoni Horniman Múzeum pedig párbeszédet kezdett Nigériával 15 bronzfigura visszaszolgáltatásáról.
2016 szeptemberében Patric Talon, Benin elnöke követelte Párizstól, hogy adja vissza a műalkotásokat, de a francia külügyminisztérium elutasította arra a törvényre hivatkozva, amely szerint a nemzeti gyűjtemények elidegeníthetetlenek, és ennek fényében nem lehet az országból kivinni. Az ENSZ kulturális értékekről szóló egyezményében is szerepel egy hasonló rendelkezés. Viszont előírja azt is, hogy az államoknak „támogatniuk kell az érdekelt államokat kulturális értékeik visszaszerzésében abban az esetben, ha azokat korábban elszállították az országból”.
2017-ben Emmanuel Macron az Ouagadougou (Burkina Faso fővárosa) egyetemén tartott beszédében kijelentette: „Mától az elkövetkezendő öt évben azt akarom, hogy megteremtsék a feltételeit annak, hogy az afrikai kulturális örökség ideiglenesen vagy véglegesen visszakerüljön Afrikába”.
Azóta egy afrikai műtárgy hagyta el Franciaország múzeumi gyűjteményét. Omar Said Tull muszlim vezető kardjáról van szó, ami ünnepélyese átadtak Szenegálnak.
2021 novemberében 26 műalkotást terveznek átadni Beninnek, amelyet a francia hadsereg kobzott el Abomey-ban 1892-ben. Ez Franciaország első és nagyon szerény lépése a visszaszolgáltatás felé vezető úton, amely a tavaly év végén elfogadott törvény által vált lehetővé.
A francia gyűjteményekben, a szakértők előzetes adatai szerint, közel 88 000 afrikai műtárgy található, de mielőtt a múzeumba kerültek, számos alkotás kézről kézre járt katonák, orvosok, vallási alakok, gyűjtők körében. Ráadásul az afrikai kontinens határainak megváltozásával nehéz megállapítani az adott műtárgy hovatartozását, szakértők évek óta ezen dolgoznak.
Az utóbbi években az Országos Művészettörténeti Intézet támogatásával elindult egy projekt a Franciaországban található afrikai műtárgyak feltérképezésére és nyilvántartásának elkészítésére. Ez az adatbázis szeptemberben lesz elérhető. És a szakértők azt remélik, hogy ez nagyobb kutatások alapjául szolgál a jövőben. A kutatók ugyanakkor egyöntetűen kijelentik, hogy szoros együttműködésre van szükség az afrikai szakemberekkel.
Ez már egy hatalmas előrelépés. Közel 50 éve Mobutu marsall, a Kongói Demokratikus Köztársaság egykori elnöke felvette a kulturális örökség visszaszolgáltatásának kérdését. Ekkor felkérte az Egyesült Nemzetek Közgyűlését, hogy szolgáltassák vissza II. Lipót belga uralma alatt a Kongóból kivitt műtárgyakat.
Belgium Közép-afrikai Királyi Múzeumában 120 000 kongói kiállítási tárgy van. 1973. december 18-án az ENSZ elfogadta a 3187. számú, „Műalkotások visszaszolgáltatása a kisajátítás áldozataivá vált országokba” határozatát. Brüsszel közel 200 alkotást visszaszolgáltatott egykori gyarmatának, de hamarosan a folyamat leállt, mivel az alkotások megjelentek a művészeti tárgyak piacán.
Meg kell jegyezni, hogy visszaszolgáltatás ellenzői által felvetett egyik fő probléma – a visszaadott műtárgyak megőrzésének feltételei. Azt állítják, hogy Afrikában nincs olyan hely, ahol garantálva vannak a megőrzési feltételeket, amelyek megegyeznének az európai múzeumok körülményeivel. Viszont az elmúlt években számos múzeum és kortárs művészeti központ jelent meg a kontinensen, és ami még nagyon érdekes, elsősorban ázsiai finanszírozással.
2005-ben a Fondation Zinsou Alapítvány kiállítótermet hozott létre Cotonou-ban (Benin legnagyobb városa), amelyet Franciaországban meglehetősen biztonságosnak tekintettek, így 2006-2007-es években kiállították Dahomey, a franciák által megdöntött uralkodó „kincseit”.
2016 januárjában, Dakarban kínai finanszírozással (30 millió euró) elkészült a Fekete civilizációk múzeumának építése. Később 2019 novemberében Kongóban megnyílt a koreai pénzen épített Nemzeti Múzeum.
A nemrégiben Afrikában megjelent ázsiai országok megpróbálják biztosítani a kontinens gazdag természeti erőforrásaihoz való hozzáférést, és jövedelmező gazdasági pozíciókat foglalnak el. Nyilvánvaló, hogy a geopolitikai megfontolások ebben az összefüggésben nem hagyták figyelmen kívül az afrikai országok kulturális örökségével kapcsolatos fájdalmas kérdést.
NEWSMAKER
[type] => post [excerpt] => Csaknem fél évszázaddal később, hogy számos afrikai ország követelte a gyarmatosítás évei alatt eltulajdonított művészeti alkotások visszaszolgáltatását, Franciaország, az Egyesült Királyság és Németország fokozatosan kezd megválni múzeumai afrika... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1620933240 [modified] => 1620928298 ) [title] => A híres európai múzeumok visszaszolgáltatják Afrikának a „gyarmati kincseket” [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=56236&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 56236 [uk] => 55970 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 55971 [image] => Array ( [id] => 55971 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/1-3.jpg [original_lng] => 138377 [original_w] => 800 [original_h] => 556 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/1-3-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/1-3-300x209.jpg [width] => 300 [height] => 209 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/1-3-768x534.jpg [width] => 768 [height] => 534 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/1-3.jpg [width] => 800 [height] => 556 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/1-3.jpg [width] => 800 [height] => 556 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/1-3.jpg [width] => 800 [height] => 556 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/1-3.jpg [width] => 800 [height] => 556 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1620917499:12 [_thumbnail_id] => 55971 [_edit_last] => 12 [views_count] => 3197 [_oembed_34e924f524e3c01b20b0f38db916813d] =>
Gemeinsame Erklärung zum Umgang mit #BeninBronzen in deutschen Museen – Staatsministerin Monika #Grütters: „Wichtige Wegmarke für Verständigung und Versöhnung“. #KolonialeKontexte
A holland kulturális minisztérium által felkért szakértői bizottság a kormánynak az egykori gyarmatokról elhurcolt műkincsek visszaadását javasolja, amelynek jelentését Hágában tették közzé.
Az igazságtalanságokat el kell ismerni, az eredeti tulajdonosoknak pedig legalábbis fel kell ajánlani a visszaszolgáltatás lehetőségét – szögezte le a testület, megállapítva, hogy állásfoglalása holland múzeumokban és gyűjteményekben lévő tárgyak százezreit érintheti.
A bizottság véleményét a holland kulturális minisztérium kérte ki, hogy segítsen eldönteni, mit tegyenek az egykori gyarmatokról származó műtárgyakkal.
A XVII. század, az ország gazdasági és kulturális fénypontja óta holland kereskedők sok kultúrtörténeti tárgyat és művészeti alkotást hoztak haza üzleti útjaikról, gyakran a helyi lakosság beleegyezése nélkül. A világon Hollandia rendelkezik például az egyik legnagyobb gyűjteménnyel indonéz kulturális relikviákból.
Az utolsó holland gyarmat, Suriname 1975-ben hirdette ki függetlenségét. A szakértői bizottság szerint Hollandiának felelősséget kell vállalnia gyarmatosító múltjáért.
„A történelmi igazságtalanság szemmel látható a gyarmati gyűjteményekben, amelyek még ma is közszemlére vannak téve holland múzeumokban” – olvasható az állásfoglalásban.
A jelentés azt javasolja, hogy Hollandia kezdjen párbeszédet az érintett országokkal a zsákmányolt műkincsek jövőjéről.
Gemeinsame Erklärung zum Umgang mit #BeninBronzen in deutschen Museen – Staatsministerin Monika #Grütters: „Wichtige Wegmarke für Verständigung und Versöhnung“. #KolonialeKontexte
