A 6500-ról 6700 hrivnyára emelt minimálbér hatással volt a nyugdíjak számfejtésére is. Ezért azok esetében, akik betöltötték a 65. életévüket és minimális öregségi nyugdíjat kapnak illetve amennyiben a munkával töltött éveik száma is eléri a meghatározott normát, akkor a kifizetést a minimálbér 40 százalékában határozza meg az állam. Vagyis az ilyen nyugdíj nem lehet kevesebb 2680 hrivnyánál. Ezt több mint 41 200 kárpátaljait érint. A 70 év feletti, szintén teljes biztosítási idővel rendelkező személyeknek is újraszámolják a nyugdíját – mondta Anasztázia Péntek, a nyugdíjpénztár kárpátaljai főosztályának vezetője.
Csökkenthetik Szlovákiában augusztustól a volt kommunista vezetők és egyes korábbi nemzetbiztonsági hivatalnokok egyébként kiemelkedően magas nyugdíját. A törvény nagyjából 5 ezer embert érint; olyan személyeket, akik részt vettek az elnyomás irányításában és végrehajtásában, illetve akik a kommunista rendszer hatalomban tartását szolgálták.
A szabályozás szerint a kommunista időszak alatt felvett fizetésük a továbbiakban nem lehet a nyugdíjfolyósítás alapja, és még így sem lehet kevesebb, mint a nyugdíjminimum összege.
Nem terjed ki a törvény hatálya azokra a funkcionáriusokra, akik közreműködtek az elnyomottak megsegítésében, vagy csak formális szerepet töltöttek be a korábbi rendszerben (utóbbi kategóriába például azon élsportolók tartoznak, akiket kötelezően osztottak be a rendvédelmi szervekhez).
„A kommunista rendszer reprezentánsai által érdemtelenül szerzett juttatások visszavonásáról” szóló törvényt Anna Andrejuvová (OL’aNO), a koalíciós kormánypárt egyik képviselője nyújtotta be.
Az előterjesztők szerint a törvény igazságot teremet, ugyanis a törvény címzettjei, vagyis a volt kommunista funkcionáriusok mind az elnyomó rendszer alakítóiként, mind pedig a rendszerváltást követően érdemtelenül jutottak hozzá kiváltságaikhoz.
A törvényt az érintett pártfunkcionáriusok özvegyeire is alkalmazni kell, vagyis ők sem részesülhetnek az emelt nyugdíjból.
A kormányzat az érintettekről listát készít, amelyet a Nemzeti Emlékezet Intézetében (Ústav pamäti národa) helyeznek el.
A szabállyal az ellenzék nem ért egyet, szerintük az a kollektív bűnösség elvére épül, jogállamisággal össze nem férő elveket alkalmaz és visszamenőleges hatályú. A szociáldemokrata Ľuboš Blaha szerint például a történelmi igazságtalanságokat nem lehet helyretenni azzal, hogy az állam bosszút áll a korábbi diktatúra pártfunkcionáriusain.
