Ausztria ismertette antiszemitizmus elleni tervét, amelyben az is szerepel, hogy a jövőben a bevándorlóknak nyilatkozniuk kell arról, hogy nem antiszemiták.
Ausztria a héten bemutatja az antiszemitizmus ellen kialakított nemzeti stratégiáját. „Az antiszemitizmus elleni határozott fellépés kormányzati munkánk elengedhetetlen része” – hangsúlyozta akkor Gerhard Karner belügyminiszter egy közleményben.
Hétfőn meg is jelent a teljes tervezet az osztrák kormányfői hivatal honlapján: a 236 oldalas tervezetben a 2025 és 2030 közötti időszakra irányoztak elő lépéseket a zsidógyűlölet ellen.
A honlapon közzétett összefoglaló szerint 8 különböző szakterületen összesen 49 konkrét lépést indítványoztak a tervezetben. „A Hamász 2023. október 7-i terrorista támadásai óta új antiszemitizmus-hullámot tapasztalunk Európában – és Ausztriában is –, amely nyíltabb, agresszívebb és digitálisan terjed” – idézték a honlapon Alexander Pröll antiszemitizmus elleni küzdelemért felelős államtitkár azzal kapcsolatos indoklását, hogy miért van szükség a lépésekre.
A svájci Die Weltwoche ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezet szerint a jövőben a bevándorlóknak nyilatkozniuk kell arról is, hogy nem antiszemiták.
A nyilatkozat kötelező eleme lesz az úgynevezett integrációs nyilatkozatnak, amelyben korábban már olyan értékek mellett kellett állást fogniuk a bevándorlóknak, mint a demokrácia és a jogállamiság. Az új stratégia legfontosabb elemei között szerepel még az MI-rendszerek fokozottabb használata az online antiszemita tartalmak felderítésére, valamint egy bécsi holokausztmúzeum megvalósíthatóságának felülvizsgálata.
A Bécsi Zsidó Közösség szerint 2025 első felében 730 antiszemita incidenst jelentettek a fővárosban – ez körülbelül 10 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A cselekmények ideológiai eredete szinte egyenletesen oszlott meg: 28 százalékot a baloldalnak, 27 százalékot a muszlimoknak és 20 százalékot a jobboldalnak tulajdonítottak – írta a Die Weltwoche.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) közleményben fejezte ki felháborodását amiatt, hogy a Beregszászi Járási Hadkiegészítő Parancsnokság továbbra is jogsértő eljárást folytat a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem diákjaival szemben. A KMKSZ tájékoztatása szerint az egyetem nappali tagozatos hallgatóit érvényes tanulmányi halasztásuk ellenére a múlt héten jogtalanul kötelezték egészségügyi katonai vizsgálatra. A diákokat 36 órán keresztül tartották vissza, majd szabadon engedték őket, újabb, november 10-ére szóló behívóval a kezükben. A hallgatók ennek megfelelően megjelentek a hadkiegészítő parancsnokságon, azonban az ügyvédi segítség igénybevételét megtagadták tőlük, sőt, telefonjaikat is le kívánták foglalni. November 11-ére újabb hallgatók kaptak behívót a Beregszászi Járási Hadkiegészítő Parancsnokságtól. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség közölte, levélben fordul Ukrajna honvédelmi miniszteréhez, az emberi jogi biztoshoz, valamint a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztrációhoz, és a jogsértő eljárások mielőbbi kivizsgálását sürgeti.
A sajtóban és a közösségi oldalakon megjelent hírek szerint Sebestyén József a Beregszászi kistérség lakosa erőszakos kényszersorozás áldozata lett. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség hivatalos vizsgálatot és magyarázatot vár az ügy kapcsán az illetékesektől. Idézem: Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a hadkiegészítő parancsnokságok munkatársai az emberi és alkotmányos jogokat sértve erőszakot alkalmaznak, amelyek számos esetben tragédiához vezettek. A kárpátaljai magyarok mindig is lojális állampolgárai voltak Ukrajnának. Tiszteletben tartják Ukrajna szuverenitását és területi integritását, mélyen elítélik Oroszország agresszióját, s a háború kitörése óta számos honfitársunk adta életét katonaként szolgálatot teljesítve. – áll a KMKSZ 2025. július 10-én Ungváron kelt nyilatkozatában. Petei Judit, a Kárpátaljai Megyei Tanács KMKSZ-frakciójának megbízott vezetője, az Etnopolitikai Tanács tagja Facebook-oldalán reagált az ügyre. Idézem: Mint az Ukrajna Állami Etnopolitikai és Lelkiismereti Szabadságügyi Szolgálata mellett működő Etnopolitikai Tanács tagja és a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője, az ország vezetéséhez fordultam azzal a kéréssel, hogy Sebestyén József halálának ügyét objektíven és elfogulatlanul vizsgálják ki. Köszönetet mondok Ukrajna elnökének, Volodimir Zelenszkijnek és a bűnüldöző szerveknek a gyors reagálásért. – olvasható Petei Judit bejegyzésében.
Az Oroszország és Ukrajna között negyedik éve tartó háború újabb kárpátaljai magyar férfi honfitársunk életét követelte. A sajtóban és a közösségi oldalakon megjelent hírek szerint a Beregszászi kistérség lakosa az erőszakos kényszersorozások áldozata lett, melyet a család és a hozzátartozói is megerősítettek.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) hivatalos vizsgálatot és magyarázatot vár az ügy kapcsán az illetékesektől. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a hadkiegészítő parancsnokságok munkatársai az emberi és alkotmányos jogokat sértve erőszakot alkalmaznak, melyek számos esetben tragédiához vezettek.
Szeretnénk emlékeztetni mindenkit arra, hogy a kárpátaljai magyarok mindig is lojális állampolgárai voltak Ukrajnának, tiszteletben tartják Ukrajna szuverenitását és területi integritását, és mélyen elítélik Oroszország agresszióját, s a háború kitörése óta számos honfitársunk adta életét katonaként szolgálatot teljesítve.
A KMKSZ őszinte részvétét fejezi ki a hozzátartozóknak és a gyászoló családnak.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) a Kárpátalján élő magyarok kulturális, politikai és szociális érdekeit védő nemzetiségi társadalmi szervezeteként a háborús körülmények között is céljainak megfelelően folyatta tevékenységét az elmúlt évben.
Következetesen felemeltük szavunkat az ukrajnai magyarok jogainak maradéktalan biztosítása érdekében. Szövetségünk folyamatosan figyelemmel kíséri az ukrán jogalkotási folyamatot, és továbbra is tiltakozunk a kisebbségek oktatási és nyelvi jogainak szűkítése ellen. Üdvözöltük az Ukrajna Legfelső Tanácsa által 2023 decemberében elfogadott törvényt, mely számos vonatkozásban a nemzetiségi kisebbségek jogait érintő pozitív módosításokat irányozott elő. A törvény egyes kitételei előremutatónak tekintendők, mivel azok visszaállították a magyar kisebbség korábban élvezett nyelvi jogainak egy részét, különös tekintettel az oktatásra, a nyomdai termékek előállítására és terjesztésére, valamint a médiahasználat területére. Ugyanakkor sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az elfogadott törvény továbbra sem engedi meg a kisebbségi nyelvhasználatot a magasabb adminisztratív egységek (járás, megye) szintjén. Nem tér ki a nemzeti szimbólumok használatára. A jogszabály továbbra sem tesz eleget a Velencei Bizottság minden ajánlásának, nem biztosítja a kisebbségek Alkotmányban, illetve más nemzetközi dokumentumokban garantált jogait, s nem állítja vissza a korábban meglévő kisebbségi jogok teljességét.
Sajnálatos, hogy e mellett több olyan törvénymódosítási javaslat is napirendre került az elmúlt időszakban, melyek elfogadása nemcsak szűkítené ismét a nemzeti kisebbségek jogait az anyanyelvhasználat területén, hanem ellentétes az alapvető emberi jogokkal is. A tervezett módosításokkal kapcsolatban nyilatkozatot fogadtunk el, s levélben fordultunk az illetékesekhez.
A KMKSZ Közgyűlése fontosnak tartja, hogy az európai normáknak megfelelően megvalósuljon a kisebbségek jogainak maradéktalan biztosítása, ezáltal pedig a kárpátaljai magyarok a gyakorlatban is visszakapják az Alkotmányban biztosított jogaikat. Kívánjuk, hogy Ukrajna legyen olyan európai, demokratikus jogállam, melyben tiszteletben tartják az emberi és nemzetiségi jogokat.
A kárpátaljai magyar közösség a háborús viszonyok ellenére is szeretne megmaradni szülőföldjén, és töretlenül bízik a béke eljövetelében.
Közös nyilatkozatban fordult a KMKSZ, az UMDSZ valamint a KMPSZ Ruszlan Sztefancsukhoz, a Legfelső Tanács elnökéhez, amelyben indítványozza, hogy vegyék le a napirendről, azt a törvényjavaslatot, amely az ukrán nyelvű oktatási környezetet biztosító intézkedéseket tartalmazza, mivel az indítvány egyes rendelkezései ellent mondanak az európai integrációs folyamatoknak.
Elon Musk, a SpaceX vezérigazgatója kijelentette, hogy a Starlink kulcsfontosságú az ukrán hadsereg számára, nélküle a frontvonal összeomlana, ezért azonnali békére szólított fel – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál Musk X-en közzétett interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Elon Musk számos nagy horderejű kijelentést tett az ukrajnai háborúval és az abban játszott szerepével kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy Starlink műholdas rendszer kulcsfontosságú az ukrán hadsereg számára, és megjegyezte, hogy „szó szerint kihívtam Putyint egy fizikai csatára Ukrajnával, és az én Starlink rendszerem az ukrán hadsereg alapja”.
Musk csalódottságának adott hangot az elhúzódó konfliktus miatt, és azonnali békére szólított fel. „Felháborít ez a többéves mészárlás, amelyet Ukrajna elkerülhetetlenül elveszít. Bárki, aki igazán törődő, valóban gondolkodik és igazán megérti, azt akarja, hogy leálljon a húsdaráló” – hangsúlyozta Elon Musk.
Ukrainian Digital Transformation Minister Mykhailo Fedorov announced the new Brave1 Market, billed as an Amazon-like marketplace where authorized service members can purchase goods using their unit’s funds or ePoints. He said it currently offers more than 1,000 different goods,… https://t.co/A0Lz60PNSEpic.twitter.com/KX7pGV5xpH
The first fully autonomous delivery of a Tesla Model Y from factory to a customer home across town, including highways, was just completed a day ahead of schedule!!
Congratulations to the @Tesla_AI teams, both software & AI chip design!
This Tesla drove itself from Gigafactory Texas to its new owner's home ~30min away — crossing parking lots, highways & the city to reach its new owner pic.twitter.com/WFSIaEU6Oq
Hoy pienso en la chica ucraniana. Nadie de los asientos de al lado la ayudó. Nadie. Todos siguieron con la mirada pegada al móvil, como si la vida de alguien más fuera un espectáculo lejano que no les tocaba. Y más triste aún, he observado que… pic.twitter.com/wFCzmh8Pvo
A kárpátaljai magyar közösség 2017-től folyamatosan küzd azért, hogy a kárpátaljai magyarokat érintő hátrányos korlátozások megszűnjenek. Békés eszközökkel – a hatályos törvényi keretek között – a nemzetközi fórumok hatására küzdelmünk részleges eredményhez vezetett.
2023-ban az ukrán parlament, a Verhovna Rada elfogadta a nemzetiségi kisebbségi törvény módosítását, melynek rendeznie kellett volna az oktatás, a nyelvhasználat, a nemzeti kisebbségi lét más területein kialakult jogszűkítéseket. A törvény alapján módosítani kellett volna azon törvényeket, melyek ezzel nem egyeznek, és még számos törvényerejű rendeletet meg kellett volna hozni ahhoz, hogy visszaállítsák azokat a jogokat, amelyek az elmúlt évtizedben csorbultak.
A törvény nem állította vissza a teljes körű anyanyelvű oktatást az oktatás minden szintjén, de nem százalékban határozza meg az ukránul kötelezően tanítandó tantárgyakat, azt az ukrán nyelv és irodalomra és Ukrajna történetére korlátozza. A törvény azért meghagyja a kiskaput és a lehetőséget az oktatási intézmény vezetői és fenntartói számára, hogy e tárgyak sorát bővíthessék, a szülők és a pedagógusok véleményét kikerülve.
Előrelépésnek számít, hogy 2024-ben ismét lehetőség nyílott arra, hogy az érettségit és egyben a felvételit is jelentő elektronikus multitesztekben a szaktárgyakból ismét az oktatás nyelvén tehettek vizsgát az érettségizők.
A 2024–2025-ös tanévben is a kísérleti óraterv alapján dolgozhatnak iskolaink, és a minisztérium levélben biztosította Szövetségünket arról, hogy ezt 2027-ig alkalmazhatjuk, majd a pilotprojekt eredményének függvényben döntenek a további lehetőségről. Addig is iskoláinkban alkalmazzuk ezt az órahálót, mely többé-kevésbé kiegyenlíti a nyelvi kompetenciákat fejlesztő órák számát, és lehetőséget biztosít az identitásmegőrző tantárgyak oktatásásra.
Ebben az évben először szerveztek országos tantárgyi versenyt román, szlovák és magyar nyelvből. A KMPSZ hozzájárult a rendezvény lebonyolításához, és az NSRI jóvoltából a győztesek magyarországi utazáson vehettek részt.
A Magyarország Bekügyminisztériumának támogatásával sikerült megvalósítani minden korábbi programunkat, a tantárgyi vetélkedőket, nyári tehetséggondozó táborainkat, pedagógusakadémiát, szórványprogramunkat stb., és már szeptemberben az iskolák megkaphatták a tankönyveket, valamint a munkafüzeteket anyanyelvből és irodalomból.
A Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásának köszönhetően tudtuk működtetni szervezetünket, iskoláinkat. Az Államtitkárság jóvoltából kaphattak támogatást a pedagógusok, a szórványban dolgozók, útiköltség-hozzájárulást a beutazó tanárok, oktatási-nevelési és étkeztetési támogatást a magyar tagozaton tanuló gyerekek. Ebben az évben is megszervezhettük a Határtalanul nyári iskolát és napközis táborokat a szórványban.
Köszönjük minden szervezetnek és intézménynek a lehetőséget, ami hozzájárult ahhoz, hogy a háború ellenére nem omlott össze a magyar nyelvű oktatás Kárpátalján.
2024. december 2. Nevickén tartott fórumot a magyar kisebbség helyzetéről az Ukrán Etnopolitikai és Lelkiismereti Szabadság Állami Bizottsága számos magas rangú ukrán és külföldi hivatalnok és a magyar kisebbség szervezeteinek részvételével. A rendezvényen a magyar szervezetek képviselői kifejtették véleményükét a magyar közösség helyzetéről, és megfogalmazták azokat a problémákat, amelyeket meg kell oldani, hogy a 2017 óta elvett vagy szűkített kisebbségi jogokat visszakapja közösségünk. A fórumon részt vett magyar szervezetek egyetértettek abban, hogy az alapkérdés az 1991-es Nemzeti kisebbségi törvényben és az 1996-ban elfogadott ukrán Alkotmányban garantált, 2014-ig biztosított kollektív jogok, a nemzetiségi kulturális autonómia visszaállítása nélkül nem lehet megnyugtatóan rendezni a magyar közösség helyzetét Ukrajnában.
A konferencián és a mai napon elhangzottak alapján a KMPSZ közgyűlése is kiáll amellett, hogy állítsák vissza törvényi szinten és hajtsák végre a kárpátaljai magyarság anyanyelvű oktatási lehetőségeit:
állítsák vissza és garantálják a nemzeti-kulturális autonómiát, tehát a kisebbségek kollektív jogait;
az anyanyelv teljes körű használatát és az anyanyelvű tanulás jogát az állami oktatási intézményekben;
a nemzeti jelképek használatát;
a nemzeti ünnepek méltatását;
biztosítsák a kisebbségek igényeit az irodalom, a művészet és a médiahasználat terén;
az oktatási intézmények keretein belül biztosítsák a pedagógusok, művelődési dolgozók és más kisebbségi szakemberek képzését;
ne legyen semmilyen megkülönböztetés nemzeti kisebbségi és nyelvi alapon;
minden állampolgárnak legyen joga megválasztani az oktatás nyelvét;
a nemzeti közösségek számára állítsák vissza a nemzetiségi oktatási intézményi státuszt, amely azon intézményekre vonatkozna, melyekben legalább egy olyan osztály működik, ahol a nemzeti kisebbség nyelvén tanítanak.
A nemzetiségi iskolákban a nemzeti közösség kultúrájának megőrzése érdekében:
az oktatási folyamat nyelve lehessen a magyar;
szabadon használhassák nemzeti jelképeiket, ünnepelhessék nemzeti ünnepeiket;
kis létszámú osztályokat nyithassanak;
egy osztály esetében is lehessen líceumi képzést indítani (10–12. oszt.);
az intézmények finanszírozását teljes mértékben az állam biztosítsa;
az intézmény alapszabályában, pecsétjében, cégtábláján az intézmény neve magyarul is szerepeljen;
kötelező tárgyként tanulják az identitást megőrző tárgyakat: a népismeretet, a magyar nép történetét, földrajzát;
az iskolai dokumentációt részben anyanyelven vezethessék: az órarendet, az osztálysarkokat, tablókat, az iskolai szemeléltetőket és hirdetéseket, az iskola honlapját, az értesítőket, a bizonyítványokat;
az osztálykönyvekbe, elektronikus naplókba magyarul, a magyar helyesírás szabályai szerint is tüntessék fel a gyerekek nevét;
magyarul is lehessen vezetni a szülői értekezletek, a tanári értekezletek és egyéb rendezvények jegyzőkönyveit;
az oktatás kimeneti szakaszaiban, így a 4., a 9. és a 11. osztály végén a záróvizsgákat magyarul tehessék az általános ismereti tárgyakból, és az ukrán mellett az oktatás nyelvéből is kötelező volt vizsgázni;
biztosítsák az esélyegyenlőséget a tárgyi tudás mérésekor 2030 után is;
a magánintézmények az államilag kötelező órák oktatásáért részesüljenek dotációban;
az iskolai rendezvényeken, szülői értekezleteken, tanári értekezleteken, módszertani üléseken mindenki azon a nyelven szólalhasson fel, amelyik számára a legkomfortosabb;
a személyközi kommunikációban mindenki használhassa anyanyelvét vagy olyan közös nyelvet, melyet minden fél értett: ez lehet a magyar, az ukrán vagy más nyelv;
állítsák vissza az anyanyelvű oktatás lehetőségét a szakképzésben Kárpátalján;
szervezzenek magyar nyelvből érettségit a független vizsgaközpontokban azon tanulók számára, akik magyar tannyelven végezték középiskolai tanulmányaikat;
szervezzenek a magyar mint idegen nyelv tárgyból érettségit a független vizsgaközpontokban, ami egyenértékű lenne a többi idegen nyelv felvételi tárggyal továbbtanuláskor;
az állami és kommunális oktatási intézmények élére kinevezendő igazgatók pályáztatásánál az államnyelv ismeretét bizonyító nyelvvizsga szintjét középszintben (B2) határozzák meg, miután az államnyelv használatáról szóló törvény szerint a poszt betöltésének feltétele, hogy szabadon tudja használni az államnyelvet, ez az elvárás a másik államnyelvből, az angolból is Ukrajnában. Ennek a kritériumnak megfelel a B2-es szint.
Azon oktatási intézményekben, ahol működik valamely nemzeti kisebbségi nyelvű osztály vagy csoport, ott az oktatási intézmény egyik vezetője ismerje az adott kisebbség nyelvét;
a felsőfokú oktatási intézmények nemzetközi akkreditációját ismerjék el országos szinten;
biztosítsák az európai uniós nyelvek használatát a tudományos publikációk és szakdolgozatok esetén is;
minden új közoktatási törvény elfogadásánál vegyék figyelembe a nemzeti kisebbségi törvény rendelkezéseit;
biztosítsák a kisebbségek jelnyelvének elsajátítását az arra rászorulóknak;
az állami felsőoktatási intézményekben a szenátus dönthessen, hogy egy vagy több tantárgyat tanítsanak angolul vagy más európai uniós nyelven;
a tudományos és a tudományos-technikai tevékenységben az államnyelv mellett használhassák az angolt vagy más európai uniós nyelvet.
Az oktatási kérdésen kívül a jövőben is fenntartjuk jogaink biztosítása és helyreállítása érdekében az alábbiakat:
A nemzeti kisebbségi törvény hatásköre terjedjen ki a települések és városokon kívül a kistérségekre és járásokra, ahol az adott nemzeti kisebbség aránya eléri a törvényben elfogadott arányt. Ragaszkodunk ahhoz, hogy ezt az arányt tíz százalékban határozzák meg, miután ezt biztosította a 2012-es regionális nyelvek használatáról szóló törvény. Ezen arány növelése a nemzeti kisebbségi jogok csorbítását jelenti.
Életszerűtlennek tartjuk azt, hogy a törvényben szereplő nemzeti kisebbségi nyelvhasználati jogok alkalmazásáról a helyi önkormányzatok külön határozatban rendelkezzenek, hiszen ez azt jelenti, hogy a többség jóindulatán múlik, hogy alkalmazzák-e a törvényt.
Neveink latin betűs írásmódjakor vegyék figyelembe a nemzeti kisebbségi nyelvhasználat szabályait, mert a nevek transzkripciós átírásakor azok jelentősen torzulnak.
Biztosítsák a nemzeti kisebbségek számára a parlamenti képviselet lehetőségét a korábbi joggyakorlat szerint: olyan egyéni választói körzetet hozzanak létre az egy tömbben élő kisebbség számára, ahol az adott kisebbség számaránya 51 vagy a fölötti százalékarányt tesz ki. Amennyiben ezt nem állítják vissza, dolgozzanak ki új eljárási rendet, hogy minden Ukrajnában elismert nemzeti kisebbség részt vehessen a parlament munkájában szavazati joggal, de legalább szószólóként.
A nemzeti kisebbségi oktatási intézmények a nemzeti kisebbség nyelvén is kiadhassák a tanulói teljesítményről szóló bizonyítványt.
A nemzeti kisebbségi nyelv használatát ne csak sürgősségi egészségügyi ellátás, de minden orvosi vizsgálat és orvosi kezelés esetén tegyék lehetővé.
A választások idején – a korábbi gyakorlatnak megfelelően – biztosítsák a többnyelvű szavazólapokat.
Minden topográfiai információt (településnév, utcanévtábla) azon területeken, ahol a nemzeti kisebbség nyelve elfogadott, biztosítsanak a nemzeti kisebbség nyelvén is.
Biztosítsák a nemzeti jelképek használatának lehetőségét a nemzeti kisebbségek számára.
Önálló emberjogi biztos felügyelje a nemzeti kisebbségi jogok betartását Ukrajnában.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) 1989. február 26-án alakult Ungváron, a Kárpátalján élő magyarok kulturális, politikai és szociális érdekeit védő nemzetiségi társadalmi szervezetként. Büszkén mondhatjuk, hogy a KMKSZ nemcsak a független Ukrajna legrégebbi bejegyzett szervezete, de harmincöt évvel a megalakulása után is céljainak megfelelően működik és tevékenykedik. Mára Kárpátalján meghatározó politikai erővé vált, és számolnak vele a hatalom képviselői is.
A KMKSZ következetesen felemelte szavát az ukrajnai magyarok jogainak maradéktalan biztosítása érdekében. A Szövetség mindvégig tiltakozott a kisebbség oktatási és nyelvi jogainak szűkítése ellen. Ugyanakkor üdvözölte a 2023 decemberében az Ukrajna Legfelső Tanácsa által elfogadott törvényt, mely számos vonatkozásban a nemzetiségi kisebbségek jogait érintő pozitív módosításokat irányozott elő. A törvény egyes kitételei előremutatónak tekintendők, mivel azok visszaállítják a magyar kisebbség korábban élvezett nyelvi jogainak egy részét, különös tekintettel az oktatásra, a nyomdai termékek előállítására és terjesztésére, valamint a médiahasználat területére. Ugyanakkor sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az elfogadott törvény továbbra sem engedi meg a kisebbségi nyelvhasználatot a magasabb adminisztratív egységek (járás, megye) szintjén. A jogszabály továbbra sem tesz eleget a Velencei Bizottság minden ajánlásának, nem biztosítja a kisebbségek Alkotmányban, illetve más nemzetközi dokumentumokban garantált jogait, s nem állítja vissza a korábban meglévő kisebbségi jogok teljességét.
Bízva abban, hogy e törvénymódosítás csak az első lépés a kárpátaljai magyarságot korábban megillető nemzetiségi jogok teljességének helyreállítása folyamatában, a KMKSZ továbbra is támogatja Ukrajna Európához történő felzárkózását. A KMKSZ Közgyűlése fontosnak tartja, hogy az európai integrációs jogharmonizációval megvalósuljon a kisebbségek jogainak maradéktalan biztosítása, ezáltal pedig a kárpátaljai magyarok a gyakorlatban is visszakapják az Alkotmányban biztosított jogaikat. Kívánjuk, hogy Ukrajna legyen olyan európai, demokratikus jogállam, melyben tiszteletben tartják az emberi és nemzetiségi jogokat.
Szövetségünk több alkalommal fordult levélben az illetékesekhez a határsávban bevezetett tartózkodási engedélyek eltörlésével kapcsolatban az állandó jelleggel ott élő és dolgozó ukrán állampolgárok számára. Úgy véljük, hogy a bevezetett több tízezer embert érintő korlátozó rendelkezés sérti és korlátozza az alkotmányban is szavatolt szabad mozgás jogát, s károsan hat az ország gazdaságára is.
A kárpátaljai magyar közösség a háborús viszonyok ellenére is szeretne megmaradni szülőföldjén és töretlenül bízik a béke eljövetelében.
Köszönettel tartozunk az anyaország kormányának és társadalmának, valamint a határon túli magyar közösségeknek a szolidaritásért és támogatásért, mellyel nagyban hozzájárultak a háborús Ukrajna, a menekültek és a kárpátaljai magyarok túléléséhez.
A KMPSZ továbbra is a kárpátaljai magyar oktatási-nevelési intézmények működésének és fejlődésének a segítését tartja a legfontosabb feladatának. Az elmúlt évekből megmaradtak a különböző szintű oktatási törvények a nemzeti kisebbségeket, köztük a magyar közösséget is igen hátrányosan érintő korlátozások. Sajnálatos módon igen kevés pozitív jelét tapasztaljuk annak, hogy Ukrajna kormánya és parlamentje hajlandó lenne visszavonni a jogsértő döntéseit, amelyek a nemzetiségek meglévő oktatási rendszerét létükben veszélyeztetik.
A 2022. február 24-én kitört háború rengeteg szenvedést hozott. A KMPSZ lehetőségeihez képest mindent megtett, hogy enyhítse a gyermekek számára a háború okozta nehézségeket:
közreműködtünk óvóhelyek kialakításában az oktatási folyamat biztosítása érdekében;
megtartottuk a tantárgyi vetélkedőket, melyen a két turnusban 4 362 tanuló vett részt;
nyári tematikus tehetségápoló szülőföldi táborainkban 250 gyerek pihenhetett;
szervezésünkben 800 gyerek nyaralhatott a Zánkai Erzsébet-táborban, közülük 200 ukrán iskolás;
a „Határtalanul” nyári iskola programban 55 iskola 2 500 gyereke vett részt;
Köszönjük a támogatóknak, a magyarországi állami ás civil szervezeteknek, a rendezvényeket befogadó oktatási intézményeknek azok szervezésében és lebonyolításában részt vevőknek, hogy lehetővé tették a programok megvalósítását.
A KMPSZ Ukrajna eurointegrációs törekvéseivel összhangban arra kéri az illetékes állami szerveket, hogy tegyenek meg mindent az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés jogának valós biztosítása ügyében. Ennek érdekében a következő lépések megvalósítását kérjük.
A nemzetiségi nyelvű oktatás jogának teljes biztosítása az anyanyelvű oktatás százalékos korlátozása nélkül a korábban szerzett jogaink alapján.
Állítsák vissza a nemzetiségi iskolák státuszát, ahol az oktatási folyamat nyelve a diákok anyanyelve lehessen, s ne csak a tanórán használhassák, hanem az élet minden területén.
Továbbra is elengedhetetlennek tartjuk megfelelő állami szabványok kidolgozását az ukrán mint államnyelv oktatására a nem ukrán anyanyelvűek számára. Ezek alapján dolgozzanak ki olyan tanmenetet és tantárgyi programot, amely az államnyelv oktatását második nyelvként realizálja.
A kisebbségi nyelveken oktató intézmények esetében engedélyezzék az adott nyelven az adminisztrálás lehetőségét.
Felszólítjuk a jogalkotókat, hogy adják vissza a korábban törvényekben biztosított lehetőséget, hogy a magán szakiskolák, szakközépiskolák, technikusi képzést biztosító intézmények, főiskolák/egyetemek megválaszthatják az oktatás és az oktatási/nevelési folyamat nyelvét, beleértve a záróvizsgákat és szakdolgozatokat.
A KMPSZ határozottan elutasítja, hogy az intézményvezetőktől, különösen azon iskolák esetében, ahol magyar nyelvű osztályok, csoportok is működnek, elvárják az ukrán nyelv C szintű ismeretét, miután a parlament tagjaira ez nem vonatkozik. Az államnyelvről szólós törvény ezt a szintet nem írja elő. Kérjük, hogy a rendeletet igazítsák az európai intézményrendszerekben, és a felsőoktatásban elfogadott normához, és a B2-es szintben határozzák meg.
A felsőoktatási felvételi eljárás esetén megszervezett külső független tesztelés, illetve a tervezett nemzeti multidiszciplináris teszt esetén nyomatékosan kérjük a szaktárcát, hogy biztosítsák a feladatsorok fordítását a szaktárgyakból nemzeti közösségek nyelvére. A KMPSZ hajlandó részt venni a fordítások megszervezésében magyar nyelvre.
A magyar óvodai és művészeti iskolai képzés részére kerüljenek kidolgozásra és elfogadásra államilag elismerhető magyar nyelvi programok/kurzusok.
Kérjük, hogy a magyar nyelven oktató intézmények részére egyszerűsített eljárásban és vámmentesen biztosítsák a lehetőség magyarországi tankönyvek, munkafüzetek behozatalát és használatát, elsősorban magyar nyelvből és irodalomból.
Biztosítsák a lehetőséget a magyar érettségire és a magyar mint idegen nyelv érettségire a központi rendszerben, melynek eredményét beszámíthassák továbbtanuláskor a felsőoktatási és szakképzési intézmények.
A kisebbségi törvényben rögzítsék, hogy azon oktatási intézményekbe, ahol kisebbségi nyelven is folyik oktatás, csak olyan intézményvezetőt és helyettest nevezhessenek ki, aki beszéli az adott kisebbség nyelvét.
Sajnálattal konstatáljuk, hogy a Munkácsi 3. Számú II. Rákóczi Ferenc Középiskolában tapasztalható folyamatok tovább csökkentik a minőségi magyar tannyelvű oktatás megmaradásának esélyeit a városban.
Felháborítónak tartjuk, hogy az intézmény korábbi igazgatójának indokolatlan felmentését követően a Munkácsi Városi Tanács által kinevezett új igazgató nem engedélyezte a magyar nemzeti szimbólumok használatát a tanévnyitó ünnepségen, bár az semmilyen törvényi előírással nem ellentétes, és Ukrajna függetlensége óta a nemzetiségi nyelven oktató-nevelő intézményekben bevett gyakorlat.
Úgy véljük, hogy a munkácsi városvezetés által folytatott magyarellenes akciók etnikai feszültségeket gerjeszthetnek, ami nem szolgálja sem a kárpátaljai közösség, sem Ukrajna érdekeit, ezért kérjük az illetékes állami szerveket, hogy biztosítsák törvényadta jogaink betartást.
