A kárpátaljai magyar közösség 2017-től folyamatosan küzd azért, hogy a kárpátaljai magyarokat érintő hátrányos korlátozások megszűnjenek. Békés eszközökkel – a hatályos törvényi keretek között – a nemzetközi fórumok hatására küzdelmünk részleges eredményhez vezetett.
2023-ban az ukrán parlament, a Verhovna Rada elfogadta a nemzetiségi kisebbségi törvény módosítását, melynek rendeznie kellett volna az oktatás, a nyelvhasználat, a nemzeti kisebbségi lét más területein kialakult jogszűkítéseket. A törvény alapján módosítani kellett volna azon törvényeket, melyek ezzel nem egyeznek, és még számos törvényerejű rendeletet meg kellett volna hozni ahhoz, hogy visszaállítsák azokat a jogokat, amelyek az elmúlt évtizedben csorbultak.
A törvény nem állította vissza a teljes körű anyanyelvű oktatást az oktatás minden szintjén, de nem százalékban határozza meg az ukránul kötelezően tanítandó tantárgyakat, azt az ukrán nyelv és irodalomra és Ukrajna történetére korlátozza. A törvény azért meghagyja a kiskaput és a lehetőséget az oktatási intézmény vezetői és fenntartói számára, hogy e tárgyak sorát bővíthessék, a szülők és a pedagógusok véleményét kikerülve.
Előrelépésnek számít, hogy 2024-ben ismét lehetőség nyílott arra, hogy az érettségit és egyben a felvételit is jelentő elektronikus multitesztekben a szaktárgyakból ismét az oktatás nyelvén tehettek vizsgát az érettségizők.
A 2024–2025-ös tanévben is a kísérleti óraterv alapján dolgozhatnak iskolaink, és a minisztérium levélben biztosította Szövetségünket arról, hogy ezt 2027-ig alkalmazhatjuk, majd a pilotprojekt eredményének függvényben döntenek a további lehetőségről. Addig is iskoláinkban alkalmazzuk ezt az órahálót, mely többé-kevésbé kiegyenlíti a nyelvi kompetenciákat fejlesztő órák számát, és lehetőséget biztosít az identitásmegőrző tantárgyak oktatásásra.
Ebben az évben először szerveztek országos tantárgyi versenyt román, szlovák és magyar nyelvből. A KMPSZ hozzájárult a rendezvény lebonyolításához, és az NSRI jóvoltából a győztesek magyarországi utazáson vehettek részt.
A Magyarország Bekügyminisztériumának támogatásával sikerült megvalósítani minden korábbi programunkat, a tantárgyi vetélkedőket, nyári tehetséggondozó táborainkat, pedagógusakadémiát, szórványprogramunkat stb., és már szeptemberben az iskolák megkaphatták a tankönyveket, valamint a munkafüzeteket anyanyelvből és irodalomból.
A Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásának köszönhetően tudtuk működtetni szervezetünket, iskoláinkat. Az Államtitkárság jóvoltából kaphattak támogatást a pedagógusok, a szórványban dolgozók, útiköltség-hozzájárulást a beutazó tanárok, oktatási-nevelési és étkeztetési támogatást a magyar tagozaton tanuló gyerekek. Ebben az évben is megszervezhettük a Határtalanul nyári iskolát és napközis táborokat a szórványban.
Köszönjük minden szervezetnek és intézménynek a lehetőséget, ami hozzájárult ahhoz, hogy a háború ellenére nem omlott össze a magyar nyelvű oktatás Kárpátalján.
2024. december 2. Nevickén tartott fórumot a magyar kisebbség helyzetéről az Ukrán Etnopolitikai és Lelkiismereti Szabadság Állami Bizottsága számos magas rangú ukrán és külföldi hivatalnok és a magyar kisebbség szervezeteinek részvételével. A rendezvényen a magyar szervezetek képviselői kifejtették véleményükét a magyar közösség helyzetéről, és megfogalmazták azokat a problémákat, amelyeket meg kell oldani, hogy a 2017 óta elvett vagy szűkített kisebbségi jogokat visszakapja közösségünk. A fórumon részt vett magyar szervezetek egyetértettek abban, hogy az alapkérdés az 1991-es Nemzeti kisebbségi törvényben és az 1996-ban elfogadott ukrán Alkotmányban garantált, 2014-ig biztosított kollektív jogok, a nemzetiségi kulturális autonómia visszaállítása nélkül nem lehet megnyugtatóan rendezni a magyar közösség helyzetét Ukrajnában.
A konferencián és a mai napon elhangzottak alapján a KMPSZ közgyűlése is kiáll amellett, hogy állítsák vissza törvényi szinten és hajtsák végre a kárpátaljai magyarság anyanyelvű oktatási lehetőségeit:
állítsák vissza és garantálják a nemzeti-kulturális autonómiát, tehát a kisebbségek kollektív jogait;
az anyanyelv teljes körű használatát és az anyanyelvű tanulás jogát az állami oktatási intézményekben;
a nemzeti jelképek használatát;
a nemzeti ünnepek méltatását;
biztosítsák a kisebbségek igényeit az irodalom, a művészet és a médiahasználat terén;
az oktatási intézmények keretein belül biztosítsák a pedagógusok, művelődési dolgozók és más kisebbségi szakemberek képzését;
ne legyen semmilyen megkülönböztetés nemzeti kisebbségi és nyelvi alapon;
minden állampolgárnak legyen joga megválasztani az oktatás nyelvét;
a nemzeti közösségek számára állítsák vissza a nemzetiségi oktatási intézményi státuszt, amely azon intézményekre vonatkozna, melyekben legalább egy olyan osztály működik, ahol a nemzeti kisebbség nyelvén tanítanak.
A nemzetiségi iskolákban a nemzeti közösség kultúrájának megőrzése érdekében:
az oktatási folyamat nyelve lehessen a magyar;
szabadon használhassák nemzeti jelképeiket, ünnepelhessék nemzeti ünnepeiket;
kis létszámú osztályokat nyithassanak;
egy osztály esetében is lehessen líceumi képzést indítani (10–12. oszt.);
az intézmények finanszírozását teljes mértékben az állam biztosítsa;
az intézmény alapszabályában, pecsétjében, cégtábláján az intézmény neve magyarul is szerepeljen;
kötelező tárgyként tanulják az identitást megőrző tárgyakat: a népismeretet, a magyar nép történetét, földrajzát;
az iskolai dokumentációt részben anyanyelven vezethessék: az órarendet, az osztálysarkokat, tablókat, az iskolai szemeléltetőket és hirdetéseket, az iskola honlapját, az értesítőket, a bizonyítványokat;
az osztálykönyvekbe, elektronikus naplókba magyarul, a magyar helyesírás szabályai szerint is tüntessék fel a gyerekek nevét;
magyarul is lehessen vezetni a szülői értekezletek, a tanári értekezletek és egyéb rendezvények jegyzőkönyveit;
az oktatás kimeneti szakaszaiban, így a 4., a 9. és a 11. osztály végén a záróvizsgákat magyarul tehessék az általános ismereti tárgyakból, és az ukrán mellett az oktatás nyelvéből is kötelező volt vizsgázni;
biztosítsák az esélyegyenlőséget a tárgyi tudás mérésekor 2030 után is;
a magánintézmények az államilag kötelező órák oktatásáért részesüljenek dotációban;
az iskolai rendezvényeken, szülői értekezleteken, tanári értekezleteken, módszertani üléseken mindenki azon a nyelven szólalhasson fel, amelyik számára a legkomfortosabb;
a személyközi kommunikációban mindenki használhassa anyanyelvét vagy olyan közös nyelvet, melyet minden fél értett: ez lehet a magyar, az ukrán vagy más nyelv;
állítsák vissza az anyanyelvű oktatás lehetőségét a szakképzésben Kárpátalján;
szervezzenek magyar nyelvből érettségit a független vizsgaközpontokban azon tanulók számára, akik magyar tannyelven végezték középiskolai tanulmányaikat;
szervezzenek a magyar mint idegen nyelv tárgyból érettségit a független vizsgaközpontokban, ami egyenértékű lenne a többi idegen nyelv felvételi tárggyal továbbtanuláskor;
az állami és kommunális oktatási intézmények élére kinevezendő igazgatók pályáztatásánál az államnyelv ismeretét bizonyító nyelvvizsga szintjét középszintben (B2) határozzák meg, miután az államnyelv használatáról szóló törvény szerint a poszt betöltésének feltétele, hogy szabadon tudja használni az államnyelvet, ez az elvárás a másik államnyelvből, az angolból is Ukrajnában. Ennek a kritériumnak megfelel a B2-es szint.
Azon oktatási intézményekben, ahol működik valamely nemzeti kisebbségi nyelvű osztály vagy csoport, ott az oktatási intézmény egyik vezetője ismerje az adott kisebbség nyelvét;
a felsőfokú oktatási intézmények nemzetközi akkreditációját ismerjék el országos szinten;
biztosítsák az európai uniós nyelvek használatát a tudományos publikációk és szakdolgozatok esetén is;
minden új közoktatási törvény elfogadásánál vegyék figyelembe a nemzeti kisebbségi törvény rendelkezéseit;
biztosítsák a kisebbségek jelnyelvének elsajátítását az arra rászorulóknak;
az állami felsőoktatási intézményekben a szenátus dönthessen, hogy egy vagy több tantárgyat tanítsanak angolul vagy más európai uniós nyelven;
a tudományos és a tudományos-technikai tevékenységben az államnyelv mellett használhassák az angolt vagy más európai uniós nyelvet.
Az oktatási kérdésen kívül a jövőben is fenntartjuk jogaink biztosítása és helyreállítása érdekében az alábbiakat:
A nemzeti kisebbségi törvény hatásköre terjedjen ki a települések és városokon kívül a kistérségekre és járásokra, ahol az adott nemzeti kisebbség aránya eléri a törvényben elfogadott arányt. Ragaszkodunk ahhoz, hogy ezt az arányt tíz százalékban határozzák meg, miután ezt biztosította a 2012-es regionális nyelvek használatáról szóló törvény. Ezen arány növelése a nemzeti kisebbségi jogok csorbítását jelenti.
Életszerűtlennek tartjuk azt, hogy a törvényben szereplő nemzeti kisebbségi nyelvhasználati jogok alkalmazásáról a helyi önkormányzatok külön határozatban rendelkezzenek, hiszen ez azt jelenti, hogy a többség jóindulatán múlik, hogy alkalmazzák-e a törvényt.
Neveink latin betűs írásmódjakor vegyék figyelembe a nemzeti kisebbségi nyelvhasználat szabályait, mert a nevek transzkripciós átírásakor azok jelentősen torzulnak.
Biztosítsák a nemzeti kisebbségek számára a parlamenti képviselet lehetőségét a korábbi joggyakorlat szerint: olyan egyéni választói körzetet hozzanak létre az egy tömbben élő kisebbség számára, ahol az adott kisebbség számaránya 51 vagy a fölötti százalékarányt tesz ki. Amennyiben ezt nem állítják vissza, dolgozzanak ki új eljárási rendet, hogy minden Ukrajnában elismert nemzeti kisebbség részt vehessen a parlament munkájában szavazati joggal, de legalább szószólóként.
A nemzeti kisebbségi oktatási intézmények a nemzeti kisebbség nyelvén is kiadhassák a tanulói teljesítményről szóló bizonyítványt.
A nemzeti kisebbségi nyelv használatát ne csak sürgősségi egészségügyi ellátás, de minden orvosi vizsgálat és orvosi kezelés esetén tegyék lehetővé.
A választások idején – a korábbi gyakorlatnak megfelelően – biztosítsák a többnyelvű szavazólapokat.
Minden topográfiai információt (településnév, utcanévtábla) azon területeken, ahol a nemzeti kisebbség nyelve elfogadott, biztosítsanak a nemzeti kisebbség nyelvén is.
Biztosítsák a nemzeti jelképek használatának lehetőségét a nemzeti kisebbségek számára.
Önálló emberjogi biztos felügyelje a nemzeti kisebbségi jogok betartását Ukrajnában.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) 1989. február 26-án alakult Ungváron, a Kárpátalján élő magyarok kulturális, politikai és szociális érdekeit védő nemzetiségi társadalmi szervezetként. Büszkén mondhatjuk, hogy a KMKSZ nemcsak a független Ukrajna legrégebbi bejegyzett szervezete, de harmincöt évvel a megalakulása után is céljainak megfelelően működik és tevékenykedik. Mára Kárpátalján meghatározó politikai erővé vált, és számolnak vele a hatalom képviselői is.
A KMKSZ következetesen felemelte szavát az ukrajnai magyarok jogainak maradéktalan biztosítása érdekében. A Szövetség mindvégig tiltakozott a kisebbség oktatási és nyelvi jogainak szűkítése ellen. Ugyanakkor üdvözölte a 2023 decemberében az Ukrajna Legfelső Tanácsa által elfogadott törvényt, mely számos vonatkozásban a nemzetiségi kisebbségek jogait érintő pozitív módosításokat irányozott elő. A törvény egyes kitételei előremutatónak tekintendők, mivel azok visszaállítják a magyar kisebbség korábban élvezett nyelvi jogainak egy részét, különös tekintettel az oktatásra, a nyomdai termékek előállítására és terjesztésére, valamint a médiahasználat területére. Ugyanakkor sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az elfogadott törvény továbbra sem engedi meg a kisebbségi nyelvhasználatot a magasabb adminisztratív egységek (járás, megye) szintjén. A jogszabály továbbra sem tesz eleget a Velencei Bizottság minden ajánlásának, nem biztosítja a kisebbségek Alkotmányban, illetve más nemzetközi dokumentumokban garantált jogait, s nem állítja vissza a korábban meglévő kisebbségi jogok teljességét.
Bízva abban, hogy e törvénymódosítás csak az első lépés a kárpátaljai magyarságot korábban megillető nemzetiségi jogok teljességének helyreállítása folyamatában, a KMKSZ továbbra is támogatja Ukrajna Európához történő felzárkózását. A KMKSZ Közgyűlése fontosnak tartja, hogy az európai integrációs jogharmonizációval megvalósuljon a kisebbségek jogainak maradéktalan biztosítása, ezáltal pedig a kárpátaljai magyarok a gyakorlatban is visszakapják az Alkotmányban biztosított jogaikat. Kívánjuk, hogy Ukrajna legyen olyan európai, demokratikus jogállam, melyben tiszteletben tartják az emberi és nemzetiségi jogokat.
Szövetségünk több alkalommal fordult levélben az illetékesekhez a határsávban bevezetett tartózkodási engedélyek eltörlésével kapcsolatban az állandó jelleggel ott élő és dolgozó ukrán állampolgárok számára. Úgy véljük, hogy a bevezetett több tízezer embert érintő korlátozó rendelkezés sérti és korlátozza az alkotmányban is szavatolt szabad mozgás jogát, s károsan hat az ország gazdaságára is.
A kárpátaljai magyar közösség a háborús viszonyok ellenére is szeretne megmaradni szülőföldjén és töretlenül bízik a béke eljövetelében.
Köszönettel tartozunk az anyaország kormányának és társadalmának, valamint a határon túli magyar közösségeknek a szolidaritásért és támogatásért, mellyel nagyban hozzájárultak a háborús Ukrajna, a menekültek és a kárpátaljai magyarok túléléséhez.
A KMPSZ továbbra is a kárpátaljai magyar oktatási-nevelési intézmények működésének és fejlődésének a segítését tartja a legfontosabb feladatának. Az elmúlt évekből megmaradtak a különböző szintű oktatási törvények a nemzeti kisebbségeket, köztük a magyar közösséget is igen hátrányosan érintő korlátozások. Sajnálatos módon igen kevés pozitív jelét tapasztaljuk annak, hogy Ukrajna kormánya és parlamentje hajlandó lenne visszavonni a jogsértő döntéseit, amelyek a nemzetiségek meglévő oktatási rendszerét létükben veszélyeztetik.
A 2022. február 24-én kitört háború rengeteg szenvedést hozott. A KMPSZ lehetőségeihez képest mindent megtett, hogy enyhítse a gyermekek számára a háború okozta nehézségeket:
közreműködtünk óvóhelyek kialakításában az oktatási folyamat biztosítása érdekében;
megtartottuk a tantárgyi vetélkedőket, melyen a két turnusban 4 362 tanuló vett részt;
nyári tematikus tehetségápoló szülőföldi táborainkban 250 gyerek pihenhetett;
szervezésünkben 800 gyerek nyaralhatott a Zánkai Erzsébet-táborban, közülük 200 ukrán iskolás;
a „Határtalanul” nyári iskola programban 55 iskola 2 500 gyereke vett részt;
Köszönjük a támogatóknak, a magyarországi állami ás civil szervezeteknek, a rendezvényeket befogadó oktatási intézményeknek azok szervezésében és lebonyolításában részt vevőknek, hogy lehetővé tették a programok megvalósítását.
A KMPSZ Ukrajna eurointegrációs törekvéseivel összhangban arra kéri az illetékes állami szerveket, hogy tegyenek meg mindent az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés jogának valós biztosítása ügyében. Ennek érdekében a következő lépések megvalósítását kérjük.
A nemzetiségi nyelvű oktatás jogának teljes biztosítása az anyanyelvű oktatás százalékos korlátozása nélkül a korábban szerzett jogaink alapján.
Állítsák vissza a nemzetiségi iskolák státuszát, ahol az oktatási folyamat nyelve a diákok anyanyelve lehessen, s ne csak a tanórán használhassák, hanem az élet minden területén.
Továbbra is elengedhetetlennek tartjuk megfelelő állami szabványok kidolgozását az ukrán mint államnyelv oktatására a nem ukrán anyanyelvűek számára. Ezek alapján dolgozzanak ki olyan tanmenetet és tantárgyi programot, amely az államnyelv oktatását második nyelvként realizálja.
A kisebbségi nyelveken oktató intézmények esetében engedélyezzék az adott nyelven az adminisztrálás lehetőségét.
Felszólítjuk a jogalkotókat, hogy adják vissza a korábban törvényekben biztosított lehetőséget, hogy a magán szakiskolák, szakközépiskolák, technikusi képzést biztosító intézmények, főiskolák/egyetemek megválaszthatják az oktatás és az oktatási/nevelési folyamat nyelvét, beleértve a záróvizsgákat és szakdolgozatokat.
A KMPSZ határozottan elutasítja, hogy az intézményvezetőktől, különösen azon iskolák esetében, ahol magyar nyelvű osztályok, csoportok is működnek, elvárják az ukrán nyelv C szintű ismeretét, miután a parlament tagjaira ez nem vonatkozik. Az államnyelvről szólós törvény ezt a szintet nem írja elő. Kérjük, hogy a rendeletet igazítsák az európai intézményrendszerekben, és a felsőoktatásban elfogadott normához, és a B2-es szintben határozzák meg.
A felsőoktatási felvételi eljárás esetén megszervezett külső független tesztelés, illetve a tervezett nemzeti multidiszciplináris teszt esetén nyomatékosan kérjük a szaktárcát, hogy biztosítsák a feladatsorok fordítását a szaktárgyakból nemzeti közösségek nyelvére. A KMPSZ hajlandó részt venni a fordítások megszervezésében magyar nyelvre.
A magyar óvodai és művészeti iskolai képzés részére kerüljenek kidolgozásra és elfogadásra államilag elismerhető magyar nyelvi programok/kurzusok.
Kérjük, hogy a magyar nyelven oktató intézmények részére egyszerűsített eljárásban és vámmentesen biztosítsák a lehetőség magyarországi tankönyvek, munkafüzetek behozatalát és használatát, elsősorban magyar nyelvből és irodalomból.
Biztosítsák a lehetőséget a magyar érettségire és a magyar mint idegen nyelv érettségire a központi rendszerben, melynek eredményét beszámíthassák továbbtanuláskor a felsőoktatási és szakképzési intézmények.
A kisebbségi törvényben rögzítsék, hogy azon oktatási intézményekbe, ahol kisebbségi nyelven is folyik oktatás, csak olyan intézményvezetőt és helyettest nevezhessenek ki, aki beszéli az adott kisebbség nyelvét.
Sajnálattal konstatáljuk, hogy a Munkácsi 3. Számú II. Rákóczi Ferenc Középiskolában tapasztalható folyamatok tovább csökkentik a minőségi magyar tannyelvű oktatás megmaradásának esélyeit a városban.
Felháborítónak tartjuk, hogy az intézmény korábbi igazgatójának indokolatlan felmentését követően a Munkácsi Városi Tanács által kinevezett új igazgató nem engedélyezte a magyar nemzeti szimbólumok használatát a tanévnyitó ünnepségen, bár az semmilyen törvényi előírással nem ellentétes, és Ukrajna függetlensége óta a nemzetiségi nyelven oktató-nevelő intézményekben bevett gyakorlat.
Úgy véljük, hogy a munkácsi városvezetés által folytatott magyarellenes akciók etnikai feszültségeket gerjeszthetnek, ami nem szolgálja sem a kárpátaljai közösség, sem Ukrajna érdekeit, ezért kérjük az illetékes állami szerveket, hogy biztosítsák törvényadta jogaink betartást.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség sajnálattal állapítja meg, hogy a törvény módosításakor ezúttal sem vették figyelembe a magyar szervezetek által megfogalmazott felvetéseket. Az első olvasatban elfogadott törvénymódosítás szövege szerint törlésre kerül a nemzeti kisebbségek meghatározásának egyik fontos ismérve, azaz, hogy annak képviselői hagyományosan Ukrajna területén élnek, ami végső soron a nemzeti kisebbség fogalmának kiüresítését, illetve a kisebbségekhez köthető bármiféle kollektív jog kizárását eredményezi. A jogszabály több tétele diszkriminatív, illetve pusztán deklaratív jellegű, ami önkényes értelmezésre adhat módot. Az első olvasatban elfogadott módosítás továbbra sem biztosítja a kisebbségek részére az Alkotmányban, illetve más nemzetközi dokumentumokban garantált jogait, és nem állítja vissza a korábban meglévő kisebbségi jogokat. – áll a KMKSZ és az UMDSZ 2023. szeptember 8-án kelt nyilatkozatában.
Mint arról tegnapi híradásunkban beszámoltunk, a Munkácsi Városi Tanács oktatási osztálya új igazgatót nevezett ki a 3-as számú II. Rákóczi Ferenc Középiskola élére. Ennek kapcsán a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Elnöksége nyilatkozatot adott ki, amely szerint sajnálatosnak tartja, hogy miközben folyik a bírósági eljárás az iskola igazgatójának indokolatlan felmentésének ügyében, a Munkácsi Városi Tanács új vezetőt nevezett ki az intézmény élére. Elfogadhatatlan az is, hogy az új, az iskolához és a közösséghez semmilyen módon nem kötődő igazgató kinevezését ultimátumszerűen, a kollektívával, a szülőkkel és a társadalmi szervezetekkel való konzultáció nélkül hajtották végre. A kinevezésnek ez a módja megkérdőjelezi a városvezetés szándékait a középiskola magyar tannyelvű oktatásának megőrzésével kapcsolatban.
A KMKSZ Elnöksége sajnálatosnak tartja, hogy miközben folyik a bírósági eljárás a II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatójának indokolatlan felmentésének ügyében, a Munkácsi Városi Tanács új igazgatót nevezett ki az iskola élére. Elfogadhatatlan az is, hogy az új, az intézményhez és a közösséghez semmilyen módon nem kötődő igazgató kinevezését ultimátumszerűen, a kollektívával, a szülőkkel és a társadalmi szervezetekkel való konzultáció nélkül hajtották végre. A kinevezésnek ez a módja megkérdőjelezi a városvezetés szándékait a középiskola magyar tannyelvű oktatásának megőrzésével kapcsolatban.
Eddig 385, az oroszok által elhurcolt ukrán gyerek került vissza a családjához – közölte pénteken az SOS Gyermekfalvak nemzetközi civil szervezet osztrák tagozata. Anna Radl szóvivő az AFP hírügynökségnek azt mondta, hogy 84 gyerek az SOS Gyermekfalvaknak köszönhetően térhetett vissza Ukrajnába.
A segélyszervezet közleménye szerint gyakran maguk a deportált gyerekek kérnek segítséget a közösségi médiában, de az is előfordul, hogy az oroszok megszállta területek lakosaitól kapnak híreket. Az SOS Gyermekfalvak egyike annak a három civil szervezetnek, amely az Oroszországba került ukrán gyerekek sorsával foglalkozik.
Ukrán hivatalos adatok szerint több mint 19 ezer gyereket „deportáltak” ukrán területekről az orosz csapatok. A Hágai Nemzetközi Törvényszék márciusban nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen gyerekek jogellenes elhurcolása vádjával.
A világ 137 országában működő SOS Gyermekfalvak tavalyi adatok szerint 2,5 millió gyermeket segélyez, és a világ legnagyobb ilyen profilú szervezeteként tekint magára. A szervezet orosz tagozatának finanszírozását bizonytalan időre felfüggesztették, mert sajtóértesülések szerint átláthatatlan módon vett gondozásba ukrán gyerekeket.
Salman Rushdie indiai születésű brit–amerikai író először szólalt meg nyilvánosan azóta, hogy tavaly augusztusban egy New York-i irodalmi fesztiválon súlyosan megsebesítették.
Az író a Freedom to Publish-díjat kapta meg hétfőn a Brit Könyvdíjak átadásán, a ceremónián elhangzott videóüzenetében arra figyelmeztetett, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága ma súlyosabb veszélyben van Nyugaton, mint az ő életében valaha.
A Freedom to Publish-díjjal a szervezők azoknak az íróknak, könyvkereskedőknek és kiadóknak az elkötelezettségét ismeri el, akik a fenyegetések ellenére is kiállnak az intolerancia ellen.
Rushdie úgy fogalmazott: „mióta élek, még nem volt kitéve ekkora fenyegetésnek a nyugati országokban a véleménynyilvánítás és a publikálás szabadsága”.
Az író elmondta, hogy jelenleg az Egyesült Államokban, ahol tartózkodik, a könyvtárak és iskolai gyermekolvasmányok is ki vannak téve a támadásoknak. Ezek maga a könyvtár eszméje ellen irányulnak – folytatta, és hangsúlyozta, hogy miközben ez rendkívül riasztó, figyelni kell rá, és keményen fel kell lépni ellene.
Rushdie bírálta a kiadókat, amelyek a politikai korrektségre, a mai „érzékenységre” hivatkozva a több évtizedes olvasmányokat, mások mellett Roald Dahl és Ian Fleming regényeit is cenzúrázzák.
Mint mondta: a kiadóknak hagyniuk kellene, hogy a könyvek a saját korukat képviseljék.
„Ha ezt nehéz elviselni, ne olvassák, olvassanak egy másik könyvet” – tanácsolta az író.
Rushdie ellen 1989-ben Irán akkori legfelsőbb politikai és vallási vezetője, Ruhollah Khomeini ajatollah olyan vallási határozatot (fatvát) adott ki, amelyben a megölésére szólította fel a muszlimokat az Iránban istenkáromlás miatt betiltott könyve, a Sátáni versek miatt. Rushdie fejére több millió dolláros vérdíjat tűztek ki, így évekig bujkálnia kellett.
British Book Awards (Nibbies) arany töltőtollhegyet mintázó díjait először 1990-ben adták át Londonban, az év könyve díjat 1994 óta ítélik oda. Az idei fődíjat a Menopausing című nem-fikciós kötetért Davina McCall és Naomi Potter kapta. Az év szépirodalmi műve R. F. Kuang Babel című regénye lett.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elítéli Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, támogatja országunkat területi integritásáért, szuverenitásáért folytatott küzdelmében. Tevőlegesen részt vesz a menekültek fogadásában, ellátásában. A Szövetség összefogott más civil szervezetekkel, kistérségekkel a megye stabilitásának biztosítása, a béke, a közrend és a közbiztonság megőrzése, a régió gazdasági fellendülésének elősegítése érdekében. Lehetőségeihez mérten segíti az oktatási, egészségügyi és szociális rendszerek, területi közösségek működésének biztosítását a háborús körülmények között.
A KMKSZ Közgyűlése támogatja Ukrajna eurointegrációs törekvéseit. Fontosnak tartja, hogy az európai integrációs jogharmonizációval megvalósuljon a kisebbségek jogainak biztosítása, ezáltal pedig a kárpátaljai magyarok a gyakorlatban is visszakapják az alkotmányban garantált jogaikat.
A KMKSZ aggasztónak tartja, hogy a háborús körülmények ellenére továbbra is folytatódnak a nyelvhasználat és az oktatás területén a jogszűkítések, ami akadályozhatja Ukrajna európai uniós integrációját.
A kisebbségekre vonatkozó újonnan elfogadott törvények jogszűkítései kapcsán a KMKSZ a kárpátaljai magyar szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel közösen szakvéleményt készített, melyet megküldött az illetékes európai szerveknek.
A kárpátaljai magyar közösség a háborús viszonyok ellenére is szeretne megmaradni szülőföldjén. Valamennyi oktatási intézményünkben zajlik a tanítás, intézményeink, szervezeteink és gyülekezeteink, ha nehéz körülmények között is, de tovább működnek, s mindent elkövetnek a kárpátaljai magyarság megmaradása érdekében.
Köszönjük az anyaországnak, a Kárpát-medencei és a világ magyarságának a támogatást és a szolidaritást.
Lemondták a szervezők a Laibach március 31-re tervezett kijevi koncertjét, miután a szlovén zenekarnak a háború okairól tett nyilatkozatai komoly vitákat váltottak ki Ukrajnában – közölte a Laibach a szlovén hírügynökséggel (STA).
Mint a szervező a Facebookon fogalmazott, el akarják kerülni az ukrán társadalom megosztását, a koncert lemondása pedig a viták okát szünteti meg. „Annak ellenére, hogy a zenekar kifejezte támogatását Ukrajna és az ukránok iránt, és elítélte az orosz rezsimet, a fellépés híre a közönség jelentős részének ellenkezését váltotta ki” – írták.
Utóbbihoz hozzájárult az is, hogy a Laibach azt állította: a jelenlegi háború egy Oroszország és az Egyesült Államok között, Ukrajna területén zajló geopolitikai konfliktus. A The Guardian idézte a zenekart, amely úgy fogalmazott, hogy „az ukrajnai konfliktus egy cinikus proxy-háború, amely a szuperhatalmak és a pénzügyi tőke geostratégiai érdekeit szolgálja”. Az ezután beindult kritikákra a Laibach három nappal ezelőtt a közösségi oldalán bejegyzést tett közzé, amelyben kiemelte: sohasem akarták megsérteni az ukránokat, még kevésbé eljelentékteleníteni harcuk fontosságát.
Az indusztriális zene egyik legismertebb zenekara a háború kitörése óta első külföldi zenekarként adott volna teljes koncertet az ukrán fővárosban, a Bel Etage Music Hallban. Az esemény címe Eurovision volt, amely utalás arra, hogy idén Ukrajnának kellett volna megrendeznie az Eurovíziós Dalfesztivált. (A dalversenyt tavaly Ukrajna nyerte, de a háború miatt Kijev visszalépett a rendezéstől, amelyet Liverpool vállalt át.)
A Laibach, Szlovénia legismertebb zenekara 1980-ban alakult az akkori Jugoszláviában, és már korai koncertjeit, performanszait botrányok kísérték, miután a kommunista jugoszláv államban provokatív céllal használtak különböző diktatórikus jelképeket. A betiltások és hatósági eljárások ellenére a Laibach 1985-től lemezeket adhatott ki és a nemzetközi színtéren is ismert lett. Több alkalommal léptek fel meglepő helyeken, 2015-ben például Észak-Koreában adtak koncertet. A most lefújt kijevi koncert bevételét a Laibach jótékony célokra kívánta fordítani.
