Munkácsot világszerte ismertté, az itt született festőóriás, Munkácsy Mihály tette, aki 1844. február 20-án ezen a településen látta meg a napvilágot Lieb Mihályként, ám később – Munkács előtt tisztelegve – felvette a Munkácsy nevet. 2021 óta pedig a város egyik legszebb épülete, a magyar ház tette ugyanezt a festő nevével. K. Debreceni Mihály összefoglalója következik.
[type] => post [excerpt] => Munkácsot világszerte ismertté, az itt született festőóriás, Munkácsy Mihály tette, aki 1844. február 20-án ezen a településen látta meg a napvilágot Lieb Mihályként, ám később - Munkács előtt tisztelegve - felvette a Munkácsy nevet. [autID] => 16 [date] => Array ( [created] => 1728832200 [modified] => 1728830369 ) [title] => A Munkácsy Mihály Magyar Ház és a festő kötődése Munkácshoz (videó) [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=218316&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 218316 ) [aut] => makushyn [lang] => hu [image_id] => 218318 [image] => Array ( [id] => 218318 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/maxresdefault-32.jpg [original_lng] => 145984 [original_w] => 1280 [original_h] => 720 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/maxresdefault-32-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/maxresdefault-32-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/maxresdefault-32-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/maxresdefault-32-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/maxresdefault-32.jpg [width] => 1280 [height] => 720 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/maxresdefault-32.jpg [width] => 1280 [height] => 720 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/maxresdefault-32.jpg [width] => 1280 [height] => 720 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1728819569:16 [_oembed_2eeccb7a504a1c76fbc2907cb5cb0a82] => [_oembed_time_2eeccb7a504a1c76fbc2907cb5cb0a82] => 1728819391 [_thumbnail_id] => 218318 [_edit_last] => 16 [views_count] => 1167 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_7e7a6a1c536fd33d99b02165f885957d] => [_oembed_time_7e7a6a1c536fd33d99b02165f885957d] => 1728821407 [_oembed_4796a87181b23d3d42b42660ce4100ac] => [_oembed_time_4796a87181b23d3d42b42660ce4100ac] => 1728821407 [_oembed_085385374ee16d4279ec3b9a3f27dfaa] => [_oembed_time_085385374ee16d4279ec3b9a3f27dfaa] => 1728821407 [_oembed_d04017fbb580536d9580207f8dcbae9f] => [_oembed_time_d04017fbb580536d9580207f8dcbae9f] => 1728821407 [_oembed_f1db2d4f0feb1cc0a4988c5b89066a98] => [_oembed_time_f1db2d4f0feb1cc0a4988c5b89066a98] => 1728821407 [_oembed_c0f4ff8014acfc5949c5b0cf0ac6fc9a] => [_oembed_time_c0f4ff8014acfc5949c5b0cf0ac6fc9a] => 1728821407 [_oembed_abe63580a44e41c76673407286caef7a] => [_oembed_time_abe63580a44e41c76673407286caef7a] => 1730108299 [_oembed_f145f60136e5eb4d7a7444099c0da773] => [_oembed_time_f145f60136e5eb4d7a7444099c0da773] => 1730575590 [_oembed_accb5fb09883667a4c7adb2c794a3ec4] => [_oembed_time_accb5fb09883667a4c7adb2c794a3ec4] => 1731018353 [_oembed_86c7278569add526bfcb26966a01169c] => [_oembed_time_86c7278569add526bfcb26966a01169c] => 1731018353 [_oembed_f94841fa23cf2344afa79ece13c7d244] => [_oembed_time_f94841fa23cf2344afa79ece13c7d244] => 1731940462 [_oembed_9a77147b3b703f6de50523a1c5e17006] => [_oembed_time_9a77147b3b703f6de50523a1c5e17006] => 1732207772 [_oembed_8509f23076cc370c934b9769485927f0] => [_oembed_time_8509f23076cc370c934b9769485927f0] => 1732207772 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 4000 [1] => 41 [2] => 49 [3] => 31 [4] => 271 [5] => 592 [6] => 25 ) [categories_name] => Array ( [0] => Aktuális [1] => Cikkek [2] => Hírek [3] => Kárpátalja [4] => Kultúra [5] => Társadalom [6] => Videók ) [tags] => Array ( [0] => 1845 [1] => 942660 [2] => 490785 [3] => 30539 ) [tags_name] => Array ( [0] => festő [1] => K. Debreceni Mihály [2] => Munkácsy Mihály [3] => Munkácsy Mihály Magyar Ház ) ) [1] => Array ( [id] => 215056 [content] =>
Névadója születésének 180. évfordulója alkalmából szervezett színielőadással egybekötött, a világhírű festőművész alkotásainak reprodukcióit bemutató tárlatot a Munkácsy Mihály Magyar Ház. A Latorca-parti város kulturális központjává vált épületben szinte minden Munkácsy Mihályról, a XIX. század nemzetközileg elismert magyar festőművészéről szól: az előteret mellszobra, az épület falait pedig a művész életének fontos eseményeit bemutató fotókiállítás díszíti. Az ünnepi köszöntőket követően a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színészei – Ferku Szilveszter, Fornosi D. Júlia, Mónus Dóra és Orosz Melinda vették birtokukba a Munkácsy Mihály Magyar Ház dísztermének színpadát. A festőóriás naplótöredékei alapján összeállított Hazafelé című előadás hűen adta át a később a világot meghódító festőművész gyermekkorának meghatározó momentumait. Munkácsy Mihály életének legfontosabb állomásait, munkásságának kiemelkedő alkotásait Kopriva Attila festőművész, művészettörténész, a Kárpátaljai Művészeti Akadémia docense ismertette. Szép és egyben nehéz feladat volt bemutatni a világhírű művészt, fogalmazott a munkácsi művészettörténész. Az emlékünnepség a Magyar Ház galériájában folytatódott, ahol a résztvevők megtekintették a híres Munkácsy-festmények reprodukcióiból összeállított tárlatot, valamint a Magyar Éremkibocsátó Intézet és a Magyar Pénzverő Zrt. által kibocsátott Munkácsy Mihály emlékérméket. Névadónk születésének 180. évfordulója alkalmából szervezett programsorozatunkkal az anyaországi rendezvényekhez kívánunk csatlakozni, fogalmazott Tarpai József, Munkácsy Mihály Magyar Ház igazgatója. A Munkácsy Mihály tiszteletére szervezett emlékünnepségre a környező településekről is érkeztek érdeklődők. Izsák Erzsébet, a bótrágyi kultúrház művészeti vezetője hangsúlyozta, felüdülést és erőt adnak az effajta rendezvények. A rendezvény színvonalát Bacsinszky Ágnes és Havata Diána, a Kárpátaljai Megyei Filharmónia művészei virtuóz előadása emelte.
A Munkácsy Mihály Magyar Ház a festőóriás nevéhez méltó színvonalas emlékünnepséggel méltatta szeptember 16-án Munkácsy Mihály születésének 180. évfordulóját.
Az emlékünnepség kezdetén elsőként Tarpai József, a Munkácsy Mihály Magyar Ház igazgatója szólt a jelenlévőkhöz. Köszöntőjében örömét fejezte ki, hogy bár rendkívül nehéz időket élünk, s a kulturális programok megszervezése sem egyszerű, a Latorca-parti város szívében található Magyar Ház azonban ismét megtelt olyan művészetkedvelő érdeklődőkkel, akik ezúttal a XIX. század magyar festészetének nemzetközileg is elismert mesterére, Munkácsy Mihályra emlékeztek. Az igazgató aláhúzta, a kulturális központ büszkén viseli Munkácsy Mihály világhírű magyar festőművész, Munkács város szülöttjének nevét, akinek tiszteletére a felújított épület dísztermét a művész alkotásainak reprodukciói díszítik, a lépcsőház falain felvonultatott fotósorozat pedig életének egy-egy fontos állomását, eseményét mutatja be. Az épület főbejáratánál az ide látogatókat Munkácsy Mihály mellszobra fogadja, mely Kopriva Attila munkácsi képzőművész impozáns alkotása. Kiemelte továbbá, hogy a Magyar Ház meglehetősen jó kapcsolatokat ápol más kulturális intézményekkel, köztük a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeummal és a debreceni Déri Múzeummal. Felszólalásának végén Tarpai József külön köszönetet mondott Pákh Imrének, a Munkácsról származó magyar–amerikai műgyűjtőnek, a legnagyobb Munkácsy-magángyűjtemény tulajdonosának, aki felajánlotta a festőművész legfontosabb alkotásainak másolatait a Munkácsy Mihály Magyar Háznak.
Cseh Áron ungvári magyar vezető konzul beszédében kifejtette, hogy idén immár második alkalommal emlékeznek közösen Munkácsy Mihályra, aki 180 évvel ezelőtt, 1844. február 20-án Munkácson látta meg a napvilágot Lieb Mihály Leóként, majd később szülővárosa előtt tisztelegve felvette a Munkácsy nevet. „Ez az épület büszkén viseli a Munkácsy Mihály Magyar Ház nevet és méltóképp őrzi a festőóriás emlékét” – szögezte le a diplomata, majd a munkácsi kulturális intézmény munkáját méltatva kiemelte: „Magyarország Ungvári Főkonzulátusa a kezdetektől azon dolgozik, hogy ez az intézmény a kárpátaljai kulturális és szellemi élet egyik fellegvára legyen, amelynek színes és színvonalas programjaival, kiállításaival, könyvbemutatóival és különböző rendezvényeivel a 2021-es évi megnyitása óta kiválóan eleget is tesz. Ehhez a magunk részéről igyekszünk minden segítséget megadni, és személyes jelenlétünkkel is erősíteni a főkonzulátus és a Magyar Ház közötti szoros együttműködést.”
A köszöntőket követően Diana Havata csellista és Ágnes Bacsinszki fuvolista, a Kárpátaljai Megyei Filharmónia művészei léptek színpadra, akik Magyar melódiák című virtuóz játékukkal varázsolták el a hallgatóságot.
Ezután a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színháznak a neves magyar festőművész életéről és munkásságáról szóló Hazafelé című emlékműsora debütált. Az előadást Munkácsy Mihály naplótöredékei alapján Mónus Dóra állította össze. A darab szereplői Ferku Szilveszter, Fornosi D. Júlia, Mónus Dóra és Orosz Melinda. A negyvenperces műsor hűen tükrözi a gyermekként megannyi veszteséget elszenvedő és szomorúságot átélt Lieb Mihály Leó életének meghatározó momentumait, az asztalosinasság keserves éveit, majd a rajzolással és a festészettel történő ismerkedés felvillanyozó időszakát, mely után hatalmas bátorságának bizonyítékaként elindult, s hatalmas vásznaival meghódította a világot.
Munkácsy Mihály művészetének legjelentősebb részleteibe adott betekintést előadásában Kopriva Attila művészettörténész, festőművész, a Kárpátaljai Művészeti Akadémia docense.
Munkácsy művészi tudásán és tehetségén túl az európai és azon belül a magyar társadalom életének falusi és városi közösségeinek kiváló ismerőjeként érzékeny szociográfus is volt egyben, hiszen életképfestészete mind szociológiai, mind pedig eseménytörténeti vonatkozásában pontos jellemzést ad kortársairól. Európai és magyar polgárként vált neves festőművésszé, Krisztus-trilógiája és számos méltán világhírűvé vált képe missziót teljesített, amellyel keresztény magyarként az egész művelt világ előtt megbecsülést szerzett.
Munkácsy Mihály az idealizáló népi zsánertől jutott el a realista életképig, amelyet a düsseldorfi cselekményes zsánerfestészet hagyományaihoz igazodva fejlesztett tovább. A falusi vagy városi szegény embereket bizonyos élethelyzetekben ábrázoló művein egy érzelmes vagy drámai esemény összefüggésében az egyes karakterek és lelkiállapotok erőteljes jellemzésére törekedett. Romantikusan realista festő volt, aki mindig invenciókkal teli munkákat alkotott. Szorosan kötődött a Gustave Courbet által képviselt realista ábrázoláshoz. A fájdalom megértése és átélése Munkácsy realista művészetének egyik legértékesebb eleme. A romantika egyik forrása a polgári társadalmak születésével együtt kifejlődő nemzeti tudat. Nagy méretű vásznain, hatalmas kompozícióit karakteres embertípusokkal, pazar eszköztárral alkotta meg. Életének legnagyobb részét Párizsban töltötte, ahol feleségével fontos szereplői lettek a francia főváros szellemi és kulturális életének.
Az emlékünnepség a galériában folytatódott, ahol a résztvevők megtekintették a híres Munkácsy-festmények reprodukcióiból álló kiállítást.
A Munkácsy Mihály Magyar Ház gyűjteménye a közelmúltban a Magyar Éremkibocsátó Intézet és a Magyar Pénzverő Zrt. által Munkácsy Mihály születésének 170. évfordulója alkalmából kibocsátott emlékérmékkel gazdagodott, melyeket a rendezvény keretében tekinthettek meg először a jelenlévők.
A századfordulón tevékenykedő ungvári grafikus, Jankovics Mária munkássága előtt tisztelegve 14. alkalommal szervezett alkotótábort fiatalok számára a „Genius” Jótékonysági Alapítvány. Az érdeklődők kárpátaljai művészek segítségével megismerhették és elsajátíthatták a grafika, a festészet alapjait, valamint a különböző kézműves technikákat. Az alkotótábor idén is 2 turnusban zajlott. Az első a beregszászi főiskolán. A résztvevők a hagyományoknak megfelelően híres művészek munkásságába, az általuk képviselt művészeti ágazatokba nyertek bepillantást és próbálhatták ki. A gyerekek úgy tűnik ráéreztek az impresszionizmus lényegére, mert változatos témákat vittek papírra. Az öt napos tábor a szokásoknak megfelelően az elkészült alkotások bemutatásával zárult. Az ifjú tehetségek első alkalommal egy igazi kiállító teremben, a beregszászi főiskola Na’Conxypán elnevezésű galériájában mutatták be alkotásaikat. Például Eszter egy leányt ábrázoló képét. Néger Krisztina tanárnő volt az, aki Fernand Léger munkásságával, technikáival megismertette a fiatalokat. Az alkotótábor elmaradhatatlan záró bulija igazi meglepetéssel szolgált a résztvevők számára. Mindenki kedvére jó vastagon összefestékezhette a kezét. Sőt ez alkalommal ez szinte kötelező volt, hiszen a lenyomata a vándorkalapra került. Ez pedig már Páterfalva, ahol a második turnus zajlott. Itt a beregszászi nyüzsgéshez képest csendesebb, nyugodtabb körülmények között alkothattak a fiatalok. A péterfalvai tábor tematikája megegyezik a beregszászival. Ezért készültek itt is 3 d-s képek. Ez a lánycsapat egy szintén jubiláló, szürrealista művész technikáját sajátítja el. Elöljáróban csak annyit, hogy itt is több féle alapanyagot használnak fel az alkotások elkészítésénél. Szofi épp egy ilyen technikát próbál ki. Mint kiderült ő tündér szeretne lenni, legalábbis ezen a képen. Ez pedig már a tanárnő által említett másik technika. 180 éve született Munkácsy Mihály. Persze az ő munkássága nem maradhatott ki az alkotótábor idei programjából. Munkácsy festményei alapján maketteket készítettek a gyerekek. Panna a saját elképzelése szerinti házukat mintázta meg a családtagokkal együtt. A tábor szervezői ügyeltek arra, hogy művészpalánták újacskái ne merevedjenek az ecset, vagy a kréta köré. Az alkotáson kívül számos programot szerveztek nekik. Volt filmvetítés, vetélkedő, előadás, fotózás. Persze minden a művészetről szólt. És ha már itt voltak, akkor a tábornak helyt adó szakgimnázium étkezdéjének egyik falát sem hagyták parlagon. Az említett záró est fénypontja itt is a táborlakók műveiből az iskola filagóriájában kialakított tárlat volt, amely röpke három óra alatt el is készült. Mielőtt a táborlakók elhagyták volna a helyszínt itt is mindenki emléket, azaz tenyérlenyomatot hagyott a tábor jelképévé vált vándorkalapon.
Emlékünnepséget tartottak Munkácsy Mihály születésének 180. évfordulója alkalmából szülővárosában, Munkácson. A festőművészről elnevezett magyar házban Cseh Áron, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának vezető konzulja és a Tarpai József, a ház igazgatója mondott beszédet. Az ünnepség keretében a résztvevők megkoszorúzták Munkácsy Mihály a magyar házban felállított mellszobrát, Kopriva Attila alkotását. Az emlékünnepségen Popovics Béla, művészettörténész tartott előadást a festő életéről, munkásságáról, a szülővárosához fűződő, egész életén át tartó kötődéséről. Az ünnepség zárásaként a szervezők fölvágták a jubileumra készített tortát, amelyen Munkácsy Mihály arcképét formázták meg.
Az 1880-as években Festőfejedelemként emlegetett, Békéscsabán, Magyarországon, és Európában egyaránt Géniuszként tisztelt Munkácsy Mihály életéről és munkásságáról tartott előadást Gyarmati Gabriella, a Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum művészettörténésze és muzeológusa a Munkácsy Mihály Magyar Ház rendezvénytermében. A diavetítéssel kiegészített expozé a festőművész életművét bemutató, a több mint 400 relikviaanyagot tartalmazó tárlat alapján készült. Pfeifer Anita, a Munkácsy Mihály Magyar Ház kulturális menedzsere elmondta, a festőóriás szülővárosában lévő kulturális központ számára nagyon fontos a Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeummal való együttműködést.
Május 17-én Gyarmati Gabriella, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum művészettörténésze látogatott el a Munkácsy Mihály Magyar Házba, melynek központi rendezvénytermében tartotta meg a Munkácsy Mihály életútját és munkásságát bemutató részletes előadását.
179 évvel ezelőtt, 1844. február 20-án Munkácson látta meg a napvilágot Lieb Mihály Leó, aki szülővárosa előtt tisztelegve felvette a Munkácsy nevet, s hatalmas méretű vásznaival az egész világot meghódította. A Latorca-parti város szívében található és a festőművészről elnevezett kulturális központ méltóképpen őrzi Munkácsy Mihály emlékét. A Munkácsy Mihály Magyar Ház főbejáratánál a festőgéniusz mellszobra köszön a látogatókra, a lépcsőkön lépkedve Munkácsy vázlatainak másolatait tekinthetik meg az épületbe betérők, míg a központi rendezvénytermet a művész leghíresebb festményeinek reprodukciói díszítik.
A Munkácsy Mihály Magyar Ház vezetése az elmúlt évben elhatározta, hogy felkeresik a festőművész nevét viselő intézményeket, s velük együttműködve még közelebb hozzák Munkácsy életművét szülővárosa jelenlegi lakóihoz.
Pfeifer Anita, a Munkácsy Mihály Magyar Ház kulturális menedzsere elmondta, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum volt az első felkeresett intézmény, amellyel – annak pozitív visszajelzésének köszönhetően – azóta nagyszerű az együttműködés. Február végén, a festőművész születésének évfordulója alkalmából szervezett rendezvényre például Bácsmegi Gábor régész, főmuzeológus, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója is ellátogatott, aki tartalmas előadásban mutatta be Munkácsy Mihály életútját és művészetét.
A festőóriás szülővárosában lévő kulturális központ számára nagyon fontos a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeummal való együttműködés, s ezúttal a festő halálának évfordulójára emlékezve Gyarmati Gabriella művészettörténész, muzeológus adott átfogó, az ismeretlen fiúból festőfejedelemmé lett Munkácsy életének meghatározó mozzanatait kiemelő előadást. A prezentáció a festőművész életművét bemutató, a békéscsabai múzeumban őrzött több mint 400 relikviát tartalmazó tárlat alapján készült.
Gyarmati Gabriella lényegre törően, ugyanakkor érzékletesen mesélte el a hatévesen árva sorsra jutott kisfiú történetét, aki szülei halála után Békéscsabára került anyai nagybátyjához. A család eredetileg asztalosnak szánta, ezért nagybátyja, Reök István inasnak adta, ez azonban mély nyomot hagyott az érzékeny fiú lelkében. Békéscsabán ismerkedett meg Szamossy Elek portréfestővel, aki nagy hatással volt rá. Szamossy mellett két évig tanulta a festés alapjait, majd 18 évesen Pestre költözött. 1865-től a Bécsi Képzőművészeti Akadémia előkészítőjére járt, azonban fél év után ismét hazatért Magyarországra. 1867-től ösztöndíjjal tanult Párizsban, majd Münchenben, később pedig Düsseldorfban. 1868-ban vált hivatalosan is Liebből Munkácsyvá, innentől kezdve ezen a néven jegyezte festményeit. Ebben az évben festette meg az Ásító inast, mely Munkácsy saját, egyedi stílusának első képe. Stílusának kialakulásában hatással volt rá Gustave Courbet, Wilhelm Leibl és Rembrandt. A kortárs impresszionista festők munkáit nem igazán értékelte, Munkácsy inkább a realista ábrázolást képviselte és a saját útját járta. Az előadás képet adott a kolosszálképek születésének körülményeiről, hogy hogyan került a Honfoglalás az Országházba, vagy Krisztus szenvedéstörténetének képhármasa – az Ecce homo, a Krisztus Pilátus előtt és a Golgota – állandó helyére, a debreceni Déri Múzeumba, s hogyan vált Munkácsy világszerte népszerű és keresett festőművésszé.
A hallgatóság számára felemelő volt az előadás azon része, amelyben a művészettörténész felidézte a festőművész 1882-es hazalátogatását. A kíséretében vele együtt utazó Mikszáth Kálmán, a Pesti Hírlap akkori munkatársa tudósításából tudjuk, hogy Munkács polgárai fáklyásmenettel, a város utcáinak fellobogózásával, diadalkapuval, 207 terítékes díszebéddel, táncmulatsággal, emléktáblával – fejedelemnek kijáró tisztelettel –, s egy közadakozásból készült ezüst babérkoszorúval fogadták városuk híres szülöttjét. A tervek szerint a Munkácsy Mihály Magyar Ház és a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum együttműködésnek köszönhetően ennek a babérkoszorúnak a másolatát Munkácsy Mihály születésének 180. évfordulója alkalmából, jövőre a Latorca-parti intézmény is megkapja.
Gyarmati Gabriella elhivatott kutatója Munkácsy Mihály életének és munkásságának. Az előadást követően elmondta, fontosnak tartja a Munkácsy Mihály-kultusz megőrzését, és számára nagyon megtisztelő érzés, hogy a festőóriás szülővárosában tarthatott előadást. „Munkácsy Mihály története egy olyan művészről szól, akit az 1880-as években a legkiemelkedőbb élő festőnek tartottak. Festőfejedelemként emlegették, géniuszként tisztelték – Békéscsabán, Magyarországon, Európában és Amerikában egyaránt. Művei elgondolkodtatták és felrázták, máskor elvarázsolták és gyönyörködtették a közönséget. Képei ma is képesek erre…” – fogalmazott a művészettörténész.
179 éve, 1844. február 20-án született Munkácsy Mihály, az első világhírű magyar festő, a nemzeti festészet egyik megteremtője. Ebből az alkalomból gyűltek össze Munkácson a város lakói a róla elnevezett kulturális központban, hogy megemlékezzenek híres szülöttjükről. Az épület alsó szintjén található Munkácsy Mihály mellszobornál, Kopriva Attila alkotásánál helyezték el az emlékezés koszorúit, melyet 2021-ben avattak fel. Munkácsy Mihály, Lieb Mihály néven látta meg a napvilágot Munkácson egy bajor gyökerekkel rendelkező tisztviselő családban. Hat éves korában meghaltak a szülei, így Békéscsabára került anyai nagybátyjához. Itt asztalos inasként kezdett dolgozni. Békéscsabán ismerkedett meg Szamossy Elek portré festővel, aki nagy hatással volt rá. Szamossy mellett két évig tanulta a festés alapjait, majd 18 évesen Pestre költözött. Itt elnyerte a Képzőművészeti Társulat támogatását. 1865-től a Bécsi Képzőművészeti Akadémia előkészítőjére járt, azután ismét hazatért Magyarországra. 1867-től ösztöndíjjal tanult Párizsban, majd Münchenben, később pedig Düsseldorfban. 1868-ban magyarosította nevét Munkácsyra. Innentől kezdve ezen a néven jegyezte festményeit. Ebben az évben festette meg az Ásító inast, mely Munkácsy saját, egyedi stílusának első képe. Többek között ezeket is megtudhattuk a Munkácsy nevét viselő központban, Bácsmegi Gábor előadásából. Nem csupán a munkácsiak, hanem a kárpátaljaiak is méltán lehetnek büszkék Munkácsyra, hiszen a vidékünkről származó művész világhírű lett már életében. Élete nagy részét Békéscsabán töltötte, ezért az ottaniak nem csupán egy múzeummal, hanem a város egyik negyedével őrzik a nevét. A Munkácsy Mihály Magyar Ház vezetősége igyekszik minél több olyan előadást szervezni majd, amiből többet is megtudhatnak az érdeklődők Munkácsy életéről és munkásságáról. A remények szerint ebben segítségükre lesz majd a békéscsabai múzeum is. A Munkácsy Mihály Magyar Ház elkövetkezendő programjairól a kulturális központ Facebook oldalán tudhatnak meg többet az érdeklődők, magyar és ukrán nyelven egyaránt.
