Azok a nők, akik 2025. július 1-jével betöltik a 18. életévüket, 2026-ban behívhatók lesznek katonai szolgálatra.
Eddig az önkéntes jelentkezés volt az egyetlen módja volt annak, hogy nők katonai szolgálatban vehessenek részt, azonban ez a dán parlament új rendeletével megváltozott. Igaz, a dán nők már az 1970-es évek eleje óta jelentkezhettek a fegyveres erők teljes munkaidős tagjaként.
A skandináv ország célja, hogy növelje a katonai szolgálatot teljesítő fiatalok számát, ezért terjeszti ki a kötelező sorkatonaságot a nőkre is.
A férfiak és nők továbbra is önkéntesen jelentkezhetnek, a fennmaradó helyeket pedig nemek szerint semleges sorsolással töltik fel.
„A mai világhelyzetben ez szükséges” – mondta egy Katrine nevű önkéntes női katona. „Szerintem teljesen igazságos és helyes, hogy a nők is ugyanolyan arányban vegyenek részt benne, mint a férfiak” – tette hozzá.
Az új szabályozás értelmében – amelyet a dán parlament június elején fogadott el – azok a dán nők, akik kedden vagy azután töltik be a 18. életévüket, automatikusan bekerülnek a sorsolásos rendszerbe – a férfiakkal azonos feltételek mellett – írja a Wtop.com.
Dánia nemi egyenlőséget célzó reformját eredetileg 2024-ben jelentették be egy átfogó védelmi megállapodás részeként. A program bevezetését eredetileg 2027 elejére tervezték, de azt előrehozták 2025 nyarára. Kenneth Ström ezredes, a sorozási program vezetője azt is elmondta: az időzítés változtatását a jelenlegi biztonsági helyzet indokolta. Hozzátette: „A sorkatonák számának növelése egyszerűen nagyobb harci erőt jelent.”
Dánia – a maga 6 millió lakosával – körülbelül 9000 hivatásos katonával rendelkezik. Az új intézkedés várhatóan évi 6500 főre növeli a sorkatonai szolgálatot teljesítők számát 2033-ra, a tavalyi 4700 főhöz képest.
A dán törvények értelmében minden fizikailag alkalmas 18 év feletti férfinak kötelező katonai szolgálatra jelentkezni.
Egyesek – nők és férfiak egyaránt – önként jelentkeznek, a többi helyet sorsolásos rendszer tölti ki, amely eddig csak férfiakra vonatkozott.
A 2024-es évfolyam önkénteseinek körülbelül egynegyede nő volt.
Kapcsolódó tartalom
Lengyelország háborúra készül, mert orosz támadásra számítanak a közeljövőben
A lengyelek 39 százaléka részt venne katonai kiképzésben, illetve kétharmaduk maradna az országban egy háború, illetve támadás esetén, míg egyharmaduk elmenekülne.
Meghosszabbított szolgálati idő és katonai fejlesztés
A szolgálati idő is meghosszabbodik: négy hónapról tizenegyre. Az újoncok először öt hónapos alapkiképzésen vesznek részt, majd hat hónapnyi gyakorlati szolgálat következik, kiegészítő oktatásokkal.
Februárban Dánia kormánya bejelentette, hogy hétmilliárd dolláros védelmi alapot hoz létre, amely 2025-re a GDP több mint 3 százalékára növeli a katonai kiadásokat.
„Egyre élesebb a biztonsági helyzet Európában. Továbbra is zajlik az ukrajnai konfliktus. A balti államokra is nagy figyelem irányul, ahová Dánia sok katonát küld. Ez egy általános erőfeszítés a dán hadsereg megerősítésére” – mondta Rikke Haugegaard kutató, a Dán Királyi Védelmi Főiskoláról.
Ugyanakkor Haugegaard szerint számos kihívás is várható: a nem megfelelő felszerelés, laktanyahelyek hiánya és a szexuális zaklatások lehetséges esetei is gondot okozhatnak.
Regionális példa
2015. január 1-jén Norvégia lett az első európai állam és az első NATO-tagország, amely bevezette a nők számára is a sorkatonaságot. 2017-ben pedig a Dániával szomszédos Svédország is bevezette a férfiakra és nőkre egyaránt vonatkozó sorkatonai rendszert.
Németországban újra napirendre került a sorkatonaság visszaállításának kérdése – Jens Spahn, a CDU (Kereszténydemokrata Unió) parlamenti frakcióvezetője szerint eljött az ideje, hogy a hadsereg megkezdje az előkészületeket a kötelező katonai szolgálat újraindítására.
A politikus a Rheinische Post című német napilapnak adott interjújában hangsúlyozta, hogy bár a folyamathoz idő kell, a Bundeswehrnek már most el kell kezdenie kidolgozni azt a rendszert, mely lehetővé teszi a visszatérést a sorkatonai szolgálathoz.
Véleménye szerint az ország önvédelmi képességének megerősítése érdekében további 60 ezer katona bevonására lenne szükség:
„Remek volna, ha mindez önkéntes alapon is megvalósulhatna, de úgy érzem, végül a sorozás mellett kell döntenünk”
Jelenleg a vonatkozó jogszabályok kizárólag a férfiakat érintik, ám a nőkre való kiterjesztéshez jogi változtatásokra lenne szükség – ezekre a politikus a következő négy évben nem lát esélyt.
Ugyanakkor Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU korábbi védelmi minisztere már korábban is kiállt amellett, hogy a csökkenő születésszámok mellett nem engedhetik meg maguknak, hogy bármelyik társadalmi csoport kimaradjon a szolgálatból.
A balti állam tovább fokozta a háborús előkészületeit: a kétmilliós ország nemcsak hogy visszaállította a hadkötelezettséget, de néhány éven belül a nőket is kötelezni fogja a katonai szolgálatra.
Az ukrajnai háború szinte minden európai országban újradefiniálta az önkéntes alapon szerveződő haderő hatékonyságát, így több helyen már vagy újra bevezették a kötelező katonai szolgálatot, vagy éppen előkészítik azt. Lettország egy lépéssel tovább ment: védelmi minisztere, Andris Sprūds először egy napokban adott interjúban közölte a meghökkentő hírt, miszerint a kormány a nőkre is kiterjeszti a hadkötelezettséget. A tárcavezető később az X-en erősítette meg: a teljes védelem érdekében maximálisan támogatja a nők kötelező katonai szolgálatát. Szerinte ez leghamarabb 2028-ban valósulhat meg.
A balti államok (Észtországgal az élen) talán a leginkább háborúpártiak az Európai Unióban. Lettország határos Oroszországgal, így az ukrajnai konfliktus jelentősen átformálta a militarizmusról és a pacifizmusról alkotott világképét. Bár 2006-ban eltörölte a kötelező katonai szolgálatot, tavaly újra bevezette azt. A kétmilliós ország kormánya négy éven belül 4000 főt kíván besorozni, ehhez azonban már a nők szolgálatára is szüksége van.
Bár Európában sorra döntenek úgy az államok, hogy valamilyen formában bevezetik a hadkötelezettséget, az, hogy a nőket is besorozzák, meglehetősen ritka. Idén márciusban Dánia jelentette be ezt a lépést (2026-tól vezetnék be a rendszert), ezzel a harmadik lett Norvégia és Svédország után, amely e drasztikus lépést választotta.
Lettország minisztere igyekezett megnyugtatni a közvéleményt. Mint mondta, a törvény „nem ma vagy holnap” fog életbe lépni, az első szolgálatra kötelezett nők leghamarabb 2028-ban kapják majd meg a behívójukat. A csúszást a politikai és technikai akadályok elhárításához szükséges idővel magyarázta. Ez azt jelenti, hogy a kormány társadalmi vitára bocsátja a kérdést (nem mintha az bármit befolyásolna a döntésében), nekiáll fejleszteni a hadsereg szolgálati infrastruktúráját az újonnan érkezők érdekében, nem utolsósorban pedig elkezdi beszerezni a kifejezetten nők számára készített egyéni felszereléseket.
Okszana Hrihorjeva, az ukrán szárazföldi erők parancsnokának nemi kérdésekkel foglalkozó tanácsadója szerint Ukrajnának az izraeli mintán alapuló politikát kell elfogadnia a nők katonai szolgálatra való behívására. Úgy látja, az országnak fel kell készülnie a nők katonai mozgósítására a következő években – írja az UNIAN.
Alkotmányunk kimondja, hogy minden ukrán kötelessége megvédeni hazáját, ezért helyes, ha nők is szolgálnak. Északi szomszédunk nem tűnik csak úgy el. Évszázadokon keresztül többször is megtámadtak minket. Izraelhez hasonlóan nekünk is készen kell állnunk erre, ami azt jelenti, hogy a férfiakat és a nőket is ki kell képeznünk, hogy készek legyenek a háborúra – mondta a tanácsadó.
Kiemelték, az ukrán hadseregben szolgáló nők kevesebb mint tizede végez aktív harci feladatokat, a többiek orvosként, hírszerző tisztként és adminisztrátorként dolgoznak. A nők számára csak 2018-ban engedélyezték, hogy harci pozíciókat töltsenek be.
A jogalkotás terén nagy utat tettünk meg, de a gyakorlatban még mindig a régi iskola mentalitása érvényesül. Iskolás kortól megosztottság van az országban lányok és fiúk között: a fiúkat testgyakorlatokra tanítják, míg a lányoknak kötelező kézimunkára vagy házimunkára. Ennek meg kell változnia. Fizikailag és lelkileg is fel kell készítenünk a lányokat az ország védelmére – fogalmazott Hrihorjeva.
A kormány szerint jelenleg 65 000 nő szolgál az Ukrán Fegyveres Erőknél. Ez mintegy 40 százalékkal több, mint 2021-ben, a teljes körű orosz invázió előtti évben. Szinte mindannyian önkéntesek, mivel a nők számára nincs kötelező sorkatonaság, bár az orvosi végzettséggel rendelkező nőknek ma már regisztrálniuk kell a helyi hadkiegészítő parancsnokságon.
A női katonák 7,3 százalékos ukrajnai aránya alacsonyabb, mint a legtöbb NATO-országban. Az Egyesült Államok reguláris fegyveres erőiben a nők aránya az elmúlt években folyamatosan meghaladta a 17 százalékot, az Egyesült Királyságban pedig a 11 százalékot.
Volodimir Zelenszkij elnök azonban nem támogatja a nők mozgósításáról szóló törvényjavaslatot, s kijelentette, nem írja alá a törvényt, ha azt a Legfelsőbb Tanács elfogadja.
Dánia kötelezővé tenné a sorkatonai szolgálatot a nők számára is a legfrissebb tervek szerint. A lépés célja a dán hadsereg létszámának jelentős növelése, hogy a NATO felé tett vállalásoktól elmaradó ország csökkentse lemaradását.
Jakob Ellemann-Jensen dán hadügyminiszter egy tévéinterjúban ugyanakkor arról is beszélt, hogy a lépés a hadseregre is jótékony hatást gyakorolna. Jelenleg a nők önként jelentkezhetnek a hadseregbe, míg a férfiaknak kötelező a katonai szolgálat, amennyiben behívják őket egy sorsolás eredményeként.
A javaslatot számos nőjogi szervezet is támogatja, miközben Dánia egyre több fegyvert küld az orosz invázió ellen védekező Ukrajnának. A hadügyminiszter bejelentésével párhuzamosan tette közzé hivatala a NATO kétévente megjelenő jelentésének következtetéseit, ami a hadseregbe történő befektetések elmaradásáért kritizálta Dániát. A minisztérium azonban szemben a korábbi évekkel, most nem közölte a teljes dokumentumot, a jelenlegi biztonságpolitikai helyzetre és az orosz agresszióra hivatkozva.
A jelentés még az előtt készült el, hogy Dánia a múlt hónapban a védelmi költségvetésének 4,5 milliárd koronával (660 millió dollárral) történő emelését bejelentette volna.
A múlt héten a dánok 19 francia gyártmányú Caesar önjáró löveg Ukrajnának adományozásáról is döntöttek, ami a viták középpontjába is került, mivel vannak, akik attól tartanak, ez az ország saját védelmét veszélyezteti – írja a Bloomberg.
