Array
(
[count_posts] => 2
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjExMjgyO319fXM6MTE6ImFmdGVyTG9ja2VyIjtpOjA7fQ==
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 50997
[content] =>
Kutatók számításai szerint a kávé, a csokoládé, a marhahús, a pálmaolaj és más termékek átlagos nyugati fogyasztója évente négy fa kivágásáért felelős, ezek közül sok a vadvilágban gazdag trópusi erdőkben.
Az erdők pusztulása mind a klímaválság, mind a vadon élő állatok populációi csökkenésének egyik fő oka, hiszen a természetes ökoszisztémák a földművelés és ipari állattenyésztés területi igényeinek válnak áldozatává. Ez a tanulmány az első, amely teljes mértékben összekapcsolja a globális szintű erdőirtások nagy felbontású térképeit az egyes országok által a világ minden pontjára importált termékek széles skálájával.
A tanulmány feltárja a közvetlen kapcsolatot a fogyasztói szokások és az erdők pusztulása között: az Egyesült Királyság és Németország csokoládéfogyasztása fontos szerepet játszik az elefántcsontparti és ghánai erődirtásokban, míg az Egyesült Államok, az Európai Unió és Kína marhahús- és szójaigénye erdőirtást eredményez Brazíliában.
A kutatás eredményei szerint az USA, Németország és Olaszország kávéfogyasztása jelentősen hozzájárulnak a Vietnám középső területeit érintő erdők pusztulásához.
Gazdag és népes országként az Egyesült Államoknak különösen nagy az erdőirtási lábnyoma, hiszen az USA a trópusi országokból származó árucikkek, például a guatemalai gyümölcsök és diófélék, a libériai gumi és a kambodzsai faanyagok fő importőre. A malajziai erdőirtásokért leginkább Kína a felelős a pálmaolaj és más mezőgazdasági termékek importjával.
A The Guardian összefoglalója szerint a G7 országok lakói átlagosan négy fa elvesztését okozzák, míg az Egyesült Államokban ez a szám több mint 5 fejenként. Öt G7 ország – az Egyesült Királyság, Japán, Németország, Franciaország és Olaszország – fogyasztási szokásainak erdőirtási lábnyomának több mint 90 százaléka külföldön, ennek fele pedig trópusi országokban van jelen.
Dr. Nguyen Hoang, a Research Institute for Humanity and Nature munkatársa és a kutatás vezetője elmondta, hogy a részletes térképek hozzájárulhatnak az erdőirtások megállításához.
A döntéshozók és a vállalatok képet kaphatnak arról, hogy melyik ellátási láncok okozzák az erdőirtásokat. Ha pedig ezt tudják, akkor ezekre az ellátási láncokra koncentrálva megtalálhatják a konkrét problémákat és a megoldásokat – tette hozzá Dr. Hoang.
A fogyasztás hatalmas hatással bírhat a tengerentúlon, tekintettel arra, hogy a nemzetközi ellátóláncoktól függünk. Míg a kormányzati szintű politika gyakran a hazai problémákra összpontosít, az az igazság, hogy ha nem kezeljük ezt a nemzetközi lábnyomot, akkor továbbra is globális méretű, pusztító környezeti hatást gyakorolunk majd – mondta el Dr. Chris West, a Yorki Egyetem munkatársa a The Guardiannak.
Ezzel a problémával az egyes nemzetek nem tudnak önállóan megküzdeni, és ez nem csak nyugati kérdés. Kína erdőirtási lábnyomának növekedése különösen feltűnő, és többoldalú fellépés szükségességére utal – magyarázta Dr. West a Nature Ecology and Evolution Journal című folyóiratban megjelent tanulmányról.
Forrás: liner.hu
[type] => post
[excerpt] =>
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1617203400
[modified] => 1617171280
)
[title] => Évente 4 fát emészt fel egy átlagos nyugati ember fogyasztása
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=50997&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 50997
[uk] => 51106
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 50998
[image] => Array
(
[id] => 50998
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/vasarlas-e1450425519525.jpg
[original_lng] => 130183
[original_w] => 960
[original_h] => 540
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/vasarlas-e1450425519525-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/vasarlas-e1450425519525-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/vasarlas-e1450425519525-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/vasarlas-e1450425519525.jpg
[width] => 960
[height] => 540
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/vasarlas-e1450425519525.jpg
[width] => 960
[height] => 540
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/vasarlas-e1450425519525.jpg
[width] => 960
[height] => 540
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/vasarlas-e1450425519525.jpg
[width] => 960
[height] => 540
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1617199805:2
[_thumbnail_id] => 50998
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 2
[views_count] => 2422
[translation_required_done] => 1
[_oembed_aadde4db799eb6998e65e1ad3231f8c4] =>
[_oembed_time_aadde4db799eb6998e65e1ad3231f8c4] => 1617192614
[_oembed_d3b8709522d5274506bfbdffa60a936a] =>
[_oembed_time_d3b8709522d5274506bfbdffa60a936a] => 1617192614
[_oembed_a90a543bce3da9aa977cd66556b3dcf0] =>
[_oembed_time_a90a543bce3da9aa977cd66556b3dcf0] => 1617192615
[_oembed_0274a59e9b24e445d5dfe26836d4afc2] =>
[_oembed_time_0274a59e9b24e445d5dfe26836d4afc2] => 1720329619
[_oembed_f44327afadaad1e72da13a0ed5a8e4ce] =>
[_oembed_time_f44327afadaad1e72da13a0ed5a8e4ce] => 1720329620
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 592
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Társadalom
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 4760
[1] => 33236
[2] => 11282
)
[tags_name] => Array
(
[0] => erdőirtás
[1] => fogyasztás
[2] => ökológiai felmérés
)
)
[1] => Array
(
[id] => 18946
[content] =>
Magyar–román–ukrán program indult a Felső-Tisza és mellékfolyói ökológiai állapotának felmérésére – közölte a nagyrészt európai uniós támogatású program szakmai koordinátora, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal csütörtökön az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint a Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna ENI Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014–2020 keretében elnyert támogatás segítségével indul el a két évig tartó szakmai projekt.
A szakemberek felmérik a Tisza felső szakasza, illetve mellékfolyóinak szennyezőforrásait, értékelik a folyók ökológiai állapotát és elvégzik „a közösségi jelentőségű és invazív fajok összehangolt vizsgálatát” a határokon átnyúló térségében.
A program végén a szatmárnémeti és ungvári székhelyű partnerszervezetek bevonásával elkészülő szakmai tanulmány a remények szerint hozzájárul a természeti értékek sikeres védelméhez és a határokon átnyúló Tisza és mellékfolyói vízminőségének javításához – olvasható a kormányhivatal közleményében. A projekt 505 ezer eurós (174 millió forint) költségvetésének 90 százalékát az Európai Unió biztosítja.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Magyar–román–ukrán program indult a Felső-Tisza és mellékfolyói ökológiai állapotának felmérésére.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1592561340
[modified] => 1592518539
)
[title] => Közös program indult a Felső-Tisza ökológiai állapotának felmérésére
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=18946&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 18946
[uk] => 19057
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 18947
[image] => Array
(
[id] => 18947
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/tisza.jpg
[original_lng] => 66990
[original_w] => 512
[original_h] => 384
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/tisza-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/tisza-300x225.jpg
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/tisza.jpg
[width] => 512
[height] => 384
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/tisza.jpg
[width] => 512
[height] => 384
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/tisza.jpg
[width] => 512
[height] => 384
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/tisza.jpg
[width] => 512
[height] => 384
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/tisza.jpg
[width] => 512
[height] => 384
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1592566260:2
[_thumbnail_id] => 18947
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 4935
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 11
[3] => 592
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Kiemelt téma
[3] => Társadalom
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 11281
[1] => 11283
[2] => 11282
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Felső-Tisza
[1] => magyar–román–ukrán együttműködés
[2] => ökológiai felmérés
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 11282
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 11282
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[_domains] => Array
(
[life] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
ökológiai felmérés (1 Oldal)
